Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-03 / 69. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1932. szeptember 3. tánccal egybekötött műsoros estélyét. Műsor: 1. Beethowen: Isten dicsősége. Előadja a Zsidó Egyházi Énekkar. 2. Ünnepi felavató beszéd, tartja dr. Waldmann Ernő főrabbi. 3. Dürner Vihar. Előadja a Zsidó Egyházi Énekkar. 4. Erdőházy Hugó: Prolog. Mondja Spitz Herta. 5. Mezei Béla: A kél vándor. Dráma. Játszók: Bloch Imre, Goldring Béla, Lőwy Andor, Badó Andor, Rotter Sándor. Szünet. 6. Táncgroteszk. Táncolják: Kohn Ibi, Sonnenschein Ili; Schwárcz Teri. Betanította Schwarcz Sári, zongorán kiséri Lengyel Klári. 7. Török Rezső: Testamentom, vígjáték. Játszák: Grosz Bözsi, Lengyel Klári. Schwartz Erzsi, Bloch Imre, Király Dezső, Radó Andor, Roller Sándor. 8. Trailnik: Esti harangok, előadja a Zsidó Egyházi Énekkar. 9. Schubert valcer, táncolja: Baumöhl Magda. Betanította: Schwarcz Sári, zongorán kiséri Lengyel Klári. 10. Lőrincz Miklós: Üldöznek a nők. Bohózat. Játszák: Gros? Bözsi, Lengyel Klári, Engel József, Goldring Béla, Lőwy László, Rotter Sándor. Helyárak: I. hely 15, balkon 13, II. hely 12, állóhely 7 Ke. Felülfizetéseket szegénysorsú zsidó kollégáink segélyezésére köszönettel fogadunk, büffét a komáromi zsidó uriasszonyok adják. A zenét elsőrangú jazz-band szolgáltatja. A rendezőség. A Magyar Munkaközösség vasárnap délelőtt tartja programismertető szervező gyűlését a Kultúrpalotában. Komárom, szeptember 2. A kisebbségi magyar társadalom a sokrétegű kulturális és pártszervezkedések, valamint felekezetek, legutóbb pedig egymástól diametrálisan szétválasztó extrém világnézetek tudatosan vallott, de nem egyszer csak rosszul kopírozott programjai között keresi a valóság talaján vezető utakat, de több mint egy évtizedes sokféle kísérleteinek eddig nem volt meg az egyetlen kívánatos és existenciálisan szükséges eredménye: az összes magyarság valamennyi társadalmi osztályának egy nagy átfogó keretbe való egyesítése. A Magyar Munkaközösség célja a csehszlovákiai magyarság gazdasági és ezen keresztül kulturális önállóságának megteremtése. A Magyar Munkaközösség a magyar társadalom minden osztályának érdekeit szem előtt tartva, nem látja a magyar társadalmi és világnézeti kérdések megoldását egy esetleges proletár diktatúra győzelmében, valamint nem látja azokat biztosítottnak a mai magyar társadalmi, főleg gazdasági berendezkedésében sem. Ezért dolgozni akar a kisebbségi összmagyarság öntudatosított társadalmi egységéért, mely minden eddigi, a magyar munka eredményességére veszélyes társadalmi gátlás ledöntését jelenti a föld, a munka és a tőke racionalizáltan kifejlesztett, arányos elosztódásában. A Magyar Munkaközösség szembehelyezkedik azzal a konzervatív iránynyal, amely nemzetietlennek nevez minden olyan törekvést, amely a magyarságot a tisztult emberi kultúra erejével újjá, életképesebbé, reálisabbá, a történelmi adottságokkal számolva, a nemzetegység javára egyedeiben és kollektivumában szellemileg és fizikailag, kultúrában és gazdaságban erőssé akarja tenni. De szembehelyezkedik azzal a forradalmi kulturszemléletlel is, mely a nemzeti géniusz tagadásával a magyar nemzeti kultúrát egy internacionális, kollektiv kulturegységbe akarja olvasztani. A Magyar Munkaközösség nemcsak ifjúsági mozgalom, hanem a csehszlovákiai kisebbségi magyarságnak a valóság talajából előserkenő új megmozdulása akar lenni, amennyiben a kevésbbé kötött ifjúságból kiindulva, a csehszlovákiai magyar közéletben is hasonló helyzetfelismerést és mozgalmat akar létrehozni. A Magyar Munkaközösség nem vállal semmi közösséget olyanokkal, akik a magyar nemzeti öntudat átütő erejét tagadják: így a nemzetközi szédelgőkkel, nemzetközi kozmopolitákkal és a nemzetközi nagytőke érdekköreivel, sem. A Magyar Munkaközösség különösen a magyarság leginkább sürgős segítségre szoruló két osztályának: a munkásságnak és a földmivelő parasztságnak riasztó elszegényedését kívánja likvidálni erre a célra legalkalmasabbnak látszó egységes szövetkezeti rendszer kiépítésével, úgy, hogy e szervezkedés és szövetkezés az osztatlan magyar közösség érdekében, minden párt- és osztályérdek kizárásával történjék. A Magyar Munkaközösség elengedhetetlennek tartja a kisebbségi magyarságnak — Szlovenszkó és Kárpátalja összes nemzetiségeivel való egymásrautaltság parancsaként a velük való kulturális kapcsolatok és együttműködés minden lehetőségének a felhasználását. Ehhez a közös munkához bizonyos lelki közösség megteremtésére van szükség és ezért fordul a Magyar Munkaközösség minden magyarhoz, hogy a fent röviden vázolt munkaprogramm és célkitűzés eszméjének és hívének megnyerje. A Magyar Munkaközösség Komáromban szeptember 4-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Kultúrpalota képtártermében munkaprogrammját szervezetét ismertető szervező-gyűlést tart, melyen a Munkaközösség ideiglenes vezetősége: dr. Szerényi Ferdinárnl, a pozsonyi magy. tanító képezde igazgatója, a Masaryk Magy. Tud. Akad. alelnöke, dr. Duka Zólyomy Norbert ügyvédjelölt, Győry Dezső író és mások tartanak a tárgyban előadást. A Munkaközösség gyűlésére az egyébként külön meghívottakon kívül mindenerdeklődőt szívesen lát a szervezőbizottság. /. G. Virsik János bagotai igazgató-tanitó jubileuma. Ünnep volt Bagotán augusztus hó 28-án. A község igaz tiszteletnek, őszinte szeretetnek örvendő igazgató-tanítója, az ógyallai járási tanítókor elnöke, Virsik János ünnepelte működésének harmincadik évfordulóját. Megjelent az egyházhatóság részéről Sipos Antal, udvardi esperes-plébános, az országos tanítóegyesület részéről Dinnyés Károly, az egyesület alelnöke, Pallay Miklós nyug. őrnagy, tábori lelkész s még számosán a község- és a környékbeli intelligencia tagjai közül. Méltatták Virsik János ig.-tanító áldásthozó, fáradhatatlan munkásságát, nagy pedagógiai és szervező talentumát, melynek eredménye az iskola szép épülteié s a falu színvonalas kulturélete. Isten áldását kérték az ünnepedre, hogy tehetségével, — melyet mint pedagógus-író s tankönyvszerző is megmutatott, — kimeríthetetlen energiájával továbbra is álljon világító fáklyaként és bizonyságtételéül annak, hogy a nemes értelemben vett nevelő, a nép tanítója igenis munkát végez, fontosat, lélekformálót, örökértékűt. A nép nevében Krikan László, az ünnepelt legrégibb tanítványainak egyike köszönte meg Virsik Jánosnak fáradságos, emberszeretettől áthatott munkásságát és tolmácsolta a falu igaz háláját. A szép méltatásokat bankett követte, este pedig az iskolás gyermekek lelkes, könnyes köszöntői után, a volt tanítványok nevében Molnár János tanító szeretettől meghatott hangon mondott köszönetét a nagy út-.' ravalóért, melynek birtokában biztosan állnak az élet hullámverésében. Színdarabot is rendezlek az ünnepelt tiszteletére: Bóznerné Szkacsik Margit tanítónő rendezte. Számtalan tapsvihar, jóízű kacajok, pergő könynyek voltak spontán megnyilvánulásai az osztatlan tetszésnek. A színdarabot tánc követte. ürülünk e szép, meleg ünneplésnek, mert látjuk, hogy zajtalan, cssöndes, de nehéz munkánknak megvan a jutalma. (k. j.) A főiskolás kongresszus programja. Megemlékeztünk már arról a nagyszabású kultureseményről, amely e hó 10., 11. és 12. napjain Komáromban fog lezajlani. Ekkor rendezi ugyanis a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok .Szövetsége országos kongresszusát, amely sorrendben már a hetedik (Érsekújvár, Kassa, Rimaszombat, Losonc, Léva, Kassa). A komáromi főiskolások már hetek óta dolgoznak azelőkészítő munkákon. Már teljesen kialakult a kongresszus programja, a melynek keretén belül kulturestély és reprezentációs bál is lesz. A műsort teljes egészében itt közöljük: 9- én, pénteken délután a küldöttek fogadtatása és elhelyezése. Este ismerkedési est. 10- én szombaton délelőtt fél 11 órakor a kongresszus ünnepélyes megnyitása, üdvözlések, a Kultúrpalota nagytermében. Utána teljes ülés, a tisztikar és a tagegyesületek jelentései, a bizottságok összeállítása. Délután 4-től fél 7-ig bizottsági ülések. Este fél 9 órakor kulturestély a Kulzonqora pianino Mindenkor tartóé értékű hangszer. Az ár a tényleges értékhez mérten oly kedvező, hogy ön is, kényelmes részletfizetés mellett tulajdonosa /ehet egy vaiódi „Förster nek' l*/*'*«í * ' p Szíveskedjék alacsony áraimról M-:7 meggyőződést szerzni. A gyár: GEORGS WALDE C. S. R. turpalota nagytermében a következő műsorral: 1. Ifjúsági megnyitó. 2. Dr. Grosschmid Géza szenátor kihirdeti a Prágai Magyar Hírlap állal kitűzött Diákpályázatok eredményét. 3. A Komáromi Dalegyesület énekszáma. 4. Dr. Kenessey Kálmán előadása. 5. Műdalok, operarészletek. Előadja Molecz Margit operaénekesnő. 6. Szavalatok. 7. Denk-Doroszlay Károly zongorahangversenye. 8. A Komáromi Dalegyesület énekszáma. 11- én vasárnap délelőtt fél 11 órakor Jókai szülőházán elhelyezett emléktáblának megkoszorúzása. Délután 4-től fél 7-ig teljes ülés, bizottságok jelentései. Este fél 9 órakor a Komáromi Magyar Akadémikusok reprezentációs bálja a kongresszus vendégeinek tiszteletére a Kultúrpalotában. 12- én hétfőn délelőtt 10 órakor a kongresszus eszmei ankét ja, előadások és vita. Délután 3 órakor előadások folytatása, tisztikari választások megejtése, a kongresszus bezárása. Sí Mig a család templomban volt kirabolták a házat. Vakmerő rablótámadás egy gútai pusztán. — Csavargók veszélyeztetik a Csallóköz közbiztonságát. — Gúta, szeptember 2. Vakmerő rablótámadás színhelye volt vasárnap délelőtt egy Gúta környéki tanya. Tóth Lajos gazdálkodó családjával a Sölle pusztán lakik s mint vallásos ember, vasárnap délelőtt bement a templomba, egész családjával egyetemben. Csak húszéves Margit nevű leánya maradt otthon, a házat őrizni s az ebédet elkészíteni. Poros vendégek érkeznek a tanyára. Úgy féltizenkettő lehetett, a leány tett-vett a konyha körül, amikor két poros idegen érkezett a tanyára. Nem volt bíztató formájuk az idegeneknek. Harminc-harmincöt esztendősek lehettek, az egyiknek arcfelén hosszú vágás ment keresztbe. Világos ruhát, rövid nadrágot, térdharisnyát s Bafa félcipőt viseltek. Porosán és fáradtan érkeztek, aztán engedehnet kértek, hogy leülhessenek. A leány, széket adott nekik s megkérdezte, mi járatban vannak. — Szegény munkanélküliek vagyunk, munkát keresünk, de ha az nincs, egy pohár tejjel is megelégednénk, mert ki vagyunk éhezve. A leány készségesen sietett a kamrába, hogy a két fáradt utasnak tejet hozzon.. Ezek azalatt jól körülnéztek s látták, hogy a házban más nem Igen tartózkodhalik a leányon kívül. Mindjárt meg is kérdezték: — Ki van itthon? — Csak én. A többiek bementek Gútára... Az egyik csavargó most felállott ültéből s szembe fordult a leánnyal: — Pénzünk sincs. Szükségünk van ötven koronára, adjon! A leány megijedt s kezdte látni, hogy nem becsületes emberek ezek. Harc a pénzért. Egyedül volt, minden segítség nélkül. A tanya magában áll a pusztán, a legközelebbi szomszédok egy kilométer távolságra laknak. — Nincs pénzem! — felelte. — Szegények vagyunk mi is ... De azok egyre inkább követelték a pénzt s mikor a leány nem volt hajlandó pénzt adni, az egyik felkapott egy hosszú kést ami az asztalon hevert s nekiszegezte a leány mellének. A leány ijedten sikoltott, a kés egy gombon félrecsúszott s egy kis karcolást ejtett a testén, átvágva a blúzát. Ezt mégsem lehetett tréfának venni, a lány rémülten ugrott be a szomszéd szobába s magára csukta az ajtót. Ezek nem hagyták a dolgot, nekifeszítették vállukat az ajtónak, letörték a zárat s berohantak a szobába. A dulakodás tovább folytatódott. A leány dunnát dobott a két támadóra, azok azonban kiszabadultak a dunnából s üldözés közben már forgatták is fel a szobát. Egy pillanatig nem ügyeltek a leányra, ez kiugrott az ablakon s megriadva szaladt végig a földeken keresztül a legközelebbi szomszédig, hogy segítséget hozzon. Ötszáz korona a zsákmány. A rablók felfeszítették a fiókokat, feldöntöttek, kiszórtak mindent s végre megtalálták a pénzt: ötszáz koronát, amelyet nagynehezen kuporgatott össze a család. Ezt magukhoz vették s utánafutottak a leánynak. A leány nem messze ért még s a tarlón bukdácsolt. Az egyik csavargó revolvert rántott s kétszer utánalőtt a leánynak. A leány ijedtében elesett s fekve maradt, mintha eltalálták volna. Végre, mikor a rablók elszeleltek, ő is a szomszédokhoz szaladt s elmondta a vakmerő támadást. Azonnal a csendőrségre siettek. Kiszállott a komáromi csendőrparancsnokság nyomozóosztálya is és máris nyomában van a tetteseknek, akik ide-oda csavarogva, a közbiztonságot nagyban veszélyeztetik.