Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-09-03 / 69. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1932. szeptember 3. tánccal egybekötött műsoros estélyét. Műsor: 1. Beethowen: Isten dicsősé­ge. Előadja a Zsidó Egyházi Énekkar. 2. Ünnepi felavató beszéd, tartja dr. Waldmann Ernő főrabbi. 3. Dürner Vihar. Előadja a Zsidó Egyházi Ének­kar. 4. Erdőházy Hugó: Prolog. Mond­ja Spitz Herta. 5. Mezei Béla: A kél vándor. Dráma. Játszók: Bloch Imre, Goldring Béla, Lőwy Andor, Badó Andor, Rotter Sándor. Szünet. 6. Tánc­­groteszk. Táncolják: Kohn Ibi, Son­nenschein Ili; Schwárcz Teri. Betaní­totta Schwarcz Sári, zongorán kiséri Lengyel Klári. 7. Török Rezső: Tes­­tamentom, vígjáték. Játszák: Grosz Bözsi, Lengyel Klári. Schwartz Erzsi, Bloch Imre, Király Dezső, Radó An­dor, Roller Sándor. 8. Trailnik: Esti harangok, előadja a Zsidó Egyházi Énekkar. 9. Schubert valcer, táncol­ja: Baumöhl Magda. Betanította: Schwarcz Sári, zongorán kiséri Len­gyel Klári. 10. Lőrincz Miklós: Ül­döznek a nők. Bohózat. Játszák: Gros? Bözsi, Lengyel Klári, Engel József, Goldring Béla, Lőwy László, Rotter Sándor. Helyárak: I. hely 15, balkon 13, II. hely 12, állóhely 7 Ke. Felülfize­­téseket szegénysorsú zsidó kollégáink segélyezésére köszönettel fogadunk, büffét a komáromi zsidó uriasszonyok adják. A zenét elsőrangú jazz-band szolgáltatja. A rendezőség. A Magyar Munkaközösség vasárnap délelőtt tartja programismertető szervező gyűlését a Kultúrpalotában. Komárom, szeptember 2. A kisebbségi magyar társadalom a sokrétegű kulturális és pártszervez­kedések, valamint felekezetek, leg­utóbb pedig egymástól diametrálisan szétválasztó extrém világnézetek tu­datosan vallott, de nem egyszer csak rosszul kopírozott programjai között keresi a valóság talaján vezető uta­kat, de több mint egy évtizedes sok­féle kísérleteinek eddig nem volt meg az egyetlen kívánatos és existenciá­­lisan szükséges eredménye: az összes magyarság valamennyi társadalmi osztályának egy nagy átfogó keret­be való egyesítése. A Magyar Munkaközösség célja a csehszlovákiai magyarság gazdasági és ezen keresztül kulturális önállóságá­nak megteremtése. A Magyar Munka­­közösség a magyar társadalom min­den osztályának érdekeit szem előtt tartva, nem látja a magyar társa­dalmi és világnézeti kérdések megol­dását egy esetleges proletár diktatúra győzelmében, valamint nem látja azo­kat biztosítottnak a mai magyar tár­sadalmi, főleg gazdasági berendezke­désében sem. Ezért dolgozni akar a kisebbségi összmagyarság öntudatosí­tott társadalmi egységéért, mely min­den eddigi, a magyar munka ered­­ményességére veszélyes társadalmi gátlás ledöntését jelenti a föld, a mun­ka és a tőke racionalizáltan kifejlesz­tett, arányos elosztódásában. A Magyar Munkaközösség szembe­helyezkedik azzal a konzervatív irány­nyal, amely nemzetietlennek nevez minden olyan törekvést, amely a ma­gyarságot a tisztult emberi kultúra erejével újjá, életképesebbé, reálisab­bá, a történelmi adottságokkal szá­molva, a nemzetegység javára egye­­deiben és kollektivumában szellemi­leg és fizikailag, kultúrában és gaz­daságban erőssé akarja tenni. De szembehelyezkedik azzal a forradalmi kulturszemléletlel is, mely a nemzeti géniusz tagadásával a magyar nem­zeti kultúrát egy internacionális, kol­lektiv kulturegységbe akarja olvasz­tani. A Magyar Munkaközösség nemcsak ifjúsági mozgalom, hanem a cseh­szlovákiai kisebbségi magyarságnak a valóság talajából előserkenő új meg­mozdulása akar lenni, amennyiben a kevésbbé kötött ifjúságból kiindulva, a csehszlovákiai magyar közéletben is hasonló helyzetfelismerést és mozgal­mat akar létrehozni. A Magyar Munkaközösség nem vál­lal semmi közösséget olyanokkal, akik a magyar nemzeti öntudat átütő ere­jét tagadják: így a nemzetközi szédel­gőkkel, nemzetközi kozmopolitákkal és a nemzetközi nagytőke érdekköreivel, sem. A Magyar Munkaközösség külö­nösen a magyarság leginkább sürgős segítségre szoruló két osztályának: a munkásságnak és a földmivelő pa­rasztságnak riasztó elszegényedését kí­vánja likvidálni erre a célra legalkal­masabbnak látszó egységes szövetke­zeti rendszer kiépítésével, úgy, hogy e szervezkedés és szövetkezés az osz­tatlan magyar közösség érdekében, minden párt- és osztályérdek kizárá­sával történjék. A Magyar Munka­­közösség elengedhetetlennek tartja a kisebbségi magyarságnak — Szloven­­szkó és Kárpátalja összes nemzetisé­geivel való egymásrautaltság paran­csaként a velük való kulturális kap­csolatok és együttműködés minden le­hetőségének a felhasználását. Ehhez a közös munkához bizonyos lelki közösség megteremtésére van szükség és ezért fordul a Magyar Mun­kaközösség minden magyarhoz, hogy a fent röviden vázolt munkapro­­gramm és célkitűzés eszméjének és hívének megnyerje. A Magyar Munkaközösség Komá­romban szeptember 4-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Kultúrpalota képtártermében munkaprogrammját szervezetét ismertető szervező-gyűlést tart, melyen a Munkaközösség ideig­lenes vezetősége: dr. Szerényi Ferdi­­nárnl, a pozsonyi magy. tanító képezde igazgatója, a Masaryk Magy. Tud. Akad. alelnöke, dr. Duka Zólyomy Norbert ügyvédjelölt, Győry Dezső író és má­sok tartanak a tárgyban előadást. A Munkaközösség gyűlésére az egyébként külön meghívottakon kívül mindener­­deklődőt szívesen lát a szervezőbi­zottság. /. G. Virsik János bagotai igazgató-tanitó jubileuma. Ünnep volt Bagotán augusztus hó 28-án. A község igaz tiszteletnek, őszinte szeretetnek örvendő igazgató-tanítója, az ógyallai járási tanítókor elnöke, Virsik János ünnepelte működésének harmincadik évfordulóját. Megjelent az egyházhatóság részéről Sipos Antal, udvardi esperes-plébános, az országos tanítóegyesület részéről Dinnyés Károly, az egyesület alelnöke, Pallay Miklós nyug. őrnagy, tábori lelkész s még számosán a község- és a környékbeli intelligencia tagjai kö­zül. Méltatták Virsik János ig.-tanító ál­­dásthozó, fáradhatatlan munkásságát, nagy pedagógiai és szervező talen­tumát, melynek eredménye az iskola szép épülteié s a falu színvonalas kul­­turélete. Isten áldását kérték az ün­nepedre, hogy tehetségével, — melyet mint pedagógus-író s tankönyvszerző is megmutatott, — kimeríthetetlen energiájával továbbra is álljon vilá­gító fáklyaként és bizonyságtételéül annak, hogy a nemes értelemben vett nevelő, a nép tanítója igenis munkát végez, fontosat, lélekformálót, örök­értékűt. A nép nevében Krikan László, az ünnepelt legrégibb tanítványainak egyike köszönte meg Virsik Jánosnak fáradságos, emberszeretettől áthatott munkásságát és tolmácsolta a falu igaz háláját. A szép méltatásokat bankett követte, este pedig az iskolás gyermekek lelkes, könnyes köszöntői után, a volt tanítványok nevében Mol­nár János tanító szeretettől meghatott hangon mondott köszönetét a nagy út-.' ravalóért, melynek birtokában bizto­san állnak az élet hullámverésében. Színdarabot is rendezlek az ünne­pelt tiszteletére: Bóznerné Szkacsik Margit tanítónő rendezte. Számtalan tapsvihar, jóízű kacajok, pergő köny­­nyek voltak spontán megnyilvánulásai az osztatlan tetszésnek. A színdarabot tánc követte. ürülünk e szép, meleg ünneplés­nek, mert látjuk, hogy zajtalan, cssön­­des, de nehéz munkánknak megvan a jutalma. (k. j.) A főiskolás kongresszus programja. Megemlékeztünk már arról a nagy­szabású kultureseményről, amely e hó 10., 11. és 12. napjain Komáromban fog lezajlani. Ekkor rendezi ugyanis a Csehszlovákiai Magyar Akadémiku­sok .Szövetsége országos kongresszu­sát, amely sorrendben már a hetedik (Érsekújvár, Kassa, Rimaszombat, Lo­sonc, Léva, Kassa). A komáromi fő­iskolások már hetek óta dolgoznak az­­előkészítő munkákon. Már teljesen ki­alakult a kongresszus programja, a melynek keretén belül kulturestély és reprezentációs bál is lesz. A mű­sort teljes egészében itt közöljük: 9- én, pénteken délután a küldöttek fogadtatása és elhelyezése. Este ismer­kedési est. 10- én szombaton délelőtt fél 11 óra­kor a kongresszus ünnepélyes meg­nyitása, üdvözlések, a Kultúrpalota nagytermében. Utána teljes ülés, a tisztikar és a tagegyesületek jelenté­sei, a bizottságok összeállítása. Dél­után 4-től fél 7-ig bizottsági ülések. Este fél 9 órakor kulturestély a Kul­zonqora pianino Minden­kor tartóé értékű hangszer. Az ár a tényleges értékhez mérten oly kedvező, hogy ön is, kényelmes részlet­fizetés mellett tulajdonosa /ehet egy vaiódi „Förster nek' l*/*'*«í * ' p Szíveskedjék alacsony áraimról M-:7 meggyőződést szerzni. A gyár: GEORGS WALDE C. S. R. turpalota nagytermében a következő műsorral: 1. Ifjúsági megnyitó. 2. Dr. Grosschmid Géza szenátor kihirdeti a Prágai Magyar Hírlap állal kitű­zött Diákpályázatok eredményét. 3. A Komáromi Dalegyesület énekszáma. 4. Dr. Kenessey Kálmán előadása. 5. Műdalok, operarészletek. Előadja Mo­­lecz Margit operaénekesnő. 6. Sza­valatok. 7. Denk-Doroszlay Károly zongorahangversenye. 8. A Komáro­mi Dalegyesület énekszáma. 11- én vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor Jókai szülőházán elhelyezett em­léktáblának megkoszorúzása. Délután 4-től fél 7-ig teljes ülés, bizottságok jelentései. Este fél 9 órakor a Komá­romi Magyar Akadémikusok repre­zentációs bálja a kongresszus vendé­geinek tiszteletére a Kultúrpalotában. 12- én hétfőn délelőtt 10 órakor a kongresszus eszmei ankét ja, előadások és vita. Délután 3 órakor előadások folytatása, tisztikari választások meg­­ejtése, a kongresszus bezárása. Sí Mig a család templomban volt kirabolták a házat. Vakmerő rablótámadás egy gútai pusztán. — Csavar­gók veszélyeztetik a Csallóköz közbiztonságát. — Gúta, szeptember 2. Vakmerő rablótámadás színhelye volt vasárnap délelőtt egy Gúta kör­nyéki tanya. Tóth Lajos gazdálkodó családjával a Sölle pusztán lakik s mint vallásos ember, vasárnap délelőtt bement a tem­plomba, egész családjával egye­temben. Csak húszéves Margit nevű leánya maradt otthon, a házat őrizni s az ebédet elkészíteni. Poros vendégek érkeznek a tanyára. Úgy féltizenkettő lehetett, a leány tett-vett a konyha körül, amikor két poros idegen érke­zett a tanyára. Nem volt bíztató formájuk az idege­neknek. Harminc-harmincöt esztendő­sek lehettek, az egyiknek arcfelén hosszú vágás ment keresztbe. Világos ruhát, rövid nadrágot, térdharisnyát s Bafa félcipőt viseltek. Porosán és fáradtan érkeztek, aztán engedehnet kértek, hogy leülhessenek. A leány, széket adott nekik s meg­kérdezte, mi járatban vannak. — Szegény munkanélküliek va­gyunk, munkát keresünk, de ha az nincs, egy pohár tejjel is meg­elégednénk, mert ki vagyunk éhezve. A leány készségesen sietett a kam­rába, hogy a két fáradt utasnak tejet hozzon.. Ezek azalatt jól körülnéztek s látták, hogy a házban más nem Igen tartóz­­kodhalik a leányon kívül. Mindjárt meg is kérdezték: — Ki van itthon? — Csak én. A többiek bementek Gútára... Az egyik csavargó most felállott ültéből s szembe fordult a leánnyal: — Pénzünk sincs. Szükségünk van ötven koronára, adjon! A leány megijedt s kezdte látni, hogy nem becsületes emberek ezek. Harc a pénzért. Egyedül volt, minden segítség nél­kül. A tanya magában áll a pusztán, a legközelebbi szomszédok egy kilo­méter távolságra laknak. — Nincs pénzem! — felelte. — Sze­gények vagyunk mi is ... De azok egyre inkább követelték a pénzt s mikor a leány nem volt haj­landó pénzt adni, az egyik felkapott egy hosszú kést ami az asztalon hevert s nekisze­gezte a leány mellének. A leány ijedten sikoltott, a kés egy gombon félrecsúszott s egy kis kar­colást ejtett a testén, átvágva a blú­zát. Ezt mégsem lehetett tréfának venni, a lány rémülten ugrott be a szom­széd szobába s magára csukta az ajtót. Ezek nem hagyták a dolgot, neki­feszítették vállukat az ajtónak, le­törték a zárat s berohantak a szobába. A dulakodás tovább folytatódott. A leány dunnát dobott a két támadóra, azok azonban kiszabadultak a dunná­ból s üldözés közben már forgatták is fel a szobát. Egy pillanatig nem ügyel­tek a leányra, ez kiugrott az ablakon s meg­riadva szaladt végig a földeken keresztül a legközelebbi szomszédig, hogy segít­séget hozzon. Ötszáz korona a zsákmány. A rablók felfeszítették a fiókokat, feldöntöttek, kiszórtak mindent s vég­re megtalálták a pénzt: ötszáz koronát, amelyet nagyne­­hezen kuporgatott össze a csa­lád. Ezt magukhoz vették s utánafutottak a leánynak. A leány nem messze ért még s a tarlón bukdácsolt. Az egyik csavargó revolvert rán­tott s kétszer utánalőtt a leány­nak. A leány ijedtében elesett s fekve ma­radt, mintha eltalálták volna. Végre, mikor a rablók elszeleltek, ő is a szomszédokhoz szaladt s elmondta a vakmerő támadást. Azonnal a csendőrségre siettek. Ki­szállott a komáromi csendőrparancs­nokság nyomozóosztálya is és máris nyomában van a tetteseknek, akik ide-oda csavarogva, a közbiztonságot nagyban veszélyeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents