Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-03 / 69. szám
1932. szeptember 3. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. r. Megérkeztek az új y női és lányka télikabátok jj i az eddiginél sokkal nagyobb választékban. Kötött áruk, bőröndök és férfi divatcikkek szintén nagy választékban. ^Kertész J. Jenő i 408 J étim Komárom város 474.000 korona kamatlábhátraléka a Zemská Banka-nál. A Bank a 3 milliós kölcsönt fel akarta mondani. — A járási bizottság a komáromi adóhivatalnál letiltja a városi pótadók kifizetését. Az egyházak kegyúri terheit és segélyeit törlő szociáldemokrata és kommunista társaság határozatát megsemmisítette a járási bizottság. Saját tudósítónktól. Komárom, — szeptember 2. . A komáromi járási bizottság választmánya pénteken tartotta meg rendes havi ülését, melyen Novotny dr. közigazgatási főtanácsos elnökölt. Nagy megütközést keltett a Zemska Banka panaszos átirata Komárom város ellen mely kamatok címén 474.000 koronával tartozik a banknak. A Zemska Banka az egész három milliós követelést azonnal esedékessé akarta tenni a várossal szemben, vagyis per útján behajtani, de a járási választmány Király József plébános (keresztényszocialista) felszólalása után, aki rámutatott a város nehéz gazdasági helyzetére és méltányos elnézést kért részére, úgy határozott, hogy a komáromi adóhivatalnál a befolyó városi pótadókat letiltja, míg a bank kamatai kielégítést nem nyernek. Több kisebb jelentőségű községi ügy elintézése után napirendre kerültek a Komárom város folyó évi költségvetése ellen beadott felebbezések. Ezek közül a keresztényszocialista párt tagjai által benyújtott felebbezésnelc részben helyt adott a választmány és felhívja a várost, hogy elmaradt zárószámadásait három hónap alatt okvetlen benyújtsa. A város képviseletének baloldali (szociáldemokrata, kommunista, csehszlovák) tagjai a költségvetésből törölték a katolikus egyház kegyúri kiadásait és a többi vallásfelekezet segélyeit. Ez ellen Alapy Gyula dr. adott be terjedelmes felebbezést, amelyben kifejtette a városi kegyúri jog történeti és jogi részét és a kialakult jogszokást. A járási választmány a felebbezés érveit magáévá téve, de az eddigi szerzett jog alapján is 128.164 koronát a költségvetésbe visszaállított. A kegyúri terhek visszaállítása ellen Mező István szenátor (kommunista) sem tett kifogást. Király József elítélte ezt a folyton megismétlődő játékot, mely a város költségvetésének jogerőre emelkedését állandóan zavarja és gátolja Nagyobb vitát keltett a járás 1933. évi költségvetési előirányzata, amely kiadásban 465.500 korona, bevételben 489.000 korona kereteiben mozog. A folyó évi járási pótadó bevételek nem folytak be egész összegükben és a pénzügyi vezérigazgatóság azt az ajánlatot tette, hogy a járás a hátralékot irányozza elő, ami 45°/o-ról kerek 10o/o-al 55o/o-al emelte volna a pótadót. Király József (keresztényszoc.) erélyesen szállt síkra ez ellen a terv ellen, mely épen azokat sújtaná, akik adóikat rendesen megfizetik. A választmány a felszólaló érvelését tette magáévá és a pótadót 45o/o-ban állapította meg azzal, hogy a kiadásokat a tényleges bevételek kereteiben utalványozza. Komárom város közkórházának segélyezése elől elvben nem zárkózik el a járás, hanem azt az 1934. évi költségvetéssel kapcsolatosan tárgyalja. Loww tanár. Ö is azt állította, hogy bizonyos testi hibák azok az okok, amik az egyik emberből „született gonosztevőt“ csinálnak, amiről legkevésbé tehet éppen az, akit ezzel a szerencsétlenséggel vert meg a Sors. Már Gall is megmutatta és kirajzolta a koponyacsonton azokat a „dudorokat“, amelyekből meg lehet ismerni, hogy egy gonosztevő áll-e előttünk? A Lombroso által később világhírűvé lett „gonosztevő tipus“-ra a Gall-féle fejalkatból lehetett következtetni. És most Loww tanár egy lépéssel tovább ment: tudományos vizsgálódásai rávezették arra, hogy a gonosztevő ellen nem a törvény paragrafusai, hanem az orvos fecskendője védheti csak meg a leghatásosabban az emberiséget, mert minden úgynevezett lelki eltévelyedésnek az okát meglelte a test egyik eddig meglehetősen figyelmen kívül hagyott kis szervének: a pajzsmirigynek beteges elváltozásában. Szenzációs megállapítása az, hoay mindazoknál az embereknél, akiknek pajzsmirigye vagy visszamaradt fejlődés közben, vagy éppen ellenkezőleg, a rendesnél tulnagyobbra nőtt meg, szellemi zavarok mutatkoznak, amelyek gonosztettek elkövetésére ösztönzik őket. És amikor Loww tanár már egész Anglia és Amerika idevágó statisztikáinak birtokában volt és tudományos észleléseit minden irányban megalapozta, határozta el magát, hogy a pajzsmirigy rendellenes megnagyobbodásából, vagy eltorzulásából eredő „betegség“-ben a sebész késével fog segíteni, vagyis a gonosztetteket az orvosi tudomány fegyvereivel, fogja visszaadni a társadalomból. És az eredmény, amint Loww professzor szőrol-szóra Írja, egyenesen csodálatos volt: az operációt követő második, harmadik hét után a „gonosztevők“ egész lelki berendezése mintsa kicserélődött volna. Amig azelőtt állandóan ingerültek, veszekedő természetűek voltak, a műtét után egyszerre csak megszelídültek. És ez az átváltozás nemcsakk jellemükben, hanem hanghordozásukban, modorukban is szemelláthatólag kifejezésre jutott: embertársaikhoz szívesek, szolgálatkészek lettek, úgy látszott, mintha döbbeni életükről valósággal elfeledkeztek volna. Sőt még azt is tapasztaltalta Loww professzor, hogy ha valaki említette előttük régebben viselt bűnös dolgaikat, arra nem is emlékeztek, mintha csak valami titokzatos erő szivaccsal letörölte volna lelkűk táblájáról az elkövetett gonosztetteket. De Loww tanár a gyilkosokon kivül azokat a szerencsétleneket is meg tudja gyógyítani, akik a lejtőn még nem jutottak el a legvégső fokig: a tolvajoknak, a veszedelmes kalandoroknak a pénzhamisítóknak és a társadalom sok-sok ezer kitaszítottjának „betegségét“: a pajzsmirigy elferdülését egynéhány befecskendezéssel normális állapotba hozza és ezzel a csodával határos módon kioperálta az emberiség testéből azt a kelevényt, amely évezredek óta pusztítja kulturtársadalmat és amelynek láttára elpirul az arcunk, ha annak a másiknak az arcába kell néznünk, akit csendőrsznronyok között, lesütött szemmel, bilincsbe vert kezekkel visznek el előttünk, hogy rányomják homlokára a szégyennek, a gyilkosságnak egy egész életre szóló borzalmas pecsétjét. A birák, akik maguk is legtöbbször vérző szivvel mondanak Ítéletet egy „eltévelyedett“ embertársuk telett, bizonyára boldogan lélekzenek fel Loww tanár halhatatlan felfedezése hallatára, aki kivette kezükből a sokszor igazán súlyos pallósjogot és az orvostudomány megszentelt csarnokait tárja ki az emberiség legszerencsétlenebbjei: a vasbilincsekben sínylődő beteg-bűnözők felé. Ez a szép álomkép természetesen csak akkor valósulhatna meg, ha a további kutatások igazolnák Loww tanár megállapításait, amit az emberiség érdekében csak óhajtani kell. Tágas, száraz, első emeleti 4 szobás lakás összes mellékhelyiségekkel nagyon jutányos áron kiadó a város centrumában. Bővebbet a kiadóban. Tüzek mindenfelé GŰTÁN szerdán este 10 óra tájban a Telekes utcában kigyulladt Fördős Imre háza, onnan átcsapott a láng Tóth Kálmán és Modurka Pál házaira. A házak teljesen leégtek. Az egyik ház padlásán nagyobb mennyiségű gabona és liszt is elégett. Elégett ezenkívül sok baromfi, egy malac, szalmakazal, ólak stb. Az istállókból nehezen sikerült a lovakat és.teheneket kimenteni. A nagy hőség és a vízhiány megnehezítette az oltást, s így csak lokalizálásra szorítkozott a tűzoltóság munkája. Szemben egy házat háromszor is megkapott a láng, de sikerült a tüzet elnyomni. A tűzhöz a komáromi és a kamocsai tűzoltók is kivonultak. Alig hamvadt el a tűz, máris a falu közepén gyulladt ki egy ház háromnegyed egy órakor. A szerencsére még a faluban tartózkodó komáromi autós motorfecskendő a helyszínére sietett rövidesen elnyomta teljesen a tüzet. Gyönyörű munkájukért hála illeti a komáromiakat, akik példás oltást mutattak be. KURTAKESZIN pénteken délután fél három órakor veszedelmes tűz pusztított Kurtakeszin. Gyuri esek József, Vanyovszky Balázs, Hegedűs József, Marinkovics István és Weisz Mihály háza égett le a hozzátartozó gazdasági épületekkel együtt. A tűznél a tűzoltók Kossányi Lajos és Uherecz Pál parancsnokok vezetésével azonnal megjelentek, azonban a vízhiány miatt csak küzdelmes munka után tudták az egész falut a pusztulástól megmenteni. A tűzhöz Brandeisz Sándor járási parancsnok vezetésével Izsa, Marcelháza és Hetény község tűzoltói is kivonultak. A környékbeli tűzoltókon kívül telefon hívásra Höltzl és Schleisz parancsnokok vezetésével autó-motorfecskendőj ükkel a komáromi tűzoltók is megjelentek a tűznél. A tüzet csak este hét órára tudták eloltani. A kár jelentékeny. A tüzet valósziniileg gyújtogatás okozta. Régi pesti kávéházak és vendéglők. Budapest már száz évvel ezelőtt is a kávéházak városa volt. A politikai, irodalmi, társadalmi és gazdasági kérdéseket a kávéházakban vitatták meg s onnan indult ki a legtöbb életrevaló és kihatásaiban fontos mozgalom. A társadalom minden rétegének, úgyszólván minden foglalkozási ágnak megvolt a maga kávéháza. Például Legrand bácsi »Kávéforrás«-a aFür-v dő-uccában, a tisztes polgárok, céhek és egyesületek gyülekező helye volt. Odajártak még a magyar irodalom képviselői és az orvostanhallgatók. A jogászok és bölcsészek tanyája az Uri(később Koronaherceg-, most Petőfi Sándor-) uccai Privorsky, később Pillwax-kávéház volt. Az Ujvilág-uccai »Sas«-kávéházba is egyetemi polgárok jártak. Nyárspolgárok és lókupecek látogattak a Hajó-uccai »Fehér hajó« és a Kishid-uccai »Vadászkürt« kávéházba, amely utóbbi különben nagy ujsággyüjteményéről volt nevezetes. Régi feljegyzések szerint a Nagyhid-uccai és Ország-uti kávéházakba ügynökök jártak. A »Zrínyi« kávéház obskúrus közönségéről és nagy kártyacsatáiról volt híres. A Szél-uccában volt a »Párizs városához «címzett kávéház, amelynek közönsége minden rendű és rangú emberekből állott. Az ott uralkodó feszélytelen társalgás és föltétien szabadság csábította oda a vendégeket, kik közül a németnyelvű irodalmárok tartották ott állandó összejöveteleiket. Odajártak még az irodalom barátai: orvosok és előkelő kereskedők, valamint a Pesten időző franciák. A »Párizs városá«-ban volt a legtöbb lap. Közel a Dunaparthoz a Dorottya-uccai »Kaszinó« kávéház reggelenként főleg dunai hajóutasokkal telt meg. Vasár -és ünnepnapokon kereskedősegének látogatták. A legelőkelőbb kávéház kétségtelenül a Nagyhid-uccai »Angol királyné« volt. E kávéház he-A gonosztevők kigyógvítása orvosi fecskendővel Szenzációs orvosi felfedezés a büntettek kiirtására „ ... Biztos reményem van arra, hogy ennek az uj orvosi felfedezésnek állandó alkalmazáss következtében tiz éven belül eltűnnek az emberi társadalomból a gonosztevők. A börtönöket mozgószinházakká fogják majd átalakítani.“ Ezt a sokatmondó és a tudomány teljes súlyával aláalapozott kijelentést tette a világhírű angol orvostudós, professzor Dr. M. Loww egy legutóbbi angol orvosi gyűlésben Az egész angol orvostudományos sajtó mint hallatlan felfedezésről számolt be róla és most végigjárta a napisajtó hasábjait is. Nem kisebb felfedezésről van úgyis szó, mint arról, hogy amint bármely betegséget valamiféle gyógyszerrel meg lehet gyógyítani, épen úgy ki lehet gyógyítani a gonosztevőket egy injekcióval abból, hogy — gyilkoljanak. Mi az oka annak, — kérdezte a tudós professzor, — hogy az egyik ember hátán, amint azt köznyelven mondani is szokták, fát lehet vágni és majdnem megmoccanás nélkül tűri az Életnek ostorcsapásait, amig a másik minden kis neszre, minden kis bánta- Iomra felhorkan és nemcsak, hogy minden erejével védekezik is, hanem még ő támad meg másokat és embertársainak egyenesen veszedelmet jeleid? ! Mi az oka annak, kutatott tovább a nagy angol pszichiáter, hogy az olyan nagy harckeverők, mint egy Nagy Sándor, vagy Napóleon, akiknek agyában folyton-folyvási a mások megtámadásának, a mások leigázásának fanatikus rögeszméje él és akik csak a gőzölgő vérfolyamok „dicsőséges“ győzelmeiben elégülnek ki, rendszerint testileg satnya, beteg, epileptikus emberek voltak ? És professzor Loww tudományos vizsgálatai során eljutott egy szintén világhírű, de kortársaitól lekicsinylet és kigunyolt orvostudóshoz, az úgynevezett frenologia (koponyatan) megalapítójához: Gall-hoz, a halhatatlan Goethe egyik legmeghittebb barátjához, akivel együtt rajzolta és szerkesztette Goethe azokat a szenzációs koponyarajzokat, amelyekből Gall minden esetben megkísérelte kiolvasni azt, hogy ez az ember szelíd, a másik meg vérmes, a harmadik talán betörésekre, vagy éppen gyilkosságokra hajlamos. Mert Gall ugyanazt találta, mint most
