Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-31 / 68. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1932. augusztus 31 A komáromi zsidóság impozáns thóraszentelési ünnepe ____— ifc Megérkeztek az új jk g női és lányka télikabátok 'J i az eddiginél sokkal nagyobb választékban. Kötött áruk, bőröndök ésférfi divatcikkek szintén nagy választékban. I-Kertész J. Jenő immna Bensőséges ünnepet ült szombaton a komáromi zsidóság. Uj thórát szentelt fel a neolog hitközség. Berger F. Vilmos házasságának 25 éves évfordulója alkalmából háláját a Gondvsielővel szemben úgy gondolta legméltóbban leróni, hogy megajándékozta a neolog hitközséget egy új thórával. Az új thóra felszentelése szombaton történt meg az egész komáromi zsidóság meghitt ünneplése közepette. A felszentelési aktus olyan méretű volt, amilyent Komáromban eddig még nem láttunk. Már a felszentelés előestéjén, pénteken kezdetét vette az avatás. A neolog hitközség zsinagógájában szorongott a hívők serege. A szószéken vendég, a bicskei zsidóság fiatal és nagytehetségű papja Fraenkel Ernő dr. prédikált. Az ifjú bicskei pap magasröptű hitszónoklatának témájaként a szombati thóraszakasz igéjét vette. »Áldás és átok« között vont találó párhuzamot, ritkaszép magyarsággal előadott beszédében a fiatal bicskei rabbi. Szónoklatának a vallási gondolatokban való elmélyedése nagy hatást tett a zsidó hívekre. A vallási, helyesebben az avatási ceremóniák szombaton reggel vették kezdetüket. Az adományozó Berger F. Vilmos házánál már reggel fél kilenckor gyülekezett az ünneplő hitközség. A tágas udvart egészen megtöltötték a vallási testületek tagjai és az ünneplő zsidóság, mely olyan nagy számban jelent meg, hogy a ház előtti uccarészt is elfoglalta. Teljes számban jelen volt a neolog és orthodox hitközség vezetősége Krausz Artur dr., illetve Fleischmann Samu elnökök vezetésével, a Jótékonyegylet, Chevra Kadischa, Achavath Achim, Nőegylet, Zsidó Főiskolások és a magyar-komáromi zsidó hitközség képviseletében Hajnal Oszkár. A jubileumot ünneplő adományozók Berger F. Vilmos és neje képviseletében Kun Soma, a neolog zsidó hitközség titkára adta át az új thórát a komáromi neológ zsidóságnak. Az átadási beszéd közel fél óráig tartott és a zsidó vallás szebbnél-szebb hasonlataival volt tele. A hitközség nevében Krausz Artur dr., hitközségi elnök vette át az új thórát, aki válaszában keresetlen szavakkal emlékezett meg a nemeslelkű adományozókról és őszinte szavakkal köszönte meg a komáromi zsidóság nevében a nagy adományt. Krausz dr. beszédében a szeretetet és békét hangsúlyozta, mint a thóra egyik alaptanítását. Ezután megindult az új thórát zsinagógába vivő ünneplő menet. A bársony baldachin alatt a díszbe öltöztetett thóra és a rabbik: a Pécsre elszármazott zseniális hitszónok földink Wallenstein Zoltán dr., aki erre az alkalomra haza jött szülővárosába, hogy együtt ünnepeljen a komáromi zsidósággal, Fraenkel Ernő dr., a bicskei zsidóság fiatal papja és Watdmann Ernő dr., a komáromi neolog hitközség főrabbija. A zsidó vallás szokása szerint a hívek a menet tartama alatt egymás kezébe adták az új thórát. Az ucca feketéllett az ünneplő zsidóság nagy tömegétől. Az ünnepi hangulatot a menet alatt a Zsidó Egyházi Énekkar énekei emelték. A zsinagóga bejáratánál Abelesz Ernő, a kulturbizottság elnöke vette át rövid és tartalmas beszéd kíséretében a hitközség gondozásába az új thórát. A zsinagóga ekkor már tele volt. A hívők elmélyedése követte az ünnepség soron következő szónokának, Waldmann Ernő dr. főrabbi beszédét. A komáromi főrabbi mély vallásosságtól átitatott hitszónoklatában a thóra jelentőségéről beszélt az ünnepi gyülekezetnek. A szokásos szombati istentisztelet során került sor a házassági jubileumát ünneplő adományozó unokaöccsének, Berger Gábornak barmievói aktusára. A felszentelési ünnep főszónoka dr. Wallenstein Zoltán pécsi főrabbi, földink volt. Ha Wallenstein Zoltán dr. főrabbi komáromi működése alatt lázba tudta hozni remek szónoklataival a komáromi zsidóságot és keresztény testvéreinket egyaránt, úgy ez a láz szombaton extázissá fokozódott. így magyarul beszélni, így szónokolni csak a kiváltságosaknak adotott meg. De azok közül is csak keveseknek. »Dobpergés és trombitaharsogás korát éljük__« — mondta a főrabbi, — »mennyire értékelnünk kell tehát az új thóra adományozását ebben a korban.« De ez a gondolatellentét csak egy a sok közül. Ki tudná felsorolni, — hiszen még követni is nehéz volt, — azt a számtalan gondolatot, melyeknek merész szökellése, változatossága szinte lebilincselte a hallgatóságot. A komáromi zsidóság nagy fia beszéde során újból hitet tett szülővárosa mellett. Reméljük, a jövőben is ellátogat hozzánk. A jubileumot ünneplő házaspár az ünnepséget meghitt családi körben folytatta szombat délután. A komáromi zsidóság lelkében pedig felejthetetlen emlékként fog élni ez a thóraavatás. (—mi-) ni mi mu m in mi mm» M¥iínum* n'iwii» m fin lipÉzlcf sr a minap besszélgetést folytatott egyik budapesti, Szlovenszkóra is kegyesen beengedett újság szerkesztőjével Csehszlovákiának Magyarországhoz való gazdasági viszonyairól és kijelentette, hogy a dunai államok együttműködése egyik főpillérének tekinti a Budapest és Prága közötti megegyezést. A beszélgetés során rámutatott arra a hátrányos állapotra, amely a szerződés nélküli állapot következtében észlelhető mindakét államban különösen az áruforgalom csökkenése tekintetében és kifejezésre juttatta, hogy, pedig ennek a két államnak kell, hogy, kiegészítse egymást, hiszen Csehszlovákia és Magyarország egymásra vannak utalva. Majd azt mondotta, hogy, reméli, hogy akad majd mód a mostani állapot megszüntetésére, melynél Magyarország gazdasági termékei Csehszlovákiából, Magyarország egyik legrégibb és legfontosabb piacáról, majdnem teljesen ki vannak zárva. A külügyminiszternek ezek a szavai a szirének hangjára emlékeztetnek, a tettetett jóindulat némi felcsillanása vet bágyadt fényt a nyilatkozatra, amelyet a gazdasági válság idején Csehszlovákia k ü 1 ü gy m i ni s ziere leereszkedő gesztussal tesz meg a magyar újságíró előtt, hogy az adja azt át a nagy nyilvánosságnak. Aki azonban ismeri Benest és főképen az ő mentalitását és a magyarokhoz való igazi érzését, azt nem tévesztik meg ezek a szavak, amelyek mögött olyan elfogult sovinizmus húzódik meg, amely minden alkalomma} kitör a csehszlovák köztársaság ez államférfiújának leikéből, valahányszor magyar ügyről van szó. Azt akarja Benes elhitetni a magyarokkal, hogy ő a legjobb barátja Magyarországnak és gazdasági téren a legszorosabb kapcsolatot kívánja fentartani a két állam közöLt, holott az egész világ tudja, hogy a kereskedelmi szerződést ő mondotta fel Magyarországnak és nem nagyon igyekezett azon, hogy a szerződés újra megköttessék és egyetlen lépést sem tett, hogy a két esztendő óta folyó huzavonának vége legyen. Csak miután a külkereskedelmi mérleg hihetetlen méretű passzívuma jelentkezett, a súlyos helyzet kényszerítő hatása alatt valami kis áruforgalmi lehetőséget teremtett a csehszlovák állam Magyarország számára, amelynél-: természetesen csehszlovák árúk fejében lehetett csak felhalmozott gyümölcsének egy részét csereképen importálni. Benes maga is megvallja nyilatkozatában, hogy hű marad 1921-ből származó elgondolásához, amely abban csúcsosodik ki, hogy a Dunai Államok együttműködését meg kell valósítani. Ez gazdasági kérdés elsősorban és a külügyminiszter ezt úgy gondolja, hogy az érdekelt államok gazdasági együttműködése csakis Csehszlovákiának vezetése alatt történhet meg, ami természetesen politikai tekintetben is biztosítaná számára az irányítást. Erre azonban nemcsak Magyarország, de a többi dunai államok sem kaphatók, mert valamennyi állam meg akarja tartani teljes szuverenitását, teljes függetlenségét. Mivel pedig Benes ezen tizenkét éves gondolatához ma is makacsul ragaszkodik, egyelőre nincs kilátás arra, hogy Középeurópában, vagy csak a Duna medencéjében is megfelelő gazdasági együttműködés keletkezzék. A legszebb szavak sem képesek ebben a tekintetben előbbre vinni a megoldást, a gazdasági válság tovább folytatja romboló munkáját és semmi javulásra sem nyújt kilátást Csehszlovákiában sem, de a vele szomszédos államokban sem. Úgy látszik Benes még mindig nem ocsúdott föl régi álmából, amelyet megakarna valósítani, azonban leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak eléje s minél merevebben ragaszkodik ahhoz, annál jobban távolodik a céltól. Majd az idő egyszer fel fogja ébreszteni álmából, de már akkor késő lesz. Az ipari és kereskedelmi továbbképzőtanfolyam szervezete. A komáromi tanonciskolák felügyelőbizottsága ama hiány pótlására amely az ipari és kereskedelmi pályán elhelyezkedett ifjúság szakirányú továbbképzése terén mutatkozott, szeptembertől kezdve megnyitja sorozatos előadásokat felölelő rendes évi tanfolyamát, melynek szervezetéről az alábbiakban adunk az érdekeltek számára tájékoztatást. A tanfolyam időtartama összeesik a rendes iskolai tanévvel és egyéves keretben, szeptember 10—január 30,, február 10—junius 30-ig terjedő két szemeszterre oszlik. A tanfolyam előadássorozata két részből áll: az I. rész rendes órabeosztású tanmenetben: kereskedelmi és ipari könyvvitel, kereskedelmi számtan, levelezés, irodai munkálatok, áruismeret, nyelv, gép- es gyorsírás tantárgyait foglalja magában, a II, rész pedig előadásokban felöleli azokat a kérdéseket és problémákat, a melyek ipari és kereskedelmi pályán levőket foglalkozásukból kifolyóan és általános műveltségszerzés szempontjaiból érdeklik és existenciális fontosságuknál fogva legközelebbről érintik. A tanfolyamra a beiratkozási díj szemeszterenkint 10 Ke, tandíj pedig szemeszterenkint 50 Ke, mely havi 5 koronás részletekben is fizethető. A beiratási díj a beiratások alkalmával, a tandíj pedig vagy a beiratás alkalmával, vagy — ha a fizetés havonta történik — mindig a hónap 1—5. napjai között előre fizetendő. Tandíjat méltányos esetekben a tanfolyam igazgatóságának előterjesztésére a felügyelőbizottság részben, vagy egészben elengedheti szegénysorsú, állásnélküli és szorgalmas hallgatóknál. A tanfolyamra beiratkozott hallgatók az előadandó tárgyakat szabadon választhatják, de résztvehetnek valamennyi előadáson is és az időközönkint rendezendő vitaestéken, vagy tetszésükhöz képest csak azokon az előadásokon, amelyek iránt érdeklődnek. A teljes két szemeszteres, szorgalmas tanfolyamlátogatás után a hallgatók kívánságuk szerint önkéntes vizsgát tehetnek, amelyről bizonyítványt nyernek. A tanfolyam felett a felügyeleti jogot a komáromi tanonciskolák felügyelőbizottsága gyakorolja. A felügyelőbizottság ezúton is felhívja a tanfolyam iránt érdeklődő iparos és kereskedő ifjúságot, ipari és kereskedelmi segédeket, munkásokat valamint az önállóan már ipartűző iparosokat és kereskedőket, hogy önművelésükre, szakmabeli ismereteik gyarapítására szervezett e tanfolyamra a beiratások ideje alatt jelentkezzenek minél számosabban. Az előadások kezdetéről, órabeosztásáról és az előadások címeiről a tanfolyam igazgatósága rendszeresen fogja az érdekelteket és a nagyközönséget értesíteni. A tanonciskolák és a továbbképző tanfolyam felügyelőbizottsága. i mini i iwiiiiib ii mi ii hihihi I unni ■iimiimiiiiiiiii iiimii i Fényes nappal követtek el rablótámadást Ács községben. Vasvillával verte fejbe egy öregasszonyt a rabló. — 400 pengő az eredmény. Kegyetlen rablótámadást követtek el ismeretlen tettesek Ács községben egy öreg asszony ellen. Özvegy Bangó Józsefné, 72 éves öregasszony, napi szokásához híven a csűrbe ment, hogy gazdaságában körültekintsen. Egyszerre, hirtelen valaki vasvillával hátulról fejbeütötte. Az erős ütés megszédítelte az öregasszonyt, de még ideje volt hátrapillantani, amire az ismeretlen támadó még háromszor verte fejbe a vasvillával. Az egyik ütés a balfülét szelte le, a másik a homlokát érte, a harmadik a száját hasította fel. Az asszony elájult, a merénylő pedig leszakította az öregasszony derekáról a lakásának spárgára akasztott kulcsát. A kulccsal felnyitotta a lakást
