Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-20 / 65. szám
1952. augusztus 20. »KOMAROMI LAPOKt 3. oldal. házaknak — már felépüli, de semmire sem használják, kivéve arra, hogy kukoricát termelnek a kertjében. A rendelő falai állanak, de a rendelő berendezve nincs és a környéken nincs orvos, aki tanáccsal látná el az anyákat, néhány jó szóval legalább a betegeket. Iskolát a rendelőbe! — Orvos is elkelne itt, — mondja egy fiatal anya, akin négy szurtos kis emberke lóg, — de ha már megvan a rendelő s nincs benne orvos, akkor legalább iskolának engednék át az épületet. A fiatal asszonynak igaza van. Saját családja érdekében is beszél. A benei dűlőről, aztán innen, Partosujtelepről Komáromba kell menni a hatéves gyereknek iskolába. E sorok Írója szeret turistáskodni, de meggondolná háromszor is, hogy télen-nyáron, nap-nap mellett szívesen tenné-e meg az utat erről a hatalmas mezőről, be egészen a messze csillogó tornyokig. Tavasszal még csak elbaktat a kisgyerek, de nyári rekkenőben, vagy éppen téli fagyban, őszi sárban...? Legtöbbnek rendes cipője nincs, meleg kabátja sincs. Ha a gyermek nem jön iskolába, könnyen megbüntetik a szülőt. S mégis be kell menni a gyereknek, mert legalább meleg ebédet kap délben a népkonyhán s egész nap elcsavarog a városban, nincsen rá gond. Hogy azonban ezek a csavargó utak mit jelentenek, azt legjobban meg tudnák magyarázni maguk a tanítók, akik alkalmasint sokat küzdenek a külvárosi vásott gyermekekkel, de meg láttuk magunk is saját szemünkkel az ilyen iskolából hazavonuló gyermekhad szilaj táncát az erődök táján, amint estefelé hazatartottak, sapka nélkül, üvöltve, gázolva, nagyobb suhancokkal együtt. — Sirva megy a fiam iskolába s ledobja magát a főidre, hogy inkább nem eszik, de nem megy olyan meszsze! — szól ki egy másik anya, a babbal beültetett kis kertecske kerítése mellől. Általános a kívánság, hogy Komáromnak erre a külvárosi részére egy kis iskolát építsenek. Száz gyerek van itt legalább, aki iskolaköteles. Ezek számára érdemes már építkezni és iskolát fenntartani. Napközi otthonnal, kis konyhával együtt. Valóságos emberkinzás, hatéves gyerekeket négy-öt kilométer messziségről bekényszeriteni télviz idejében az iskolába. Csak a gyomra viszi be legtöbbjét, különben vidáman elkószálnának iskola helyett szerteszét! „Muzsikaszó mellett koplalok“ Elbeszélgetünk a kis csatorna mellett. Hogy az itteni férfiaknak sincs munkája, az már nem újság. A házak mégis rendben vannak, s az apró kertecskékben uborka, paradicsom és kukorica mosolyog. Mindenki igyekszik szerezni magának valamit, Itt-ot.t baromfiak. Aztán el-ellopja az enyveskézfajta, amit felneveltek gondosan a szomszédok. Boldog, akinek fűtésre fája van. Boldog, aki néhány hetes munkát kapott, hogy legalább a télen felgyűlt adósságot ki tudja fizetni. — Mégis akad itt néhány rádió, — mutatok körül a telepen. — Hogyne! Muzsikaszó mellett koplalok! — vágja rá egy kövérkés néni. Hálistennek, hogy legalább igy bírják az éhséget... Vízvezeték, jó ut, villany, iskola, orvosi szoba kellene ide, — hogy úgy kapásból mondjunk néhány legszükségesebb dolgot. A csárdáknak sem megy úgy, mint azelőtt. Nincs pénz a mulatgatásra . .. Munkaalkalmak errefelé, feljegyeztem: Takarítás, mosás, dohánygyár a városban. Néhány heti munka az Apályi sziget kotrójánál. Cséplés. Kalász-szedés. Pont. Tőkeerős bolt legyen az, amelyik itt hitelt ad. Sokáig és komolyan elbeszélgetünk. S mégis kevesebb a panasz, mintha nagyurakat hallanál ... * Fecskefészkek? Adósságfala? Majd télen, amikor elönti őket a talajvíz. Oda majd csónakon megyünk ... (sz. v) W £&&&' TVQ/ioÁoti A szocialista szakszervezetekhez tartozó munkanélküliek csendes tüntetése városunkban. Munkásküldötlségek a járási hivatalban és a városházán. A város tanácsát pénteken fogadta Novotny járásfőnök. Saját tudósítónktól. A nyomasztó munkanélküliség, amely különösen itt Komáromban ölt nagy arányokat, népgyülések tartására és tüntetések rendezésére bírja munkanélkülieket, akik úgyszólván minden héten tartanak üléseket és tanácskoznak a súlyos helyzet tarthatatlanságán. Nemrég zajlott le a kommunista munkanélküliek tüntetése, amelyen szenvedélyes kifakadások történtek, sőt rendőri beavatkozásra került a sor, augusztus 17-én, szerdán délután pedig az amstérdámi szocialista szakszervezetek tanácsa rendezett munkanélküli gyűlést a Dózsa-féle vigadó nagytermében. A szocialista szakszervezetekhez tartozó mintegy ötszáz főre tehető munkanélküli az Eötvös-uccai szakszervezeti házból indult el Csizmazia György városbiró és Hacker Richárd szaktanácselnök vezetésével s az Eötvös uccán, Kórháztéren, Vármegye-, Nádor- és Barosr-uccán át ért fegyelmezett rendben a Vigadó épületéhez, amelynek nagytermében folyt le a gyűlés, A gyűlésen Tarics István városi tanácstag ismertette a párt városi képviselőtestületitagjainak a városhoz beadott munkanélküli memorandumát, majd Csizmazia György városbiró tartott beszédet, amely után Hacker elnök vezetésével húsztagu küldöttséget menesztettek Novotny Richárd kormánytanácsos, járásfőnökhöz és a város vezetőségéhez. A küldöttség mind a két helyen átnyújtotta a szaktanácshoz tartozó szervezetek közös memorandumát és a járási hivatalban Novotny járásfőnök válaszolt a küldöttségnek, megígérve, hogy a munkanélküliek érdekében mindent el fog követni a felsőbb hatóságoknál. Egyben kilátásba helyezte, hogy a Prágába menendő küldöttség költségeihez a járási hivatal hozzá fog járulni. A járási hivatalból a városházára ment a küldöttség, ahol Fiilöp Zsigmond h. városbiró fogadta annak tagjait. Hacker Richárd szaktanácselnök terjesztette elő a munkanélküliek kérelmét és a város támogatását kérte részükre. A helyettes városbiró válaszában kijelentette, hogy a város tanácsa és képviselőtestülete mindenkor a legnagyobb jóindulattal és megértéssel kezelte a munkanélküliek ügyét, amelyért nagy áldozatokat hozott. A város további jóindulatát helyezte ki látásba és tudomására hozta a küldöttségnek, hogy a város tanácsa a szociáldemokrata párt képviselőtestületi tagjainak memorandumával már foglalkozott és minden törekvése oda irányul, hogy az állami munkák és a tervbevett szükségmunkák mielőbb meginduljanak, hogy ezzel a munkanélküliek keresethez és kenyérhez jussanak. A küldöttség visszatérve a Vigadóba, az elnök közölte az ott levőkkel a két hatóságtól nyert választ. A gyűlés is, mint a felvonulás teljes rendben, nyugodtan és minden zavaró incidens nélkül folyt le. Mint ismeretes, Komárom város ta-^ nácsa julius hó 28-án tartott ülésében egyhangúan elhatározta, hogy a munkanélküliek ügyének támogatására fel-; kéri a járási hivatalt és a város erre' vonatkozólag megindított akciójához a' járási főnök hathatós segítségét kéri.; Komárom, — augusztus 19. A tanács kimondotta, hogy ezen kérés közlését testületileg fogja eszközölni és a tanács tagjai személyesen fogják a járásfőnököt informálni a legsürgősebb teendőkről. A tanács tagjait augusztus 19-én, pénteken délelőtt fél 11 órakor fogadta Novotny Richárd kormánytanácsos, járási főnök, aki előtt Fiilöp Zsigmond h. városbiró vezetésével Vítek Ferenc II. h. városbiró, Horváth István, Fára Ferenc, Dénes Emil, Tarics István, Vidák Vince, Csevár Ferenc, Trencsik János, Lóránt István tanácstagok és Igó Aladár r. rendőrkapitány közig, előadó jelentek meg. A járásfőnök előtt Fülöp h. városbiró terjesztette elő a tanács kérelmét, amely abban csúcsosodott ki, hogy a járási főnök hivatalos tekintélyének teljes súlyával vegye kezébe a munkanélküliek ügyét és igyekezzék munkaalkalmak megteremtésével, az állami munkák ujrafölvételének mielőbbi kieszközlésével a kikötő további kiépítését, a várerődök lebontását, az Apályi sziget mederszabályozásának munkáját, a vasútállomás kibővítésének munkáját, valamint a város által kért 860 000 kor. értékű szükségmunkát a a legrövidebb időn belül kisürgetni s az erre vonatkozó szorgalmazást a közmunkaügyi és más minisztériumnál minél előbb megtenni. Hivatkozott a munkanélküliség következtében beállott kritikus helyzetre, amelynek orvoslására minden lehetőt fel kell használni, nehogy a nyomor és nélkülözésszülte elkeseredés a közrend elleni kirobbanásban jusson kifejezésre. Novotny Richárd járásfőnök válaszában kijelentette, hogy jól tudja, a város eddig is igen nagy áldozatokat hozott a munkanélküliség enyhítésére s a járási hivatal a legjobb indulattal kívánja támogatni a várost ezen akciójában. Sajnos, a világprobléma megoldása pénz és hitel kérdése, amely pedig még rendezésre sorul. Takarékosdnunk kell minden vonalon, hogy az ekkép rendelkezésünkre álló eszközökkel segíthessünk azokon, akik a munkanélküliség áldozatai. A napokban már megsürgette a felemlített munkákat az illetékes minisztériumokban és a járási hivatal mindent el fog követni, hogy a félben maradt állami munkákat mielőbb megkezdjék. Ennél a kérdésnél pártkülönbség nélkül össze kell fognunk, mert itt nyomorgó embereket kell segíteni munkával és munkaalkalommal. Biztosította a tanács tagjait, hogy minden lehetőt elkövet a kérelem eredményes teljesítése érdekében. Majd Vidák Vince, Dénes Emil, Vitek Ferenc, Tarics István, Fára Ferenc tanácstagok ismertették az egyes részletkérdéseket, amelyekre a járási főnök készséges támogatását helyezte kilátásba és felkérte Igó Aladár dr. közig, előadót, hogy a közmunkák sürgetéseire a különböző minisztériumokból érkezett válaszokat és általában az ügyre vonatkozó aktákat a jövő hét valamelyik napján ismertesse meg vele. Még a városi tanács tagjai jelenlétében megbízta a járásfőnök a járási hivatal szociális előadóját, hogy a fölhozottakra végre sürgősen készítsen fölterjesztést. 1 Dr.üeíkerM§ PLJöölí^G PÓRBÓL MANOÜ LA-VAN I LI A - CITR OMCSQKOLAGE-ES MÁLNAIZ.BEN MINDENÜTT KAPHATÓ » Az asszony mint igazi Írói talentum Érdekes vita indult meg legújabban a francia lapok hasábjain. A vita arról szól, lehet-e az asszony az irodalomban alkotó erő? A vita a kiváló francia költő, Paul Valérjének egyik cikke után indult meg. Papi Valéry ugyanis azt írta, hogy mentői elvontabb és akadémikusabb egy művészet, annál kevesebb sikerrel és eredménynyel dolgozhatik, működhetik benne asszonyi alkotó erő. Valéry nyilatkozatának nagy visszhangja támadt és Francois Mauriac, André Maurois, továbbá Pierre Benoit mind nyilatkoznak ebben a kérdésben. Francois Mauriac ezt mondja: Az irodalom téeljesen kívül esik a nő hivatásán. Ne tartsanak kegyetlennek, d ea nőíró az én szememben valóságos szörnyeteg. Tudom, hogy áltálában nőgyülölőnek tartanak és ez a nyilatkozatom még meg fogja erősíteni a rólam elterjedt furcsa hírt, holott hitem szerint, az asszony abban az erkölcsi mivoltában, ahogy a kereszténység kiformálta, — a mai nőkről nincs semmi mondanivalóm — a legfenköltebb és legmisztikusabb teremtés. Maga a misztérium. Valami felfoghatlan erő, valami isteni van benne. Ez az asszony igazán méltó arra, hogy a benne élő ideált sokkal magasabbrendű dologban élje ki, nem pedig egy művészet zárt határai között. Az asszony legyen jó, irgalmas, könyörületes. Egy jótéteményt minden műalkotásnál értékesebbnek tartok. Irtózom attól, amit Valéry jósol, hogy az irodalom és művészet egyszer át fog siklan ia nők kezébe, mert a férfiakat az élettel való harc teljesen leköti, elfoglalja, sőt esetleg megbénítja. Ha az irodalom és művészeti alkotás csakugyan asszonyi kezekbe menne át ,ez halálos ítélet lesz a felsőbbrendű művészi céloknak. Az asszonyok sohasem tudnak saját ösztöneik dadogásán felül emelkedni. Igaz, hogy a francia, sőt sajnos az egész európai irodalomban rengeteg a nőíró, de ezek részint azért írnak, hogy egy kis vagy nagy zsebpénzt szerezzenek maguk számára, esetleg érvényesülés vagy láza fűti őket, de igazi alkotó erő?!.,. Ugyan kérem!... Erről beszélni sem lehet. André Maurois ellenben így beszél: Nézetem szerint nincs külön hímnemű és nőnemű irodalom. Valaki, kiben alkotó erő van, nemétől teljesen függetlenül írhat remekműveket. Angliában igen sok női író dolgozik, kiknek munkái, a legmagasabb mértékkel mérv eis, elsőrendű kultúrértéket jelentenek. Virginia Woolf és Ketherina Mansfield igazi, nagy írónők. Virginia Woolf nemcsak egyik legerősebb regényírói tehetség, de egyben a legönállóbb ítéletű és legképzettebb kritikusok egyike. Nemrégiben egy könyvet adott ki, mely éppen ezzel a problémával foglalkozik. Az írónő többek között azt mondja, hogy a múltban azért ne mlehettek igazi kiváló női alkotó erők, mert az asszonyoknak nem volt külön szobájuk. Mert míg a férfi visszavonulva dolgozószobájába, tisztán és kizárólag átadhatta magát munkájának, a nőnek, egészen a legutóbbi időkig, nem volt meg ez a magábazárkózási lehetőség. — Természetesen, — folytatja Maurois — ez a külön szoba csak szimbólum, de kitün őés sokat megmagyará-H Beretvás pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja! Minden gyógyszertárban kapható l 1
