Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-13 / 12. szám

Lapok mai száma a jövő heti teljes ftá.dfn>mftsort tartalmazza. Ot venharmadik évfolyam. iS& SZílll), Szonibaí, 1932. február IS­*022*57»-. 'SmsmmSSmSmiSiSS^E^m^mmm^SSaffSSfí^B^^mS^SlSSSSASemmimmaBACi^F^ KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8Ö Ke, félévre 40 Ke, negyed-Felelős főszerkesztő: Alapította: TUBA JÁNOS. GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 29 Ké. — Egyesszám Külföldön 129 Ke. ára I korona. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMONI). szerdán és szombaton Az élet mélységei. Komárom, — február 12. Hiszen máskor is voit nyomo­rúság, rossz termés után a falvak szegény zsellérsége nehéz napo­kat élt, de mi ez ahhoz a nyo­morúság-tengerhez, mely most elönti a magyar síkságot, ahol leperzselte a termést a forró nap és a tavaszon nyolc hétig nem esett az eső, azután pedig olyan jégverés vonult végig fölötte, hogy az aratás után elvégezte a csép­­fést is! Itt a városban kétezer munkanélküli, künn a falvakon tízezreknek nincsen kenyerük. Is­tennek csodája, hogy egy járvány­tól megkímélte a magyar falvakat, mert az ezreket követelt volna áldozatul a rosszul táplált, kiéhe­zett gyermekek és öregek közül. Most nem a kommunista éhség­felvonulásokról kívánunk beszélni, ez demonstráció. De vájjon nem lehetne a kommunisták nélkül is éhségfelvonulást rendezni Po­zsonytól Husztig a magyar vége­ken, ahol nem termett kenyér ? És nincs kenyér sehol, nemcsak a föld robotosa éhezik, hanem az irigyelt kisgazdák házánál is so­ványan akad betevő falat. A tiz­­tizenötholdas törpegazda épen úgy éhezik családjával együtt, mint az idénymunkás. Az öszön talán el­vetette kis gabonáját és elvonta a szájától, hogy a tél közepén köszöntsön rá az ínség. Ezek után vizsgálat tárgyává tehetjük, hogy mit is tett a kor­mány a téli ínség megakadályo­zása érdekében. Mi az őszön ott voltunk javaslatainkkal és kérel­meinkkel, mert tudtuk, hogy mit hoz ez a borzalmas tél. A ma­gyar pártok nemcsak a vámmen­tes vetőgabonát követelték a bajbajutott gazdaközönség szá­mára, de a földmíves munkásság részére ugyanabban az időben a vámmentes kenyérgabona beszer­zését is sürgettük minden lehető alkalommal. És mi történt, mit tett a kormány a könyörtelen pontossággal bekövetkező nyo­morúság enyhítésére ? Minden hó­napban, vagy minden hat hétben tiz koronás élelmiszerjegyet osz­togat ki és azt hiszi, hogy meg­tette a kötelességét. Ezeken a tiz koronákon száz és száz vagon ötvenkoronás búzát lehetett volna vásárolni és azt lisztté felörletni. De ez nem történt meg, mert a a népjóléti minisztérium szalon­szocialistái ezt kivihetetlennek tar­tották. Pedig a népnek kenyér kell és nem élelmiszerjegy, amelyen ru­mot és cigarettát is lehet vásá­rom!. Najy sietve meghozták a jövedelemadópótlék kivetéséről szóló törvényt. Szinte kár is volt a fáradságért, ha ezen is élelmi­szerjegyet és nem kenyeret vagy lisztet adnak az éhező munkás- és gazdanépnek. A vetőmagak­ció folyamán, amikor hetekig va­­cilláitak azon, hogy a gabona ára százhetven korona lesz-e vagy azt természetben is vissza lehet majd fizetni, a földeknek több, mint harmadrésze bevetetlen ma­radt, ami az idei termés hozamát is a legkedvezőtlenebbül befolyá­solta. De most jelent meg a jö­vedelemadókivetés alapja, amely­ben a múlt esztendő úgynevezett termése után holdanként 450-500 korona jövedelmet állapít meg a pénzügyi vezérigazgatóság kive­tési alapul. Hát azt kérdezzük, hol volt holdanként a másfél és kétmázsás termésekből, amelyből lement az aratórész, az adók és közterhek, holdanként ötszáz ko­rona jövw^cYem? Kérdezzenek meg egy vagy ezer gazdát és kérjenek efeiől véle­ményt Mikor az aratás után a földmivelésügyi miniszter elldil­­dötte szakértőjét, Pazderkát, lá­tott mindent és meggyőződött, hogy nem túlzás az, amikor a magyarság terméskaíasztrófáról beszél. Mikor azonban a pénzügyi vezérigazgató is végigsétált autó­jával a Csallóközön, azt állapí­totta meg, hogy igen szép a do­hánytermés és nincs terméska­tasztrófa. Ez után hasztalan volt minden, hatóságok emberfeletti munkája, mely járásonként óriási számokban fejezte ki a terméskár összegét, az adóprés kérlelhetet­len, mert megtermett a dohány, amihez a kisgazdák kilencvenki­lenc százalékának semmi köze sincsen, a föld munkásait pedig, akik dohánnyal nem foglalkoznak, szintén nem érinti. A pénzügyi hatóságok pedig kivetik a jövedelmi adót, amely talán húsz százalékkal kisebb lesz, mint az után az év után, amikor tűrhető volt a termés. Nem aka­runk senkiben sem az adózás iránt kétségeket támasztani: de mégis meg kell kérdeznünk, hogy ez az eljárás helyes-e az államrezon né­zőpontjából, amelynek az egzakt igazságot kell szolgálnia minden közteherviselőre nézve. Hát ez-e a segítség, amelyet a gazdáknak ígértek és hol van az a kormá­nyon levő agrárpárt, amelynek, ha szeme van, akkor látnia is kell? Ha már a magyar ellenzéki pártok nem tudták a kormány lelkiisme­retét felébreszteni és az adó­fronton való elvérzés közgazda­­sági katasztrófáját elhárítani az itt élő magyar gazdák fejei felől, úgy tetemre hívjuk az agrárokat, hiszen a maradékbirtokosok föld­jein sem volt termés az elmúlt esztendőben, nézzenek körül az árva magyar portákon és ha van bennük a lelkiismeretnek egy megmaradt szikrája, akkor tegyék meg kötelességeiket a magyar földmivessei szemben, amelynek minden jót, olcsó kölcsönt, in­gyen vetőmagot, adóieirásokat, árverések beszüntetését Ígértek és ígéreteikből semmit sem tartot­tak meg. Ha van igazság a földön, úgy ez az, hogy nem szabad éheznie senkinek, aki nem az önhibájá-Komárom, — február 12. A képviselőházat rövid ülés titán ismét elnapolták. Már megszokottá válik, hogy a kép­viselőházat minden csütörtökre össze­hívják, azonban ezek az ülések épen csak arra valók, hogy ismét elnapol­ják és az érdembeli tárgyalást elha­lasszák. A csütörtökre egybehívott kép­viselőházi ülésen végre beterjesztették ugyan a banktörvényjavaslatot, de még a napirenden szereplő ügyeket sem tárgyalták s így nem adtak alkalmat sem arra, hogy a képviselők a napi­rendhez hozzászóljanak. A banktörvény­javaslatot a ház az alkotmányjogi és a a költségvetési bizottságnak osztotta ki azzal a feltétellel, hogy 14 napon belül köteles mindkét bizottság a törvény­­javaslatot letárgyalni és előkészíteni. A képviselőház legközelebbi ülését írás­ban hívják egybe. Több mint félmillió a hivatalo­san kimutatott munkanélküliek száma. A népjóléti minisztérium jelentése szerint a Csehszlovákiában nyilvántar tott munkanélküliek száma ez évi ja­nuár hó végén 581.465 személyt tett ki. Ez a szám azoknak a munkanél­külieknek számát jelenti, akiket a munkaszerzőhivatalokban mint munká­ban nem levőket bejelentettek, de sok­kal nagyobb azoknak a munkanélküliek­nek a száma, akiket, miután sem a szakszervezetekben nincsenek benne, sem nem jelentkeztek az illetékes hiva­taloknál, nem tartanak hivatalosan nyil­ván. A január hó végén kimutatott munkanélküliek száma majdnem száz­ezer főnyi szaporodást mutat a decem­ber havi kimutatással szemben, amikor 486.363 munkanélkülit mutattak ki. A dunai államok esetleges összefogásáról nyilatkozott Benes külügyminiszter. Az egyik félhivatalos francia lap, a Temps, Benes dr. csehszlovák külügy­miniszter nyilatkozatát közli az angol és francia leszerelési javaslatokról, va­lamint az európai államok uniójáról. bói jutott ebbe a helyzetbe. Nem szabad éheznie a gyermeknek, a tehetetlen aggastyánnak, de a munkabíró munkásnak sem, aki dolgozni nem tud, mert nincsen munkaalkalma Az éhségfront mellé állunk mi is, mert ott van az igazság és a jog a mindennapi kenyérhez. A „munkát, kenyeret" igazságát be kel! látnia minden gondolkozó és szociális érzésű embernek A szociális gondosko­dás élelmiszerjegye csak arravaló, hogy alibit igazoljon annál a munkánál, melyet a kormány nem teljesített a nyomor megszünte­tése érdekében. De nyilatkozott a dunai államok eset. leges gazdasági összefogásáról is és többek között a következőket mondotta: Az ilyen antant elkerülhetetlen szüksé­gességnek tűnik föl előttünk és híve vagyok ennek a gondolatnak. Mégis időre és türelemre lesz szükség, amíg ez az eszme megvalósul. Az érdekeit államok mindegyike — közöttük Cseh­szlovákia is — meg fogja védeni jo­gos érdekeit. Vannak azonban eszkö­zök, amelyek segítségével az érdekek respektálását garantálni lehet. Azt hiszem, hogy e cél eléréséhez az ér­dekelt államok megegyezésére, minde­nekelőtt pedig Olaszország és Francia­­ország együttmunkálkodására van ok­vetlenül szükség. Nehezen halad előre a becsület védelméről szőlő törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház alkotmányjogi bizott­sága a napokban ülést tartott, amelyen a becsiileívédelmérő! szóló törvényja­vaslatot tárgyalták. A tárgyalások csak nagyon nehezen haladnak előre, az al­bizottság eddig a javaslatnak négy paragrafusát tárgyalta le. A bizottság ülésén a javaslat második része fölött indult meg az általános vita, amely fő­leg a képviselők és szenátorok becsü­letsértéssel kapcsolatos mentelmi ügyei­re vonatkozik. Fölmerült még az a kér­dés is, hogy vájjon egy hírlap, mint jogi személy, indíthat- e pert becsületsértés­ért? Az előadó ebben a kérdésben elutasító álláspontot foglalt el. A ja­vaslat tárgyalását a legközelebbi ülésen folytatják. Adóemelések és uj adók a horizonton. A kormány végrevalahára beterjesz­tette a banktörvényt, amelyet remél­hetőleg rövid időn belül el fog a par­lament intézni. Mihelyt a javaslatból törvény lesz, a kormány további pénz­ügyi intézkedésekről fog gondoskodni, újabb megtakarítási lehetőségekkel és adóforrások létesítésével fog foglalkozni, amiket első megvitatásra fog előterjesz­teni. Az a terv, hogy a forgalmi adót POLITIKAI SZEMLE aHBB&BB

Next

/
Thumbnails
Contents