Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-03 / 9. szám

9. szám Szerda, 1933. február 3. Otvenharmadik évfolyam. POLITIKAI Előfizplési iír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ké, félévre 48 Kő, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA (ír. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF (ír. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és Ftu'LöP ZSIGMOND. saMtammasmammmmmamaammmaam Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Elf választás tanulságai. Komárom, — február 2. A járási ipartársulal választása most pergett le előttünk, mint nagy és fényes próbatétele a magyar ipa­rosság önállóságának és beíolyá­­solhatlan hűségének féltékenyen ápolt tradícióihoz. A választáson győzött az egységes és megtörhet­­len magyar akarat, amely nem ki-r van olcsó zsákmánya lenni centra­lizáló és beolvasztó törekvéseknek és nem akar behullani Prága nagy olvasztó tégelyébe, ahol a kisebb­ségi törekvéseket bizalmatlanul kí­sérik és annak minden önálló meg­mozdulásából ördögöt festenek a falra. A komáromi járás és Komá­rom sok megpróbáltatáson átment városának iparossága kimondta, hogy nem kíván bizonytalan új utakra térni, amelyeken megcsil­logtatják a fényes ígéretek lidére­­tángjait és azután csalogatják bele egy kormánypárt hatalmi érdek­szférájának a körébe, inert megta­nulta, hogy ígéreteket itt mindig bőkezűen kapott és azok pazarul hullottak ölébe, azonban az ígért támogatásnak téliéi sohasem ér­keztek el Komáromig, a magyar határ széléig. Nem kívánunk itt most politikai következtetéseket levonni ebbö! a választásból, hiszen azt az elvün­ket, hogy az ipartársulal kebelé­ben nincsen politikának helye, mert az érdekképviseletet, fenntart­juk ma is. Ez az iparlársulat még iparteslület korában elszaggatta gyermekcipőit és férfivá érett, tag­jai komoly és jelleme» emberekből állanak, akiket nem lehet a lábuk­ról levenni olcsó és hitvány ígére­tekkel, amelyekről az ígérője épen olyan jól tudja, mint azok, akik­nek ígéri, hogy azokat nem fogja, csak sohanapján bevallani. De megmondjuk az igazi eélt is itt a legnagyobb nyilvánosság előtt, mit akartak az ipartestületi választáso­kon a járás és a város iparosaival elkövettetni. Azt, hogy maguk húz­zák be és legyenek ingyen elöfo­­gatai a trójai falónak, amelynek belsejében elrejtőzött korinánypo­­litikusokaC csempésszenek bele egy nagy érdekképviselet falai közé. Ezek a törekvések azt akarták, hogy a komáromi és komáromi já­rási magyar iparos legyen ugró­deszkája és talapzata azoknak, kik innen a kormánynak tapsoló és engedelmesen főhajtó szolgákat szállít. Ez politikai támadás volt, ame­lyet a magyar iparosság nagy szo­lidaritása fényesen vert vissza. Nincsen szükség az ipartársulat fa­lai között iparospártra és más pár­tokra sem. az ipar eddig is minden politikai megkötöttség nélkül dol­gozott és mégis első ipartársulala lett Szlovenszkónak, amely minta­szerűen teljesítene feladatát. Hiába puhították kinevezett hatósági biz­tossal, hiába semmisítették meg kétszer is egymásután a választá­sokat. Mindez csak azt a kapko­dás! és fejetlenséget igazolja, mert sokkal erősebb kritikát is mond­hatnánk, ami a felettes közigazga­tási hatóságok körében uralkodik. Mi szabálytalanságot követett el az ipartársulat a múltban? Erre néz­ve hallgatnak az orákulumok. A komáromi iparlársulat messze ki­magaslott a hasonló ipartársulatok sorúból, mert otí ismerik a tör­vényt és annak alapján igazgatják az iparosok érdekszervét. A politikai tanulságok után le kelt vonnunk még egy nagy tanul­ságot az ipartársulati választások­ból. Azt a tanulságot, hogy ha a nagy gazdasági vérvesztésben le­gyengült iparos társadalom nem ébred tudatára annak, hogy itt mi készül ellene, akkor egy meglepe­tésszerűen végződő választás, ahol egy hangos kisebbség talál győzni, elveti az ipartársulatbon a viszály magvait és odaviszi a testvérharcot. Már pedig éppen az hiányzanék a mai elviselhetetlen gazdasági hely­zetben, hogy az ipartársulat béké­jét dúlják fel olyan célokért, ame­lyek homlokegyenest ellenkeznek az iparosok célkitűzéseivel. A bomlasztó törekvések nem si­kerültek. A magyar iparosság meg­őrizte nyugalmát és hidegvérét és nem politikai alapokon vette fe! a harcot, hanem az iparosérdekek mérlegelésével. Itt a cél az volt, hogy megbontsák a magyar pár­tokat és azoknak a legerősebb tá­masztékát, az iparost vonják ki azokból a pártokból, amelyekben az iparosság elhelyezkedett, s amely pártok eddig is az iparosok javán dolgoztak a közélet minden mun­kahelyén. Kinek a bűne az, hogy az országos ipartanácsnak csak há­rom magyar tagja van és közei százezer magyar iparost csak hár­man képviselnek? Ilol volt akkor az iparospárt, mely annyira szereti a magyarokat! A járás képvisele­tében a hankdirektoroktól kezdve a határpénzügyörig minden réteg van képviselve, jutott-e eszébe a kormánynak oda iparost kinevez­ni? A magyar pártok két iparost választottak, hogy képviselve le­gyenek. A város képviseletében nem a magyar iparosság védi az őslakos érdekeket a nemzetközi és nemzetiségi alapokon beválasztott többséggel szemben? Magyar iparos! Legyen ezért tisz­telet és hála osztály részed a nemze­tedhez tartozó többi sorstest vérré­széröl. Levesszük a kalapot előt­ted, mert gerinced egyenes és nem görbül meg csak az Isten előtt. Köszöntünk titeket, mint ismeret­len katonáit annak a nagy küzde­lemnek, amely nem tudott meg­törni Benneteket és tisztelettel ha­jolunk meg más munkásai a ma­gyar éleinek Előttetek, mint akik nem eíemer életű kormánypártok­tól, hanem a magyar összefogás erejétől várjátok jövő boldogulás­­tokai. Meri joggal kellene kétség­beesni. ha igaz lenne és lehetne az a szörnyű tanlétel, amelyet itt hir­detnek a magyar defétisták, hogy Komárom, — február 2. Kormány- vagy parlamenti szerv lesz-e a takarékossági bizottság ? Nagy fejtörést okoz parlamenti kö­rökben a kormánynak legújabb tör­vényjavaslata, amely a takarékossági és ellenőrzési bizottságokról szól és amelynek előkészítését egy nyolctagú koalíciós bizottságra bizták. Arról van ugyanis szó, hogy a bizottság, amely­nek elsősorban is ellenőrzési jellege lesz, fölülvizsgálja-e a Stribrny-afférral egyidejűleg fölmerült korrupciós ese­teket, vagy nem és hogy ez az ellen­őrző bizottság a kormánytól függő kormányzati szerv, vagy pedig a kor­mánytól független parlamenti szerv legyen-e ? A koalíció keretén belül még vita folyik arról, hogy az ellen­zéket, különösen a kommunistákat is bevonják-e ebbe a bizottságba, amely természetszerűleg sok intim dolgot fog felszínre hozni. A kormány ezt az el­lenőrzési bizottságot eredetileg teljesen a kezében akarja tartani és egy olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely szerint a bizottság elnöke a miniszter­­elnök, vagy a pénzügyminiszter lenne, tagjait pedig a kormány szakemberek­ből és törvényhozókból nevezné ki. Ezen megoldást azonban a szociál­demokraták és a nemzeti demokraták hevesen ellenezték és igy a kísérlet már kezdetén megbukott. A nyolcas bizottság elnökének Kramár dr.-t vá­lasztották meg. Hogy a parlamenti ta­karékossági és ellenőrző bizottság funk­cióját a cseh körök milyen nagy hord­erejűnek tartják, a különböző cseh sajtóorgánumokban megjelent cikkek tanúsítják, amelyek a széleskörű parla­menti ellenőrzést követelik. De vannak ellenzői is, ami meg azt mutatja, hogy a bizottság felállításának terve még sok vitán fog keresztülmenni. Benes dr. külügyminiszter a le­szerelési konferencia kilátásairól Csehszlovákia cseh szellemi- és köz­életének számos kiválósága felhívást intézett a nyilvánossághoz a küszöbön álló leszerelési világkonferencia alkal­mából és felhívásában különböző mó­dokat jelöl meg az eredményes és komoly leszerelés mielőbbi sürgős ke­esak akkor boldogul ez a magyar­ság, ha behódol ígéretek üveg­gyöngyeiért. Ha ez így volna, ak­kor itt semmi lenne a törvény betűje és a feneketlen korrupció mocsarába sűlyednénk el. Akar­hatja ezt valaki is közülelek, akik tiszta tekintettel és becsületes, fel­emeli homlokkal álltok meg min­denkor minden bírálok és legfőbb bírálok, saját leikiismereteíek előtt! Magyar iparosok: ti'rétién hittel és a magyar egység nagy erejében bíz­va haladjatok a becsüld ország­­útján. resztülvitelére. A béke és szabadság nemzetközi női ligájának prágai tago­zata küldöttségileg kereste fel a napok­ban Benes dr. külügyminisztert, hogy a leszerelési konferencia utazó delegá­ciójának átadja azt a 300.000 aláírást tartalmazó feliratot, amely a hathatós leszerelést követeli. Benes külügymi­niszter válaszában többek között azt mondotta, hogy az első és főfeladat az, hogy az első leszerelési konferen­ciái ne hiúsítsák meg, mielőtt Német­országban és Franciaországban nem értek véget a választások és mielőtt Amerikában nem történt meg az elnök­­választás, amire csak októberben kerül sor. Ha sikerül tisztázni a jóvátétel! kérdést és sikerül Amerikát rábírni a háborús adósságokról való lemondásra, hogy ezzel megkönnyebbüljön Német­ország helyzete, csak akkor lehet majd megteremteni azt a légkört, amelyben igazi leszerelésről lehet szó. A külügy­miniszter véleménye szerint az első leszerelési konferencia legalább egy évig fog tartani és öt év folyamán mind újabb leszerelési konferenciák fognak összeülni, amelyek etappokbais fogják elhatározni a leszerelést. A kisantant államok konferen­ciája Monteauxban. Ghika hercegnek, Románia külügy­miniszterének prágai látogatásakor el­határozták, hogy a kisantant államok külügyminiszterei Monteauxban talál­kozni fognak. A konferenciát hétfőn tartották és arról a következő kom­münikét adták ki: A kisantantáltamok külügyminiszterei február 1-én délelőtt összejöttek és az általános politikai helyzetet megtárgyalva, egymás véle­ményét kicserélték. Majd tárgyalás alá vették mindama kérdéseket, amelyek a leszerelési konferencia folytán felszínre kerülnek. A három külügyminiszter ta­nulmányozta azokat a módokat, ame­lyek felhasználandók lesznek s meg­állapodtak abban, hogy egységes alap­elvek szerint fognak a konferencián fellépni. A lakók védelméről szőlő tőrvényt tárgyalják. A koalició nyolcas bizottsága újból tanácskozást tartott a lakók védelmé POLITIKAI SZEMLE E53&S3K8K3

Next

/
Thumbnails
Contents