Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-30 / 8. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. január 30. vaslat, amelyet Mlcoch-Liskáék meg ne szavaznának, akik csak abban az egyben nem opponáltak soha a kor­mánynak, hogy Szlovenszkóval is tö­rődjék. A magyarokkal nem sokat tö­rődtek, amiben lehetett, mindig a ma­gyar érdekek ellen foglaltak állást. — Ezért szükséges tehát Komáromban és másutt Iparospártokat csinálni, hogy Liska urnák majd legyenek magyar szavazói a parlamentnek feloszlatása után, amely a legrövidebb idő alatt is bekövetkezhetik, amilyen nagy egyet­értés van a kormány köreiben. A komáromi magyar iparosok elég — Saját tudósítónktól. — Negyedik éve, hogy megalakult Ko­máromban a Szabaduló fegyenceket támogató és gondozó egyesület fiókja, amely csendes, minden feltűnést ke­rülő, de annál hasznosabb emberbaráti munkát folytat a társadalom megtévedt tagjainak segélyezésére, támogatására. Az egyesületnek legfőbb törekvése, hogy védenceit tisztességes megélhe­téshez juttassa és megvédje őket újabb eltévelydéstől. Ezért mindazokat a fe­gyenceket, akik a büntetés ideje alatt magaviseletükkel, valamint egyénisé­gükkel reményt nyújtanak arra, hogy megbánva tettüket, az emberi társa­dalomnak ismét rendes tagjai lesznek, előterjesztett kérelmükre az egyesület segélyezi, úgy az elbocsátás előtt álló fegyencet, mint annak Ínségben levő családját s ruházattal, munkaszerzéssel, útiköltség kiutalásával nyújt támogatást számukra. A komáromi fiók áldásos munkájá­nak eddig is több száz szabaduló fe­­gyenc volt részese s csak hálával gon­dolhatnak a segélyezettek erre az egye­sületre, amely néhány nemesen gon­dolkozó, önzetlen férfiú készéges vezetése alatt eredménnyel működik, A fiók vezetésében Vincze Aurél dr, ke­rületi bírósági elnök, mint a fiók választ­mánya elnökének irányításával Moesz Géza prokurátor, az ügyészség eddigi vezetője nagy ügyszeretettel és oda­adással buzgólkodott, akiket munká jókban Fülöp Zsigmond igazgató, egy. pénztáros és Hladky Rudolf fogházi főtitkár támogattak a választmány tag­jaival egyetemben. Az egyesület IV. évi rendes közgyű­lését január 28-án, csütörtökön dél­után tartotta a kerületi bíróság eme­leti tanácstermében Vincze Aurél dr. elnöklete mellett, aki a közgyűlés meg­nyitása után bensőséges meleg sza­vakkal emlékezett meg Moesz Géza egyleti ügyv. elnöknek a fiók meg­alapozási munkálataiban és ügyeinek mindenkori lelkes intézésében kifejtett példás tevékenységéről. Köszönettel adózott az állami ügyészség éléről tá­vozó prokurátornak és sajnálatát fe­jezte ki, hogy a fegyenceket támogató egyesület fiókja is nélkülözni lesz kénytelen ezentúl kiváló s hasznos munkásságát. A közgyűlés az elnök előterjesztését egyhangúan magáévá tette és jegyző­könyvében mondott köszönetét Moesz Géza prokurátornak munkásságáért. Vincze Aurél dr. elnök bejelentette a közgyűlésnek, hogy a Komáromi Já­rási hivatal megküldötte az 1931, évre szóió adományát, 300 koronát, amely­ért t közgyűlés köszönetét mondott. Majd Moesz Géza ügyv. elnök tett jelentést a múlt évi működésről, mely szerint a választmány minden hónap­okosak ahhoz, hogy ne érjenek a lép­vesszőhöz, amelyet most néhány állami szállitójelölt és akarnok vett a kezébe, hogy a könnyenhivőknek a hátába ra­gassza és magához vonja. Vigyázat a politikamentes kormánypártokra és igy az iparospártra is, amelyre mostan kön­töst adtak, de majd leveti az köntösét, mihelyt kiírják a választásokat. A vá­lasztási mérleg két serpenyőjén ülnek Ipovitz-Bircsák, a másikon Koczor- Doszidl. Mérjétek meg őket a mérle­gen és tudni fogjátok, hogy kire kell szavazzotok komáromi iparosok. ban tartott ülést, amelyen elintézte a beérkezett kérvényeket, összesen 111 kérvényt intézett el, ezek közül 108 kérvényre utalványozott segélyt. A ko­máromi fióknak a múlt évben volt 139 pártoló tagja, ezenkívül 45 község tar­tozott az egyesület tagjai közé, de ha­tóságok és egyes emberbarátok külön­böző segélyekkel támogatták az egye­sületet. Saját tudósítónktól. Érdekes eset történt E. K. állami nyugdíjassal, aki néhány évvel ezelőtt nem messze Komáromtól szép pozíciót töltött be s mint nyugdíjas ember, ta­valy Komáromija költözött. Előbbi lak­helyén rendesen fizette az adót, majd bejelentette, hogy Komáromba költöz­ködik, ahol háza van s természetesen az adóját itt fizeti tovább. Most az történt, hogy előbbi lak­helyén is, Komáromban is adót vetettek ki rá s különbeni végre­hajtás terhe alatt be is hajtották rajta. Hiába felebbezett, duplán kellett fizet­nie mindaddig, mig ügyét kedvezően el nem intézik. Folyamodott, felebbe­­zott s remélte, hogy egyszer csak elintézi a pozsonyi vezérpénzügyigaz­­gatóság a felebbezés ügyét. Mikor az ügyek igy álltak, egy szép napon hivatalos levelet kap a nyugdíjas öregur felesége: özvegy E K.-né néven s felhívják hagyatéki tár­gyalásra. E. K., aki korántsem halt meg, nagyot nézett s felment maga az adóhivatalba: — Ezt az Írást kaptuk! — mondta: — Hát az özvegy mért nem jött el? — Eljöttem én. — Ön a rokona? — Igen, olyasféle. Én tudniillik a férje vagyok, saját személyemben. — Ön a második férj ? — Nem, én negyven esztendő óta ugyanaz vagyok és még nem haltam meg! Nagyot néztek a hivatalban. A hagyatéki tárgyalást természete­sen nem lehetett megtartani amaz egyszerű oknál fogva, hogy az ál­lítólag elhalt hagyatékozó még él. Keresni kezdték, hogy a bürokratikus útvesztő melyik kanyarodójánál halá­­lozott el E. K, de nem lehetett kide-Fülöp Zsigmond pénztáros az 1932. évi számadásokat terjesztette elő a közgyűlésnek. Eszerint az egyesületnek bevétele volt 10440 K 22 f, amelyből a tagdijak 3340 K-t, az adományok 1019 K 50 f t tettek ki. A kiadás volt 3085 K 95 f, ebből a fegyenceknek kiutalt segély 2810 K-t tett ki, tiszta maradványul ötvezettetett az 1932. évre 7354 K 27 f, mely takarékpénztári könyvön gyümölcsözőleg van elhelyez­ve. A közgyűlés a számadásokat egy­hangúlag jóváhagyta és a pénztáros­nak a felmentvényt, köszönetének kife­jezése mellett megadta. A folyó évre a szükségletet 3350 K-ban irányozta elő a közgyűlés, mely ezután megválasztotta az alapszabály értelmében a választmányt, amelynek tagjai lettek: Vincze Aurél dr. kér­­bírósági elnök, Síelczer Viktor dr. ügyészségi prokurátor, Baranyay József dr. városijkönyvtáros, Fülöp Zsigmond népbanki igazgató, Kendy Zoltán dr. ügyvéd, Nagy Géza dr. vizsgálóbíró, Soós Imre dr. bir. tanácsos. A vá­lasztmány tagjai közül ügyvezetőnek Nagy Géza bir. tanácsost, pénztárosnak pedig Fülöp Zsigmondot választották meg, A három évre megválasztott uj választmány a közgyűlés után tartotta első ülését, amelyen 15 kérvényt inté­zett el és útiköltség-segély címén 485 koronát utalványozott. Komárom, — január 30. riteni: az iratok mind özvegy E K.-né számára szóltak, a tévedést kizárta az, hogy az asszony leányneve, lakása házszáma: minden rendben egybehang­zóit a valódi adatokkal. Csak éppen: özveggyé tették fe­leségét valamelyik hivatalban s adófölebbezési ügy helyett hagya­téki tárgyalást tűztek ki. Hiába kereste az állítólag elhunyt E. K. azt, hogy ki nyilvánította holttá, kide­ríteni nem lehetett, mert három adó­hivatal és pénzügyi kirendeltség iratai voltak már a nehéz ügyben együtt s E. K.-nak az lett a feladata, hogy be kell bizonyítania életbenlétét. A hivatalok dicséretére legyen mond­va: az előbbi lakóhelyen történt adótúlfizetésről szóló visszafizetési csekket is megkapta az özvegy. ASSZONYOM! Mit óhajt kérem ? Talán nyolcszinü divatlapot húsz divatmodellel ? Vagy nyolc színnyomású kézi­munka oldalra kiváncsi ? Esetleg nyolc oldal terjedelmű, különböző mintájú kelim, go­belin, rece, szőnyeg, kézimunka mintákkal óhajt megismerkedni? Akar szúrt sablont női fehérnemű, ágynemű, miliő és monogram­mokról? Ugyebár érdekli a legkiválóbb irodalom is? Szolgálhatunk társadalmi, szín­házi cikkekkel is! Ha van kisgyermeke, a gyerek­rovat is érdekli! Eredeti uj regényünk: „A herceg két asszonya.“ 40 Kérjen ingyenes mutatványszámot a Magyar Uriasszonyok Lapja szerkesztősége és kiadóhivatalától Budapest VI., Jókai-u. 37. Elvben tehát visszakapták a pénzt, gyakorlatban azonban csak egy csek­ket, amelyet még nem válthattak be s igy életbenlétének bizonyítása mellett egyéb elfoglaltságot is kapott a nyug­díjas: visszaszerezni az adótúlfizetést. Felvettek egy jegyzőkönyvet, mely ben azt állítja, hogy ő az élő E. K. és nem halt meg. Bizonyítania kellett személyazo­nosságát, elment az anyakönyvi hivatalba s tudakozódott, nem halt-e meg az utóbbi időben egy E K. nevű állami nyugdíjas, akivel ösz­­szetéveszthették. Nem halt meg olyan név alatt senki. Közjegyzőnél kereste, nem volt-e ha­gyatéki tárgyalás az utóbbi időben E. K. névre? Nem volt. Járásbíróságon, hagyatéki bíróságnál: mindenütt utána­nézett sajátmaga halálának, de nem deritett ki semmi olyast, ami arra mu­tatott volna, hogy egy E. K. nevű ál­lami nyugdíjas elhalálozott volna. Aztán tanukat keresett, akik bizonyították személyazonosságát. Miután minden rendbejött, most az a gondja, hogy illetéktelenül befizetett adóit visszasze­rezhesse. Most ezen a ponton van az ügy: bebizonyítania sikerült, hogy él, tehát hagyatéki tárgyalás nem tűzhető ki. Viszont adóvísszafizetési ügyét még nem sikerült elintézni s most újból belekeveredik a bürokratikus útvesz­tőkbe, mig két helyen befizetett adójá­ból az egyiket visszakapja. Egy vigasza van: akinek holt hiréí költik, soká él. Adja Isten, hogy a ked­ves öreg ur sokáig éljen s minél ke­vesebb baja legyen adótárgyalásokkal s hagyatéki ügyekkel! írók előadóestje Komárom, — január 29. segítségére mehettek a másik elnyomó: a Habsburg ház ellen. De még ennél is többet tettek. Mig Magyarország©« a sok véres háború a művelődés mag­vait és gyökereit kitépte, addig ők Er­délyben a fejedelemség hatalmának bástyafalai közt otthont építettek az európai színvonalú magyar kultúrának, főiskolákat, könyvtárakat létesítettek és műkincsekre áldoztak. A később? századokban is mennyi nagy embert, tudóst, irót, költőt és művészt, mennyi nmm Az erdélyi komáromi (Február 16-án este 8 órakor. — Komárom nagv ünnepe. — Az erdélyi irodalmi élei vezérei a Jókai Egvesület házában.) A magyarság ezeréves élete alatt sokszor vívott élet-halál harcot. Ezek­ben az élet-halálharcokban Erdély majd a magyarság agya, majd a karja, majd pedig a szive és a lelke volt Mohács után két világtenger — a török és a Habsburg hatalom — fenyegette elnye­léssel a magyarságot. Ezekben a rette­netes időkben az erdélyi fejedelmek az ő kormányzó bölcseségükkel, állam­férfim lelkűk hatalmas erejével lenyű­gözték a törököt és igy harcoló véreik A szabaduló fegyenceket támogató egyesület közgyűlése. Komárom, január 29. Elő ember özvegyének kézbesí­tették az adófizetési meghagyást A bürokratizmus útvesztőjében holttá nyilvánítottak egy élő nyugdíjast, akinek bizonyítania kellett, hogy él

Next

/
Thumbnails
Contents