Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-30 / 8. szám

1932. január 30.

»KOMÁROMI LAPOK«

5. o dal.

nagy hazafit adott Erdély a magyarságnak.

És most legújabban is nagyot tettek az erdélyiek. A háború előtt a magyar irodalmi életet majdnem kizárólag Budapest jelentette. A békekötésekkel azonban egyszerre lezáródtak a sorompók a régi főváros felé, a folyóiratok, könyvek nem jöhettek át a határokon, elszakadtak a budapesti irodalmi élettől és Erdélyben, a Vajdaságban és Szlovenszkón is hirtelen némaság lett Pedig a némaság a halál. Erdély fiai megtörték ezt a némaságot. Lealázkodtak a földhöz, meghallgatták, mit dobog az édes anyaföld szive és énekelni kezdtek. Évek alatt egy gazdag, izmos, szépséges erdélyi irodalom fejlődött, a Szépmíves Céhben és a Helikonban szervezkedett és csakhamar sok kimagasló irodalmi művel és több igazán nagy íróval ajándékozta meg az egyetemes magyar irodalmat. Néhány nagy nevet sorolok fel csupán: Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Bárd Oszkár, Berde Mária, Gulácsy Irén, Gyallay Domokos, Hunyadi Sándor, Makkay Sándor, Nyirő József, Reményik Sándor, Szabó Mária, Szombati Szabó István, Tabéry Géza, Tamásy Áron.

Ennek a kitűnő gárdának a képviselői most február hónapban szlovenszkói körútra indulnak. Lelkiségük értékeit fogják bemutatni több városban, eljönnek vér- és sorstestvéreikhez testvéri kézszoritásra, lélekölelkezésre, hogy Reményik szavai szerint „lelket, szeretetet, szépséget, szomorúságot és egy kevés uj erőt visznek mindenüvé, hol magyarok élnek“.

A felolvasó körutat Schubert Tódor lévai bankigazgató, a nagy irodalombarát és Darkó István, a kiváló iró és szerkesztő rendezik és ők hozzák az erdélyi irodalom reprezentánsait febr. 16-án Komáromba is.

A bizonyára felejthetetlen emlékű est műsora a következő lesz: (gr.) Bánffy Miklós: Üdvözlő beszéd, (br.) Kemény János Mi a Helikon (az erdélyi irók szövetsége) és mitakar? Tamási Áron: Novella. Reményik Sándor: Versek. Kós Károly: Van-e erdélyi kultúra és mi a lényege? Kááár Imre: Vers és novella.

Mind kiváló nevek. (Gr.) Bánffy Miklós volt magyar külügyminiszter, a budapesti Opera és Nemzeti Színház egykori intendánsa, A Nagyur, Az erősebb, Maskara, Martinovics cimü drámák, a Farkasok, Reggeltől estig c. regények írója (br.) Kemény Jánossal együtt az erdélyi irodalom nagyszerű szervezője és irányítója. Reményik Sándor, a Pásztortűz volt szerkesztője, egyike legnagyobb költőinknek. Költészete csupa mélység, csupa lelki probléma. „Az építész fia“ c. versében így jellemzi költészetét:

... én is csak építettem egy-egy sor vastraverzet róttam át a versépületen — és megvetettem a fölösleges ornamentikát.

Való igaz: mindig volt alapom, a mélybe ástam szigorú falat, úgy hágtam emeletről-emeletre s szerettem a nagy, nemes vonalat. Való igaz: mindig volt teteje költeményeimnek — s néha tornya is, s nem játékból, de azért építettem, hogy lelkek lakhassanak abban is.

Nyolc verseskötete jelent meg. Kós Károly kiváló építész, az erdélyi Szépmíves céh igazgatója és igen sokoldalú művészi tevékenységet fejt ki. Tamási Áron a magyar irodalom ifjú büszkesége, a székely nyelv és népiélek művészi kifejezője a szépséges Szüzmáriás királyfi és több regény szerzője. Kádár Imre színházi rendező és lapszerkesztő, földink, Komáromban született, együtt jártunk a bencés gimnáziumba, több művével (Bujdosó ének,

A fekete bárány, Nászrepülés) nagy irodalmi megbecsülést vívott ki magának.

Az erdélyi irók tehát eljönnek Komáromba is. Ez a kitüntetés szól Jókai városának (nekünk már ez a nemesi levelünk), de szól a mai Komárom kultúrájának is. Városunkban tíznél több lap jelenik meg, ezaSz. M. K. E. székhelye. A bizalomnak meg kell felelnünk. A Jókai Egyesület bizik az ő

— Saját tudósítónktól. —

Egy nyomorgó asztalos Iparos magának munkai, nevelt gyermekei nek ruhát, cipőt, élelmet kér.

Sokan azt hiszik, hogy a szerkesztőségi iroda a legvidámabb hivatal, ahol csak báli tudósítókat, meg rózsaszínű eljegyzési, házassági híreket Írnak. Nagy tévedés. Nagyon sok szomorú, könnyes jelenetnek a tanúja a szerkesztő szobája.

Amikor tél közeledtével föllép a szükség és az egész tél alatt először a szerkesztőkhöz kopog be a nyomor, nemcsak személyesen, hanem a jótékonyintézmények utján is, amelyek felhívásokat, propagandát kérnek a jótékonysági akciók résére.

Aztán jön a megdöbbentő nyomor a maga rideg, sivár valóságában jönnek, maguk a szegények, a nyomorgók.

A napokban egy szegény, munkanélküli komáromi asztalos kopogott be hozzánk. Elmondotta, hogy a legnagyobb nyomor ütőit tanyát náluk, amelyet szó nélkül elviselne ő, de a nélkülöző család között van két kiskorú nevelt gyermeke is, akiket addig, amig keresete volt, tudott ruházni, de most nincs munka, nincs miből ruhát, ciböt venni a két kis árvának, az élelmezés is kevés, mert a népkonyhában nem kaphat az egész család ebédet.

Nemes szivek! Mozduljatok meg! A nevelő apának adjatok asztalos munkát, a két kis gyereknek ruhát, cipőt és élelmet.

A nevelő apának a cime: Spacsek

Mihály Komárom, Megyercsi-u. 4L *

Az egyik országból a másikba vándorló 5 gyerekes család Komáromban nyomorog.

Többször irtunk lapunkban egy szerencsétlen erdész családról, amely az illetőség, az állampolgárság keresése közben gyalogszerrel egyik országból a másikba vándorol. Az apán, anyán kívül 5 apró gyerekből áll a nyomorgó család. A legkisebbik gyerek még szopós. Az egyik gyerek súlyos beteg. Az illetőség kálváriáját járó család most Komáromban nyomorog. A Vágduna-sor 34. sz. alatt laknak, ahol egy emberbarát háztulajdonos egy szobát adott nekik ingyen. A szobában azonban már nem került bútor, szalmán hál az egész család.

Aki teheti, élelemmel, ruhával, fűtőanyaggal lássa el e szerencsétlen családot A komáromi tejkereskedők nagyon jó dolgot cselekednének, ha tejjel ellátnák az öt apró gyermekből álló családot. A nemes emberek segítsék őket. Talán a közelebbi családok egyegy családtagnak adhatnának ingyen ebédet.

11 tagból álló család kér segítséget

A napokban egy felnőtt leány jött a szerkesztőségünkbe. Elmondotta, hogy az apán, anyán kívül 9 gyermekből, tehát összesen 11 tagból áll a család, amelynek egy tagja se keres. A nép konyhán csak két személyre kapnak ebédet, ami 11 embernek nem elég.

Cimük: Nagy Sándor, Werk VI.

*

A jószivü emberek adományait kérjük egyenesen a nyomorgó családoklelkes közönségében. Azok a falak, melyek annyi ünnepi forró estének voltak tanúi, most is egy áhítattal ünneplő lelkes, nagy közönséget fognak látni. A Jókai Egyesület elnöksége különben mindent megtesz az est sikere érdekében. Fel fogja venni a kapcsolatokat az összes társegyesületekkel, hogy egész Komárom közönsége hódolhasson február 16-án Erdély géniuszának.

Dr. Hajdú Lukács.

milimilllllllillllllill IMMMBHMBMM—Mumwnmwmwn—MBWfr

Komárom, — január 29.

nak eljuttatni. így sokkal gyorsabban a rendeltetési helyére jut az adomány, mint a mi közvetítésünkkel, habár pénzadományokat mi is szívesen közvetítünk a nyomorgóknak. Régi közmondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan

ad. A közvetlenül a nyomorgókhoz juttatott adakozásnak az az előnye is megvan, hogy az adakozó személyesen győződhetik meg a nyomor nagyságáról és arról, hogy mire van első sorban

szükség a nyomorgó családoknál.

*

Fagyoskodom és éhezem.

Kolozsnémáról kaptunk egy kétségbeesett hangú levelet. Egy öreg, nyomorgó asszony irta: özv. Kissné, szül. Sáray Janka, akinek fivére Kolozsnémán volt tanító. Az öregebb tanítók még emlékeznek a népszerű néhai tanítóra. Sárai Janka azt Írja, hogy már nem bírja tovább a fagyoskodást és a koplalást, se fája, se élelme nincsen. Járni már nem tud az öregségtől, lábai is dagadtak.

A nemes emberbarátok a fenti címre küldjenek a szerencsétlen, valamikor jobb napokat látott öreg, beteg özvegyasszonynak.

Szabadoktatási előadás

a Jókai Egyesületben

A Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület vasárnap 6 órakor a Kultúrpalota nagytermében szabadoktatási előadást rendezett, amelyen igen nagy számú érdeklődő közönség jelent meg. Az előadást Kocsis Károly főgimnáziumi tanár tartotta, aki „A régi görögök művészete“ címen ismertette a hellén kultúra magas fokáról tanúskodó építészeti és szobrászművészeti emlékeket. A kiváló előadó tudományos felkészültséggel tárta fel a görög művészet különböző fejlődési időszakainak kiásott remekeit, kezdve a Kr. e. VIII. századtól egészen a II. századig és művészettörténeti előadását sikerült vetített képekkel illusztrálta, teljes mértékben lebilincselve a hallgatóságot érdekes és magas színvonalú magyarázataival. Megkapóan tárta fel az athéni Akropolisz gyönyörű építészeti maradványait, köztük a hatalmas Parthenont és a fellegvárban épített templomok építészeti szépségeit, az azokon elhelyezett szoborműveket, a Propylaionokat, Athéné Promachos nagy, kincset képviselt szobrát, a dóri, korinthusi és ioni oszlopépitészet klaszszikus példányait. Majd a görög szobrászat megmaradt emlékeit ismertette és a vetítő vásznon a közönség előtt megjelentek Phidiasznak, Mironnak, Praxitelesznek, Lysipposznak és más halhatatlan művésznek alkotásai, amelyek egy magasfoku kultúrával rendelkező művelt nép nagyságáról tanúskodtak. Többek között láthatók voltak Phidiasznak a Parthenont díszítő szobrai, Mironnak Diszkoszdobó szobra, a teneai Apollon szobor, Praxiteles Dionysoszt tartó Hermész szobra, a hires Laokoon szoborcsoportozat stb. A mindvégig lebilincselő, nagy elismerést kiváltó előadás előtt a főgimnázium Czuczor György Önképzőkörének kitűnő szalonzenekara Schlaf-Emberek segítsetek!

A nyomor segélykiáltása.

A nemes szivek mozduljanak meg. Könnyes kérelmek a nyomortanyákról.

fér László főg. VIII. o. tanuló vezetése mellett Waldteufelnek „Korcsolyázók“ c. keringőjét és Lehárnak a „Cigányszerelem“ c. operettejének magyar indulóját játszotta el nagy precizitással. Majd a főgimn. I. éves tanulóinak szavalókórusa lépett föl, amely a Kömíves Kelemen c. népballadát adta elő meglepő egyöntetűséggel. A magánszavalók és a kórus igen szépen töltötték be feladatukat s úgy Pethő Irén (Kőmives Kelemenné), mint Schvarcer Károly (Kőmives Kelemen), Dosztál Dezső (Kőmives fia) ügyesen illeszkedtek bele az előadásba. Neuhauser Endre bátor és szép hangsúlyozással vezetett szavalata teljes dicséretet érdemelt. A zugó tapssal fogadott szavalókórus általában véve sikerült volt s igaz elismeréssel kell érte adóznunk Borka Géza dr. főg. tanárnak, a Jókai Egyesület irodalmi szakosztálya elnökének, aki nagy hozzáértéssel és igen nagy türeleméi tanította be a tanulókat a szavalatra.

Ford pénzellenes, optimista nyilatkozata.

A Neue Freie Presse vasárnapi száma Tibor P. Ernő mérnök tollából interjú jelent meg Henry Forddal. Az újságíró Deaborn-ban, a „Ford Művek“ központjában lepte meg az autókirályt, aki sokszor hetekig nem látható a gyárában. A felvetett kérdés az volt, mit szól Ford az Egyesült-Államok gazdasági depressziójához.

— Szerintem — válaszolta Ford — ez az úgynevezett gazdasági válság a gyógyulás kora. Kevesebb bajt okoz, mintha a látszólagos jólét folytatódott volna. Tagadom, hogy a konjunktúra jótékony lett volna. Ellenkezőleg, az üzletnek és az erkölcsnek nagyon sokat ártott.

Ennek a depressziónak vége lesz, mihelyt az emberek visszanyerik önbizalmukat és megtanulják, hogy az élet értelme maga az élet és nem a pénz.

— Mi lesz a válság hatása a termelésre? — kérdezte az ujságiró.

Úgy gondolom, hogy a mai tapasztalatok növelni fogják a termelést. Hiszen a mi, minden tekintetben nagy produkciónk távol van attól, hogy az igazi szükségletet fedezze. Azt hiszem, hogy a gazdasági felépítés jótékony megváltozása, a javak kicserélődését fogja szolgálni Néhány közgazdasági tévedés kikapcsolása és az elavult financiális módszerek megszüntetése föltétlenül normális üzletmenetet idéz elő. Általában a termelés csökkentése ellen vagyok. A legnagyobb vétek a fix árak vagy egyéb mesterséges gazdasági üzelmek mellett a termelést csökkenteni. Tisztában vagyok azzal, hogy a túlprodukció bizonyos kényelmetlenségeket okoz, de meggyőződésem, hogy az aránytalanság hamarosan ki fog egyenlítődni. A túlprodukció nyomása alatt új elhelyezési piacokat fogunk találni, amelyek újabb eladási lehetőségeket és még nagyobb produkciókat jelentenek.

— Mi a véleménye a munkabérek kérdéséről?

— Az ipar kizárólag úgy tud fejlődni, ha a munkásait támogatja. A munkások viszont csak úgy tudják az ipart támogatni, ha megfelelő fizetést kapnak. A munkabérek vásárlóképességük alapja. A bérek leszállítása mindenképpen árt az üzletnek. Természetesen meg kell szolgálni a béreket, magasabb dijakat csak magasabb és jobb termelés mellett lehet fizetni.

— Mi a véleménye az automobil jövőjéről ?

— Az autó a szállításnak biztos és uralkodó tényezője, ügy hiszem, a többi országok is nemsokára addig jutnak, hogy szükségletüket ezen a téren saját termelésükkel fedezhetik. Utolsó üzletévünket semmi esetre sem nevezhetem sikertelennek. Statisztikánk szerint az első tíz hónapban, január elsejétől november 1-ig 622.594 személy és teherautót adtunk el, jóval többet, mint bármelyik gyár a világon. Ebben az évben a hazai és külföldi gyáraink fejlesztésére 60 millió dollárt fogunk költeni. Angliai gyárunk évente már 200.000 kocsit tud készíteni és 15.000 munkást foglalkoztat.