Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-29 / 51. szám

Otvenharniadik évfolyam 51, szám, Szerda, 1932. junius SO, LAPOK POLITIKAI LAí* Alapította: TUBA JÁNOS. tuoiizetesi Helyben és vidékre postai szétküldéssel «gész évre 80 Ké, félévre 40 KC, negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 20 Ké. — Külföldön 120 K£. Egy esszám ára 1 korona. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, — június 28. Az iskolák kapui utoljára nyíl­nak meg ma ebben az iskolai év­ben és azon kitódul a dolgáívégzctí Ifjúság. A mi iskoláinkról és a mi tanulóinkról akarunk beszélni most, akik közül sokan töprengve hagy­ják el az iskola padjait, a pálya­­választás nehéz gondjaival terhel­ten. Vége a gondtalan éveknek és az ifjúság kedves felelőtlenségé­nek máris nyomába szegül és lel­két rágja a gond, mi lesz belőlem, mi is lehet belőlem? Sajnos, a ki­sebbségi sorsban a lehet szón van a hangsúly, mert számtalan eset­ben nem a hivatás, nem az akarat érvényesül az ifjú emberi sorsok irányításában, hanem a kényszerű­ség. Az összes életpályák túlzsúfolva, legtöbb tilalomfát állít: ide ne jöj­jetek, mi is az élet nehézségeivel, megpróbáltatásokkal küzködünk. A kisebbségi i élet egyik súlyos ke­resztje az, hogy nem képes elhe­lyezni felnövő fiatalságát és annak nagyrésze állás nélkül vergődik. Hová menjen a magyar ifjú, aki iskoláit, vagy egyetemi tanulmá­nyait elvégezte? Melyik hivatali pálya az, amely megnyitja kapuit előtte! Nemcsak a személyzeti lét­szám korlátozása akadálya ennek, sem a nyelvtudás, ami ma már nem akadály, mert minden ma­gyar főiskolás, sőt végzett közép­­iskolás szóban és írásban bírja az állam nyelvét. A kötött hivatali pályák helyet! ez az ifjúság kény­telen a szabad pályákra tolulni és olt veszedelmes túlzsúfoltságot okozni. Az ipari és kereskedelmi pálya maradna még, amely elhelyezke­dési lehetőségeket nyújthatna. De ma ennek a felvevőképessége is passzív és nem lúd új embereket foglalkoztatni, mikor a régieket is elbocsátani kénytelen. Hol van­nak a magyar bankok, amelyek még foglalkoztatlak magyar hiva­talnokokat? Régen megszűntek és beolvadtak, ezek pedig a naciona­­lizáiás munkáját könyörtelenül el­végezték alkalmazottaikkal. A magyar szülőnek nagy gondja van ezekben a napokban. Hava írassa be gyermekét, melyik isko­lába? Vannak hangok, amelyek azt hangoztatják, hogy aki szlovákul meg nem tanul a szlovák iskolá­ban, az semmire sem viheti ebben az útiamban. A magyar iskolákban is tanítják a szlovák nyelvet és azt olt is meg lehet tanulni. Minden magyar gyermek elsőnek anya­nyelvét tanulja meg, azután tanul­jon más nyelveket. Mi is azon az állásponton vagyunk, mint a köz­társaság elnöke legutóbbi nyilatko­zatában megmutatta álláspontját, hogy a szlovákok, csehek közeled­jenek a magyarokhoz és tanulják meg nyelvünket, — a magyar ifjú is tanuljon szláv nyelvet, amelyre szüksége van, de első az anya­nyelve. A csehszlovák középiskolákban lanitják a német nyelvet, a ma­gyar iskolákban nem, holott a né­met nyelv, mint világ nyelv, min­den magyar fiúnak szükséges élet­pályáján. A magyar nyelv népi vi-Komárom, — június 28. Az állami nyugdíjasokra vonat­kozó pénzügyminiszteri javasla­tot nem fogadta el a miniszter­­tanács. Trapl. dr. pénzügyminiszternek ta­karékossági akciójában az a terv is helyet foglalt, hogy az állami nyug­díjasok illetményeit bizonyos esetekben csökkentsék és az állami alkalmazott hazastársak a kettős állami nyug­diját megszüntessék. A minisztertanács legutóbbi ülésében foglalkozott a ta­­takarékossági javaslattal, amelynek során szóba került a pénzügyminisz­ternek az állami nyugdíjasok illetmé­nyeinek leszállítására vonatkozó ja­vaslata is, amelyet elfogadhatatlannak minősítettek és a minisztertanács a ja­vaslatot visszaadta a pénzügyminisz­ternek, aki az ügyben uj javaslatot fog készíteni. Szent-Ivány a nemzeti kisebbségi radikalizmusról. A magyar nemzeti párt illusztris ve­zére: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő a napokban nyilatkozott a P. M. H. szerkesztőjének a nemrégen befejezett s nagy erkölcsi eredménnyel zárult háromhetes körútjáról és ezzel kapcsolatban felvilágosítással szolgált az általa hirdetett nemzeti kisebbségi radikalizmusról is. A nemzeti radika­lizmusnak az a föladata, — mondotta Szent-Ivány, — hogy ellensúlyozza az* a nemzeti radikalizmust, amely az itteni többségi körök részéről a kisebbséggel szemben megnyilvánul. A kisebbségi radikalizmus felelet a többség nacio­nalista radikalizmusára. A helyzet ránk parancsolja, hogy a többséggel szem­ben, akik valamely kormánypárthoz vagy a nemzetiség táborához csatla­koznak, az erőteljes magyar álláspontot állítsuk szembe. Ezenkívül kiterjeszt­jük a szervező munkát a nemzet min­den rétegére. Körutamon többször fel­kerestek kifejezetten kommunista mun­kások s kifejezték, hogy szakítanak a kommunista párttal, mert úgy szociális, mint magyar nemzeti tekintetben nin­csenek megelégedve a kommunista párt munkájával. Ezért kell általában a párt­nak és a párt működésének szociális irányban haladnia. Itt nincsen szó sem­miféle nemzeti szocializmusról, sem lágnyelv, mint ahogy a cseh és szláv nyelv sem, tehát mégis szük­séges olyan nyelv, amellyel meg­értetheti magát mindenütt. A ma­gyar iskola becsületes igyekezettel végzi a dolgát mindenütt, azl támo­gatni kötelességünk. Áligazságok végett azt cserbenhagynunk nem szabad. A magyar iskola a magyar kultúra első és legszentebb forrása. Az a magyar, aki ebből nem merí­tett, lehet jó kozmopolita, de nem­zetének hasznára nem nagyon vál­­hatik. vallási türelmetlenségről. Nem félek attól, sőt el vagyok rá készülve, hogy szociális irányunkért és radikális tak­tikánkért ellenünk támadnak és fasiz­mussal, meg hitlerizmussal fognak vá­dolni. Erről szó sincsen. Ez nem férne össze a kisebbségi helyzettel, amellyel természetesen számolni kell. A radika­lizmussal oly magyar nemzeti öntudat nevelését célozzuk, amely ellentállövá tenné a magyarságot a nemzetietlenitő tendenciákkal szemben és alkalmassá teszi arra, hogy a nemzeti gondolat tudatos követése mellett a korszerű eszméket befogadja. Nem mi kezde­ményeztük ezt a radikálizmust, hanem a gazdasági nyomor és a kormány­pártok radikalizmusa váltja ki belőlünk. A munkanélküli segélyalap járulékainak felhasználása. A koalíciós hetes bizottság legutóbbi ülésén a munkanélküli segélyalap já­rulékairól tanácskozott. Czech népjóléti miniszter részletes jelentést tett arról, hogy miképen akarják a járulékjöve­delmet felhasználni. Kétharmad részét produktív munkanélküli segélyre for­dítják, egyharmad részét a szakszer­vezeteknek és a községeknek fogják folyósítani beruházási munkálatokra. Az élelmezési akciót nem ebből fogják dotálni. A népjóléti minisztérium újabb rendszabályokat dolgozott ki az élel­mezési akció számára. A kérvények fölött mindig a községi bizottságok fognak dönteni és a felügyeletet a já­rási hivatal gyakorolja. Még vitás az, hogy az illetékeket az adóhivatalok vagy a betegsegélyző pénztárak hajt­sák-e majd be. A nemzeti demokraták azt követelik, hogy a járulékot az át­lagos bér egy százaléka helyett fél százalékra szállítsák le. A szlovák fiatalság Szlovenszkó autonómiáját követeli, A szlovák ifjúság Trencsénteplicen három napra terjedő nagygyűlést tar­tott, amelyen többek között foglalkoz­tak Szlovenszkó autonómiájának kér­désével is. A kongresszus számos be­széd elhangzása után kimondotta, hogy a szlovák ifjúság pártszervezetre való tekintet nélkül követeli Szlovenszkó autonómiáját. A centralizmus Szlo­­venszkóban csődöt mondott és a szlo­vák ifjúság követeli, hogy Szlovenszkó, — akár föderalisztikus, akár regioná­lis alapon, de autonómiát kapjon. E tekintetben garanciákat követelnek. A kongresszuson fölszólaltak Stefanek dr. és Markovics dr. volt miniszterek is, akiknek beszédét az ifjúság lehurrogta, később pedig nagy zajongással aka­dályozta meg őket beszédjük megtar­­tartásában. A Járási Fiatalsággondozó és Vöröskereszt Egyesület közgyűlése. Komárom, — június 28. A Fiatalsággondozó gyűlése. A komáromi járási Fiatalsággondozó Egyesület vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a Vöröskereszt­nek Széchenyi uccai helyiségében Nagy Jenő elnöklete mellett. Az önzet­len munkájú s nemescélu egyesület munkásságát kevesen ismerik, de akik tisztában vannak ezzel a nagyon szo­ciális, altruista egyesületnek céljával, megtett működésével, azok elismerés­sel adóznak a vezetőségnek munkás­ságáért, mert hiszen a jövendőnek: a kicsinyeknek gondozását, az elha­gyón gyermekek istápolását, egészsé­gének javítását tűzte ki célul az egye­sület s ímutat fel kiváló eredményeket, ha csekély anyagi eszközökkel is. A vasárnapi gyűlésen dr. Kalvariszky Jenő főorvos-titkár adta elő titkári je­lentését, melyből érdekes statisztikai adatok derülnek ki. Jelentette, hogy a járási bizalmi férfiak számát 27-ről 53-ra emelték, majd kiterjeszkedett az elhagyott gyermekeket elfogadó neve­lőcsaládokra: múlt évben 45 család jelentkezett gyermektartásra s ezek közül 30-at fogadlak el. Összesen 13 gyermek volt elhelyezve. Szólt a beteg gyermekek elhelyezéséről, a fiatal­korú bűnözőkről, a felruházási és élel­mezési akcióról (múlt évben a falvak­ban összesen 1450 gyermek kapott élelmezést). Az anyagi eszközök cse­kélyek s a községek sem tudlak meg­érteni ennek a munkának a fontossá­gát s összesen csak hét község vette fel költségvetésébe a szegény gyermekek ügyét, összesen 220 koronával. — A közgyűlés a mindenre kiterjedő jelen­tést elfogadta. Majd a zárszámadást olvasta fel Kocsis Ernő pénztáros, akinek a felmentvényt megadták. Dr. Kalvariszky előterjesztette az 1932. évi költségvetést s ennek során megnyil­vánult az a kívánság, hogy napközi otthonra van szükség a komáromi szegény családok gyermekei részére, valamint azt is kívánta a gyűlés, hogy az elhagyott gyermekek Komárom já­rásának területén legyenek elhelyezve. A választmány kiegészítése után in­dítványok következtek s elhatározták egy memorandum megszerkesztését a városhoz, hogy a város egy speciális szociális gondozó bizottságot állítson föl, hogy a város tájékozottsága ezügy­­ben is fokozódjék. A Vöröskereszt gyűlése. Vasárnap délelőtt tizenegykor pe­dig a Vöröskereszt Egyesület tariotta közgyűlését ugyanott, dr. Mezey János járási főorvos elnöklete alatt. A na­pirend előtt kegyelettel emlékezett meg az Egyesület régi, érdemes tagjairól, akik a közulmiütban elhunytak: No­­vák Emilről és Gyuriss Alajosról. Em­léküknek a gyűlés felállással adott tiszteletet. Majd. dr. Kalvariszky Jenő POLITIKAI SZEMLE A magyar iskola.

Next

/
Thumbnails
Contents