Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-29 / 51. szám
2. o dal. »KOMÁROMI LAPOKi 1952. junius 29, adta elő titkári jelentését. Kiterjeszkedve az egyesület működésének három fázisára: az anya- és csecsemővédelemre, az iskolaorvosi működésre s a szamaritánus dolgokra, teleértve a jótékonysági akciókat is. 1931-ben 303 új csecsemőt vett gondozásba az egyesület s összesen 1753 esetten adott tanácsot a szülőknek. 113 csecsemő kapott ingyen tejet, 253 élelmet s 78 ingyen ruhát. Van egy vándorkosara is az egyesületnek, melyet a Zsivena adott s vetítettképes előadásokkal is felhívta az egyesület orvosa a szülők figyelmét a csecsemő gondozásra. Az iskolákban 1338 tanulót vizsgáltak meg s a tuberkulózisra való próbaoltás szomoru eredményeket mutatott: hatéves korban már a gyermekek 30 százaléka átment a tuberkulózison. Ez persze nem mindegyiknél maradt meg s csak kis százalékban fertőz, de mégis szomorú képét nyújtja közegészségügyünknek. A járásban összesen 132 szamaritánus tanfolyamot végeztek. Kitért a jelentés a Vöröskereszt Egyesület súlyos anyagi helyzetére is. A gyűlés a jelentést elfogadta. Utána Nagy János pénztáros olvasta fel a multévi zárszámadást s a felmentvényt megkapta. Az 1932, évi költségvetést is elfogadta az egyesület közgyűlése s a választmányt egészítette még ki. A járási magyar közmivelődési választmány megalakulása — Saját tudósítónktól — Komárom, junius 28. A csehszlovák törvénytárba már több mint egy évtized óta be van cikkelyezve a járási közmivelődési tanácsok megalakítása abból a célból, hogy a falvak kulturális életének irányítását kezükbe vegyék. Ilyen közmivelődési tanács volt a múltban is a komáromi járásban, de az alig adott magáról életjelt. A többi magyar járásban pedig egyszerűen elszabotálta a hatóság ezek megalakítását, ami számos interpelláció tárgyát alkotta a parlamentben. Komáromban hétfőn délelőtt gyűltek össze a községek küldöttei és az egyesületek meghívott képviselői az alakuló értekezletre, amelyen megjelent Vdzsnik az Országos Hivatal kiküldötte is. Az értekezleten Soltész Pál közigazgatási biztos elnökölt, aki világosan ismertette ennek az alakulásnak célját, jelezve, hogy ez a mozgalom állami támogatásban részesül és a falvak életébe bevinni hivatott az állampolgári öntudatot és a mivelődésre való készséget. Kijelentette, hogy a járási közmiveiődési választmány külön alakul meg a magyar és külön a csehszlovák lakosság részére. Az értekezlet feladata megválasztani a 6—10 tagú előkészítő bizottságot, mely viszont kebeléből megalakítja a tisztikarát. A választmánynak hivatalánál fogva tagja az állami tanfelügyelő és az általa delegálandó kulturférfiu. Beható tanácskozás után az előkészítő bizottságba a következőket választotta meg az értekezlet: Dr. Alapy Gyula, Balogh Miklós, Beke Kálmán(Ekecs), Csizmazia György, Fülöp Zsigmond, Hideghéty Nándor (Komáromfüss), Király József (Komáromcsicsó), Lóránd Mihály, Nagy Nándor (Nemesócsa), dr. Szijj Ferenc. Ezeken kívül hivataluknál fogva tagjai: Markovics Ede tanfelügyelő és Banai Tóth Pál igazgató, a járási hivatal részéről pedig dr. Skrak előadó. Az előkészítő bizottság megválasztotta a választmány tisztikarát, elnökké dr. Szijj Ferenc ny. polgármestert, alelnökké Fülöp Zsigmond bankigazgatót, titkárrá Balogh Miklós iparost, pénztárossá Lóránd Mihály kereskedőt, könyvtári előadóvá dr. Alapy Gyula muzeum- és könyvtárigazgatót. Az uj választmány az ősz folyamán elkezdi tevékeny működését. „Megöltem a gyermekemet, mert nem akartam, hogy az is olyan hülye legyen, mint az uram!“ A 34 éves korkülömbség átka. A menyecske 18 éves, a térj meg 52. Az asszonyt gyermekgyilkossággal vádolják Komárom, junius 28. — Saját tudósítónktól. — Mivel az alábbi eset a sok drámai motívum mellett is olyan komikus, engedjék meg kedves olvasóink, hogy a régi szokásokhoz híven, ennek a történetnek mottót is adjak. És pedig mindjárt kettőt. Két ismert dalszöveget, illetve azoknak csak a kezdő sorait. Az első mottó: Az ín uram vén. Nem szeretem én! A másik mottó már kissé hosszabb és pedig: Panaszom van, bíró uram: Nem szeretem én az uram. Ha megcsókol, fáj E< a kicsi száj Bíró mondja: »De ha muszáj Szeretni!« És most térjünk át a szomorú is, víg is történetre. Csallóközben Nagylégh melletti Fejestó községben a pletyka arról kezdett beszélni, hogy Fürdős Rudolfné, született Albert Julia titokban, amikor se a férje, se a háza népe nem volt otthon, fiúgyermeket szült, aztán az újszülött orrát és száját befogta és igy a kisded megfulladt. Fürdősné azután ruhába csavarta a kisgyerek hulláját és elásta a kertben. A pletykázás hamar eljutott a csendőrség fülébe és megindították a vizsgálatot. Fürdősné beismerte a csendőrök előtt, hogy tényleg megfojtotta gyermekét, amit azért tett, mert az urát nem szerette és nem akart tőle gyereket, mert nem akarta, hogy a gyerek is olyan együgyü, hülye legyen, mint az ura. Az asszony ugyanis mindössze 18 éves, az ember meg 52 és nagyon alacsony, valósággal együgyü ember. Az aszszonyt letartóztatták és most állt Pozsonyban az esküdtek előtt. A tárgyaláson az asszony nagy megbánást mutatott és végig sírta az egész tárgyalást. Itt is azt vallotta, hogy a gyermekgyilkosságot a jövő nemzedékért követte el, mert nem akarta, hogy a gyermeke gyengeelméjű legyen és az egész környék csúfolja. A tárgyaláson kihallgatták az asszony nevelő szüleit is és kitűnt, hogy a rokonság biztatta a leányt, hogy menjen férjhez az idős emberhez, aki gazdag hirében állt. Kihallgatták a férjet is, akitől megkérdezte az elnök, hogy nem gondolta azt, hogy 34 évi korkülömbséggel bizony nem lesz boldog a házasság. A férj bevallotta, hogy bizony ő nem gondolt erre és évekig udvarolt a leánynak, amire hozzáment és nagy derültség között vallja be, hogy ő nem is sejtette, hogy a felesége másállapotban van, ő csak akkor hallott először a dologról, amikor a csendőrök megkezdték a nyomozást. Az esküdtek, arra a kérdésre, hogy az asszony megölte-e a gyermekét, az asszony beismerő vallomása ellenére is kétszer is nemmel feleltek, igy a tárgyalást az őszi ciklusra halasztották. A védő indítványára a bíróság Fürdősnét szabadlábra helyezte. Jóváhagyták Uj. Koczor Gyula elnökké történt megválasztását. A járásfőnök elutasította a választás ellen beadott felebbezést és az Ipartársulat elnökének, alelnökének, valamint az ipartársulati választmányi tagok megválasztását érvényesnek mondta ki. Saját tudósítónktól. Komárom, — június 28. Komárom, — június 28. Élénk emlékezetében van még a járás iparosságának az az ipartársulati választás, amely ez év január havának 31-ik napján zajlott le Komáromban a városháza nagytermében, a járás és város iparosainak igen élénk részvételével. Éz a választás már a harmadik volt Boldoghy Gyula halála óta, de meglehet állapítani, hogy ezen a választáson a legpregnánsabban jutott kifejezésre a magyar iparosság bizalma és óhaja, mert a választáson tekintélyes szótöbbséggel (613 szóból 395 szavazatlat) újra ifj. Koczor Gyulát választották meg a Járási Ipartársulat elnökévé, alelnökévé pedig 361 szavazattal Dosztál Jakabot s ugy ancsak a magyar kisebbségi pártok jelöltjei kerültek te fölényes szótöbbséggel a választmányba is. A választást a kisebbségben maradt iparospárt köréből Csonka József és társai megfelebtezlék és azon az alapon kérték a választási megsemmisíteni, hagy a politikai hatóság elnöklő biztosa állítólag nem jelölt ki zárórát és így sok iparos nem szavazhatott, továbbá hogy egyes szavazólapokon nem jelölték meg világosan és kétséget kizáróan, hogy »ifjú« Koczor Gyulára szavaztak és csupán Koczor Gyulát írlak, holott Komáromban másik Koczor Gyula is van (a jelölt édesatyja) és a felebbezők szerint így nincs kizárva, hogy löhben idősebb Koczor Gyulára szavaztak s végül azon az alapon kérték a választás megsemmisítését, hogy a választói helyiségben egyesek a választás előtt javították és kiegészítették ismerőseik szavazó lapját, ami által a választás »tisztaságában« szenvedett. Ezen részben alapnélküli, részben komolytatan indokokat hozták föl a felebbezők a választás megsemmisítésére. A felebbezés közel öt hónapig pihent elintézetlenül a járási hivatalban s időközben a felebbezők részéről, de az érdekelt Iparlársulat vezetősége részéről is megsürgették az akta elintézését. Néhány héttel ezelőtt az iparospárt néhány tagja újra választásra készülődött s már lépéseket is tett új elnök jelölésére, úgy látszik azonban, hogy ez a kezdeményezés sikertelen maradt. Az iparosság tekintélyes részének az volt a fölfogása, hogy a járási hivatalnak minél előbb el kell intéznie a felebbezést, amelynek nem lehet más sorsa, mint az, hogy minden alapot nélkülöző indokainál fogva elutasítandó, de ha a felsőbb hatóság nem is helyezkednék érre az álláspontra, akkor is minél előbb ei kell intéznie a felebbezést, hogy esetleg az országos hivatalnál keressen igazságot az iparosság ebben a már régóta elintézésre váró kérdésben. A járási hivatal végre meghozta döntéséi és Novotny Richárd járásfőnök a 2708/1932. sz. végzésben kimondotta, hogy a felebbezést elutasítja és egyúttal az 1921. évi október 10-én kell 259. sz. törvény 197. §-a értelmében az Ipartársulat elnökének és álelnökének megválasztását, valamint az ipartársulati választmányi tagok megválasztását érvényesnek jelenti ki. A felebbezésben felhozott indokokat a járásifőnök végzése teljesen megdönti úgy az elnök eljárása ellen emelt kifogásokra vonatkozóan, mint azon szinte gyerekes indokolásra nézve is, mely szerint a szavazólapok egy némelyikén nem volt megjelölve az »ifjú« jelző. Megállapítja a végzés indokolása azt, hogy annak idején általánosságban is köztudatban volt, hogy a választási mérkőzésen ifjú Koczor Gyuláról van szó és nem annak atyjáról, tehát az ügynek a felebbezők által kívánt elbírálása helyt nem állhat. De megdől a harmadik indok is, mert az ipartörvény nem ismer olyan rendelkezést, amely szerint el lehelne rendelni, hogy minden szavazó iparos önmaga köteles sajátkezűleg kitölteni szavazólapját és hogy csak az ekként kiállított szavazólapot lehetne elfogadni. Mivel a választásnál törvénytelenség nem történi, a felebbezést el kellett utasítani. A járási hivatal ezen döntése a Járási Ipartársulal helybeli és vidéki tagjai köréten, de a nagy közönség legszélesebb rétegeiben is megelégedést keltett s meg van a remény arra, hogy az ipartársulat legközelebb újra fölveheti nagyjelentőségű munkájának rendes mederben való folytatását. A gimnázium zenekarának hangversenye. Komárom, — június 28. Vasárnap este a komáromi bencésrendi főgimnázium zenekara hatalmas hangversenyt tartott a Kultúrpalota hangversenytermében. A termet az érdeklődő s zenekedvelő közönség zsúfolásig töltötte meg, hogy elismeréssel adózzon Krizsán József zenetanárnak lelkes és eredményes munkájáért. Az ifjúság zenei képzésére nagyon jó hatással van a zenekarban való együttműködés, a kitűnő karnagynak őszintén gratulálhatunk sikeres fáradozásáért. Komárom zenei életében egyre döntőbb szerep jut a gimnáziumi zenekarnak s hogy' működése kiállja a kritikát, azt az elmúlt szabadoktatási tanfolyamok alkalmával is tapasztalhattuk, amikor a műsor kisérő száma rendszerint jól betanított, harmonikusan működő zenekar volt. Krizsán József érdeme, hogy megszervezte a Szlovenszkón másutt alig található középiskolás zenekart s a gimnázium áldozatkészségénekszói dicséretéül, hogy' módot nyújtott az ifjúságnak, arra, hogy zenekari együttesben, szakszerű vezetéssel gyakorolja magát. A műsor egyébként a következő volt: 1. Biohm: Heil Európa. Induló, teljes zenekarral. 2. Gossec: Gavotte. Zenekar. 3. Fibich Z.: Poeme. Zenekar. 1. II. Rimsky-Korzakoff: Indus dal. Schlaffer Ernő hegedűszólója. 5, Lehár: Cigányszerelem. Zenekar. 6. Krizsán: Ibolya-valcer. Zenekar. 7. Hubay: Hejre Kati. Prolog: Rohonvi Vera. 8. Haydn: Gyermekszimfónia. Zenekar. 9. Chopin: Gyászinduló. Kőrös Kálmán hegedűszólója. 10. Wagner: Tannhäuser. 10 tagú zenekar. 11. Hubay: Románc. Schlaffer Ernő hegedűszólója. 12. Ezredinduló. Zenekar. 13. Dr. Borka Géza: Odysseus és Polyphemus. Antik burleszk egy felvonásban.
