Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-25 / 50. szám

2. uittai. »KOMAROMI LAPOK« 1932. junius 25. Pénzügyi bizottsági ülés a városnál Éles vita a város Jókai uccai értékes telkének eladása körül Komárom, junius 24. A város képviselőtestületének pénz­ügyi bizottsága junius 22-én, szerdán délután Fülöp Zsigmond h. város­bíró, bizottsági elnök vezetése mel­lett ülést tartott, amelyen a külöm­­böző évekről szóló zárószámadások ügyében, több telekügyben és a vá­rosbíró tiszteletdíjának és a helyet­tesek és bizottsági tagok napidíjának megállapítására nézve hozott vélemé­nyező határozatot. A város 1926. és 1927. évi záró­számadása ügyében id. Kollúnyi Mik­lós által beadott felebbezésre a járási hivatal által hozott helytadó leiratát Sándor Ernő főszámvevő ismertette, amely szerint a járási hivatal utasí­totta a pénzügyi bizottságot, hogy a fentjelzett zárószámadásokat vizsgálja felül. A pénzügyi bizottság ezt tudo­másul véve, a zárószámadások felül­vizsgálására Fülöp Zsigmond biz. el­nököt, Kollányi Miklós, Kocsis Ernő és Nemes György bizottsági tagokat küldötte ki. Az 1928.. 1929. és 1930. évekre szó­ló zárószámadásokra nézve a pénzügyi bizottság id. Kollányi Miklós javasla­tára elhatározta, hogy megkeresi a tanácsot, hogy a számadásokhoz a Lör­­vény szerint ötévenként megállapítan­dó új vagyonkimutatást készíttesse el, amelynek elkészülte után a kiküldött bizottság a számadásokat felül fogja vizsgálni. A járási hivatal ismét leírt a város­hoz az 1918—1922. évi zárószámadá­sok jóváhagyása, illetve tudomásul­vétele tárgyában. A főszámvevő ki­jelentette, hogy ezekre a számadá­sokra vonatkozólag a belügyminiszté­rium évekkel ezelőtt kiküldött szám­vevőségi vizsgálóbizottsága a város ve­zetősége részére a felmentvényt meg­adta, ezúttal tehát csak formaságok­ról van szó, amit a pénzügyi bizottság által megejtendő vizsgálat után a kép­viselőtestületnek kell elintéznie. A pénzügyi bizottság nagy többsége meg­bízta a szükebb bizottságot ezen szám­adások felülvizsgálásával is. Több telekügy került ezután Schleisz Géza városi építész előadásában tár­gyalásra. Ezek közül éles vitát kel­tett a városnak a Jókai uccában, a református templom mellett levő tel­kének vételügye, amelyért Bandler Ottó dr. négyzetméterenként 250 K vételárat Ígért azzal a céllal, hogy a telken még ez évben emeletes bérhá­zat óhajt építtetni. A tanács négyzet­­méterenkint 350 koronában javasol­ja megállapítani a vételárat, amely­­lyel szemben Zechmeister Sándor sze­rint tekintettel arra, hogy a kérdéses telek a város legforgalmasabb és leg­szebb helyén, a ref. templom mellett fekszik, nagyobb értéket képvisel és Broczky Istvánnal együtt árverés út­ján javasolja a telek eladását, mert a törvény is így rendelkezik. Csevár Fe­renc és Kendi Zoltán dr. élesen ki­kelnek a tett javaslatok ellen és hi­vatkozva a munkanélküliségre, a vá­rostól és a polgári pártoktól több szociális érzéket követelnek, mert a munkásság helyzetén csak így lehet segíteni. A tanács javaslatának elfo­gadását kívánják. A vita során fel­szólalt Fleischmann Samu, Stern Bernát a telek eladása mellett foglal állást; Ghvczy János dr. tiszti fő­ügyész igazolja, hogy a törvény a Dunaalmás kénes fürdő gyógyha­tásúnak fölismerése nem újabb keletű, mert hiszen ismerték és használták azt már a rómaiak is. Szóval Duna­almás múltja pár ezer esztendőre nyú­lik vissza. Közismert dolog, hogy a rómaiak életében fontos szerepet ját­szott a fürdő, mert a fürdőt a római nemcsak tisztasági és egészségi köve­telménynek tekintette, hanem egyben a fürdő volt a rómainak az, ami ne­künk most a kaszinónk, a kedves sporttelepünk, szórakozó helyünk, a törzsasztalunk, a kávéházunk. Több ezer évvel ezelőtt mozgalmas élet nyüzsgött, pezsgett Dunaalmás fürdője körül. Dunaalmás agilis és népszerű fő­jegyzője Böszörményi Ödön ezt a rég letűnt, mozgalmas életet akarja vissza­varázsolni Dunaalmásra. Nagy meg­értéssel, rajongó szeretettel, fáradha­tatlan enerzsiával dolgozik, levelez, közvagyon eladását árverés útján en­gedi meg, azonban a város már ed­dig havi 1600 korona megállapítá­­ettől, úgy hogy ebben az esetben is eszközölhet árverés nélkül is ingat­laneladást. A pénzügyi bizottsság végül is egy­hangúan magáévá tette a tanács javas­latát és négyzetméterenként 350 ko­rona vételár megállapítását vélemé­nyezi a képviselőtestületnek. Csizmazla György városbíró tiszte­letdíjára nézve a számvevőség havi 2400 koronát, Csevár kommunista pe­dig havi 1600 korona megállapítátá­­sát javasolta. A pénzügyi bizottság 10 szóval 4 ellenében a számvevőség javaslatát tette magáévá. A városbíró helyetteseinek és a bizottsági tagok­nak kiküldetési napidíjára vonatko­zólag a pénzügyi bizottság Kendi Zol­tán dr. helyettes elnök elnöklése mel­leit a tanács javaslatait fogadta cl, mely. után az ülés véget ért. kilincsel, kér, agitál, lelkesít a fürdő fejlesztése érdekében. Egy lelkes rajon­gója, szerelmese Dunaalmásnak és fá­radhatatlan vasakarata már is sok, sok eredményt elért, de a vele eltöl­tött, kellemes pár óra meggyőzött ben­nünket arról, hogy az elért igazán szép eredmény csak a kezdet kezdete, mert Dunaalmás jövő perspektívája káprá­zatosán szép és elragadó. Böszörményi Ödön fürdőfejlesz­tési agitációja hűséges társat talált Szilágyi Miklós, az agilis fürdőbérlő igazán bámulatos áldozatkészségében, amely kétszeresen dicsérendő a mai nehéz, nyomasztó gazdasági helyzetben. Aki pár éve nem látta Dunaalmás fürdőt, de még az is, aki tavaly ke­reste föl a fürdőt, csodálkozással veszi észre a nagy változásokat, előnyös ki­bővítéseket. Az eddig is hatalmas víz­medencét kibővítették úgy, hogy akár uszóversenyeket lehet ott tartani. Rop-DUNAALMÁS KÉNES FÜRDŐ, a komáromiak kedvenc kiránduló helye megszépülve, megfiatalodva vár bennünket. A kibővített medence úszóversenyekre is alkalmas. — Külön medence a gyermekeknek. — Hatalmas homokstrand. — A csodálatos hatású viz hőfoka emelkedett. — Ivókúra. — A dunai strand. — A vizzuhatag, a „fiatalító“. — Gyermekjátszótér. — A vizi hullámvasút, a surrantó. — Pompás szórakozások. — Ki­ránduló helyek. — Vizi és halászati sportok. — Nagyon olcsó árak. Saját tudósitónktól. Komárom, június 24. Dr. Klein iidülootthona Kremnica Z25 PenziJár július 1-től 44 KC egyágyas szoba, 48 Ki kétágyas szoba minden illetéket beleértve. Hidegvizgyúgyintézet, Oiétikus konyha, Üdülőhely. Gyermekes családok elhelyezése kedvező feltételek mellett 50°/o-os vasúti kedvezmény! LProspektust készséggel küld Dr. KLEIN « Kremnica. 298 NR pant előnyös, hogy a medence meg­hosszabbított egész oldala hosszú lép­csővé van átalakítva. Legtöbb fürdőnél a medencébe való bejutást késlelteti a lépcsőn ülők, mosakodók, napozók, pihenők csoportja, sokszor hosszabb ideig kell várni, amig az ember bejut a medencébe. Almáson ez a kellemet­lenség nem fordulhat elő, mert a négy kisebb lépcső mellett ott van ez az új, a medence egyik oldalán végighúzódó lépcsözet, ahol százával pihenhetnek, napozhatnak a vendégek, még mindig marad annyi hely, hogy az ember ké­nyelmesen bemehessen a medencébe. Ennek a hatalmas lépcsősornak az el­helyezése is roppant szerencsés, mert nemcsak hogy állandóan odasüt a nap, tehát napozásra nagyon alkalmas, ha­nem a napsugarak a hatalmas víztük­rön visszaverődnek és a lépcsőn na­pozók kétszeres nápfürdőt élvezhetnek. Az orvosi tudomány kimutatta, hogy a visszaverődő napsugár gyógyhatása igen nagy. A kabinok számát növelték és jelen­leg közel száz kabin várja a vendége­ket a szintén megnagyobbított puha selymes homokstrandjával, amelyen a hinták (gyűrűs, trapézos és deszkás hinták) pompás szórakozást nyújtanak a vidám, kacagó gyermekseregnek. A vizmedence mellett a vizbe betorkoltan nagyszerű vizi hullámvasút, a surrantó nagyoknak, kicsinyeknek felejthetetlen kedves perceket szerez. A viz tükrén üsző dokkok segítik azokat, akik úszás nélkül akarnak átjutni a hatalmas me­dencén, amely mellett egy csekély mély­ségű medence a legkisebb gyermekek számára is veszélytelenné teszi a für­dőzést. Az agilis bérlő Szilágyi Miklós költséget nem kiméivé a fürdő forrását rejtő tavat kikotortatta és lemélyitette. A tó most csodaszép tiszta. A forrás helyén csöveket veretett le és ezzel a forrás hőfokát 3—4 fokkal emelte. A forrás kutjából kijövő cső egy húzós kútba torkollik, amelyen át kristálytiszta vizet kapunk ivásra. így most már a fürdő gyógyvizét ivókúrára is lehet használni. Az előbb említett surrantó mellett hatalmas zuhany és tornaszerek tarkítják a szórakozásokat. A fürdő Fűzfasipon. Mécs László. Mily semmiség egy fűzfasíp, mely bábol, bút megszárnyasít! — De mit futott, de mit loholt a Nap körül a Föld, a holt, elátkozott szférákon át, míg megtörvén a babonát: víg füttye lelt a fűzfagalynak! Mily semmiség egy csóknyi rügy a májusfán, amíg kisüt a percnyi fény s a málkapár a mézezett órákra vár! — De mennyit fúr, fal a gyökér porló titkok közt míg fölér a vér a csúcsra: csóknyi rügybe! Mily semmiség a Szeretet! — De mennyit várt félt, remegett a Mindenség, míg Csillagot szült s róla így jó hírt adott és hét tőrt szúrt át Márián, míg a komor Kálvárián kinyílt örök mágnesvirágnak. Párviadal. Irta: Büky György. 1. Toronyi Béla százados nyugodt, ka­tonás tempóban végezte rendes napi sétáját az Aquincum felé vezető ko­­csiúton. Civil sportruhája elárulta iz­mos, ruganyos alakját és karcsú, inas lába könnyedén fogyasztotta a távol­ságot. A hosszú sétákra tréning szem­pontjából volt szüksége, miután az or­szág legjobb vívói közé tartozott és a bajnoki versenyek már egy hét múl­va megkezdődnek. A rendes esti tré­ninghez tehát hozzákapcsolta a dél­utáni sétákat, hogy ezzel is fokozza állóképességét és tüdejét megtisztítsa a friss levegő belélegzésével. Váratlanul melegen tűzött a tava­szi kora délutáni nap. Levette hát sapkáját, hogy sugarakkal itassa tele sűrű fekete haját. Jól esett a tavaszi meleg, jól esett a séta. Már áthaladt a helyiérdekű vasút utkeresztezésé­­nél és jobbra meglátta az aquincumi romokat. Lassított járásán és tekin­tetét állandóan a romvároson legeltet­ve haladt előre. Képzeletében felépí­tette a római légió kaszárnyáit, a tisz­tek házait, az elöljárók palotáit és a szűk, öt-hat méter széles uccákon iz­mos katonák sarujának kopogását hal­lotta. Vájjon akkor is megvolt már a hadseregnek ez a pompás szervezett­sége, mint ma? Vagy még tökélete­sebb volt? Hiszen a római hadak sok­szor valósággal csodákat míveltek. Hát nem volt már maga az is csoda, hogy itt, Aquincumban, Rómától még ma, a vonatok, automobilok és repülőgé­pek korában is megdöbbentő távol­ságra, egy római légió állomásozott előretolt állásában? Megtudná ezt ma ugyanilyen eszközökkel és ugyanilyen körülmények között egy modern had­osztály csinálni? Aligha. Itt a szer­vezettségnek, a fegyelemnek és az akaraterőnek olyan csodája előtt ál­lunk, ami a ma emberének roncsolt idegrendszerével nem egyeztethető ösz­­sze. Áthaladt az esztergomi vasút hídja alatt és kiért a római fürdő felé ve­zető gyönyörű útra. Megállt azzal a szándékkal, hogy kicsit szemlélődik és azután visszafordul. Amint balra tekintett az óbudai hegyek felé, sze­mébe tűnt az amfiteátrum kerek sánca. íme még ez is. A római hadvezérek első gondolata mindig a katonák szó­rakoztatása volt. Hiszen itt, ezen az előretolt őrhelyen civil lakosság alig lehetett, katonaváros volt az egész, a cirkuszi mutatványok tehát nem szórakoztathattak másokat, mint ka­tonákat. Gyors léptekkel az amfiteátrum felé indult, hogy ott kedvére körülnézhes­sen. Felment a sáncra és annak tete­jén a körülhúzódó sétányon, a rügye­ző fák alatt megállóit. Előtte terült el a cirkusz romja. Szépen kivehető volt az aréna körpályája, az alsó kis he­lyiségek, az öltözők, istállók, vadálla­tok ketrecei stb... Nagyon forró volt a nap, kicsit elbágyadt, az egyik fa tövében leült, hátát a törzsének támasztotta és gon­dolatait tovább szőtte. Képzeletben fel­húzta a cirkusz falait a magasba, meg­építette a kőlépcsőzetet, a páholyokat és egyszerre maga előtt látta a rend­kívül kecsesen és művésziesen meg­épített amfiteátrumot... Azután hirtelen furcsa érzés fogta el... Ott volt az egyik földszinti öl­tözőben, fapadon hevert és meztelen tagjait öreg vívómestere dögönyözte, hogy felfrissüljön. Amint körülnézett, látta, hogy az öltözőben a földön élet­telen gladiátorok testei hevernek s mindnek szúrt seb vérzett a szíve ol­dalán. Az ő kardja sebezte halálra mindet. Kívülről a nézők nagy töme­gének lármája hatolt he az öltözőbe. Vívómestere föléje hajolt. — Naso, fiacskám, vigyázz magad­ra! Római vagy! Kilenc vívót küldtél halálba, de ugyanezt megcselekedte

Next

/
Thumbnails
Contents