Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-22 / 49. szám

49. szám, Szerda, 1933. jnnius 22, Ö tvenharmadik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőtnunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. rang • «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■• Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton «agaagia «gaKaagssciraaPBPaEgagga^^ Jóvátételi harcok. Komárom, junius 21. Európa túlsókat remél a lausan­­nei konferenciától, ahol megint a szavakon nyargalnak a diplomaták. Németországot akarják becsapni olyan mézesmadzaggal, hogy nem moratóriumot adnak a jóvátételi fizetésekre, hanem a fizetéseket bi­zonytalan időre »felfüggesztik«. Mintha ez nem lenne teljesen mindegy a fizetések szempontjából. Nagyon határozottan jegyezte meg a tanácskozások folyamán a német kancellár, hogy ha ez a konfeí­­rencia nem hoz eredményt, a né­met közvélemény nem lesz abban a helyzetben, hogy felelős államfér­­fiait a további eredménytelen kon­ferenciákon való részvételre felha­talmazza. Túlságosan sok volt az eredménytelen konferenciázásából már Európában és megsokalta azt Európa közvéleménye. Amerika sem szándékozik sokáig tűrni azt, hogy a leszerelési kon­ferencián szabotálják a lefegyver­zést és az elmés franciák új kitalá­lásokkal »kvalitatív és kvantitatív« lefegyverzéssel és ennek körülírá­saival töltsék a drága időt. Ebbe a konferenciázásba beledördült az amerikai öregágyú, amely megelé­gelte már a sok szónoklást és most már komoly dolgokat szeretne hal­lani, főleg azonban látni a megkó­­tyagosodatt Európában. A jóvátétel ügye is hamarosan rá fog futni erre a vágányra. Az emberi rövidlátás és az önzés so­dorta a mai helyzetbe Európát, amely most már akkor sem életké­pes ha minden háborús adósságot megszüntetnek is. Sok értelme eddig sem volt az elfizetett milliárdok­­nak, A jóvátételeket most már ké­sőbb fogják sztornírozni, mert az államok a gazdasági mélypontból nem tudnak kievickélni. Minden jóvátételi összeg, amiről beszélnek, imaginárius szám és hiába követel Görögország és ezenkívül Jugoszlá­via is jóvátételt, ezeket megfizetni nem lehet többé. Éljen meg min­den állam a maga lábán, a jóváté­telek súlya alatt vergődő államokat segítse meg a francia tőke. Az élet­­képtelen államoknak, Ausztriának és társainak pedig siessenek a se­gítségére és adják a kölcsönöket, hogy élni tudjanak. Most már tisztán látható a kö­zépeurópai terv teljes képtelensé­ge és Tardieu kis horizontja, aki azt hitte, hogy Középeurópával mindent megoldhat, Ausztriát visz­­szalartja a csatlakozástól és Né­metországot még jobban meggyön­­gílheti. Ennek a politikának is el­érkeztünk a csődjéhez, mert nyil­vánvaló, hogy Európa gazdasági kiegyensúlyozásának a tengelye mégis Németország. Olaszország ezt belátta és Anglia is ehhez a véleményhez közeledik. A jóvátételek pedig letűnnek a napirendről anélkül azonban, hogy ezzel segítve lenne Európán. Azok az államok, akik Európa mairend-Komárom, — június 21. Elkészült az 1926-ban elrendelt állampolgársági reform törvényjavaslata. A belügyminisztérium és unifikációs minisztérium közösen állampolgársági törvényjavaslaton dolgozik, amely már a közeli napokban a miniszterközi ta­nácskozás tárgyát fogja képezni. Az uj törvényjavaslatban, értesülésünk szerint, különösen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy a csehszlovák állam­­polgárság megadásánál kettős állam­­polgárságok, illetve a megvonásánál hontalansági esetek ne keletkezzenek. A javaslat azonkívül egységesíti a Csehországban és Morvaországban ér­vényes s az állampolgárságra és illetőségre vonatkozó rendelkezé­seket a Szlovenszkón és Ruszinszkón még ma is érvényben levő régi ma­gyar törvény előírásaival. Az állam­polgársági törvény reformja, hir szerint lehetővé teszi, hogy mindazok a sze­mélyek, akiknek eddig kétes volt az állampolgárságuk, avagy az állampol­gárságra vonatkozó kérvényüket eluta­sították, újabb kérvényt nyújtsanak be. A kormány 1926-ban határozott utasí­tást kapott a törvényhozástól, hogy a végleges állampolgársági törvényt két éven belül terjessze be. A kormány hat évig dolgozott a törvényen s most négy évi késéssel végre először ad hirt a régóta sürgetett és elrendelt jogi műről. 1700 millió fedezetet keres a pénzügyminiszter. A kormánypártok vezetői előtt Trapl dr. pénzügyminiszter részletesen ismer­tette az állam pénzügyi helyzetét és elmondott expozéja szerint 1700 millió korona fedezetet kell keresnie. Az eddigi adóemelésekkel és takaré­kossági intézkedésekkel már 1300 mil­liót előteremtett, vagyis még 400 millió koronát kell újabb intézkedésekkel elő­teremteni. A fölemelt jövedelmi adóval 300 millió koronát akar a pénzügy­­miniszter bevenni, az élesztőadóval 80 milliót és a munkanélküli segélye­zésre szolgáló illetékekből 50—70 mil­liót. Ezzel a költségvetés egyensúlya biztosítva lenne. A pénzügyminiszter­nek ebben az évben újabb adótervei nincsenek és az állami tisztviselők fi­zetésének a leszállítását tervezik. Mindez természetesen csak azon föltétel mel­lett történne, ha a pénzügyi viszonyok nem rosszabbodnak, mert ebben az jét mcgállapítollák, egyutlal fele­lősek ennek az új rendnek az élet­képességéért is. Ha pedig Ameri­ka a business álláspontjára helyez­kedik, akkor Európa elég erős arra mai dezolált állapotában is, hogy a kalmárok és a bankárok nemzetét megtanítsa az emberi szolidaritás ábécéjére. esetben újabb áldozatokra van szük­ség, hogy a költségvetés egyensúlyát minden áron biztosítsák. Erre való te­kintettel készítik elő már az 1933. évi költségvetést is. Folytatják a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat? A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásaira nézve az utóbbi időben ismételten az a hir terjedt el, hogy azok megakadtak és ujrafelvéte- Iükre belátható időn belül nem kerül a sor. A Budapesten megjelenő Reg­geli Újság jelentése szerint a szerző­dés ügyében uj fordulat állott be. A csehszlovák kereskedelmi körök és a sajtó élénken támadták a magyar kor­mány behozatali korlátozását, mire a prágai magyar követség nyilatkozatot tett közzé a lapokban, amely szerint a korlátozások csak átmeneti jellegűek és főleg olyan államokra vonatkoznak, amelyekkel Magyarország nincs szer­ződéses viszonyban. A lap szerint a behozatali korlátozások hatása alatt a csehszlovák kormány a napokban kér­dést intéz a magyar külügyminiszté­riumhoz a már több Ízben félbesza­kított tárgyalásoknak a legközelebbi időn belül való ujrafelvétele irányá­ban és az időpontnak, valamint a helynek meghatározását a magyar kor­mánytól kéri. A német agrárpárt ellenzékbe akar menni. Tudvalevő, hogy a német agrárpárt (Bund der Landwirte) helyet foglal a kormányban, azonban az is közismert dolog, hogy a párt semmiféle ered­ményt nem tud elérni. A párt karlsbadi körzetének hivatalos lapja, a Deutsche Landbote, a gazdasági helyzetről írva, kifejezésre juttatja a körzet ellenzéki hangulatát és többek között ezeket Írja: Nem lehet csodálkozni azon, hogy a párt konferenciáján, miután már hat éve viseljük az együttműködés terheit és felelősségét, növekvő elkeseredéssel kérdezik, hogy a mostani körülmények között van-e célja még annak, hogy a Bund der Landwirte továbbra is a kormányban maradjon, mert ezen együtt­működésének is meg vannak a maga határai. A kormány túlnagy, a szocia­listák befolyása nagyon erős, úgyhogy nem lehet olyan intézkedéseket életbe­léptetni, amelyek a gazdasági helyzet javulására vezetnének, viszont nemze­tiségi szempontbői épen abban a párt­ban legerősebb a sovinizmus, amely­nek szövetségesei vagyunk. Ilyen kö­rülmények között a Bund der Land­­wirtenek a kormánnyal való együtt­működése elveszíti értékét és a párt­­vezetőség helyesen cselekedne, ha a jalusi nép hangulatát tekintetbe venné és eszerint döntene. Csehszlovákia és a lausannei konferencia. A Ceské Slovo írja, hogy Csehszlo­vákia a lausannei konferencián vára­kozó álláspontra helyezkedik. A tár­gyalás eredménye valószínűleg csak a moratórium lehet. Ha a jóvátételeket végérvényesen likvidálnák, a csehszlo­vák delegáció szem előtt tartaná a csehszlovák érdekeket és csupán arra ügyelne, hogy olyan mértékkel mérje­nek neki is, mint a többi államnak. Csehszlovákia számára mindenekelőtt a felszabadítási költségekről van szó, amelyek évi 160 millió koronát tesz­nek ki 37 éven keresztül, továbbá az Angliával, Olaszországgal, Franciaor­szággal szemben fennálló 730 milliós hadiadósságról és végül a magyar­csehszlovák földreform pör A és B alapjáról. A jóvátételi kérdések tárgya­lása esetén Csehszlovákia kérni fogja a felszabadítási, valamint az A és B alapból származó kötelezettségei alól való felmentését, ha a jóvátételek tör­lése szóba kerülne. Csehszlovákia ak­tívája az A és B alapban 300 millió korona. Ha passzíváit törölnék, lemon­dana az aktívákról is. |Gáyer Gyula dr.f 1882—1932. A magyar tudományos világnak nagy gyásza van, mert életének delén el­hunyt egy kiváló művelője. Gáyer Gyula dr. szombathelyi kir. törvény­­széki bíró élethivatására nézve jo­gász volt és bírói pályája kezdetén a komáromi törvényszéken is működött, mint bírósági jegyző: de igazi hiva­tása a természettudományok felé von­zotta és a bíróból Magyarországnak egyik legnagyobb tudósa lett, aki az alsóbbrendű növények, gombák felku­tatásával és tanulmányozásával orszá­gos hírnévre tett szert. Gáyer Gyula dr. a szerény embe­rek mintaképe volt egész életében. Ha hajlamainak enged, egyetemi ka­tedrára kerül, de a közpályát vá­lasztotta, a nobile officiumot. Akik Komáromban ismerték a fiatal és el­vonatkozó férfiút, aki legszívesebben könyveinek társaságában töltötte ide­jét, azok előtt egy nagykészültségű, fegyelmezett tudós lelke bontakozott ki. Komáromból az Alföldre vezetett útja, ahol Kecskeméten működött, mig véglegesen vasvármegyei szülőföldjé­re, Szombathelyre nem került tör­vényszéki bírónak. A Vasvármegyei Kulturegylet és a Vasvármegyei Muzeum megnyerte ve­zetői sorába az akkor már neves tu­dóst és természetrajzi osztályának őré­nek hívta meg. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat, a ma­gyar tudományt« egyesületek e leg­kiválóbbika érdemei elismeréséül nö­vénytani szakosztályának tiszteletbeli tagjává választotta meg. A szegedi tu­dományegyetemnek korán lett magán-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents