Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-22 / 49. szám
49. szám, Szerda, 1933. jnnius 22, Ö tvenharmadik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőtnunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. rang • «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■• Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton «agaagia «gaKaagssciraaPBPaEgagga^^ Jóvátételi harcok. Komárom, junius 21. Európa túlsókat remél a lausannei konferenciától, ahol megint a szavakon nyargalnak a diplomaták. Németországot akarják becsapni olyan mézesmadzaggal, hogy nem moratóriumot adnak a jóvátételi fizetésekre, hanem a fizetéseket bizonytalan időre »felfüggesztik«. Mintha ez nem lenne teljesen mindegy a fizetések szempontjából. Nagyon határozottan jegyezte meg a tanácskozások folyamán a német kancellár, hogy ha ez a konfeírencia nem hoz eredményt, a német közvélemény nem lesz abban a helyzetben, hogy felelős államférfiait a további eredménytelen konferenciákon való részvételre felhatalmazza. Túlságosan sok volt az eredménytelen konferenciázásából már Európában és megsokalta azt Európa közvéleménye. Amerika sem szándékozik sokáig tűrni azt, hogy a leszerelési konferencián szabotálják a lefegyverzést és az elmés franciák új kitalálásokkal »kvalitatív és kvantitatív« lefegyverzéssel és ennek körülírásaival töltsék a drága időt. Ebbe a konferenciázásba beledördült az amerikai öregágyú, amely megelégelte már a sok szónoklást és most már komoly dolgokat szeretne hallani, főleg azonban látni a megkótyagosodatt Európában. A jóvátétel ügye is hamarosan rá fog futni erre a vágányra. Az emberi rövidlátás és az önzés sodorta a mai helyzetbe Európát, amely most már akkor sem életképes ha minden háborús adósságot megszüntetnek is. Sok értelme eddig sem volt az elfizetett milliárdoknak, A jóvátételeket most már később fogják sztornírozni, mert az államok a gazdasági mélypontból nem tudnak kievickélni. Minden jóvátételi összeg, amiről beszélnek, imaginárius szám és hiába követel Görögország és ezenkívül Jugoszlávia is jóvátételt, ezeket megfizetni nem lehet többé. Éljen meg minden állam a maga lábán, a jóvátételek súlya alatt vergődő államokat segítse meg a francia tőke. Az életképtelen államoknak, Ausztriának és társainak pedig siessenek a segítségére és adják a kölcsönöket, hogy élni tudjanak. Most már tisztán látható a középeurópai terv teljes képtelensége és Tardieu kis horizontja, aki azt hitte, hogy Középeurópával mindent megoldhat, Ausztriát viszszalartja a csatlakozástól és Németországot még jobban meggyöngílheti. Ennek a politikának is elérkeztünk a csődjéhez, mert nyilvánvaló, hogy Európa gazdasági kiegyensúlyozásának a tengelye mégis Németország. Olaszország ezt belátta és Anglia is ehhez a véleményhez közeledik. A jóvátételek pedig letűnnek a napirendről anélkül azonban, hogy ezzel segítve lenne Európán. Azok az államok, akik Európa mairend-Komárom, — június 21. Elkészült az 1926-ban elrendelt állampolgársági reform törvényjavaslata. A belügyminisztérium és unifikációs minisztérium közösen állampolgársági törvényjavaslaton dolgozik, amely már a közeli napokban a miniszterközi tanácskozás tárgyát fogja képezni. Az uj törvényjavaslatban, értesülésünk szerint, különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a csehszlovák állampolgárság megadásánál kettős állampolgárságok, illetve a megvonásánál hontalansági esetek ne keletkezzenek. A javaslat azonkívül egységesíti a Csehországban és Morvaországban érvényes s az állampolgárságra és illetőségre vonatkozó rendelkezéseket a Szlovenszkón és Ruszinszkón még ma is érvényben levő régi magyar törvény előírásaival. Az állampolgársági törvény reformja, hir szerint lehetővé teszi, hogy mindazok a személyek, akiknek eddig kétes volt az állampolgárságuk, avagy az állampolgárságra vonatkozó kérvényüket elutasították, újabb kérvényt nyújtsanak be. A kormány 1926-ban határozott utasítást kapott a törvényhozástól, hogy a végleges állampolgársági törvényt két éven belül terjessze be. A kormány hat évig dolgozott a törvényen s most négy évi késéssel végre először ad hirt a régóta sürgetett és elrendelt jogi műről. 1700 millió fedezetet keres a pénzügyminiszter. A kormánypártok vezetői előtt Trapl dr. pénzügyminiszter részletesen ismertette az állam pénzügyi helyzetét és elmondott expozéja szerint 1700 millió korona fedezetet kell keresnie. Az eddigi adóemelésekkel és takarékossági intézkedésekkel már 1300 milliót előteremtett, vagyis még 400 millió koronát kell újabb intézkedésekkel előteremteni. A fölemelt jövedelmi adóval 300 millió koronát akar a pénzügyminiszter bevenni, az élesztőadóval 80 milliót és a munkanélküli segélyezésre szolgáló illetékekből 50—70 milliót. Ezzel a költségvetés egyensúlya biztosítva lenne. A pénzügyminiszternek ebben az évben újabb adótervei nincsenek és az állami tisztviselők fizetésének a leszállítását tervezik. Mindez természetesen csak azon föltétel mellett történne, ha a pénzügyi viszonyok nem rosszabbodnak, mert ebben az jét mcgállapítollák, egyutlal felelősek ennek az új rendnek az életképességéért is. Ha pedig Amerika a business álláspontjára helyezkedik, akkor Európa elég erős arra mai dezolált állapotában is, hogy a kalmárok és a bankárok nemzetét megtanítsa az emberi szolidaritás ábécéjére. esetben újabb áldozatokra van szükség, hogy a költségvetés egyensúlyát minden áron biztosítsák. Erre való tekintettel készítik elő már az 1933. évi költségvetést is. Folytatják a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokat? A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásaira nézve az utóbbi időben ismételten az a hir terjedt el, hogy azok megakadtak és ujrafelvéte- Iükre belátható időn belül nem kerül a sor. A Budapesten megjelenő Reggeli Újság jelentése szerint a szerződés ügyében uj fordulat állott be. A csehszlovák kereskedelmi körök és a sajtó élénken támadták a magyar kormány behozatali korlátozását, mire a prágai magyar követség nyilatkozatot tett közzé a lapokban, amely szerint a korlátozások csak átmeneti jellegűek és főleg olyan államokra vonatkoznak, amelyekkel Magyarország nincs szerződéses viszonyban. A lap szerint a behozatali korlátozások hatása alatt a csehszlovák kormány a napokban kérdést intéz a magyar külügyminisztériumhoz a már több Ízben félbeszakított tárgyalásoknak a legközelebbi időn belül való ujrafelvétele irányában és az időpontnak, valamint a helynek meghatározását a magyar kormánytól kéri. A német agrárpárt ellenzékbe akar menni. Tudvalevő, hogy a német agrárpárt (Bund der Landwirte) helyet foglal a kormányban, azonban az is közismert dolog, hogy a párt semmiféle eredményt nem tud elérni. A párt karlsbadi körzetének hivatalos lapja, a Deutsche Landbote, a gazdasági helyzetről írva, kifejezésre juttatja a körzet ellenzéki hangulatát és többek között ezeket Írja: Nem lehet csodálkozni azon, hogy a párt konferenciáján, miután már hat éve viseljük az együttműködés terheit és felelősségét, növekvő elkeseredéssel kérdezik, hogy a mostani körülmények között van-e célja még annak, hogy a Bund der Landwirte továbbra is a kormányban maradjon, mert ezen együttműködésének is meg vannak a maga határai. A kormány túlnagy, a szocialisták befolyása nagyon erős, úgyhogy nem lehet olyan intézkedéseket életbeléptetni, amelyek a gazdasági helyzet javulására vezetnének, viszont nemzetiségi szempontbői épen abban a pártban legerősebb a sovinizmus, amelynek szövetségesei vagyunk. Ilyen körülmények között a Bund der Landwirtenek a kormánnyal való együttműködése elveszíti értékét és a pártvezetőség helyesen cselekedne, ha a jalusi nép hangulatát tekintetbe venné és eszerint döntene. Csehszlovákia és a lausannei konferencia. A Ceské Slovo írja, hogy Csehszlovákia a lausannei konferencián várakozó álláspontra helyezkedik. A tárgyalás eredménye valószínűleg csak a moratórium lehet. Ha a jóvátételeket végérvényesen likvidálnák, a csehszlovák delegáció szem előtt tartaná a csehszlovák érdekeket és csupán arra ügyelne, hogy olyan mértékkel mérjenek neki is, mint a többi államnak. Csehszlovákia számára mindenekelőtt a felszabadítási költségekről van szó, amelyek évi 160 millió koronát tesznek ki 37 éven keresztül, továbbá az Angliával, Olaszországgal, Franciaországgal szemben fennálló 730 milliós hadiadósságról és végül a magyarcsehszlovák földreform pör A és B alapjáról. A jóvátételi kérdések tárgyalása esetén Csehszlovákia kérni fogja a felszabadítási, valamint az A és B alapból származó kötelezettségei alól való felmentését, ha a jóvátételek törlése szóba kerülne. Csehszlovákia aktívája az A és B alapban 300 millió korona. Ha passzíváit törölnék, lemondana az aktívákról is. |Gáyer Gyula dr.f 1882—1932. A magyar tudományos világnak nagy gyásza van, mert életének delén elhunyt egy kiváló művelője. Gáyer Gyula dr. szombathelyi kir. törvényszéki bíró élethivatására nézve jogász volt és bírói pályája kezdetén a komáromi törvényszéken is működött, mint bírósági jegyző: de igazi hivatása a természettudományok felé vonzotta és a bíróból Magyarországnak egyik legnagyobb tudósa lett, aki az alsóbbrendű növények, gombák felkutatásával és tanulmányozásával országos hírnévre tett szert. Gáyer Gyula dr. a szerény emberek mintaképe volt egész életében. Ha hajlamainak enged, egyetemi katedrára kerül, de a közpályát választotta, a nobile officiumot. Akik Komáromban ismerték a fiatal és elvonatkozó férfiút, aki legszívesebben könyveinek társaságában töltötte idejét, azok előtt egy nagykészültségű, fegyelmezett tudós lelke bontakozott ki. Komáromból az Alföldre vezetett útja, ahol Kecskeméten működött, mig véglegesen vasvármegyei szülőföldjére, Szombathelyre nem került törvényszéki bírónak. A Vasvármegyei Kulturegylet és a Vasvármegyei Muzeum megnyerte vezetői sorába az akkor már neves tudóst és természetrajzi osztályának őrének hívta meg. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat, a magyar tudományt« egyesületek e legkiválóbbika érdemei elismeréséül növénytani szakosztályának tiszteletbeli tagjává választotta meg. A szegedi tudományegyetemnek korán lett magán-POLITIKAI SZEMLE