Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-22 / 49. szám

»KOMÁROMI LAPOK«

2 o!dai.

tanára, amely magában is bizonyítéka annak, hogy tudományos felkészültsége nem volt mindennapi. Tiszteletadóját lerótta vele szemben szülővárosa Celldömölk, mely díszpolgárává választotta.

Egyébként tagja volt a magyar Országos Természetvédelmi Bizottságnak számos belföldi és külföldi tudományos intézetnek, ahol a tudományban jóhangzású nevét ismerték. A világháborúban résztvett és a vitézségi érem szalagjával ellátott koronás arany érdemkereszt tulajdonosa volt, valamint a kormányzói signum laudis éremnek.

Szülővármegyéje nagy halottjának megadta a végső tisztességet, amidőn a Vasvármegyei Muzeum előcsarnokában ravatalozta fel hírneves szülöttének a koporsóját, mely aktuson

Szombathely város és Vasvármegye kiválóságai megjelentek múlt hét szerdáján és elkísérték utolsó útjára.

Az ötvenedik életévében elhunyt bírót felesége, sz. Szüts Mária, két gyermeke Margit és Gyula, édesanyja özv. Gáyer Gyuláné gyászolják kiterjedt rokonsággal. Szeretett testvérét siratja az elhunytban dr. Mihola Ferencné, szül. Gáyer Mária úrnő családjával együtt. Örök nyugvó helyére szülőföldjére, Celldömölkre szállították földi részeit és ott helyezték nyugalomra a családi sírboltba.

Munkájával örök emléket emelt magának a magyar tudományosságban és neve nem enyészik el nyomtalanul.

Legyen jó és igaz emléke megáldott.

(a)

A határozatot az állami jegyző megvétózta.

Az állami jegyző a határozat ellen vétót jelentett be.

Fried Jenő arra figyelmeztette a közgyűlés többségét, hogy ne vigye ezt a kérdést a végletekig; azt, hogy a törölni rendelt kiadások már most megszűnjenek, lehetetlennek tartja, márcsak ázért is, mert ezeknek a felét az év első hat hónapjában a város már ki is fizette. Különben pedig a megvétózott határozattal a felsőbb hatóságok is foglalkozni fognak.

Ugyanezen fejezetnél Kalvariszky Jenő dr. javasolta, hogy az iskoláknál fürdők létesíttessenek és a kérdés tanulmányozására küldjön ki egy bizottságot a közgyűlés, amit egyhangúan elfogadtak.

Gázgyár és központi műhely.

A város vállalatainak költségvetésénél Munzer József kommunista felszólalásában azt hangoztatta, hogy a gázgyárat alaposan át kellene építeni, mert különben üzemképtelen lesz. Már régen újra kellett volna építeni az egyik kemencét, amit annyival is inkább el kellett volna rendelni a város vezetőségének, mert a gázgyár a városnak jelentékeny jövedelmet hoz. A felszólalónak Sándor Ernő főszámvevő adta meg a szükséges fölvilágosításokat, amely szerint a költségvetésbe 60.000 koronát vettek föl a kemence átépítésére, amit a jövő hóban elvégeznek. A gáztermelésről készített táblás kimutatás szerint az elmúlt hónapban az átlagos gázmenynyiséget termelte naponkint a gázmű. A műszerek megjavítása, illetve beszerzése a tüzbiztosító intézettől esedékes összeget fogja a város fordítani.

Fehér Lajos a központi műhely beszüntetését kívánja, mert az semmi haszonnal sem jár a városra nézve. Csizmazia városbiró válaszában kijelenti, hogy nem ő szervzele a központi műhelyt, azt még a törvényhatósági város állította föl. Ő csak összpontostíotta a különböző szakokat, hogy az ellenőrzés a város részéről közvetlenebb és nagyobb legyen. Ajánlja, hogy fogadja el a közgyűlés a tanács azon javaslatát, mely szerint küldjön ki a képviselőtestület egy szakbizottságot a központi műhely megvizsgálására abból a célból, hogy van-e arra szükség, vagy nincs.

A névszerinti szavazás eredménye szerint 25 szóval 14 ellenében a tételt megszavazza a közgyűlés és a központi műhely megvizsgálására a gáz- és vízmű bizottságot küldi ki.

Végül a kamat és törlesztésre előirányzott tételeket és a rendkívüli költségvetés tételét fogadta el a közgyűlés nagy többsége.

Loránd István javasolta, hogy a csecsemőgondozónak a felvett 12.000 K. helyett 8000 K-val többet, azaz 20.000 koronát állítson be a közgyűlés a költségvetésbe. Fried Jenő felszólalása után Sándor Ernő főszámvevő kijelentette, hogy ez az új összeg csakis akkor állítható be a költségvetésbe, ha arra fedezet van. Minthogy rendes fedezet nem található, csakis pótadóemeléssel lehetne a többletet fölvenni. Ez pedig 2o/o pótadóemelést jelentene, ezért kéri a javaslat elutasítását. Kalriszky Jenő dr., Csizmazia György városbiró felszólalása után a közgyűlés többsége Lóránd javaslatát 28 szóval 3 ellenében elvetette.

A költségvetés fedezeti részét a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Molecz Tivadar karnagy nyugdíjazási ügye szoros kapcsolatban lévén a kegyúri kiadásokkal, a közgyűlés úgy határozott, hogy azt majd a megvétózott határozat elintézése után fogják letárgyalni. Ezzel a közgyűlés este nyolc óra felé véget ért.

Négy gyanúsítottja is volt a gutái gyilkosságnak.

Múlt héten megemlékeztünk arról a bestiális gyilkosságról, amely Guta község határában történt. Molnár József 26 éves gútai ember valószínűleg tolvajkörútra indult s éjjel meglepték.

Ismeretlen tettesek agyonütötték s elrettentő például arcát teljesen levágták a koponyájáról s a hullát kidobták az örtényi töltés aljára.

A csendőrség lázasan nyomozott ezügyben, minden szálat végigkísért, de a gyilkosságot nagy homály födte, senki sem tudott biztosat s a cinkosok nem árulták el egymást. A szorgos nyomozás mégis hozott eredményt annyiban, hogy

négy gyanúsítottat letartóztattak s a komáromi ügyészség fogházába kisérték őket kihallgatás végett.

Mivel azonban kellő bizonyíték nem volt ellenük, szabadlábra helyezték őket. A nyomozást folytatják.

Strandnyitás.

— junius 21.

Szombaton afféle strandnyitásforma zajlott le a vágparti részeken. Ez a strandnyitás minálunk folyamatos, hoszszan húzódó aktus. Nem egyszerre nyílik meg, aminthogy nem egyszerre zárul aztán, hanem úgy részletekben, folytatásokban, szakaszokban nyílik a strand. Hiányzik a dobszó, a lampion, a nyári megnyitások elengedhetetlen kelléke: a cigány és a sörösüveg. A szombati strandnyitás is egy ily kis étapja volt a komáromi strandolásnak: csak a merészebbek következtek ki a Vágpartra s az „ételekről-italokról gondoskodva van“ cimü állandó reklámszólam egy fagyialtos kocsiban s néhány pohár szódában, tejben, s pár szelet vajaskenyérben nyilvánult egyelőre.

A kis gőzös kidöcögött félóránkinta kikötőhöz és gyenge csoportokban hoztavitte a fürdőző népet, holott a viz már meleg volt s néhány magánuszóverseny is lezajlott már Egypár csónak is billegett a vizen, a homokban elfeküdtek azok, akik ilyenkor jobb hijján Abbáziában képzelik magukat s flörtölni próbáltak. Flörtanyag, női nemet illetően, jóval kevesebb volt, mint a férfinép. A strandon a lesült barna bőr s a fekete férfi trikó uralkodott egyelőre, — a színes női ruhák, a pizsamák, a tarka szalmakalapok, szivárványszínű napernyők és piroscsikos heverőszékek alig-alig jelentkeztek mutatóba is.

Főképen a parton lebzselt mindenki, a vízbe bemenni merészségnek látszott, de aki aztán belemászott a habokba, meglepődve tapasztalta, hogy junius van, meleg a Vág vize s fürödni is illenék ..

Családi együttesek, apa-anya-gyerek a fűben, tejesköcsögök, kártya, egy-két fürdőköpeny, néhány tavalyi kenu, pár bátortalan flört, szúnyogok s a háttérben békés tehenek, a horizonton a bécsi gyors és az esztergomi fürge vicinális; ez volt szombaton a strand.

Szakaszokban nyitják, egyre jobban nekibátorodva .Tavaly ilyenkor zsúfoltan állt a bál, idén pedig csak a legmerészebbek bocsátkoznak vízre.

Ugylátszik a strand válsága is elkövetkezett.

Kevés az ember és sok a szúnyog.

______________1932, junius 22.

(szv.)

A futószalag béklyója

akár a Ford-gyárban, akár a valódi börtönben szalad végeszakadatlanul az emberfia előtt, mindenképen börtönbéklyó bizonyba lélek fogsága. A futószalagot mondom, amely a gyárban, műhelyben szakadatlanul fut a munkás előtt, hogy mindegyik iélektelenül, gépiesen illessze az őt megillető részbe a csavart a többtermelés és a lélekmehanizálás szentté vált jegyében. S ami ennek diadala, de egyúttal megcsúfolása is: egy gyár, amelyben elejétől végig csak a gépek dolgoznak, emberi kéz segítsége nélkül:

— ez volt a multheti mozi attrakciója s elmondható, régen nem láttunk hasonló jól konstruált, jól méretezett, jól vágott filmet, mint ez az uj francia munka.

Amit mond, az néhány esztendő óta nem uj, csak összegezi azt, amint Wellstől—Knut Hamsunig átérünk, s csak az lett az uj benne, hogy ezt képek mutatják és film tárja elénk.

Tudjuk, hogy az elmehanizálás veszedelmes, belső meggyőződésünk valóban elismeri, hogy mindenképen börtön a lélektelen munka, ahonnan szabadulni kell, de ennyire tömegekhez szólóan,

Befejezték a költség* vetés tárgyalását.

A kegyúri kiadások és az egyházak segélye körül folyt vita után az e címen beállított összegek törlését szavazta meg a többség. — Az állami jegyző a határozatot megvétózta.

Saját tudósitónktól. Komárom, — június 21.

A kedd délután tartott városi képviselőtestületi közgyűlésen befejezték az 1932. évi költségvetés vitáját és megállapították a folyó évre szóló előirányzatot. Ezúttal a hangulat nem volt már olyan obstrukciós, bár a kegyúri kiadások tételénél hosszabb vita volt, amelyen különböző elvi álláspontok jutottak kifejezésre. A névszerinti szavazás a pénzügyi bizottság és a jogügyi bizottság ismert javaslatára történt és a többség a jogügyi bizottság véleményét tette magáévá, vagyis a pénzügyi bizottság javaslatának leszavazásával kimondotta, hogy a kegyúri kiadásokat és egyházi segélyeket az 1932. évi költségvetésből törlik. Ezt a határozatot azonban az állami jegyző megvétózta, ami az eddigi állapot további fentartását vonja maga után. Még a gázgyár tételénél volt több fölszólalás, de ezt a többség megszavazta.

A közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg és vezette, aki a helyettesítéseket bejelentve, fölkérte Sándor Ernő főszámvevőt a költségvetés következő tételeinek ismertetésére. A földmívelés és nemzetgazdasági célokra előirányzott 100797 korona öszszeget a közgyűlés névszerinti szavazással 21 szóval 7 ellenében elfogadta.

Kegyúri kiadások, egyházi segélyek.

Következett az iskola, tudomány, vallás, kegyurasági szükségletekre fölvett összegek tárgyalása. A különböző iskolák tételeire nézve nem történt felszólalás, azonban a kegyúri kiadások és egyházi segélyek tételei ellen Tarics István mondott hosszabb beszédet és igazságtalanságnak minősítette azt, hogy a város ezen összeget magára vállalja és kifizeti. Alapy Gyula dr.-nak a kegyúri jogra vonatkozó történelmi munkájából akarja bizonyítani, hogy nem volt köteles a város a róm. kath. egyház kegyúri kiadásait viselni, mert azt nem Komárom városa, hanem a katholikus státus tartotta el. A többi felekezet sem tarthatja igazságosnak, hogy a kath. egyház olyan nagy összeget kap, míg azok segélye csekély. Indítványozta, hogy a közgyűlés ne szavazza meg ezeket a kiadásokat, hanem törölje a költség vetésből. Utána Vidák Vince a kommunista párt nevében tiltakozott a kegyúri kiadások és egyházi segélyek megszavazása ellen, mert nekik semmi közük az egyházakhoz. Viseljék az egyházak maguk ezeket a kiadásokat. Miután ismert durva tónusában nekirontott az egyházaknak és támadta a szocialista képviselőtagokat, kijelentette, hogy egy krajcárt sem szavaznak meg kegyúri kiadásokra. Kollányi Miklós a tétel megszavazását kéri azon az alapon, hogy ezen kötelezettség ellenében a város nagyobb ingatlant kapott. A két fél között fennálló szerződést egyoldalúan felbontani nem lehet.

Fülöp Zsigmond h. városbiró hivatkozik arra, hogy a város ezelőtt 140 évvel jogot nyert a plébános választására, de ezzel szemben kötelességévé tétetett, hogy a katholikus egyház személyi kiadásait fedezze. A város két értékes ingatlant, az Erzsébetszigetet és Apályi szigetet, továbbá a halászati jogot és a folyókon kikötési illeték (karópénz) szedésére nyert jogot, amelyekből a városnak állandó jövedelme volt és van. Véleménye szerint a város köteles a kegyúri kiadásokat viselni és ha azt esetleg egyoldalúan megtagadná, a kath. egyház per utján is kényszerítheti a várost a másfélszázados kötelességének teljesítésére. Ami a többi egyházak segélyét illeti, a segélyezés nincs arányban a kath. egyház kegyúri kiadásaival s egész bizonyos, hogy a mostani állapot sérelmes ezekre a felekezetekre. Azonban a város súlyos helyzete viszszatartja a többi egyházakat altól, hogy hogy a lélekszám arányában való támogatás kérdését fölvesse. Az előirányzqtt összeghez természetesen jogot formál minden felekezet és azért javasolja a közgyűlésnek, hogy az e címen fölvett összegeket szavazza meg.

Dos ztál Jakab a tétel megszavazását javasolja és Tarics néhány állítását cáfolja. Majd szavazásra kerül a sor, amikor a kérdés föltevése előtt ismerteti a főszámvevő a tételekre vonatkozó javaslatokat. A pénzügyi bizottság a tételek megszavazását javasolja, a jogügyi bizottság pedig úgy a kegyúri szükségletek, mint az egyházak segélyének törlését indítványozza, ez utóbbi azzal, hogy ebben a kérdésben végső fokon tegyen lépéseket a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntése iránt.

A névszerinti szavazást a városbíró elrendelvén, a pénzügyi bizottság javaslata mellett szavaztak: Kacz László, Kovách Tihamér, Czibor Géza, Király Károly, Fülöp Zsigmond (magyar nemzeti párt), Dosztál Jakab, Palaty Ignác, Boldoghy Ödön, id. Kollányi Miklós, Jakab István, Jankulár György, Fehér Lajos (kér. szoc. párt), Fried Jenő, Fleischmann Samu, dr. Kalvariszky Jenő, Scheiner Dezső, Stern Bernát (zsidó, gazdasági iparos — zsidó demokrata párt) és Tóin asek Dezső állami jegyző, összesen 18-an; a javaslat ellen szavaztak Tarics István, Pálfy Antal, Lax Dániel, Mézes József, Czill Ferenc, dr. Kendi Zoltán, Nedics Aurél, Tarics Lajos (szoc. dem. párt), Lóránd István, Farnbauer Károly (rokkantpárt), Bepka Gyula, Csevár Ferenc, Vidák Vince, Trcncsik János, Domonkos Ferenc, Cseszár István, Tóth István, Czina Béla, Munzer József (kommunista párt), Vitek Ferenc, Jedicska Fülöp, Fára Ferenc, Sovinszky István (cschpártok) és Csizmazia György városbiró, összesen 24-en.

Ezszerint tehát a pénzügyi bizottság javaslatát leszavazták és a többség a jogügyi bizottság álláspontját tette magáévá és a kegyúri kiadások (110.675 K.) és egyházak segélye (24.115 K.) címén felvett összesen 137.790 korona törlését rendelte el a közgyűlés.