Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-11 / 46. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK< 1932, junius 11. Ha autó! Legyen RENAULT! Mielőtt autót vásárol, kérjen díjtalan bemutatót és tegyen egy próba utat. A RENAULT autókból az egész világon cca 1.000.000 drb. van forgalomban. Az árakat leszállítottuk. Délszlovenszkói képviselő: GESZTES ZOLTÁN, Nővé Zámky, Stefanik u. 2. Ha autó! Legyen 1EIÄULTI Csizmazia György városbiró előadja, hogy a városi mérnöki állás megszervezését a város képviselőtestületének közgyűlése határozta el, amelyen a kifogást emelő képviselőtestületi tagok maguk is résztvettek és ez ellen akkor semmi ellenvetésük nem volt. A városnak súlyos milliókat érő közüzemei megkívánják, hogy mérnöke legyen a városnak. Dosztál Jakab (kér. szoc.) szerint elérkezett a tizenkettedik óra, hogy a városnak gépészmérnöke legyen, mert a városi üzemeknek nincsen megfelelő vezetője és tanácsadója. Olyan mérnököt kell azonban választani, aki teljes szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, nem pedig olyant, aki esetleg a munkásoktól kér tanácsot. Tarics István tiz percre kéri felfüggeszteni a közgyűlést, közben Kendi és az elnöklő szolgabiró között újabb párbeszéd folyik le, mire mégis csak felfüggeszti az elnök az ülést. Szünet után Soltész szolgabiró megnyitván a közgyűlést, felteszi szavazásra Vidák halasztó indítványát. A választás elhalasztása mellett csak a tiz kommunista szavazott, mig a többség a mérnöki állás betöltése mellett döntött. Ezután az elnök felszólítja a tanács tagjait, hogy a jelölés megejtése végett elnöklete mellett vonuljanak vissza a kis tanácsterembe, amely időre a közgyűlést felfüggeszti. A tizenegy pályázó közül hármat jelöltek. A tanács tagjai visszavonultak a jelölőértekezletre, amelyen sorba vették a beérkezett pályázatokat és azokat a törvény és a pályázat feltételeinek szigorú figyelembevétele mellett bírálták el. összesen tizenegy pályázat érkezett be törvényes határidőben. A pályázók a következők voltak: Gyalókay Dénes nemesócsai lakos, Hrdina Lajos lévai lakos, Gerő/fi Jenő pozsonyi lakos, Tátos Frigyes pozsonyi lakos, Bachni(ek Bedrich pozsonyi lakos, Miklós Pál komáromi lakos, Wendler Jenő nagyszombati lakos, Perl Leo zsolnai lakos, Akác István prágai lakos, Fischer Ottó prágai lakos és Bíró Sándor ny. városi főmérnök komáromi lakos. A pályázók közül a tanács három pályázónak találta teljesen rendben kérvényét, akik az előirt feltételeknek és a törvénynek teljesen megfelelnek és ezeket egyhangúan jelölte a megválasztásra. A jelöltek a következők voltak: Akác István prágai főmérnök (Skoda gyár), Miklós Pál oki. gépészmérnök Komárom és Tátos Frigyes pozsonyi városi gépészmérnök. Megválasztják Miklós Pál mérnököt. Negyed nyolc óra volt, amikor a tanács visszaérkezett a terembe és Soltész közig, biztos megnyitván a közgyűlést, bejelentette a tanács jelölő határozatát. A kommunisták titkos szavazást kértek, amire az elnök felvilágosította őket, hogy mivel Komárom nem rendezett tanácsú város, hanem nagyközség, a választás névszerinti szavazással fog megtörténni. Erre Csevár Ferenc feláll helyéről és távozik az ülésteremből, utána természetesen a többiek is követik. A szavazást ellenőrző bizottság kinevezése után Soltész elnök elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek eredménye a következő volt. Szavazott 28 képviselőtestületi tag. A kommunisták tizen, a csehszlovák pártok közül hárman és a magyar nemzeti pártiak közül egy tag távolléte miatt nem szavazott. A szavazatokból Miklós Pál 18, Akác István 9 és Tátos Frigyes 1 szavazatot kapott és igy a közgyűlés többsége Miklós Pált választotta meg a város mérnökének. Ideges vita keletkezett amiatt, hogy Soltész elnöklő közig, biztos nem enunciálta a mérnök megválasztását. Fried Jenő indulatos hangon követelte, hogy mondja ki az elnök Miklós Pál megválasztását. Soltész elnök két ízben is figyelmeztette, hogy ne beszéljen olyan heves hangon, amiből Fried riposztja után nagy derültség keletkezett s végül is Soltész elnök kijelentette, hogy Miklós Pált választotta meg a közgyűlés mérnöknek. Ezzel a mérnökválasztás, amely 6 órától fél 8 óráig tartott, befejezést nyert. Különböző ügyek tárgyalása. Minthogy fél nyolc volt, egyes bizottsági tagok kérték a közgyűlés elhalasztását, azonban a többség a további tárgyalás mellett volt és igy a városbiró elrendelte a tárgysorozat letárgyalását. A keresztényszocialista párt tagjai és két zsidó gazdasági párti eltávozott és igy a polgári pártok hét tagra csökkentek, aminek a határozatok meghozatalánál is meglátszott az eredménye, a két munkáspár valamennyi kérdésben leszavazta a polgáriakat. A közgyűlés a Broczky István vállalkozó által végzett csatornázási munkálatok átvételét elhatározta. Tóth József festőnek a város hirdetési joga bérleti összegének leszállítására vonatkozó kérelmét szótöbbséggel úgy intézte el a közgyűlés, hogy az összeget évi 2400 koronára szállította le és kimondta, hogy pályázatot ir ki a hirdetési jog újabb bérletére. A járási grémiumnak az éjfélig tartó telefonszolgálat költségei megtérítésére Saját tudósítónk lói. II. József óta, akit tudvalevőleg »kalapos király« néven ismer a magyar történelem, nem esett annyd szó a kalapról, mint most, az utóbbi napokban. Itt volna a nyár és az embereknek az a főgondjuk, hogy minél kényelmesebben élhesse át a nyári forróság kánikuláját. A lábaknál kezdvén a dolgot, a hosszúszárú fűzős cipők eltűntek, könnyű félcipők kerültek elő. Mindjobban tért hódit a könnyű vászon- és a szandál cipő. A hosszú nadrág helyett a rövid nadrágok kerültek uralomra. Mellényt ma már mind kevesebb ember hord nyáron. Ezeket az embereket én mindig irigylem és szeretném megtudni tőlük, hogy ugyan hová teszik a mellény négy zsebjének a tartalmát. Én is szívesen járnék mellény nélkül, de a kulcs-csomót, az órámat, a zsebkésemet, a ceruzáimat nem tudom hová tenni. De ez az én magánügyem. Elég az hozzá, hogy nagyon soknak sikerül a mellényt nélkülözni. Sokan már a kabátot is nélkülözik és csak ingujjban járnak, ami ma már szalonképes öltözet lesz. Ila így haladunk, a régi csikós öltözet is divatbajön. Ha ez is elnyeri a szalonképességet, nagyon kényelmes öltözet lesz. És ha a falusi embernek szabad, előbb-utóbb a nagy meleg a városi embert is rákényszeríti erre a ma még nem szalonképes öltözetre. De menjünk tovább. Sokan már nem horvonatkozó kérelmének csak abban az esetben ad helyet, ha az állam a város területén felállítja a nyilvános telefonfülkéket, amely iránt a postát megkeresi a város. A Zsidógazdasági és Iparospárt beadványát a komáromi kikötőbe beérkezett vagonok utáni tranzitódij elnyerése iránt a közgyűlés helyesléssel fogadta és a kérdés keresztülvitelére irányuló lépések megtételére Fried |enő, Pálffy Antal és Csevár Ferenc tagokból álló bizottságot küldötte ki. Özv. Boldoghy Gyulánét kérelmével a közgyűlés többsége elutasította, a Komáromi Izr. Jótékony Egylet által fentartott népkonyha kiadásainak fedezésére a többség évi 3000 korona hozzájárulást szavazott meg. A Duna melletti piacon épített vásári bódék haszonbérét az azt kérelmező hentesek és mészárosok, illetve Pick Gyula kereskedő részére leszállította a közgyűlés és az egyes fülkék évi bérét 1000 K-ban, a kettős fülkék bérét évi 2000 koronában állapította meg a többség. Biró Sándor nyug. városi főmérnököt telekparcellázási díjának felemelésére vonatkozó kérelmével a közgyűlés elutasította, Munzer Rózsi kórházi műtőápolónői illetményét, özv. Kiss Zsigmondné özvegyi nyugdíját és Lipthay János gázgyári munkás kegydiját a képviselőtestület megállapította, Szénássy Lajos gőzfürdői fodrász helyiségbérét pedig leszállította. Minthogy az idő előrehaladt, a városbiró a közgyűlést este fél 9 órakor berekesztette, a folytatólagos közgyűlést jövő hétfőre fogja összehívni. Komárom, június 10. danak inggallért és nyakkendőt. A kézelő hordása már régen kiment a divatból. Egyike volt a legkellemetlenebb ruhadarabnak. És most elérkeztünk a fejhez. Mivel régi közmondás, hogy fejtől büdösödik a hal, ennél maradunk legtovább. A fej eltakarása a nyári melegben a legnagyobb kényelmetlenséget jelenti, így aztán az okosok divatba hozták, hogy »le a kalappal« és kalapot ma már nagyon kevés ember visel nyáron, a kalaposok elég nagy és méltányos szomorúságára. Vannak, akik a kalap mellőzését túlzásba viszik és télen se hordanak kalapot. Ha még valami dús hajjal áldotta meg őket a természet, akkor ebből még nem lenne valami nagy baj, hiszen hány nő jár a legnagyobb télen is hajadonfővel, de láttunk már egészen kopasz embereket, akik télen se tesznek kalapot. Ez már lúlhajtása a dolognak. Nálunk, Komáromban is nagyon divat nyáron hajadonfővel járni. Talán két éve annak, hogy egy komáromi kedves ismerősünk, aki nagy híve a kalapnélkül való járásnak, elment Párizsba. Párizs uccáin is kalap nélkül járt és egyszer csak azt veszi észre, hogy mindenki őt nézi, sőt valósággal bámulják, mint a borjú az újkaput. Hamarosan megtudta, hogy Párizsban, ebben a nagy világvárosban föltűnt, hogy, valaki kalap nélkül jár, mert Franciaországban nem divat a kalap nélküli járás. De nemcsak nem divat, hanem érthetetlen a francia előtt, hogyan lehet kalap nélkül járni? Sietett is barátunk kalapot venni és szépen visszatérni a kalapviseléshez, mert nem akart feltűnést kelteni, pedig ugyancsak elszokott már Komáromban a kalaptól. Akkor a franciák, most meg az orvosok szólnak bele a mi kalapmellőzésünkbe és azt mondják, hogy a kalap nélküli járás egészségtelen dolog, mert a kalap karimája a legtermészetesebb védelme a szemnek az erős napfény ellen és aki nem visel nyáron kalapot, az a szemeit rontja. Ez ellen igazán nagyon egyszerű a védekezés, tessék kalapnélkül járni, de ha süt a nap, tessék napszemüveget hordani, amely még a legegészségesebb szemre is jótékony hatást gyakorol erős napfényben, még akkor is, ha az illető kalapot visel. Tessék tehát napszemüveget hordani! A kalapmentes divat veszedelmét abban is látják az orvosok, hogy a város piszkos, poros levegője árt a fejbőrnek és hátráltatja a haj növését és fejlődését. És hogy a védtelen fej fogékonyabb idegbetegségekkel szemben. Szóval az orvosi tudomány kalapviselést ajánl, viszont a kényelem teljesen mellőzi nyáron a kalapot, hiszen nagy hőségben egészen megkönynyebbül az ember, ha leteheti a kalapot. Sok minden árt az embernek, a szesz, a dohány és sajnos, még se mond le róla. így lesz ez a kalappal is, lehet, hogy árL az embernek, de az ember már annyira ellensége önmagának, hogy elsősorban a kényelmét nézi és csak azután az egészségét. Ha tekintetbe vesszük, hogy nyári hőségben a kalap alatt a fej agyon izzad, a pórusok a kalap miatt nem szellőztethetik ki a bőrt kellő módon, azt hisszük, hogy sokkal egészségesebb, ha az agyon izzadás helyett a fejbőrt és a hajat levegő járja. Faun. Sírkövek eladása a komáromi rém. kát. temetőben. A róm. kát. Temetőgondnokság a 30 évnél öregebb, gazdátlan és gondozatlan sirokat megsemmisíti és az ezek mellett levő sírköveket árverésen, a legtöbbet ígérőnek eladja. Eladásra kerülnek az I, II, III, V, VI, VII, VIII, XIV, XV és XVIII számú táblákban összesen 79 drb. sírkő. Az eladandó sírkövekre az árverés f. hó 14., 15. és 16-án, délután 3—6 óra között tartatik meg. Az eladandó sírkövek megvannak számozva és eladásuk ellen az esetleges reklamációkat f. hó 14-ig a temető kertészénél lehet szóbelileg megadni. A sírkövek eladása után reklamációkat a Temetőgondnokság nem fogad el. 272 Olvassa és terjessze a legjobb nggpr lapot i Komáromi Lapokat Le a kalappal, fagy fői a kalappal' nélküli Párizsba került. Komáromban is megindult a vitatkozás, mi az egészségesebb, kalapban járni, vagy kalap nélkül ? — Amikor egy komáromi kalap- Mit szóltak a párizsiak a komáromi kalapnélküli divathoz?
