Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-25 / 41. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOKí 1932. május 25. egy apró defektus és szárnyaszeget­­ten zuhanunk az emberoceánba. Ez a különös magyar tragédia nem egyszer, hanem egymásután kétszer történt meg ezzel a szimbolikus kis géppel s nem csodálatos véletlen-e, hogy a második diadalmas fogadtatás, a második nagy megérkezés a mámor kitörő pillanatában gyásszá feketedett? Magyar szerencse. Endresz szeren­cséje. Balsors kísérte őt, gépét is. Sohse tudta befejezni a nagy kört, a diadalmas ív merőlegesen zuhant alá. Tavaly csak figyelmeztető volt, most már végképpen befejezte élete nagy körét. Történt ez abban a pillanat­ban, amikor új transzóceáni szenzáció rezegtette végig a kábeleket és az an­tennákat: 16 óra alatt futott be az amerikai hölgy kis Ford-gépével, s mikor egy nőnek a sikere elhomályo­sította a férfiak múlt dicsőségét, a rekordot tartó férfi rekordidővel, re­kord géppel, rekord ünnepléssel és rekord fátumüldözéssel szintén eltűnt az idők végtelen homályába. Azt kell hinni, van sorsuk nemcsak a könyveknek a kézben, hajóknak a vízen, hanem a szárnyas emberi aka­ratnak is a levegőben. Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő körútja. R aus eherne kozmetikus Komárno, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése, Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások. Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. A komáromi r. kát. autonóm egyházközség közgyűlése. Az egyház hatalmas összegekkel sietett a nyomor enyhítésére. Komárom, — május 24. Komárom, — május 24 Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Párt ve­zére e hónap végétől kezdődőleg nagy körutat tesz Délszlovenszkón és KeleL szlovenszkón. Utján meglátogatja a szervezeti központokat, több faluláto­gatást csinál és a nagyobb helyeken előadást is tart. Délszlovenszkói kőr­útjánál Füssy Kálmán szenátor, Jaross Andor tartománygyülési képviselő és ifj. Koczor Gyula országos alelnök ki­sérik; keletszlovenszkói kőrútján pe­dig dr. Törköly József képviselő és Fodor Jenő a mezőgazdasági szakosz­tály igazgatója lesznek kísérői. A körút- programmja a következő: Május 28.-án Szent-Ivány József Ko­máromba érkezik és az este 8 órakor a Dózsa-féle Vigadóban megtartandó párt összejövetelen »Gazdasági és po­litikai aktualitások« cimfen előadást tart. Május 29.-én délelőtt. Udvard, dél­után pedig Gúta községet látogatja meg. Ugyanekkor a körút első nap­jaira szintén ideérkező dr. Törköly József képviselő, Füssy Kálmán sze­nátor és Fodor Jenő, Dunamocs, Bá­­torkeszi, Búcs és Madar községeket látogatják meg. Május 30.-án, hétfőn Dunaszerda­­hely meglátogatása van programmba véve. Május 31.-én a pozsonyi szerve­zetet látogatja meg Szent-Ivány kép­viselő s ez alkalommal a szervezet a Primáspalota tükörtermében fényes »Magyar Est«-et rendez, melyen a pártvezér előadásán kívül több műsor­szám is lesz. Junius 1.-én Vágselye meglátogatása, junius 3.-án Párkány, junius 4.-én Érsekújvár, junius 5.-én Léva, junius 6.-án Ipolyság van a programmon. Ezzel a délszlovenszkói körút befe­jeződik, hogy Keletszlovenszkón foly­tatódjék. Junius 7.-én Losonc, 10.-én Tornaija, 11.-én Rimaszombat, 12.-én Pelsőc és Rozsnyó, 13.-án Torna, 14.-én Kassa, 16.-án Királyhelmec, 17.-én pe­dig több község meglátogatása van tervbevéve. Saját tudósítónktól. Vasárnap tartotta a komáromi r. kát. autonóm egyházközség évi rendes közgyűlését igen nagy érdeklődés mel­lett. A közgyűlést Máj er Imre dr. pápai prelátus, apátplébános megnyi­tóbeszéde vezette be, melyben a társa­dalom és egyház egymásra való be­folyását fejtegette feszült fegyelem melleit. Alapy Gyula dr. világi elnök az egyházközség múlt évi eseményeit vá­zolta fel érdekes jelentésében, amelyet a közgyűlés tagjai lelkesen megtapsol­tak. Ugyanő ismertette a múlt évi zárószámadást és a folyó évi költség­­vetést, amelyeket a közgyűlés egyhan­gúlag és vita nélkül vett tudomásul. Az egyházközségi adó marad a régi kulcs szerint és 20—30<>/o között mo­zog aszerint, amint a kivető bizottság a kimutatott adóalapot és az egyház­tag viszonyait mérlegeli. A közgyűlés a felmentést Makky Lajos egyházköz­ségi pénztárosnak megadta. Nagyobb vitát keltett a most épített ravatalozó ügye. Ez műszaki hibák következtében hitelttullépést idézett elő és a gazdasági viszonyok következ­tében a temetések túlnyomó része tel­jesen ingyenes lévén, a ravatalozó épí­tési költségeinek törlesztését a temető pénztára nem képes ezidő szerint vi­selni. Indítvány hangzott el a ravata­lozó bérbeadása iránt, viszont ezt so­kan ellenezték és így az ügyet a köz­gyűlés visszautalta előkészítés céljá­ból a szakbizottságnak. Alapy dr. bejelentette, hogy a rossz gazdasági viszonyok ellenére is a templomi perselypénzekből évi 3000 korona folyt be, az egyházközség ke­belében működő Karitász mozgalom is igen jelentékeny összeget gyűjtött a szegények segélyezésére, melyeket ez év első három hónapjában osztot­tak ki. Példásan működtek az elmúlt évben a katolikus egyesületek, iskolák és in­tézmények is és az év végén megtar­tott misszió hatalmas tömegeket moz­gósított. Az egyháztársadalmi élet sem hagyott fenn kívánnivalókat az elmúlt évben, bár a nehéz viszonyok az adó­zás terén jelentkeztek és az egyház­­községi adókivetés jelentékeny, hátra­lékot mutat. A Szent András templom ez évben villamos órával gazdagodott. Aszály után jégverés. Teljesen megsemmisült vetések Délszlovenszkón. — A jégeső sok községben minden termési lehetőséget elpusztított. — A múlt évi termés­­eredmények után csak a legmesszebbmenő rendszabályok segíthetnek. Pünkösd előtti vasárnap a régvárt esővel hatalmas vihar vonult át Dél­szlovenszkón, mely sok helyen pusz­tító jégesőt is hozott. A jégeső ez al­kalommal úgy a lehulló jégdarabok nagyságára, mint mennyiségére nézve olyan hatalmas volt, amilyenre a leg­öregebb emberek sem emlékeznek. Nyomában mindenütt pusztulás tá­madt és letarolt mezők, tönkrevert szőlők jelzik az útját. A múlt szeren­csétlen év után elviselhetetlen csapás ez, mert hiszen a jógazdák is malom­ból kényszerültek lisztet vásárolni, most pedig még az elmúlt évnél is rosszabbak a kilátásaik, mert sok köz­ség határában sem gabonatermésre, sem borra nincs kilátás. A szerencsét­lenségben még az a szerencse, hogy a jégverés bár a szokottnál nagyobb te­rületet ért, mégsem sújt olyan nagy vidéket, mint a múlt évi rossztermés s így ha a hivatalos helyen megértik a helyzet kétségbeejtő voltát, úgy mód­jukban lesz a kártszenvedett és a leg­nagyobb nélkülözések elé néző la­kosságon nemcsak a szükséges ter­mészetbeni eszközökkel, hanem anya­giakkal is, adóhalasztással és adóle­­irással segíteni. A kárvallott területeket bejárta ifj. Koczor Gyula a Magyar Nemzeti Párt országos alelnöke, aki a látottakról a következőkben számol be. Kurtakeszi községnél kezdődik a jégveréses terü­let. Úgy Kurtakeszi mint a wie egybe­épített Marcellháza nagyon sokat szen­vedett. A szőlő teljesen elpusztult s a kárt a községi összeírás szerint leg­alább kétszázezer koronára becsülik. Gabonaneműekben nyolcszázezer ko­ronára tehető a kár s így ez a kis­község magában is kb. egy millió kárt szenvedett. Vért puszta határában szintén nagyok a károk, különösen a már kalászos rozs szenvedett sokat. Dunaradvány, község a szomszédos Dunamoccsal, Búccsal, Bátorkeszivel és Madarral egyetemben, alkotja azt a négyszöget, ahol a jégverés okozta pusztítás — bátran mondhatni — teljes 100°/o-os volt. Szomorúság ezeknek a községeknek halárában járni. A sző­lőkön nincs'egyetlen zöld hajtás. »Sem bor, sem gabona nem lesz az idén — mondják — pedig a múlt évben leg­alább a borból láttunk valami pénzt.« A határon mindenütt nagy sürgés­forgás, akárcsak aratáskor. Minden­felé kaszálnak, vagy a már lekaszált gabonát hordják be. Sokhelyütt azon­ban ann$i össze van törve, szecskáz­va a rozs, hogy nem is érdemes le­­kaszálni. Ezeket egyszerűen beszánt­ják. Ezeknek a községeknek határá­ban mindenütt ugynéznek ki a földek, mint aratás után, alig látni egy-egy zöld sávot, a többi már mind fölszólí­tott terület. Ezeknek a községeknek határa kevés kivétellel homok s igy többnyire rozsot vetnek. A már ka­lászba szökött rozsot pedig teljesen elpusztította a jég. Ezeknek a közsé­geknek komoly, kiadós segítségre van szükségük, mert hiszen nemcsak ve­­tőmaguk és munkájuk veszett kárba, hanem a lekaszált vetések után elve­tett vagy elvetendő kukorica kilátása is nagyon bizonytalan, mert a nagy nyári meleg is tönkre teheti ezeket, másrészt pedig ha korán beáll az ősz, akkor sem érhet be a kukorica. Nagy károkat szenvedett még Kő­­hidgyarmat, Kéménd, Bény, Bart, Sző­­gyén, Nagy ölved s ugyancsak többé kevésbé jelentékeny károk mutatkoz­nak Köbölkuton, Kisujfalun, Komá­­romszentpéteren és még több a Vág és Garamközé eső denamenti közsé­gekben is. A múlt év szerencsétlen aratása után sokszoros szükség van gyors és kiadós segítségre. Fölhívjuk tehát az országos hivatalt és a mezőgazdasági tanács figyelmét, hogy kiküldöttei ál­tal haladéktalanul győződjék meg a csapás nagyságáról és tegye meg a segítséghez szükséges lépéseket, egy­úttal felhívjuk azonban a vezérpénz­­ügyigazgatóság figyelmét is, hogy ha­sonlóképpen cselekedjen és az adózás tekintetében a szerencsétlenséghez mért rendszabályokat léptessen életbe. Tűz a gázgyárban Kis híjjá, hogy fel nem robbant a gázgyár. Komárom, — május 24. Vasárnap reggel négy órakor tele­fonon jelentették a tüzőrségnek, hogy a gázgyár főépülete kigyulladt. A tűz­jelzésre a tűzoltólaktanyában azonnal felriasztották az egész őrséget és nem telt bele négy perc, már mind a két készültség három tűz­oltóautó a veszedelmesnek ígér­kező tűzhöz vonult. A tűzoltók már a kivonuláskor meg­kapták az utasítást arra, hogy a tüzet minden körülmények között el kell ol­tani, annak tovább terjedését meg kell akadályozni, mert ha ez nem sikerül, a tűz folytán előálló robbanások kiszámíthatatlan következmények­kel járnának. Amikor a tűzoltók a helyszínre érkez­tek, a főépület teljesen füsttel volt elborítva, úgy, hogy a tűzoltók a he­lyiségeket alig voltak képesek meg­közelíteni. Megnehezítette a bejutást az is, hogy a gázkemencék ajtóit ki kellett nyitni, hogy robbanás ne tör­ténjen. A gázgyár személyzete még a tűzoltók odaérkezése előtt minden le­hetőt elkövetett, hogy a tűz folytán robbanás ne keletkezzen. Hogy a tűz mitől keletkezett, azt megállapítani nem tudták, a tűzoltók az oda érkezé­sükkor vcsak annyit láttak, hogy a kemencehelyiség melletti exhauslor helyiségben van a tűz. Azonnal a gyári tűzcsapra és az uccai hidránsra egy-egy vezetéket szereltek és ezekkel a sugarakkal igyekeztek az égő helyi­séget megközelíteni. Hogy a tűz fészkét megtalálják, a tetőt több helyen felbontották és ezeken a nyílásokon keresztül is vizel vezettek be az épületbe. A tűzoltók nagy erőfeszítéssel dolgoz­tak, a kiáramló füstgázoktól természe­tesen többen rosszul lettek. Jó fél óráig tartott, amíg a tűz­oltók a tűz fészkét megtudták kö­zelíteni. Több bátor tűzoltó a kibontott tetőn át az égő padlástérbe nyomult, csáká­nyokkal felbontották a menyezetet és igy vezették a vizet a tűzhöz. Az ex­hauster helyiség menyezete és az ab­ban lévő ajtók égtek. A tűzoltók mun­kája éppen egy óra hosszat tartott. Amikor a tűzoltók a tüzet eloltották, látták csak, hogy a tűz nagy kárt nem is okozott, amit annak lehet tulajdoní­tani, hogy a tűz tovább terjedését már az első percekben megtudták akadá­lyozni. Reggel öt óra volt, amikorra a tűzoltók munkájukat befejezték. Szak­értők állítása szerint tűz még robba­nás esetén sem keletkezhetett volna, ha a mennyezetek tűzálló anyagból, vasbetonból, vagy téglaboltozattal ké­szültek volna. A gázgyár ma már kö­zel harminc éves és harminc év előtt még ugylátszik nem igen gondoltak tűzveszélyre. Ez különben már a má­sodik tüzeset, ami a gázgyárban tör­tént fennállása óta. A tűznél Dvorszky János főfelügyelő vezetésével a rendőri készültség is megjelent. megjelent. A tűzesetről Csizmazia György városbiró a tanács keddi ülé­sén tett jelentést. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufeldnél. — Gyermekparadicsom a Tát­rában. Páratlan gyermeküdülő fiuk­nak és leányoknak. Az egész fürdő a gyermekeké. Leggondosabb pedagógiai és orvosi felügyelet. Német társalgási nyelv. Angol és francia tanerők. Saját gazdaság, hizókúrák. Pompás strand­fürdő. Evezés, tennisz, lovaglás stb. Baldóczfürdő, (SpiSské Podhradis). Telefon! 245 — 1931-ből visszamaradt női és férfi fürdőruhát, cipőt, sapkát, köppenyt, flór gyermektrikót félár­ban kiárusítja ELBERT Nádor-u. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents