Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-25 / 41. szám

1932. május 25

»KOMÁROMI LAPOK«

3. oldal.

A Ref. Egyházi Első Énekkar közgyűlése.

Komárom, — május 24.

A komáromi református egyház kebelében működő Református Egyházi Első Énekkar vasárnap, május 22-én délelőtt 11 órakor tartotta 63. évi rendes közgyűlését a a Kollégium tanácstermében a tagok élénk érdeklődése mellett.

A közgyűlést Fülöp Zsigmond főgondnok, énekkari elnök vezette, aki üdvözölvén a megjelenteket, a formaságok elintézése után a gyűlést megnyitotta és előterjesztette elnöki jelentését az elmúlt évről. A jelentés kimerítően foglalkozik az énekkar tevékenységével és örömmel állapította meg, hogy az elmúlt évben kifejtett munkálkodás az énekkar fejlődéséről tanúskodik s a lendületet vett egyleti élet a jövő szép Ígéretét hordja magában. Az énekkar az elmúlt évben rendszeresen teljesítette az egyház iránti kötelességét, résztvett 15 temetésen és ezenkívül több alkalommal szerepelt a nyilvánosság előtt. Február 1-től jól szervezett vegyeskar működött az énekkar keretében, amely több Ízben fellépett, Így közreműködött a működőkar és a vegyeskar az általuk rendezett nagysikerű énekestélyeken, szeretetvendégségen, a Protestáns Jótékony Nőegylet félszázados jubileumi ünnepélyén, a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda zászlóavatási ünnepélyén és szerepelt a vallásos estélyeken is. Az énekkar ezen szerepléseivel elismerést ért el és öregbítette régi jó hírnevét.

Az elnöki jelentés nagy elismeréssel adózott a működőkar és a vegyeskar tagjainak és az önzetlenül működő jeles karnagynak: Kelemen Kálmán segédlelkésznek a kifejtett munkálkodásért.

Igaz sajnálattal emlékezett meg a jelentés Kollár Lajos alelnöknek az énekkar vezetésétől való visszalépéséről, akinek elismeréssel méltatta érdemeit és javaslatára a közgyűlés részére hálás köszönetét szavazott. Szeretettel üdvözölte Söröss István új alelnököt, akinek munkájához sok sikert kívánt. Köszönetét mondott a jelentés a tisztikar tagjainak az énekkar vezetése körül kifejtett fáradozásukért és végül lelkes szavakkal buzdította kitartásra és odaadásra az énekkar működő tagjait, akiknek az a szép hivatás jut osztályrészül, hogy a több mint hat évtized óta fennálló énekkar további fejlődését és virágzását előmozdítsák.

A nagy tetszéssel fogadott jelentést a közgyűlés tudomásul vette és jegyzőkönyvébe iktatta. Majd a zárszámadásokat tárgyalta le a közgyűlés, amely azokat elfogadta és Kaszás József pénztárosnak, Kaálicsek István ellenőrnek a felmentvényt megadta s nekik buzgalmukért köszönetét szavazott. Tudomásul vette a közgyűlés az énekkar vagyonkimutatását, amely 3762 Ké 24 fillért tett ki és megállapította az 1932. évi költségvetést.

A közgyűlés az énekkar örökös tiszteleti elnökévé egyhangú lelkesedéssel Galambos Zoltán ref. lelkészt választotta meg, az énekkar főjegyzőjévé pedig Tóth Imre községi isk. tanítót. A választmány tagjaivá Czirok Béla, Balogh István, Luka Péter, Mikes Kálmán pártoló- és Csonka Sándor, Farkas Károly, Fekete Gyula, Hegedűs András, Huszlicska László, id. Kaszás János, Szabó István (postás), Szabó József működő tagokat választották meg.

A közgyűlést az énekkar nyitotta meg és zárta be két szép műének előadásával.

Ismét cigányok

duhajkodtak,

villogtak a fokosok, lengtek a borjúszájú ingek, ropták a csárdást, döngtek a padozatok s csörrentek a tükrök. Vad pusztai szél, csikók és karámok, földbirtokosok és pesti Gellért szálló, falusi kis torony, nyakkendős vigéc, bor és pezsgő, kivilágos kivirradtig, hejehuja, szőlőszüret: —

mit gondolsz, mi ez?

Újabb magyar film. Beszédes magyar film, amiben a beszédet zene

helyettesítette, a zenét csupa csárdásmotivum s egész magyarságunkat, megviselt, öntudatos magyarságunkat megintcsak a hejehuja, dinomdánom és ablakbetörés.

Az orosz filmet is megunom, ha mindig kozákok és balalajkák rikongatnak, a spanyol filmet is, ha Carmenek csattogtatják a kasztanyettet, az amerikait is, ha a pampák vad cow-boy-ait futtatják a filmen. Néha unalmas a tiroli film is, — mért hogy a magyar tárgyú filmen a csikósok, pusztafik, üvegtörő dzsentrik, hejehujás cigányok és csábitó grófnők megszokott látványán kívül más téma, rajz, epizód nincs? Ez a mi egész magyar életünk? Ez a »hungarian speciality«? Ezek a mi filmre kívánkozó problémáink, jellegzetességeink? Ezek a műdalos, cigányos, nekikeseredő, csupa »jellegzetességgel«, gyöngyös pártával, villogó gatyával, bajszos kocsisokkal és tündér-grófnőkkel tarleálló jelenetek?

Hol az öntudatos, élettel teljes magyar úri osztály, hol a bölcs paraszt, hol a középosztály drámája, — mert ezeknek életében is akad talán dramatizálható s nem kellene állandóan jellegzetességekkel, pártákkal, lovakkal és cigányokkal helyettesíteni a magyar életet!

A Hippolyt: az legalább jó film. Jól is van megcsinálva, jól szabdalták, rendezték, beszéltették s amit ad: a pesti parvenü, arról tudom, hogy valóban sajátos.

De ezekben az örök duhajkodásokban, csakegykislányoskodásokban, villogó fehérnemüekben, baltákban, orosz filmeket rosszul utánzó premier plánokban túlzottan, megjátszott jelenetekben hol a magyar művészi erő, játékkészség, stilus és tudás? Tudunk mi ennél sokkal jobbat is, csak ne exportra kacsingassanak mindég!

(szv.)

A városi zeneiskola

hangversenye.

— 1932. május 22. —

Vasárnap este 8 órakor tartotta a városi zeneiskola Haydn József bicentennáriuma alkalmából a nagy klasszikus mester emlékének szentelt hangversenyét.

Tavaszi hangulat, rügyek ígéretes duzzadása, bimbók fakadó, sejtelmes előretörése, bontakozó tehetségvirágok illata töltötte be ez alkalommal a Kultúrpalota nagytermét, melynek fehér falai igen stílusos keretet adtak a fehér gyermektelkek bájos produkcióihoz, melyek a kétszáz év előtt született mester műveiben is a »jövő zenéjét« mutatták.

Ebből a virágos kerthez hasonló sorozatból a befejezésnél pompás színekben, elementáris erővel nőtt ki és mint egy magasra törő pálma emelkedett a többiek fölé egy értékes tehetség, egy szőke ifjú határozott művészi teljesítménye.

Nagy László, a kedves, vidám »Nagy Laci«, a jeles gimnazista, a jó cserkész, sokoldalú tanulmányai közben valóban művészi, kiválóan értékes teljesítményt nyújtott ezen a hangversenyen. Haydn D-dur zongoraversenyét adta elő a Janata karmester által tapintatosan vezényelt helyőrségi zenekar simulékony kíséretével, szabatosan, finoman, erőteljes accentusokkal, kifejlett nagy technikai készséggel. Memóriáját, törhetlen szorgalmát mutatja a 34 nyomtatott oldalnyi zongoraparti kóta nélküli hibátlan betanulása és a tökéletes tempóbeli együttes, ami zenekari kiséretnél fokozott fegyelmezettséget és kiváló ritmikai érzéket bizonyít. Élvezetes, szép előadása nagy Ígéret arra, hogy vérbeli pianistának született.

így fogta fel Nagy László szereplését az iskola igazgatósága által felkért bíráló bizottság is, melynek tagjai K.

Ledermayer Ilona nyug. zeneiskolai igazgatónő, Farkas Márta hegedűművésznő, dr. Körte Ferenc zeneszerző, Markovics Ede tanfelügyelő, dr. Polony Béla orvos és e sorok írója voltak, — mikor megállapította, hogy László már nem mérhető iskolás mértékkel és őt az iskolai versenyen felülállónak minősítve, örömteljes elismeréssel és a számára K. Ledermayer Ilona úrnő által felajánlott és dedikált emléktárggyal tüntette ki.

A többi szereplő apróság közül, akik kivétel nélkül mind dicséretet érdemeltek, az első díjat Szatmári Irén, a másodikat Nagy Alice, a harmadikat Fodor Márta kapta; ezenkívül szintén K. Ledermayer Ilona úrnő adományozása folytán Kominek Antal könyvjutalomban és Sárközi Béla 10 korona ajándékban, végül Jezo Iván dicséretben részesült.

Őszinte elismerését és köszönetét fejezte ki a bíráló bizottság — és ehhez a közönség is csatlakozott élénk tapsaival — W cisz Emma zeneiskolai igazgatónőnek, aki a hangversenyt tartalmas és élvezetes ismertető előadással vezette be, valamint Thiel Janka és Schmiedt Viktor tanítóknak, kik ennek a kedves emlékhangversenynek rendezésével igen szép bizonyítékát adták annak, hogy a városi zeneiskola jó és helyes irányban vezeti gyermekeinket a zene hatalmas birodalmának országűtján.

Dr. Szijj Ferenc.

MIRE $£

P ' ■ — ■ -,y -:ti Jjr*

Weiss Fülöp kitüntetése

Weiss Fülöp, aki nem régen múlt hetvenéves és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, Magyarország legnagyobb bankjáé, a legnagyobb magyar kitüntetést, az első osztályú érdemkeresztet kapta Magyarország kormányzójától. A kitüntetést sem, a kitüntetettet sem kell bővebben kommentálnunk. Bizonyos, hogy azokban a pénzügyi nehézségekben, amelyek közt ma Magyarország éppen úgy benne van, mint minden más ország, most már kivétel nélkül, Weiss Fülöp értékes szolgálatokat tett nemzetének és mint szakértő, bizonyára felajánlotta szaktudását is, tanácsait is hazájának.

Hogy ez igy van, azt abból következtetjük, mert Weiss Fülöpöt, mint régi, komárommegyei birtokost igen jól ismerjük és egyúttal ismerjük az ö kiválóan okos és értékes tulajdonságait, amelyek közt szerénysége az, amellyel mindenkit meghódít. De azt is tudjuk és tudja mindenki, hogy az ő nagy pénzügyi áttekintése és gazdag tapasztalatai, külföldi előkelő összeköttetései nagyjelentőségűvé tették mindenkor az ő véleményét.

Amidőn tehát Weiss Fülöpnek szerencsét kívánunk magas kitüntetéséhez, egyúttal örömünket is kifejezzük, hogy ez minden tekintetben méltó embert ért, mert a kitüntetett első azok sorában is, akik az ország újjáépítésének nagy munkájában résztvettek és ebben példát mutattak. Ez a kitüntetés olyan embert ért, akit erre nemcsak érdemei és szolgálatai, de emberi kiválósága is méltóvá tettek.

— Szent-Ivóny József előadása Komáromban. Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Párt vezére, folyó hő 28-án szombaton Komáromba érkezik és este 8 órakor a Dózsa-féle Vigadóban tartandó pártösszejövetelen előadást tart „Gazdasági és Politikai Aktualitások“ címen. Az összejövetelre a párt ezúttal is meghívja a tagokat, de ugyancsak szívesen látja a párton kívül álló érdeklődőkét és vendégeket is.

— Középiskolai tanári vizsga.

Szijj János, debreceni polgári iskolai tanár, kiválóan képzett földink a debreceni tudományegyetem középiskolai tanárvizsgáló bizottsága előtt szép sikerrel tette le a képesitő vizsgálatot és középiskolai földrajz és természetrajzszakos tanári képesítést szerzett. A szép eredményhez a Komáromi Lapok szerencsekivánatait fűzi.

— Pénzügyi bizottsági ülés a városnál. Komárom város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága szerdán, május 25-én, délután 5 órakor a városháza nagytermében ülést tart, amelyen a legközelebb megtartandó képviselőtestületi közgyűlés elé kerülő gazdasági és pénzügyi természetüü gyeket készítik elő.

— A Jókai Egyesület közgyűlése.

A Komáromi Jókai Közmivelődési és Muzeum Egyesület május hó 29-én, vasárnap, délelőtt 11 órakor a Kultúrpalota képtártermében tartja XXL évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester, egyesületi elnök. 2. Hajdú Lukács dr. egy. főtitkár jelentése az 1931. évről.

3. Az 1931. évi zárszámadások. 4. Az 1932. évre szóló költségvetéslmegállapitása. 5. Esetleges indítványok. 6. Előadást tart Szombathy Viktor „A falu kultúrája“ címen. 7. Elnöki zárszó. A Jókai Egyesület évi rendes közgyűlésére az egyesület tagjait és a társegyesületeket szeretettel meghívja az elnökség.

— Simor Jenő hegedűművészföldink Amerikából útban van hazafelé. Simor Jenő, neves hegedűművész földink, a marosvásárhelyi zeneakadémia volt tanára, amint ismeretes, Amerikába vándorolt ki és ott New-York városában zeneiskolát nyitott és az erkölcsi siker mellett szép anyagi sikereket is elért, ami az amerikai szemében sokkal nagyobb valami, mint az erkölcsi siker, a taps. Jó anyagi helyzetét mi sem mutatja jobban, mint hogy immár másodszor jön haza Komáromban élő édesanyja és rokonai meglátogatására. Ha tekintetbe vesszük, hogy az útiköltség oda-vissza hatalmas öszszegeket emészt föl, Simor Jenőföldinket a szerencsés halandók közé kell számítanunk. Pár évvel ezelőtt már volt itthon látogatóban és most ismét arról értesítette édesanyját, hogy megint hazajön, sőt már útban is van, e hó 17-én ült föl az óceánjáró hajóra és igy megérkezése minden nap várható.

— Halálozás. Őszinte részvéttel vesszük a szomorú hírt, mely szerint Weisz Lipót mészáros mester, életének 65-ik évében folyó hó 24-én éjjel váratlanul elhunyt, lesújtó gyászba borítván halálával szerető családját. A megboldogult a komáromi iparostársadalomnak egyik tekintélyes tagja volt s elhunyta városszerte nagy részvétet keltett. Kihűlt porrészeit május 25-én, szerdán délután 3 órakor fogják az Eötvös uccai gyászházból a helybeli izr. temetőben örök nyugalomra helyezni. Elhunytát neje szül. Trebics Vilma úrnő, valamint gyermekei Irén, Bözsi, Pali, Laci és Janka siratják.

— Kiállítást rendeznek Érsekújváron Harmos Károly növendékei.

Harmos Károly, komáromi főgirnnáziumi tanár, a kitűnő festőművész, huszadik esztendeje tartja művészeti és iparművészeti kurzusát a legszebb eredménnyel Komáromban. Január óta Érsekújvárod is rendez tanfolyamot, melyen tanítványai festészetet, rajzolást, illusztrációt, reprodukálási technikát s iparművészetet tanulnak. Növendékei most Érsekújvárod az Arany Oroszlán vendéglő nagytermében kiállítást rendeznek, amely kiállítást nemcsak az amatőr érdeklődők, hanem a szakkörök is figyelemmel fogják kisérni. Tizenöt növendéke mintegy százötven értékes munkával jelentkezett, a kiállított tárgyakat a mester maga bírálta felül, mert nem iskolai kiállítás, hanem emelkedett szempontú inűkiállitás jellegével bir a növendékek munkáinak bemutatása. A kiállítást Űrnapján nyitják s egy hétig lesz nyitva.

— Zsidó misszionárus városunkban. Érdekes vendége volt a napokban Komáromnak. Tuchband S. Sándor skotreformátus zsidó misszionárus tartózkodott városunkban, ahol a protestáns egyházak vezetőinél tett látogatást. Az emlitett misszionárus keresztfia James Maxdonald Webster dr. edin'ourgi püspöknek és pozsonyi látogatása után érkezett Komáromba, a református egyházhoz. Pozsonyban Balogh Elemér ref. kerületi püspök konventi elnök fogadta Tuchbandot, aki Förster dr. h. polgármesternél is, valamint az ottani evangélikus egyház vezetőségénél is látogatást tett. A misszionárus szlovenszkói útjában ellátogat a magyar protestáns egyházakhoz s innen Érsekújvárra és Lévára távozott.