Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-14 / 38. szám
1962. május 14. »KOMÁROMI LAPOK* 5. oldal A Lindbergh-babyt holtan találták meg. Lindbergh lakása közelében véletlenül ledezték fel az oszlásnak indult kis holttestet. Komárom, — május 14. A nevezetes Lindbergh-gyermek végre megkerült. Sajnos csak hulláját találták meg nem messze a Hopevillefarmtól. Szörnyű valósággá lett tehát a családnak és az egész amerikai közvéleménynek sejtelme, hogy a rablók megölik a gyermeket, nehogy a rendőrség kezére kerüljenek. Csütörtökön délután akadtak a farm felé vivő országúton a csecsemő hullájára, amely hetek óta ott lehetett, erősen oszlásnak indulva már. A holttest koponyáján lékelés Bárdos Rémig dr. pannonhalmi főapát 1868-1932 Bárdos Rémig a pannonhalmi Szent Benedek-Rend főapátja Balatonfüreden, ahol régi szívbajára keresett gyógyulást, május 11.-én délután két órakor csendesen elhunyt. Bizonyára a szíve ölte meg a csupaszív embert, a jó papot és a kitűnő tanárt. Az elmúlás pillanatában még szólt a rádiója és íróasztalán félig megírt levél maradt utolsó izenet gyanánt. Tizenkét év előtt választotta meg a bencés rend nagy káptalanja a rend főnökévé, 1920. májusában és férfikorának munkabíró kiteljesülése törhetetlen munkakedvel és célkitűzésekkel, tervekkel kezdte meg felelősségteljes munkáságát. A rend szellemi és anyagi ügyeinek felvirágoztatása volt új életcélja. Gondoskodnia kellett a szellemi szükségletekről csak úgy, mint az anyagiakról. Az államváltozás következtében a Csehszlovákia területén maradt legértékesebb birtokait időlegesen elvesztette a rend, mert azt kényszergazdálkodás alá helyezték. A rendnek tehát célvagyona megbénítása után a megmaradt birtokokból kellett a gazdasági kiadásokat fedezni, amit csak nagy takarékossággal és a szüntelen való befektetésekkel lehetett elérnie, e mellett pedig a modern gazdálkodásra való áttérés elkerülhetlennek látszott. Nagy céljai részben meg is valósultak. A rend Budapesten megnyitotta új gimnáziumát, mely egyike a főváros legmodernebb és legértékesebb tanintézeteinek. Pannonhalmán megnyílt a rend mintagimnáziuma, ahol a rend növendékei tanultak. Sajnos, a gazdasági viszonyok egyre romlottak és nem lehetett lépést tartani az emelkedő kiadásokkal, több gazdasági és ipari vállalkozás elvesztette prosperitását és ezek a csalódások beteggé tették a kiváló rendfőnököt. Az idő bizonytalansága és a jövendő beláthatlan komolysága bénították meg a rendfőnök szép terveit. A tudós tanár, akinek pedagógiai, irodalmi és társadalmi munkássága messze lulnőll azokon a kereteken, amelyben élt, egész nemzedéket nevelt. Lelki gazdagságát, hatalmas akaratát, a kezdeményezés lendületét méltán csodálták benne tanítványai és rendtársai. Kis és nagy dolog egyformán érdekelte, de legjobban a pedagógiai munka, amelyben neki is oly nagy része volt. Betegsége következtében a szentszék koadjutort küldött mellé Kelemen Krizosztom győri főgimnáziumi igazgató személyében. Újabban Tihanyban tartózkodott, hogy közel lehessen Balatonfüredhez, hol szívbajára gyógyulást keresett. Még reménykedett, terveket szőtt és így érte utol a halál. * Bárdos Rémig dr. panonhalmi főapát Ipolyságon született 1868 február 28.-án. Gimnáziumi tanulmányai köznyoma látható, valószínűleg agyonütötték vagy kidobták az autóból. Pillanatok alatt elterjedt a hire a baby megtalálásának, Lindberghet elhivatták, aki felismerte gyermekét. A rendőrség most már minden tekintet nélkül azon lesz, hogy a gyermekrablókat elfogja, akikre a villamosszék vár. Az egész amerikai közvélemény fel van zúdulva és mindenki sürgeti a gyeimekrablók azonnali kézrekeritését. Lindbergh eddig 400.000 dollárt költött váltságdíjakra. — Lindbergh nagymama a hir hallatára súlyosan megbetegedett, Lindbergh felesége aránylag nagy lelki erővel fogadta a lesújtó hirt. ben lépett be a bencés rendbe 1885 augusztus 2.-án és tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezvén be, Esztergomban és Győrben tanárkodott, majd 14 évi tanári működése után rendfőnöke a kőszegi gimnázium igazgatójává nevezte ki. Kőszegen akkor még csak négy osztályú kisgimnázium volt és az ő nagy buzgalma, munkája tette lehetővé, hogy Fehér Ipoly fő-Komárom, — május 13. Rendkívüli időket élünk, ennélfogva a komáromi iparos helyzete is rendkívül szomorú lett. A komáromi és járási iparosok helyzete kettőzötten szomorú, mert előtte a gazdasági, mögötte a nyelvhatárok drótakadályai akadályozzák megélhetésének rendes menetét. Az iparosság ez ideig némán, hangtalanul tűrte reákényszeritett nehéz sorsát, nem kiabált kifelé, lelke mélyén várt és tűrt, várta türelemmel a gazdasági élet megjavulását. Mindezt tette azért, mert a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet átmenetinek gondolta, hitte, hogy az Európa közgazdaságát intéző tényezők sietnek a nagy gazdasági rombolást és az ebből fakadó nyomort megállítani. Csalódtak. Szomorú helyzetükért nem okolják egyedül az állam vezetőit, de meg kell állapítani, hogy abban az együttesben, amelyben Európa közgazdasági ügyeit intézik, a csehszlovák állam is benne van és meg kell állapítanunk azt is, hogy az állam vezetői nem igyekeznek népüknek a jobb jövő megszerzése végett Európa gazdasági sorsát irányitó nemzetközi szervek utján erélyesen odahatni, hogy a mai szomorú helyzetnek mielőbb vége szakadjon. Helyi viszonylatban az iparosok helyzete éppen ilyen szomorú. A komáromi járási hivatal, mint elsőfokú iparhatóság, nem látja és nem érzi a komáromi és járási iparosság nehéz helyzetét, nem látja az iparosság keserűségét, mely egyrészt a nagy munkanélküliségből, másrészt a nagy iparos nyomorból fakad; nem tudja, hogy hány száz iparos dobta el szerszámait, mert nem tudott azokkal mit csinálni és hogy ezek részére ma már az egyetlen lehetőség, a napszám munka is megszűnt. A komáromi járási hivatal haragszomrádot játszik az iparosság nagy tömegével és ezért már másfél év óta vezető nélkül van a komáromi és járási iparosság. Nincs aki ily nehéz időkben érdekükben felszólaljon vagy eljárjon. Az általa kinevezett ipartársulati felügyelőt — úgy látszik — állandósítani akarja, aki nem az iparosságot, hanem a felügyeleti hatóságot képviseli az ipartársulatban és ezért apát főgimnáziummá fejlesztette ki. Ezért a város később díszpolgárává választotta meg. Kőszegen társadalmi munkássága szétágazó utakon haladt. A városnak képviselőtestületében tekintélyes szerepet töltött be, majd megválasztották Vasvármegye törvényhatósági bizottságának tagjává is. A katolikus egyházközség, katolikus népszövetség, hadigondozó bizottság, a kőszegi nővédelmi hivatal munkás vezetőjét látta benne, de élénk résztvesz a Vasvár megyei Kulturegylet életében is. Az esztergomi katolikus kör örökös elnökévé választja meg. 14 évi igazgatói munka után következett az üresedésben levő főapátválasztáson való megválasztása a pannonhalmi szent benedekrendi egyházmegye főpásztorává, az összes rendi apátságok főapátjává és örökös elnökévé. Ebben a minőségében és méltóságában tagja volt a magyar felsőháznak, korábban pedig a főrendiháznak és a katolikus püspöki kar tanácskozásainak előadói tisztét töltötte be. Főapáti tisztét 1920 június 29.-én foglalta el felavatása alkalmával. A magyar közoktatásügy és a magyar géniusz is meggyászolja benne a törhetlen akaratú és munkákságú, nemzetéhez hű főpapot és embert. 1920. óla többször megfordult Ipolyságon, szülővárosában is, ahol édesapja még most is él. Sok tudományos egyesületnek volt értékes és munkás tagja, sok derék embert nevelt tanári működése alatt és méltán hajtjuk meg emléke előtt a magyar kultúra gyászlobogóját. nem tudja teljes egészében átérezni és meglátni a komáromi és járási iparosság elkeseredetten nehéz helyzetét. Komárom városánál is mostoha gyerek iparos. Itt is reá kell mutatnunk a járási hivatalra, mint felügyeleti hatóságra, mert a város gazdálkodása is iparosellenes. Tudják, hogy az üzemekre ráfizetnek, de a párt, a szent pártpolitika nem tűr takarékosságot, a fő cél, hogy az uralkodó pártok minél több párttagjukat helyezhessék el városi alkalmazásban, az nem számit, hogy miből lesznek fizetve. Iparosnak ne adj munkát, hogy minél több párttagot lehessen elkalmazni, de ha mégis valamely munkát iparosnak kell kiadni, akkor a jelszó, iparosnak a végzett munkáját ne fizessük ki, mert akkor nem lesz miből a fölös számban levő városi alkalmazottakat kifizetni. De mindezekért az iparostól itt is, ott is követelik az adót és ha nem fizetsz — szomorú hivatkozás — egyenként az ötven éves üzleti múlttal biró Steiner bátyánk és társai sorsára jutsz. Az iparosnak sem itt, sem ott nem adatik meg a lehetőség arra, hogy adóját megfizethesse, mert ehhez hiányzik az alap, a munka. Az iparosok tudják azt, hogy ezt az áldatlan nehéz gazdasági helyzetet sem a város, sem az állam vezetősége nem tudja egyedül megváltoztatni, de ha iparosainkkal törődnek, az eredmény el nem maradhat. Hiszen az iparosnyomor már elérte mélypontját, az iparosság elérkezett türelmének végső határára, az iparos nem tud tovább várni és nem tud tovább nélkülözni. Ez indította a komáromi iparosságot arra, hogy ebben az ügyben értekezzék, ahol elhatározták', hogy nehéz helyzetüknek javításáért sorba állnak és kivonulnak az uccára, tiltakozó körmenetet tartanak, amely elsősorban Prágán keresztül Genfnek fog szólni, a nehéz gazdasági helyzet mielőbbi likvidálásáért. Ez a tiltakozás szólni fog a komáromi adóhivatalnak is a folyamatban levő kíméletlen árverések miatt, szólni fog a komáromi járási hivatalnak az ipartestületi önállóság helyreállítása miatt és szólni fog Komárom város ve-OoMmM sima inaal megfelelő szert találtam. Már háromszori használat után ragyogó fehér fogaim voltak, dacára annak, hogy a Sok dohányzástól egész meg voltak bámulva Sohasem fogok mást, mint Chlorodont használni“. Ek, Horst Berg. Csak valóm Chlorodont-fogpaaztát kérjen; Tubusa 4 és \Ké.f Na fogadjon el utánzatokat! zetőségének a mérték nélküli gazdálkodás és az iparosok megkárosítása ellen. Az értekezleten elhangzott olyan kívánság is iparoskereskedők részéről, hogy ebbe a mozgalomba a kereskedők is legyenek bevonva és ezért a megválasztott szűkebb körű intéző bizottság meg fogja keresni ebben az ügyben a kereskedők testületének elnökét is. Hogy a tiltakozó felvonulás mikor lesz, ezt az intéző bizottság tudatni fogja minden érdekelt iparossal. Több iparos. Választmányi ülés a Dalegyesületben. 65 uj tagot vettek fel az egyesületbe. Komárom, — május 13. A Komáromi Dalegyesület május 11-én rendkívül látogatott választmányi ülést tartott, amelyen az uj elnökség terjesztette elő programmját. A választmányi ülést Fülöp Zsigmond elnök vezette, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és örömének adott kifejezést afelett, hogy a választmány tagjai olyan impozáns számban vesznek részt az ülésen. Majd a törvényes formaságok elintézése után az elnök lelkes hangú beszédben mutatott rá arra a szép hivatásra, amelyet a Dalegyesület a magyar dalkultura és a társadalom terén teljesít. A Dalegyesület régi hagyományainak tiszteletbentartásával a következő feladatok betöltésére van hivatva: a dalkultura szolgálata által a magyar közmivelődés előmozdítása, a zene- és dalmüvészet fejlesztése, a dal és zene barátainak az egyesület kebelébe való tömörítése, testvéries összetartás ápolása s a Dalegyesület tagjainakolyan otthon megteremtése, amelyet azok örömmel keresnek fel. Mindezen feladatokat első sorban a működőkarnak kell előmozdítania, amely az egyesületnek törzsét képezi és amely nélkül eleven, lüktető élet a Dalegyesületben el sem képzelhető. Ennek élére azonban olyan lelkes és hivatott vezető kell, aki nemcsak szakképzett, hanem önzetlen és áldozatrakész vezető is. Nagy elismeréssel emlékezik meg az elnök Schmidt Viktor karnagyról, akinek eddigi sikeres munkássága a legbiztosabb záloga a jövő eredményes működésének. A működőkarnak és vezetőjének egymást megértő, harmonikus munkálkodása, kitartó odaadó buzgalma teremtheti csak meg a fáradozás sikerét s tarthatja fönn a Dalegyesületet. Meg van győződve arról, hogy a működőkar minden egyes tagja kitűnő karnagyával együtt át van hatva a feladat nagyszerűségétől s annak a magyar kötelességnek fontosságától, amelyre önként vállalkoztak s bizton reméli, hogy a jól megszervezett kar működése a Dalegyesület javára fog szolgálni. Ami a társadalmi hivatást illeti, a Dalegyesület helyiségeibe vissza kell varázsolni a régi szép időket, amikor a Dalegyesület Komárom társadalmának nélkülözhetetlen szerve volt. Az utóbbi években a Dalegyesületnek sikerült, fáradhatatlan háznagyának, Herczegh Istvánnak minden nehézséget leküzdő önzetlen, lelkes irányítása mellett a tagokat közelebb hozni agymáshoz, ami bizonyára fokozódni fog, mert az egyesület az uj ügyvezető elnökben, Kovách Tihamér alapitó és működő tagban olyan kipróbált erőt nyert, akinek a buzgó háznaggyal való testvéries együttműködése folytán e téren is szép eredményeket lehet elérni. Az örvendetes megmozdulás, az érdeklődés fellendülése erősítse meg a Dalegyesület alapjait, hogy a hetven év óta nagy kulturszolgálatot teljesítő egyesület legyen továbbra is hosszú időkön át megingathatatlan vára a magyar szónak A komáromi iparosság megmozdult, mert nem birja tovább Az iparosság kivonul az uccára.
