Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-23 / 32. szám

4 odil ezek ott gyönyörködik uraik furcsa szertartását a lugas alatt. Mert, per­sze, ezt meg kell mondanom: a szer­tartás a nyitott lerraszon megy végbe, Isten szabad ege alatt, leterített pi­ros szőnyegeken. A terrasz körül lu­gas húzódik, e lugasban vagyunk mi, hitetlen gyaurok. Darkó Pista baráto­mat, fekete göndör hajával majdnem töröknek sorozták a lugas alól... Gül Baba sírja egy pavillonszerű szentélyben, a terrasz szélén van. No, ilt vannak már a törökök. Régi ismerősök hajlonganak egymás előtt, különös nyelveken beszélgetnek egy­mással, ámde, a különnyelvű moha­medánok között egy nemzetközi nyelv van: ez a magyar. Valahogy törik. Csak egy arab nem tud a prófétának se hí ás nyelven, mint arabusul. De olyan szokatlaji dialektusban beszél, bőgj- senki az egész lerraszon nem tud vele szót váltani. így csak mosolyog. Mosolyog, amikor szólnak hozzá, vi­gyorog, amikor lefényképezik, moso­lyog, amikor húzza a cipőjét. Meztelen talpak a szőnyegen. Illetve nem egészen meztelen tal­pak ezek .csak harisnyásak. Ritkán élveztünk érdekesebb látványt, mint ezek a szépen összeillesztett talpak, a térdelő, fejel szőnyegre hajló ala­kok tulajdonában. Szépen, sorjában talpak es talpak. Mindegyik tiszta, persze. A keresztény ember ünneplő nyakkendői vesz föl, a török ünneplő harisnyái. Török, perzsa, bosnyák, arab, hin­ein találkozik itten. Sokan csak itt látják viszont évenkint. Köszönésük furcsa. Azt mondják: — Marhába... Nagy sikere van egy apró töröknek, piros dolmánnyal a vállán. A kis tö­rök mindössze hétéves, a mamája rna­­gyar. A főimám hosszú beszédet mond. Szép beszéd lehel. Póz nélkül, egysze­rűen, mintha diskurálna a hívekkel. Már az egyházi szónoklat módja is különös. Allah hatalmas Most az imádkozok felállanak rend­ben s mély hangon ismétlik a mon­dás!, amit minden magyar gyerek is tud könyv nélkül: Alláli akbar... De azt ők valahogy így ejtik ki: — Óllá ekber... Többször kiáltják! különös, fájdal­mas, vontatott hangon. Néha szomorú­an, máskor követelőén, szaporábban, ritkábban, csdve és parancsolva. Óllá ekber. Óllá ekber ... Monoton könyörgésük felszáll a kék budai égre. Aztán térdreborulnak a mozlimck. homlokuk a piros szőnye­gen s Ívben feszül hátukon a kabát, ötven ives hát. nekifeszült harisnyás talp, ájlatos homlok. Meghatott csendjüket csak a fotó­riporterek hangja zavarja, akik tü­relmetlenül szaladgálnak és kattognak a masinákkal. Allah mindenhatósága előtt való tisztelgés után mindenki magára ránt­ja a cipőt, megigazítja fejfedőjét, az­tán ismerkedés, kézfogás, öröm kö­vetkezik. Mindenki odamegy a paphoz s üdvözli őt. Pénzt gyűjtenek szent célra. Olykor összeszólalkoznak, de a vihar elmúlik azonnal. Olykor pedig fehér bárányt áldoz­nak, de ezl nem minden ünnepen teszik meg. Két mozlim fogja a kis bárányt, elvágják a nyakát s a bá­rány piros vére elcsorog. Megnyúz­zák s ünnepélyesen megeszik a bá­­ránvt. (Az egyik férfit elnézem hosszan. Ott áll az imám mellett s magába mélyed. Olyan szépen énekelte a bús melódiájú szarát. Férfias, erős hang­ja finoman rezgeti át a repkényes udvar minden zegén-zúgán és ez a hang lekisér még a Margit körút za­jába is.) A Gül Baba homályos sírja egysze­rű, szinte kopár. A nyolcszöges ká­polnában csak az ötdeszkás koporsó, egy vendégkönyv s két imádkozó tö­rök. Kéztartásuk különös. Úgy he­lyezik maguk elé tenyerüket, mintha olvasnának belőle s ima végén végig­­lörlik nyitott tenyerükkel az arcukat. Nyirkos fal, kopott vakolat s égy török olvasó. A mohamedánok erősen vitáznak. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. április 23. A pesti egyházban történt szakadást beszélik meg. Csak az imám maradt nyugodt. És Gül Baba, a Rózsák Atyja csen­des a sírjában. 0 még látta Buda opnán a lófarkas zászlót s mikor ő erre járt, nemcsak házaló bosnyákok és szőnyeges perzsák kiáltották pa­naszosan az Allah akbart, hanem bi­zonyos Ali nevezetű budai basa is. Mert csak egy mondás maradt örök: — Alláh akbar... Szombatin] Viktor. Megint négy kalandvágyó komáromi fiú vágott neki a nagyvilágnak. Ezeknek már messzebb sikerült menniük, mint a Dunamocsig eljutott három diáknak. — Vonatok jönnek, vonatok mennek. — Komáromtól Bécsíg. — .A bécsi levelező lap. — „Jól vagyunk és lóvirslit eszünk!“ — Eddig talán már Németországban járnak. A szerelem hatalma. Saját tudósitónktól. Nem tudjuk, hogy a napokban vi­­lágkörutra indult három komáromi pol­­gáriskolai tanuló példája után, vagy a saját ötletükből indult-e világgá az a négy magyarkomáromi fiú, akiknek messzebb sikerült eljutniok, mint az itteni kollégáiknak. Walter Ernő a pályaudvaron a bero­bogó vonatok utasainak árult cukorkát és mint vasúti cukorkaárus fiúnak, nem csoda, ha vágya támadt az utazásra, hiszen naponta sok sok vonatot látott jönni és menni, telve utasokkal, akik rövidebb-messzebb útra mennek. Ami­kor egy-egy vonat elhagyta a komá­romi pályaudvart, a szive mindig össze­­facsarodott, hogy hát ő mért nem utaz­­hatik messze, messze. Ezeket a mind­egyre növekvő vágyait aztán elmondo­gatta a barátainak: Both Lajos pincér­­fiúnak, Grátz Virgil asztalos segédnek és Cseh Ferenc fiúnak. Az utazási vágy hamarosan ráragadt a többire is és különösen Both Lajos szive volt fogé­kony az utazási vágyak iránt, hiszen ő is a pályaudvaron volt alkalmazva és mint pincérfiu, fröccsöt és sört árult az érkező vonatok utasainak. Az ő lelke is sóvárgott az utazás után és két ilyen nagy vágyakozó mellett nem csoda, ha a másik két barát is szívesen szőtte a világkörútról szóló álmokat... Szűk lett nékik egyszerre a szülői ház. Elhatározták, hogy elszöknek ha­zulról, vándorútra kelnek. Titkos el­határozásukat aztán tett követte. Egyik este jól bevacsoráztak és vacsora után búcsú nélkül elhagyták a szülői házat. Négy családnál hiába várták haza a gyermekeket. Négy házban azon az éjszaka nem aludtak, mert a kétségbe-Komárom, — április 22. esett szülők egész éjjel virrasztottak. Hiába várták hazajöttüket, azok még másnap se jöttek haza. A szomszédok, ismerősök se tudtak semmit se a gyer­mekekről. A kétségbeesett szülők a rendőrséghez fordultak, azonban a rendőri nyomozás se vezetett semmi eredményre. Végül harmadnapra levelező lapot hozott a posta Cseh Ferenc szüleinek Bécsből. A levelező lapon Írják a fiuk, hogy nagyon jól érzik magukat és pompás lóvirslit esznek. Azt is Írják, hogy ne aggódjanak a szülők értük és ne kerestessék őket, mert már hazafelé indulnak. Ez az Ígéret azonban csak félreve­zetés lehet, mert az ígéret dacára még mindig nem tértek haza és a hazain­dulást csak azért Ígérik, hogy a szülők ne kerestessék őket és igy előnyt nyer­jenek az utazásban. Közben kiderült, hogy Grátz Virgil­nek az ideálja Németországba költö­zött és Grátz látni akarja az ideálját és valószinüleg odacsalja a három tár­sát is. A fiuk valószinüleg tovább ván­doroltak a német határ felé. A komáromi rendőrség a levelező lap alapján megkérte az osztrák ható­ságokat, hogy a szökevényeket köröz­zék és ha elfogták őket, toloncolják a szökevényeket haza Komáromba. G yermeklányt keresek $ esy 4 éves fiú mellé. Cím a kiadóhivatalban. ao3 SZANATÓRIUM Dr. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komám©, D$ák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Díathermía, Röntgen villanyos; masszage. s Dr. Körte Ferenc operája. Ebben a városbane kétségtelen, hogy sokan fáradoznak a zene fellen­dítése érdekében, akár saját kompozí­ciójuk előadásával, akár mint karmes­terek, vagy mint előadók. Hogy ezek a zenei törekvések mily hatással van­nak a közönségre és milyen mértékben sikerül mélyebb gyökeret vetni az ata­­szolut zene műveléséhez és népszerű­sítéséhez, az mindig az illető muzsikus képességétől és tudásától függ. Bizo­nyos, hogy az utolsó évtized zenei fejlődése általában új problémák, új kötelességek elé állítja a muzsikusokat. Egyfelől az új harmónián alakuló zene uralma, másfelől az új szórakoztató jazz- és szalonzene, melynek sajnos elég sokan behódolnak, megnehezíti a klasz­­szikus zeneszerzőknek a kívánt sikert. De azért a talentum mindig utat tud törni magának. Ezt látjuk dr. Körte Ferenc zeneszerzőnél is, akinek mű­veit már országszerte ismerik. Legutóbb a Masaryk-ünnepélyen hallottuk egy ouvertürjét, amit Honza cimü operájá­hoz irt. E zenekari műve is már lé­nyegesen mutatja a szerző egyéni kva­litásait. Nevezetes ebben az opera örök problémájának, a harmóniának eredeti költői intuícióval készült megoldása. Itt valóban a zenéért van a cselek­mény, a király kihirdetése a király­kisasszony kezének elnyeréséért, a sár­kánnyal való viaskodás, majd a király­kisasszony kezének elnyerése végén a diadal. Ez mind alkalom az emberi lélek legfinomabb rezdülésének zenei felidézésére. A kiváló zeneszerző most egy újabb művén dolgozik. Egy rap­szódiát készít zenekari kísérettel, amely­nek megjelenését örömmel várjuk. Weisz Emma Komáromban a Kossuth téren, 34 éve fennálló SliiÖÖI nyugalomba vonulás miatt elad O. Cím a kiadóban. 813 A komáromi bencés gimn. Jókai-csapata rendezésében a szegénysorsu cserkészek nyári táborozása javára 1932. május 1-én cl. u. 4 órakor és este 8 órakor a Legényegylet színháztermében tavaszi vidám eserfséssest lesz, í. Vígan fiúk, cserkészfiúk... ének és zene­kari induló. Éneklik a cserkészek és zenével kíséri a gimn. szimf. zenekar Krizsán József vezetése alatt. 2. Prológ. Mondja: Kocsis Károly cserkész­­parancsnok, Mrenna József orsz. magyar cser­késztitkár. 3. Rádiós helyszíni közvetítés a komáromi cserkészek szklenói táborából. Három liangkép. Irta és rendezi Bíró Lucián. Személyek: Színpa­don: Szpíker: Juba Ferenc, parancsnok: Bugyi Géza, Duci: Langsádl László, 20 cserkész és Ban­di, Feri, Lajcsi, Csika stb. Páholyban: mama: Riszdorfer Maca, papa: Balogh Kálmán, nagy­bácsi: Rozs József, Pistike: Neuwirth József. 4. Göre Gábor bíró úr mögtapasztalja a Isör­­készkabarét. Irta: dr. Borka Géza. Rendező: Kocsis Károly. Személyek: Göre: Basilides Ábris, Durbints sógor: Nyáry József, Iválsa cigány: Csu­kás Andor, Csörkésztisztúr: Riszdorfer Ferenc, Szavalóművész: Majthényi László. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem. Induló. Zenekar. fi. A hideg borogatás. Irta és rendezi: Szom­­bathy Viktor. Személyek: Horváth Imre, Dosztál Endre, Nagy Antal, Schwitzer András, Schwartzer Károly, Germán János. 7. Kátsa behatol a »eserkiset« lényegébe. Irta: dr. Borka Géza. Rendezi: Kocsis Károly. Szemé­lyek: Kátsa cigány: Csukás Andor, rajkók: Bódy Ödön és Tóth László cserkésztiszt: Riszdorfer Ferenc. 8. Odysseus Polyphemos barlangjában. Antik burleszk. Irta és rendezi: dr. Borka Géza. Sze­mének: Odysseus: Zoltán György, Polyphemos: Hantos Ádárn, Homéros: Bolemann Iván, görög vitézek: Szász Levente, Langschádl László, Mehríi Béla, Basilides Zollán, Szabó Ernő, Dénes Dezső, Martsa Sándor, Vlcsek István, Neuhauser Endre. 3. Fiúk, fel a fejjel... Cserkész himnusz. Ének és zenekar. (Mindenki felállI) Jegvek elővételben mindegyik előadásra kaphatók Spitzer Sándor könyvesboltjában, Nádor u. 29. I. hely 10.—, II. hely fi.—, III. hely 4.— Ke. Állóhely 2.—, karzati álló 1.— Ke. Családjegy: 3 drb. I. hely ára összesen 25.— Ke, 3 drb. II. hely ára összesen 15.— Ké.

Next

/
Thumbnails
Contents