Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-23 / 32. szám
4 odil ezek ott gyönyörködik uraik furcsa szertartását a lugas alatt. Mert, persze, ezt meg kell mondanom: a szertartás a nyitott lerraszon megy végbe, Isten szabad ege alatt, leterített piros szőnyegeken. A terrasz körül lugas húzódik, e lugasban vagyunk mi, hitetlen gyaurok. Darkó Pista barátomat, fekete göndör hajával majdnem töröknek sorozták a lugas alól... Gül Baba sírja egy pavillonszerű szentélyben, a terrasz szélén van. No, ilt vannak már a törökök. Régi ismerősök hajlonganak egymás előtt, különös nyelveken beszélgetnek egymással, ámde, a különnyelvű mohamedánok között egy nemzetközi nyelv van: ez a magyar. Valahogy törik. Csak egy arab nem tud a prófétának se hí ás nyelven, mint arabusul. De olyan szokatlaji dialektusban beszél, bőgj- senki az egész lerraszon nem tud vele szót váltani. így csak mosolyog. Mosolyog, amikor szólnak hozzá, vigyorog, amikor lefényképezik, mosolyog, amikor húzza a cipőjét. Meztelen talpak a szőnyegen. Illetve nem egészen meztelen talpak ezek .csak harisnyásak. Ritkán élveztünk érdekesebb látványt, mint ezek a szépen összeillesztett talpak, a térdelő, fejel szőnyegre hajló alakok tulajdonában. Szépen, sorjában talpak es talpak. Mindegyik tiszta, persze. A keresztény ember ünneplő nyakkendői vesz föl, a török ünneplő harisnyái. Török, perzsa, bosnyák, arab, hinein találkozik itten. Sokan csak itt látják viszont évenkint. Köszönésük furcsa. Azt mondják: — Marhába... Nagy sikere van egy apró töröknek, piros dolmánnyal a vállán. A kis török mindössze hétéves, a mamája rnagyar. A főimám hosszú beszédet mond. Szép beszéd lehel. Póz nélkül, egyszerűen, mintha diskurálna a hívekkel. Már az egyházi szónoklat módja is különös. Allah hatalmas Most az imádkozok felállanak rendben s mély hangon ismétlik a mondás!, amit minden magyar gyerek is tud könyv nélkül: Alláli akbar... De azt ők valahogy így ejtik ki: — Óllá ekber... Többször kiáltják! különös, fájdalmas, vontatott hangon. Néha szomorúan, máskor követelőén, szaporábban, ritkábban, csdve és parancsolva. Óllá ekber. Óllá ekber ... Monoton könyörgésük felszáll a kék budai égre. Aztán térdreborulnak a mozlimck. homlokuk a piros szőnyegen s Ívben feszül hátukon a kabát, ötven ives hát. nekifeszült harisnyás talp, ájlatos homlok. Meghatott csendjüket csak a fotóriporterek hangja zavarja, akik türelmetlenül szaladgálnak és kattognak a masinákkal. Allah mindenhatósága előtt való tisztelgés után mindenki magára rántja a cipőt, megigazítja fejfedőjét, aztán ismerkedés, kézfogás, öröm következik. Mindenki odamegy a paphoz s üdvözli őt. Pénzt gyűjtenek szent célra. Olykor összeszólalkoznak, de a vihar elmúlik azonnal. Olykor pedig fehér bárányt áldoznak, de ezl nem minden ünnepen teszik meg. Két mozlim fogja a kis bárányt, elvágják a nyakát s a bárány piros vére elcsorog. Megnyúzzák s ünnepélyesen megeszik a báránvt. (Az egyik férfit elnézem hosszan. Ott áll az imám mellett s magába mélyed. Olyan szépen énekelte a bús melódiájú szarát. Férfias, erős hangja finoman rezgeti át a repkényes udvar minden zegén-zúgán és ez a hang lekisér még a Margit körút zajába is.) A Gül Baba homályos sírja egyszerű, szinte kopár. A nyolcszöges kápolnában csak az ötdeszkás koporsó, egy vendégkönyv s két imádkozó török. Kéztartásuk különös. Úgy helyezik maguk elé tenyerüket, mintha olvasnának belőle s ima végén végiglörlik nyitott tenyerükkel az arcukat. Nyirkos fal, kopott vakolat s égy török olvasó. A mohamedánok erősen vitáznak. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. április 23. A pesti egyházban történt szakadást beszélik meg. Csak az imám maradt nyugodt. És Gül Baba, a Rózsák Atyja csendes a sírjában. 0 még látta Buda opnán a lófarkas zászlót s mikor ő erre járt, nemcsak házaló bosnyákok és szőnyeges perzsák kiáltották panaszosan az Allah akbart, hanem bizonyos Ali nevezetű budai basa is. Mert csak egy mondás maradt örök: — Alláh akbar... Szombatin] Viktor. Megint négy kalandvágyó komáromi fiú vágott neki a nagyvilágnak. Ezeknek már messzebb sikerült menniük, mint a Dunamocsig eljutott három diáknak. — Vonatok jönnek, vonatok mennek. — Komáromtól Bécsíg. — .A bécsi levelező lap. — „Jól vagyunk és lóvirslit eszünk!“ — Eddig talán már Németországban járnak. A szerelem hatalma. Saját tudósitónktól. Nem tudjuk, hogy a napokban világkörutra indult három komáromi polgáriskolai tanuló példája után, vagy a saját ötletükből indult-e világgá az a négy magyarkomáromi fiú, akiknek messzebb sikerült eljutniok, mint az itteni kollégáiknak. Walter Ernő a pályaudvaron a berobogó vonatok utasainak árult cukorkát és mint vasúti cukorkaárus fiúnak, nem csoda, ha vágya támadt az utazásra, hiszen naponta sok sok vonatot látott jönni és menni, telve utasokkal, akik rövidebb-messzebb útra mennek. Amikor egy-egy vonat elhagyta a komáromi pályaudvart, a szive mindig összefacsarodott, hogy hát ő mért nem utazhatik messze, messze. Ezeket a mindegyre növekvő vágyait aztán elmondogatta a barátainak: Both Lajos pincérfiúnak, Grátz Virgil asztalos segédnek és Cseh Ferenc fiúnak. Az utazási vágy hamarosan ráragadt a többire is és különösen Both Lajos szive volt fogékony az utazási vágyak iránt, hiszen ő is a pályaudvaron volt alkalmazva és mint pincérfiu, fröccsöt és sört árult az érkező vonatok utasainak. Az ő lelke is sóvárgott az utazás után és két ilyen nagy vágyakozó mellett nem csoda, ha a másik két barát is szívesen szőtte a világkörútról szóló álmokat... Szűk lett nékik egyszerre a szülői ház. Elhatározták, hogy elszöknek hazulról, vándorútra kelnek. Titkos elhatározásukat aztán tett követte. Egyik este jól bevacsoráztak és vacsora után búcsú nélkül elhagyták a szülői házat. Négy családnál hiába várták haza a gyermekeket. Négy házban azon az éjszaka nem aludtak, mert a kétségbe-Komárom, — április 22. esett szülők egész éjjel virrasztottak. Hiába várták hazajöttüket, azok még másnap se jöttek haza. A szomszédok, ismerősök se tudtak semmit se a gyermekekről. A kétségbeesett szülők a rendőrséghez fordultak, azonban a rendőri nyomozás se vezetett semmi eredményre. Végül harmadnapra levelező lapot hozott a posta Cseh Ferenc szüleinek Bécsből. A levelező lapon Írják a fiuk, hogy nagyon jól érzik magukat és pompás lóvirslit esznek. Azt is Írják, hogy ne aggódjanak a szülők értük és ne kerestessék őket, mert már hazafelé indulnak. Ez az Ígéret azonban csak félrevezetés lehet, mert az ígéret dacára még mindig nem tértek haza és a hazaindulást csak azért Ígérik, hogy a szülők ne kerestessék őket és igy előnyt nyerjenek az utazásban. Közben kiderült, hogy Grátz Virgilnek az ideálja Németországba költözött és Grátz látni akarja az ideálját és valószinüleg odacsalja a három társát is. A fiuk valószinüleg tovább vándoroltak a német határ felé. A komáromi rendőrség a levelező lap alapján megkérte az osztrák hatóságokat, hogy a szökevényeket körözzék és ha elfogták őket, toloncolják a szökevényeket haza Komáromba. G yermeklányt keresek $ esy 4 éves fiú mellé. Cím a kiadóhivatalban. ao3 SZANATÓRIUM Dr. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komám©, D$ák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Díathermía, Röntgen villanyos; masszage. s Dr. Körte Ferenc operája. Ebben a városbane kétségtelen, hogy sokan fáradoznak a zene fellendítése érdekében, akár saját kompozíciójuk előadásával, akár mint karmesterek, vagy mint előadók. Hogy ezek a zenei törekvések mily hatással vannak a közönségre és milyen mértékben sikerül mélyebb gyökeret vetni az ataszolut zene műveléséhez és népszerűsítéséhez, az mindig az illető muzsikus képességétől és tudásától függ. Bizonyos, hogy az utolsó évtized zenei fejlődése általában új problémák, új kötelességek elé állítja a muzsikusokat. Egyfelől az új harmónián alakuló zene uralma, másfelől az új szórakoztató jazz- és szalonzene, melynek sajnos elég sokan behódolnak, megnehezíti a klaszszikus zeneszerzőknek a kívánt sikert. De azért a talentum mindig utat tud törni magának. Ezt látjuk dr. Körte Ferenc zeneszerzőnél is, akinek műveit már országszerte ismerik. Legutóbb a Masaryk-ünnepélyen hallottuk egy ouvertürjét, amit Honza cimü operájához irt. E zenekari műve is már lényegesen mutatja a szerző egyéni kvalitásait. Nevezetes ebben az opera örök problémájának, a harmóniának eredeti költői intuícióval készült megoldása. Itt valóban a zenéért van a cselekmény, a király kihirdetése a királykisasszony kezének elnyeréséért, a sárkánnyal való viaskodás, majd a királykisasszony kezének elnyerése végén a diadal. Ez mind alkalom az emberi lélek legfinomabb rezdülésének zenei felidézésére. A kiváló zeneszerző most egy újabb művén dolgozik. Egy rapszódiát készít zenekari kísérettel, amelynek megjelenését örömmel várjuk. Weisz Emma Komáromban a Kossuth téren, 34 éve fennálló SliiÖÖI nyugalomba vonulás miatt elad O. Cím a kiadóban. 813 A komáromi bencés gimn. Jókai-csapata rendezésében a szegénysorsu cserkészek nyári táborozása javára 1932. május 1-én cl. u. 4 órakor és este 8 órakor a Legényegylet színháztermében tavaszi vidám eserfséssest lesz, í. Vígan fiúk, cserkészfiúk... ének és zenekari induló. Éneklik a cserkészek és zenével kíséri a gimn. szimf. zenekar Krizsán József vezetése alatt. 2. Prológ. Mondja: Kocsis Károly cserkészparancsnok, Mrenna József orsz. magyar cserkésztitkár. 3. Rádiós helyszíni közvetítés a komáromi cserkészek szklenói táborából. Három liangkép. Irta és rendezi Bíró Lucián. Személyek: Színpadon: Szpíker: Juba Ferenc, parancsnok: Bugyi Géza, Duci: Langsádl László, 20 cserkész és Bandi, Feri, Lajcsi, Csika stb. Páholyban: mama: Riszdorfer Maca, papa: Balogh Kálmán, nagybácsi: Rozs József, Pistike: Neuwirth József. 4. Göre Gábor bíró úr mögtapasztalja a Isörkészkabarét. Irta: dr. Borka Géza. Rendező: Kocsis Károly. Személyek: Göre: Basilides Ábris, Durbints sógor: Nyáry József, Iválsa cigány: Csukás Andor, Csörkésztisztúr: Riszdorfer Ferenc, Szavalóművész: Majthényi László. Szünet. 5. Lehár: Cigányszerelem. Induló. Zenekar. fi. A hideg borogatás. Irta és rendezi: Szombathy Viktor. Személyek: Horváth Imre, Dosztál Endre, Nagy Antal, Schwitzer András, Schwartzer Károly, Germán János. 7. Kátsa behatol a »eserkiset« lényegébe. Irta: dr. Borka Géza. Rendezi: Kocsis Károly. Személyek: Kátsa cigány: Csukás Andor, rajkók: Bódy Ödön és Tóth László cserkésztiszt: Riszdorfer Ferenc. 8. Odysseus Polyphemos barlangjában. Antik burleszk. Irta és rendezi: dr. Borka Géza. Szemének: Odysseus: Zoltán György, Polyphemos: Hantos Ádárn, Homéros: Bolemann Iván, görög vitézek: Szász Levente, Langschádl László, Mehríi Béla, Basilides Zollán, Szabó Ernő, Dénes Dezső, Martsa Sándor, Vlcsek István, Neuhauser Endre. 3. Fiúk, fel a fejjel... Cserkész himnusz. Ének és zenekar. (Mindenki felállI) Jegvek elővételben mindegyik előadásra kaphatók Spitzer Sándor könyvesboltjában, Nádor u. 29. I. hely 10.—, II. hely fi.—, III. hely 4.— Ke. Állóhely 2.—, karzati álló 1.— Ke. Családjegy: 3 drb. I. hely ára összesen 25.— Ke, 3 drb. II. hely ára összesen 15.— Ké.
