Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-20 / 31. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. április 20. Érsekújvárba is bevonult a Hyppolit, Csortos, Góth és Kabos Gyula szenzációs 100%-os, végig magyarul beszélő hangos filmje. Játssza: a Rádió-Mozgó csütörtöktől, április 21-től 25-ig. Előadások: hétköznapokon 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 209 Vidékiek gondoskodjanak jegyeikről: Telefon 29. szállítását, mint azt a népszövetségi paktum 8-ik szakasza meghatározza, csak etappeokban és rövidebb időközökben történő revíziók segítségével lehet megvalósítani. A csehszlovák delegáció határozata mellett Fierlinger követ és Benes dr. külügyminiszter is nyilatkozott a kérdésben, a hivatalos jelentés szerint az angol és olasz külügyminiszterek nem utasították vissza a javaslatot, ami mindenesetre arra mutat, hogy a főbizottság minden oldalon megnyilvánuló véleményt kész tárgyalás alá bocsátani. A főbizottságnak ez az előzékenysége azonban nem képes megoldásra vinni a fontos kérdést, amely az igazi béke egyik létalapja s bár az egész világ nagy figyelemmel várja a genfi konferencia döntését, a kérdés tárgyalásának mai ismert menetéből nem igen lehet arra követlett tartotta a Komáromi Dalegyesület vasárnap, április 17-én délelőtt 69-ik évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok igen szép számban gyűltek egybe. A közgyűlés elnök és ügyvezető elnök választással volt összekötve s részben ennek is volt tulajdonítható a kivételes érdeklődés. A közgyűlést Bartos Frigyes társelnök vezette, aki a megjelenteket melegen üdvözölte és a törvényes formaság elintézése után a közgyűlést megnyitotta. Majd felkérte Fülöp Zsigmond ügyv. elnököt, hogy az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését terjessze elő. Az ügyvezető elnök jelentésében összefoglalta a Dalegyesülelnek 1931. évi működését és az azzal kapcsolatos eseményeket. Bevezető soraiban keresztmetszetét adta a magyar kulturális célú egyesületek mai igen súlyos helyzetének és a már-már közönyössé váló magyar társadalom összefogó pártfogását s áldozatkészségét kérte a magyar dalkultura becsületes szolgálatában hét évtizedet eltöltött Komáromi Dalegyesület részére. Kegyeletes megilletődéssel emlékezett meg a jelentés a Dalegyesület elhunyt, felejthetetlen emlékű elnökéről, Kathona Sándor ny. járásbíróról, aki négy évig állott,az egyesület élén s akinek példátlan buzgalmú vezető munkássága az egyesületnek megerősítésére és virágzására szolgált. A Dalegyesület örök hálájára és tiszteletére érdemes a mindenki által szeretett, áldott emlékű elnök. Szintén kegyeletes szavakkal adózott a jelentés Peredy Géza dr. ügyvéd, az egyesület volt egykori alelnökének és választmányi tagjának, aki szintén elköltözött az élők sorából. Mindenkor szívén viselte az egyesület érdekeit, emlékét megőrzi a kegyelet. Majd áttért az elnöki jelentés a működőkarnak az elmúlt évben kifejtett, minden dicséretet kiérdemlő tevékenységére, amely előtt a legnagyobb elismeréssel adózott. Kiemelte a jelentés a működőkarnak a lévai dalos versenyen való közreműködésével elért fényes eredményt, amely szerint 11 dalárda között a Pozsonyi Toldykör férfikara után a második helyet nyerte el és rámutatott a működőkarnak a március 5-én tartott filharmonikus hangversenyén bemutatott magasszinvonalú művészi teljesítményére, amellyel a kar bebizonyította, hogy a legnagyobb feladatokra képes. A vezetőség jogosan tekint ezekntán a legszebb reményekkel a működőkar további munkálkodása elé, a mely még sok sikert hozhat a Dalegyesületnek. Bendkívül meleg elismeréssel adózott az elnöki jelentés Schmidt Viktornak, a Dalegyesület nagytehetségű, kiváló karnagyának, akinek az elért sikerekből oroszlánrész jutott s akinek vezetése alatt a működőkar számban is tekintélyesen megnövekedve, a legnagyobb összhangban működik és a Dalegyesület fényes múltjához keztetni, hogy a leszerelés, illetve a fegyverkezés csökkentésének kérdésében végleges megegyezés létesüljön. Ha a konferencia delegáció tagjai rá tudnának helyezkedni arra az alapra, amely szerint egyöntetűen követelnék a fegyverkezés lehető legalacsonyabb mértékre való leszállítását, akkor talán döntést is lehetne elérni, azonban erre még, sajnos, nem érett meg teljesen az idő. Az egoista nagy államok egymástól való rettegésükben olyan bizalmatlansággal viseltetnek egymás ellen, hogy szinte kizárt dolognak lehet tartani ezidő szerint a megegyezést. Pedig a világ feszülten várja a döntést, amely az emberiség sorsára nagy kihatással lenne és olyan nyomástól szabadítaná meg a lelkeket, amelynek megszüntetése egy csapásra megváltoztatná a mai reménytelen helyzetet. méltóképen a sikerek egész sorozatát szerzi meg. Igaz köszönet és elismerés illeti a derék karnagyot eredményes munkálkodásáért. Beszámolt a jelentés arról is, hogy a Dalegyesület részlvetl a Lévai Dalárda 60 éves fennállásának jubileumi ünnepén, amelyen a testvérdalárdát szeretettel köszöntötte. Résztvett a Komáromi »Egyetértés« Munkásdalárda zászlóavatási ünnepélyén is s e megemlékezéssel kapcsolatban meleg hangon utalt a jelentés arra a testvéri viszonyra, amely a két ugyanazon célért munkálkodó dalos egyesület között fennáll. Mindkét jubiláló daltestületet a közgyűlés is üdvözölte. Közreműködött a Dalegyesület működőkara a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylel fennállásának 50-ik jubileumi ünnepe alkalmából a ref. templomban tartott templomi ünnepélyén, valamint a Jókai Egyesület által rendezett Kazinczy-ünnepélyen is. Az elnöki jelentés röviden megemlékezik még az egyesület anyagi viszonyairól is, amelyek meglehetősen szűkösek és amelyek leküzdésére a vezetőségnek megfelelő módot kell találnia. A közgyűlés a jelentést egyhangúan tudomásul vette, azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglalta és a benne foglalt javaslatokat magáévá téve, a közgyűlés mélységes fájdalmát fejezte ki Kathona Sándor elnök elhunyta fölött, akinek érdemeit és feledhetetlen emlékét megörökítette. Jegyzőkönyvbe iktatta a közgyűlés Peredy Géza dr. emlékét is és hálás elismeréssel adózott a működőkarnak és kitűnő karnagyának, akiknek nevét külön is beiktatta jegyzőkönyvébe. Köszönetét szavazott a hangversenyeken a zenekarokban közreműködött Patlió Flórisnak, Komlós Dezsőnek, Papp Endrének, Nagy Árpádnak, Fritsch Vilmosnak, Hartmann Sándornak és Weisz Lászlónak! s a 12. gyalogezred parancsnokságának a katonai zenekar több jeles tagjának átengedéséért elismerő köszönetét mondott. Bartos Frigyes társelnöknek, ifj. Nagy János titkárnak, Herczegli István háznagynak, Almúsy Gyula és ifj. Rózsa Pál jegyzőknek, valamint Vörös Béla pénztárosnak buzgó munkálkodásukért elismerő köszönetét szavazott a közgyűlés. Majd Vörös Béla pénztáros előterjesztette a múlt évi számadásokat, amelyek szerint a bevétel volt 12316 K 21 f., kiadás 12058 K 20 f., pénztármaradvány 258 K 01 f. A vagyonkimutatás szerint az egyesület vagyona 38976 K-t tesz ki. A számadásokat a közgyűlés elfogadta és a felmentvényt a vezetőségnek egyhangúan megadta. Az 1932. évre a tagsági dijat 20 koronában állapította meg a közgyűlés, amely a folyó évi költségvetést 10.000 K-ban irányozta elő. Ezután következett az egyesület elnökének megválasztása. Bartos Frigyes társelnök javaslatára a közgyűlés a Dalegyesület «Jnőkévé Fülöp Zsigmond igazgatót, az egyesület 11 éven át volt érdemes ügyvezető elnökét választotta meg egyhangú lelkesedéssel. Az uj elnököt a működőkar a jelige eléneklésével, a közgyűlés tagjai pedig felállva hosszantartó lelkes éljenzéssel üdvözölték. Az egyesület megüresedett ügyvezető elnöki tisztére a közgyűlési elnök indítványára egyhangú lelkesedéssel Kovách Tihamér gyógyszerészt, a Dalegyesület áldozatrakész alapító tagját választották meg a közgyűlés lelkes éljenzése közben. Az új elnököket Bartos Frigyes társelnök közvetlen meleg szavakban üdvözölte és beszédében arra kérte őket, hogy mint eddig, úgy ezután is további önzetlen odaadással munkálkodjanak az egyesület élén. Fülöp Zsigmond elnök a közgyűlésnek iránta megnyilatkozott kitüntető bizalmát megköszönve, kijelentette, hogy az elnöki liszt betöltésénél a Dalegyesijlet nagyemlékű, feledhetetlen első elnökének, Molnár Ádámnak példája fogja vezetni, akinek az egyesület megalapításában kifejezésre juttatott irányelvei mutatják előtte a magyar nemzeti dalkultura céltudatos útját. Amint hét évtizeden az alapító áldott szelleme irányította az egyesületet, úgy ezentúl is ő lesz vezérlő csillagunk. A nemzeti tradíciók ápolása, az eddigi vezetők példája szerint folytatandó magyar kulturmunka eredményes teljesítéséhez kéri a tisztikar és választmány, valamint a Dalegyesület valamennyi tagjának támogatását, hogy naggyá, erőssé és virágzóvá fejleszthessék a hetvenéves Dalegyesületet. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszéd után Szijj Ferenc dr. ny. polgármester, a Jókai Egyesüld kiváló elnö-Saját tudósítónktól. A kereskedő és iparostársadalomnak régi rendezetlen problémája a záróra kérdése. Hosszú idő óta folytak a harcok a hatóságokkal a különböző záróra rendeletek kibocsátása miatt. Pozsonyban a záróra be nem tartása miatt egy kereskedőt a pozsonyi főjegyzői hivatal pénzbírsággal büntetett, annak ügyvédje panaszt adott be a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz. A panaszban az ügyvéd az Ítélet megsemmisítését kérte azon az alapon, hogy a főjegyzői hivatal vonatkozó számú rendeletének nincsen törvényes alapja és igy arra való hivatkozással nem lehet senkit büntetni. A záróra kérdésről az 1913. évi XXXVI. t. c. rendelkezik és ez világosan kimondja, hogy a zárórát csak a kereskedelmi minisztérium szabályozhatja vagy pedig a városi képviselőtestület, de ezt jóvá kell hagynia a kereskedelmi minisztériumnak. A 125—27. sz. törvény, amelynek alapke fejezte ki forró üdvözletét az új elnöknek a Dalegyesület tagjai részéről s megragadó beszédében nagy örömét fejezte ki, hogy' a Dalegyesület élére a minden közéleti működésében nagy önzetlenségéről, kötelességtudásáról és puritán, nemes gondolkozásáról ismert Fülöp Zsigmondot sikerült megnyerni. Az uj elnök eddigi eredményes működése a Molnár Ádám elnök által írt jeligében foglalt gondolatok megtestesítését mutatja s mint az egyesület boldogemlékű alapító elnökének egyik családtagját, mély meghatottság fogja el, hogy az új elnök feledhetetlen nagy elődjét választotta vezérlő példának működésében. Szívből köszönti az elnököt és sok sikert kíván működéséhez. A nagy hatást kiváltó beszéd után Kovách Tihamér ügyv. elnök emelkedett szólásra s beszédében közvetlen szavakkal vázolta azokat a teendőket, amelyek a Dalegyesület új vezetőségére várnak. Meleg szavakkal buzdította az egyesület tagjait a Dalegyesület iránti állandó érdeklődés és szeretet ápolására és készséggel ajánlotta fel munkálkodását az egyesület javára. A közgyűlés lelkes éljenzéssel üdvözölte az ügyvezető elnököt, akinek általános rokonszenvnek örvendő személyét örömmel látja az egyesület elnökségében. Végül a közgyűlés a választmány előterjesztett indítványára egyhangúan elhatározta, hogy az egyesület fennállásának 70-ik évfordulóját, az 1933. évben zászlóavatással egybekapcsolt országos dalos ünnepély keretében fogja megünnepelni, mely után a közgyűlést az elnök az új elnökök éltetése mellett bezárta. Komárom, — április 1 ján a nevezett hivatal a zárórarendeletet kiadta, jogot ad ugyan bizonyos állami hivatalnoknak rendeletek kibocsátására, de a közrend, közcsend, közbiztonság és közerkölcs védelmére, de ezt is csak abban az esetben, ha ezek a kérdések kifejezetten a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak. A záróra kérdése — mondja a panasz — nem tartozik a fentemlitett fogalmak alá és ennek rendezését a törvény kifejezetten a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe utalja. A legfelsőbb közigazgatási bíróság teljes mértékben magáévá tette az érvelést és 1932. március 7-én tartott ülésén 4655/1931. számú határozattal törvénysértés okából („Pro nezákonost“) megsemmisítette az Ítéletet. A legfelsőbb közigazgatási bíróság határozatának indokolása kimondja, hogy a pozsonyi jegyzői hivatal 1929. november 9-én kiadott rendelete, amely a zárórát Pozsonyban szabályozza, „mint Nagv érdeklődés mellett tartotta a Dalegyesület 69. évi közgyűléséi A közgyűlés kimondotta, hogy az egyesület fennállásának 70-ik évfordulóját 1933-ban országos ünnep keretében üli meg — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 19. Rendkívüli nagy érdeklődés mel-A legfelső közigaz. bíróság fontos döntése a zárórák rendjére nézve. A zárórát csak a kereskedelmi minisztérium szabályozhatja. A záróra be nem tartása miatt megbüntetett kereskedő ügyvédje a legfelső közig, bíróságig vitte föl az ügyet és most ebben a kérdésben döntött a legfelsőbb bíróság.
