Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-20 / 31. szám
1982. április 20 »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal illetéktelenhivatal rendelkezése“ érvénytelen és annak alapján kihágásért senkisem büntethető. Magától értetődik, hogy a döntés nem érinti a vasárnapi munkaszünetet és még kevésbbé az alkalmazottak nyolcórai munkaidejét vagyis, ha a kereskedők nyitva is tartják üzleteiket a nyolcórai munkaidőn túl, nem kényszeríthetik az alkalmazottakat munkára„Isten nekem úgy rendelte el, hogy elhagyjam a családi házat...“ Három komáromi polgáriiskolás fiú kalandos szökése világgá, de Dunamocsnál tovább nem juíhsttnk. Saját tudósítónktól. — április 19. A May Károlyok, Wallace Edgárok és Sven Hédinek könyvei egyre kisértenek. A romantikus hajlandóságú ifjúság lelkében mindig is él a vágy: világgá menni, de kevesen vannak, akik ezt valóra váltani igazán merik. A háború alatt érte el legmagasabb számait a statisztika e szökéseket illetőleg, aztán nagyon aláhullott a kalandos vérű fiatalok száma, mig most a sok mozi, rádió és mechanikai újítás világában újra fellendült a kalandvágyók utazási kedve. Az újságok úgyszólván naponta adnak hirt kis diákgyerekek kalandos szökéséről, akik útnak indultak és többkevesebb szerencsével eljutnak a szomszéd városig. Hétfőn Komáromban is megtörtént az első tavaszi szökés. Három polgáriiskolás fiú napok óta tervezte, hogy világgá indul. Szűknek tartották Komáromot, világot akartak látni s mint detektívek s hajóskapitányok szomjaztak szenzációk után. Alig kezdett melegen sütni a jó tavaszi nap, nyakukba vették a világot s hétfőn el is indultak a nagy Duna mentén. Tanáraiknak feltűnt á hiányzás és átüzentek a gyerekek szüleihez, akik keresni kezdték gyermekeiket. Két kis fiú megható levelet irt szüleinek, a harmadik minden híradás nélkül „lógott meg.“ Az egyik levél igy szólt: „Isten nekem úgy rendelte, hogy elhagyjam a családi házat. Ne haragudjanak. Ha nyomorult életet fogok élni, azt magamnak köszönhetem. Nem akartam öngyilkos lenni, inkább elmegyek.“ A levelet a szülők a fiú szekrényében találták meg. Nyomban értesítették a rendőrséget, amely telefon utján tudatta a szökésről a környéki községek csendőrőrseit, egészen Párkányig. Estefelé már meg is érkezett Dunamocsról a jelentés: a csendőrök feltartóztatták a három bátor utast, akik elszántan, pénz és élelem nélkül, nagy hittel és törhetetlen reménnyel vágtak neki a nagy ismeretlennek s valószínűleg az Ipoly medrében akartak átlábolni Magyarországra, onnan pedig meg sem akartak állani a Fekete tengerig. Szerencse, hogy telefonogramrr. is van a világon. A fiuk szülei azonnal a gyerekek után mentek s boldogan hozták őket vissza az autóbusszal. Egyelőre most az a tervük, hogy leteszik az osztályvizsgát, azután lépnek a nagy Vámbéry nyomdokaiba, mert összesen tizenegy koronával mégsem lehet akadálytalanul Afrikába jutni. dással is nemzeti kultúrát szolgál, a magyar iparosifjuságból lesz a nemzeti kisebbség egyik erős és szegénységében is kitartó rétege: a kispolgári iparosság, valóban megérdemlik, hogy törődjünk velük. A színdarabot megismétlik vasárnap este. (i. g.) * Közkívánatra április 24-én, este 8 órakor ismétlik meg az ipariskola műkedvelői nagy sikert aratott szinielőadásukat a Kath. Legényegylet színháztermében. Előadásra kerül: GÓL vígjáték 3 felvonásban, a Belvárosi színház volt műsordarabja. Jegyek elővételben a Derzs-féle cukorkaüzletben kaphatók. Középeurópai valuiakonferencia. Az a meggyőződés, hogy Középeurópa gazdasági újjászervezését a középeurópai valuták végleges rendezésének kell megelőznie, különös jelentőséget ad annak a konferenciának, amely május hó 14-én kezdődik Budapesten és amelynek főtárgya azoknak az eszközöknek megállapítása, amelyek útján a fennforgó devizakorlátozások lebonthatók és a nemzetközi áru és fizetési forgalom normális mederbe terelhető. A konferenciát, amelynek programját most véglegesen megállapítanák. Hantos Elemér fogja megnyitni és a magyar kormány nevében Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében Éber Antal elnök és Magyarország Középeurópai Intézete nevében Gratz Gusztáv elnök fogja üdvözölni. Az előadók sorában szerepelnek Hahn Albert (Frankfurt), Herzfelder Ödön (Berlin), Hryntschak Sándor (Wien), Jelűnek Frigyes (Brünn), Krzyzanowski Adám (Krakau), Meinl Gyula (Wien), Mi lobar Fran (Zagreb), Mlynarski Felix (Varsó), Pályi Menyhért (Berlin), Reisch Richard (Wien), Röpke Vilmos (Marburg), Slavcscu Viktor (Bucarest), Stuck! Henrik (Basel). A konferenciára vonatkozó utazási és egyéb kedvezményeket a konferenciának a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában (V. Szemere u. 0.) lévő titkársága közli az érdeklődőkkel. Óraszerkezeílel gyújtották föl az asztalos műhelyt. Konszernt alakítottak biztosítási csalásokra. Komárom, — április 19. Gubisa István, Foltán László, Foltán Erzsébet, Apa János, Apa Jánosné és Gubisa Istvánná ipolyszakállasi lakosok formális szervezetbe tömörültek különféle lopások, biztosítási csalások és orgazdaságok intézésére. Az akciót Gubisa István kezdte, aki fegyvert lopott és eladta. Majd a vasútállomás raktárát törte föl, ahonnan árut lopott, később pincékbe tört be, ahonnan bort tulajdonított el. Közös erővel felgyújtották Folton László asztalosműhelyét s mikor a 17.000 koronára biztosított műhely leégett, 9000 koronát felvettek s megosztoztak az összegen. A műhely felgyujtását életrevaló találmánnyal eszközölték: kitaláltak egy óraszerkezetre járó lámpát, amit betettek egy ládába s mikor már senki nem volt a műhelyben, a lámpa szétpattant és felgyújtotta a műhelyt. A komáromi bíróság most tárgyalta ügyüket s mivel már Gubisa István rovottmultu volt, egyévi és hathavi börtönre, Foltán Lászlót nyolchavi börtönre Ítélte. Foltán Erzsébetet felmentették, a többi bűntársakat 14—14 napi fogházra ítélték. Slyasis» és lerjísiM s legjobb taigpr lapöt » Komáromi Lapokat Komáromi ucca Díszítik a várost, de nem sok esztétikai öröm van benne. Szokott az igy lenni, hogy a terv, a szándék gyönyörű, a kivitel azonban csonka. A Kórház-tér kis parkjáról szólunk. Ez a kis tér már régóta arra rendeltetett, hogy néhány fája alá kies ligetkét, pázsitot, avagy virágot ültessen a gondos, szépítő kéz. Végre el is jutottunk odáig, hogy elvben „elhatároztatott“ a Kórház-tér kiessé és vonzóvá tétele s a tavaszi esők elmúltával a tenyérnyi helyet felásták, körülkerítették s előreláthatólag be is ültetik virággal. Ez helyes, mert a komor katonai kórház s a tér sarkán húzódó kopott, gondozatlan, használhatatlan és rozsdás kis „pavilion“ közelsége megkívánja az esztétikai ellensúlyozást. De mi történt? Az történt, hogy a felásott kis virágágy körül hatalmas karókat vertek be, a karókat ötszörösen körülkerítették vastag dróttal s tetejébe még szöges drótot is húztak végig. így most az egész park olyan, mint valami harctéri emlék, drótakadály, szöges fedezék. Néhány úgynevezett „spanyol lovas“ hiányzik még a tér közepére, két gyorstüzelő ágyú és kanyargós futóárok . . . A terv, mondjuk csak meg, szép és kellemes, a kivitel azonban primitiv. Minek oda az a falusi piacokra emlékeztető vastag karó, az a borzalmas szögesdrót, szegény tenyérnyi kis virágágy köré? ^Rendben van. Kerítés kell s nem is a kerítés elve ellen szólunk. A sok járókelő, vásári ember ellen védekezniük szükséges szegény virágoknak. Hanem miért kellett harctérré varázsolni a Kórház-teret, mért kellett szöges drótakadályokat közszemlére tenni, mért kell falusivá, kezdetlegessé zül- Ieszteni ezt a kis parkot? Nyögnek a nagy hegyek s megszületik a kis egér. Beverik a karókat, körülkerítik hatszoros dróttal s közötte szerényen fog meghúzódni két árva muskátli. Úgy fogja magát érezni, mint a kis Miki egér a rettenetes börtönben. Szegény kis virág, amely odakerül a drótakadályok mögé! Könyörögni fog, hogy szabadítsák ki onnan. Formásabb kerítéssel el lehetett volna intézni az egészet, meg egy kis szépérzékkel. Talán úgy, mint azt a Pandató- és Megyercsi-utca szögében tették! Ha már a virágot úgyis lopják, elég lett volna akkor egy kis friss gyöp. S mi lesz a Széna-térrendezésével? Az még mucsaibb. Szöges drótok nélkül, spanyol lovasok és gépfegyveres alakulatok nélkül kérünk egy kis szemnek való felfrissülést a Széna-térre is, ha már a Deák Ferenc ucca aszfaltozása sohase lesz befejezve és újból sártengerre van kilátásunk, nem szólva az állandó esti sötétségről, ami a közvilágításnak nem nagy dicsőségére szolgál.. . Heti piac. Hétfő lévén, kinéztünk egy kicsit a hetipiacra is, vájjon mi újság ottan? Nem sok. Kereslet, kínálat egyaránt lanyha volt s a Kossuth-téren csak széna-szalmában volt forgalom. Hatalmas hetényi, szentpéteri szekerek állottak az ut szélén és kellették portékájukat, a szénát, ami negyven korona egy mázsa és a szalmát, amiből egy bácsi ugyancsak erősen kinálgatott. Csomóját háromért. Mondják, hogy drága a takarmány s például az izsaiak teljes egészében itt veszik az állatok etetésére valót, annyira nem termett nekik a múlt évben. Néhány vidám disznó is hevert a szekerek mélyén. Kövérek nem igen akadtak, a rekordot egy százhetvenes fekete koca vitte, tizenöthónapos volt, no, korai halálra Ítélték . .. öíhetvenes átlaggal kelt el. Láttam egy kedves fiatal párt, azt kettőszázötvenért adta el fájó szívvel nevelő-gazdája, pausálban. Az egyetlen mutatványos bódé zárva volt. Inter arma silent musae . .. A dunaparti piacon a vályúkból mind elhordták már a halakat, mire odaértünk, pedig az egész piacon nincs érdekesebb látvány, mint ficánkoló hala-Ä Komáromi Iparis* kola műkedvelő előadása. Gól, vígjáték 3 felvonásban, irta: Kelemen Viktor. A Komáromi Ipariskola vasárnap este érdekes és sikerült előadást tartott a Legényegylet nagytermében. Szinrekerült Kelemen Viktor háromfelvonásos vigjátéka, a Gól. A kézműves és kereskedő ifjúság oktatásügyének hivatott vezetője Telkes Mihály iskolaigazgató gyakorlott kézzel választotta ki a színdarabot, amely arról szól, hogy egy hires futballista, aki a futballrajongók előtt nagyobb tiszteletben részesül, mint egy született mágnás, beleszeret egy gazdag gyáros lányába. A bonyodalmat aztán az okozza, hogy a bölcsészettan-hallgató kislány, akinek szemében Voltaire s a többi filozófus mégis csak különb legény, mint egy centercsatár, kereken visszautasitja a heves és szerelmes Rómeót, aki centercsatári dresszben intézi az első szerelmi ostromot. De baj van a papával is, mamával is, akik a -lányuk házasságkötését üzleti érdekük józan szemüvegén nézve inkább a konkurrens vállalat bárója kezére kívánnák hozni. A bajt aztán fokozza, hogy van a családnak egy olyan ügyvéd tarátja, aki mint futballrajongó, a szerelmes centercsatárban világnagyságot lát és igyekszik a nagy bajt kibogozni, ami a végén aztán sikerül is, mert a szerelem, — legalábbis a színpadon— mégis erősebb minden bárónál és minden gyárnál. Az egész darab elejétől végig fordulatos, a szereplők kitűnő játékukkal minden tekintetben megérdemelten végezték ezt a szindarabjátszást. Sándor, az apa szerepében Mar its? István első szerepében a deszkákon azt bizonyítja, hogy kiváló műkedvelő talentum, szokatlan mérsékléssel és önfegyelemmel maradt meg szerepkörében. Felesége szerepében Kovács Dudus diszkrét játékával nyújtott igen jó alakítást. A Sári szerepében Balogh Ilonka finoman játszott, a kis filozoptrina komolykodásából kedvesen és szerephüen formálódott át a darab változatos jelenetein keresztül szerelmes kislánnyá. A másik főszereplő Erdős II. a hires futbalista szerepében Kitzing József, szépen megállotta a helyét. Sok ügyes jelenetéért kapott megérdemelt tapsot. Pompás figurái voltak a darabnak Edus szerepében Pollák Miklós, Varga János Egon báró szerepében, rutinirozott műkedvelő volt, Lia szerepében Lelkes Annuska kitünően érzékeltette a modern lányt. Állandó kacagásban tartotta a közönséget Svarcz szerepében Habara Vilmos, aki a gyár öreg alkalmazottjának kitűnő kabinet alakításával tűnt ki. Igen jól játszott a szolga szerepében Papp József. Kisebb szerepeikben dicséretet érdemelnek Mráz Jolánka, Kreschka Margit, és Kohn Teri. Az egész előadás rendezése valóban méltó elismerést érdemel. Telkes igazgatón kívül, aki a szinrehozatalnál elsőrendű érdemeket szerzett, Vázsonyi István, az ipariskola volt növendéke fáradságot nem ismerő munkásságának köszönhető, hogy a darab simán, gördülékenyen ment. A súgó Ehrenthal Miklós volt. Az előadás előtt s a szünetekben az iskola saját zenekara Nagy Ferenc primás vezetése mellett szórakoztatta változatos műsorral a közönséget. Még egyet meg kell említeni az előadásról: sajnos a kézműves ipar, a kereskedelem és a magyar kulturtársadalom sok vezető egyéniségét s magát a magyar kultúrát szerető, szokásos nagy-közönséget nem láttuk ott. Ha nagy is a szegénység, a magyar iparosifjuság ezzel a szindarab-előa-
