Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-02 / 26. szám
2. oldal 1932, április 2, »KOMÁROMI LAPOK« Kereskedelmi iskolát Komáromnak ! A Komárom-járási Kereskedelmi Grémium évi jelentése. komolyan venni, mert a bányák kisajátítására hiányzanak a megfelelő feltételek. Inkább demonstrativ jellege van a javaslatnak, amitől semmiféle érdemleges döntés nem származhat. A középeurópai kérdést tárgyalják a külügyi bizottságban. A képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön délelőtt kezdte nseg Benes A Keresztényszocialista Párt komáromi szervezetének a Komáromi Lapokban legutóbb (márc. 26.-i szám) megjelent nyilatkozatára a következőkben válaszolunk: 1. A Komáromi Lapok március 19-én megjelent 22. számában közzétett s a városbiró választással kapcsolatos való tényeket ismertető nyilatkozatunkat, melyet a kerszoc. párt nyilatkozata meg sem kísérelt cáfolni, teljes egészében továbbra is fenntartjuk. Ez a nyilatkozat minden kérdést érthető módon megvilágít. 2. A községi képviselőtestület 1923. évi városbiró választására visszatérni, kissé hosszadalmas dolog volna.Csodálatosan a kerszoc. párt elfeledkezik arról, hogy a választás eredményének kialakulásában akkorközrejátszott az a körülmény is, hogy a választó gyűlésen a kerszoc. párt egyik képviselőtestületi tagja (Fischer) nem jelent meg, helyettesről pedig már nem lehetett gondoskodni. Erről hallgat a krónika, de úgy látszik, hogy ezért is mi vagyunk a hibásak. 3. Jellemző a kerszoc. párt vezetőségének eljárására, hogy nyilatkozatában elferdítve idézi egyik kitételünket. Mi ugyanis március 19,-i nyilatkozatunkban a kerszoc. párttal meghiúsult tanácskozás után történt incidensről a következőket irtuk: „—azután mindnyájan eltávoztak, még csak a szokásszerinti köszöntést is mellőzve“ — amit a kerszoc. párti nyilatkozat idézőjel között igy közöl: „szokásuk szerint köszönés nélkül távoztak“. Az első pillanatra is nyilvánvaló a nagy különbség a két mondat értelme között, Haza megyek Nem irigylek senkit azért, Ha gyűjt vagyont, vagy hord babért, Csak azt, kit úgy szeret az ég, Hogy naponta mondhatja még: Haza megyek! Testét sok baj törhette meg, De ősz hajjal is még gyerek, Kire néz még anyai szem, Ki még egy kis házba izén: Haza megyek! Nem tudom én, hogy mi lehet, Tőrként járja át szivemet, Mikor hallom itt meg amott A nekem rég múlt dallamot: Haza megyek! Amig szemem könnyét ontja, Amíg nyom az élet gondja, Sóhaj hányszor tör szivemből: Nekem többé sohse csendül: Haza megyek! Drága két szó: Haza megyek!... Egy hang súgja: Te vén gyerek, Az idő nem soká várat S mondhatod majd, szegény fáradt: Haza megyek! FELEKY SÁNDOR dr. külügyminiszternek expozéja fölött a vitát. A vitában résztvevő szónokok pártállás szerint fejtették ki véleményüket a jelentésről, a kormánypártok szónokai természetesen helyesléssel fogadták Benesnek a középeurópai kérdésben elfoglalt hivatalos álláspontját, de az elhangzott ellenzéki képviselők beszédei alapos bírálattal illették a külügyminiszteri expozét. amit az általuk nagyon hangoztatott magyar közvélemény is észrevehet. Az ilyen ferdítés már magán viseli a rosszhiszeműség és tendencia bélyegét, mert a választó közönséggel szemben arra a sértő feltevésre ad okot, hogy az egy héttel előbb nyomtatásban megjelent közleményt önkényes megváltoztatásban lehet újra eléje tárni. Ez a módszer nem mutat sem tárgyilagosságra, sem keresztényi nyíltságra. 4. A keresztényszocialista párt eme módszere felmentene ugyan bennünket az alól, hogy nyilatkozatával tovább is foglalkozzunk, de mégis röviden kijelentjük, hogy a nyilatkozat fölvetett kérdéseire a kerszocpárt t. vezetősége megtalálja a teljes választ a március 19-én közreadott nyilatkozatunk második részében, amelyben az első helyettes városbirói tiszt vállalásának indító okaira világosan és részletesen kitértünk. A magyar közvélemény ebből már akkor megalkotta elfogulatlan Ítéletét, amely a magyar nemzeti pártra csak kedvező volt. „Az okosnak elég ennyi is!“ Komárom, 1932. március 31. A Magyar Nemzeti Párt komáromi szervezete. immammmmmmmmmma I SZOMBATHY VIKTOR: ÉN KEDVES NÉPEM című nagy sikert elért humoros novelláskötete (Kazinczy kiadás) kapható lapunk kiadóhivatalában. Beteg volt az asszony. Irta Büky György. — Jól aludtál, Gyönyörűm? Jobban vagy? A nagy, erős ember gyöngéden hajolt az ágy fölé, hatalmas karja csodálatos puhasággal emelte fel a szőke asszony szép, sápadt fejét és ügyesen igazította meg a párnát a feje alatt. A bágyadt szempárból ragyogó mosoly röppent feléje. — Jól, öreg Mackóm, az álmom is szép volt. A gyenge, fehér kéz becézgetve vette körül az izmos barna kezel. — Azt álmodtam, hogy ebédre voltunk hivatalosak a királyhoz. Az asztalon annyi mindenféle jó volt, hogy azt se tudtuk, mihez nyúljunk előbb. Én éppen rászántam magam és hozzá akartam fogni egy finom kalácshoz, amikor felébredtem. A férfi szomorúan nézett párjára. — Éhes vagy, ugy-e? És semmi sincs, amit adhatnék. Az asszony felkacagott, de mintha a szomorúság titokban ott csilingelt volna a nevetésében. — Nem baj, öreg Mackó. Most már jobban vagyok, magamra hagyhatsz és utána nézhetsz egy kis kenyérnek. A férfi nagyot nyelt. Kenyér! Két A Komárom-járási Kereskedelmi Grémium most adta ki évi jelentését, amelyből érdekes és élénk képe tűnik ki a Grémium multévi működésének. Az Ipartársulattól való békés elválás után önállóan szervezkedett meg a Grémium és négy szakosztályt, szakosztályaiban pedig több csoportot szervezett meg, valamint felállította a vidéki körzeteket is. A jelentés szól a Grémium vezetőállásainak betöltéséről, költségvetéséről, helyiségeiről, könyvtáráról, valamint a harminchét testületi tag elleni árverésnek egyezményszerü megelőzéséről s egyéb eljárásokról a pénzügyi hatóságoknál. Az egyesületnek 900 tagja van s a tagok legnagyobb problémája az adóteher. Az adóhátralékok orvoslására is minden lehetőt megtesz a Grémium s számos közbelépése a végrehajtások alkalmával eredménnyel járt. Kéri a jelentés a telefonszolgálat állandósítását is. A tanonciskolák modern fejlődését is programjába vette a Grémium, de, ami Komárom fejlődése szempontjából legfontosabb: kereskedelmi iskola felállítását kérik a komáromi kereskedők. A jelentés erről ezeket mondja: „Minden törekvésünk oda irányul, hogy ily kereskedelmi iskola városunkban is létesittessék. Ezen intézmény hiányát és szükségességét hosszú évek óta érezzük és azért már évekkel ezelőtt a Komáromi Kereskedők Testületéből a városi tanács utján kérelmeztük az Iskolaügyi Minisztériumnál a kereskedelmi iskola felállítását. A közel múlt napokban teljes aktualitást nyert a kérdés Arányi Gyula tanárnak Kereskedelmi Kamaránkhoz intézett beadványa által, melyben támogatást kér a Kamarától egy általa városunkban az Iskola- és Népművelődésügyi Minisztériumtól részére már beígért engedély alapján felállítandó két évfolyamos magán kereskedelmi iskola létesítéséhez. A Grémiumunkhoz véleményadás végett járási hivatalunkon át eljutott kérvényhez fűzött jelentésünkben a legnagyobb örömünknek napja már, hogy az utolsó falatot lenyelte, a többit eltette, hogy az aszszonvnak adhasson" belőle s ma reggel elfogyott, az utolsó darab is. Kimondhatatlanul kínozta az éhség és fázott is. A késő ősz fáradt napja minden erejét eltékozolta a ragyogásban, nem csoda, ha a meleg számára semmi se jutolL belőle. Hiába aranylott köröskörül az erdő, a mező, hiába csillogtak a vizek a nagy fénytől, a dér már vastagon takarta az ágakat és friss, csípős szaga volt a tiszta levegőnek a hidegtől. A férfi, hogy lerázza magáról a hideget, felkelt és az ablakhoz lépett. Domboldalban állott a kis ház, úgy építette meg a saját két kezével, hogy elhozhassa bele az asszonyt turbékoló párnak. Olyan is volt a kis ház, mint egy csöpp kalitka. Tiszta, fehérfalú, piroscserepes tetejű, benyíló konyhával és egy kis szoljával. Mire felépült, elfogyott a pénz is, csak éppen annyi maradt, hogy megesküdhettek. De pompásan volt megépítve a kis ház. A takaréktűzhelyet úgy csinálta meg a konyhában, hogy annak a fele átnyúlt a falon át a szobába és azt is fűtötte. Hej, de jó volna most tüzet rakni bele! Fel is kapta a fejét és vágyódva né. zett a közeli erdő felé, bizonyosan van elég rőzse az avarban, haza hozhatna jó csomót belőle. Éppen amikor erre gondolt, szállott feléje az asszony adtunk kifejezést a régi óhajtásunk megvalósítására reményt nyújtó kezdeményezéssel szemben és a teljes morális támogatáson kívül anyagi erőnkkel arányban álló segítséget is felajánlottunk. Csak azt a követelményt hangsúlyoztuk, hogy az iskola Csehszlovákia nyilvános kereskedelmi iskoláival azonos képesítést nyújtson.“ * Komárom város fejlődéséhez nagyban hozzájárulna egy kereskedelmi szakiskola felállítása, hiszen messze vidéken, Szlovenszkón nincs magyar nyelvű kereskedelmi iskola s a magunk részéről is örömmel üdvözöljük a kezdeményezést és végül az eszme valóraváltását! A Hitelvédő és Inkasso társ. kori. f. kirendeltsége. A Hitelvédő és Inkasso társ. kori. f. 1932. március 15-én Dunaszerdahely, fő-u.49 (Goldstein butorker. házában) Csallóköz, Galánta, Párkány és Komárom részére kirendeltséget «I állított fel. Uj tagok felvétele a kirendeltsé- g geknél az ismert feltételek mellett. R Akadémikus bál. Komárom, — április 2. Már csak egy nap választ el a holnap tartandó akadémikus báltól, de máris megállapítható, hogy az érdeklődés elérte tetőfokát és városunk fiatalsága a rendezendő bál hatása alatt áll. A rendezőség nagy agilitással és körültekintéssel látja el a mai időkben oly nehéz feladatát. Vidékről is számoisan jönnek, hogy élvezői legyenek az igazi jóhangulatu magyar mulatságnak. Reméljük, hogy az akadémikusaink által rendezendő mulatságon városunk magyar társadalma teljes számban megjelenik és úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni fogja ezen jótékonycélú bált. hangja: — Tán szabadság után vágyódik a Mackó? Hosszú volt a rabság a beteg asszony mellett? A férfi ijedten kapta el a fejét az ablaktól.- Azt nézem, Gyönyörűm, hogy vájjon van-e elég rőzse az erdőn? Hozni kéne belőle, hogy begyuj thassunk. — Eredj hát akkor. Én már . jól vagyok és nyugodtan várni foglak. — Jó, elmegyek. De sietni fogok és itt leszek mindjárt. Maradj az ágyban, nehogy eszedbe jusson felkelni, mert hideg van és újra megfázhatsz. Csókot cuppantott a fehér arcra, ami egyszeribe pirosba virágzott tőle, azután kisietett az ajtón. Gyorsan járhatott és nem is mehetett messzire, mert csakhamar visszatért és hallani lehetett, amint a konyhában nagy csomó rozsét dobott a kőre. — Itt vagyok Gyönyörűm! Van most már fa akár két napra is. S a tűz csakhamar duruzsolva égett a konyhában és vidám lármája lakályossá tette a házacska belsejét. , Az asszonyka nem akart tovább az ágyban maradni. Addig könyörgött az urának, míg az beleegyezett és nagy esetlen kezével segítségére volt 'az öítözésben. Amikor készen lettek, boldogan estek egymás nyakába s az aszszonyka nevetett is, még sírt is. — Most már minden jól lesz, Öreg Válasz a keresztényszocia* lista párt komáromi szervezetének nyilatkozatára
