Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-02 / 26. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza. ótvenharmadik évfolyam. 26. szám. Szombat, 1033. április g. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyedévre 20 K5. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A Duna problémája. Komárom, — április 1. Nemcsak Európát, hanem talán az egész világot is a dunai kérdés foglalkoztatja, ami az Európa kérdésnek a tengelye. A Tardieu terv, ami talán nem is az övé, ma a megvitatás tárgya és a csehszlovák parlament kamaráinak külügyi bizottságai is ezzel foglalkoznak Benes expozéjával kapcsolatban. Lényegileg ez az expozé édeskeveset foglalkozott a Középeurópa tervvel, mindössze a köztársaság mezőgazdaságának megvédését jelölte meg egyik előfeltételül. Ámde az egész dunai kérdés leegyszerűsítve a dunai agrár-államok kríziséhez vezet, a betegség okához, melyet meg kell gyógyítani. Magyarországon épen úgy, mint Romániában és Jugoszláviában. Sokkal érdekesebb a kérdésnek politikai része, amely nem egészen tisztán domborodik ki a külügyi bizottság tárgyalásaiból a Benes személye felé szálló tömjénfüstön keresztül. A kormánypártok álláspontja az, hogy Benes védje meg az állam érdekeit, amit Benes bizonyára meg is tesz bizonyos mértékig, addig, amelyen túl már a nagyhatalmak akaratával szembe nem kerül. Itt Benesnek is meg kell állnia és mint a többi »független« állam képviselőjének, azt kell cselekednie, amit Franciaország akar. Hiszen ez így volt tizenhárom éven keresztül és nincs kilátás, hogy hogy ez most megváltozzék. A dolognak azonban sokkal kényesebb része az, hogy mit akar Franciaország. Ez az állam anyagi támogatást ígért, ugyanezt tette Anglia is. Amíg azonban Angliával könnyű tisztában lenni, mert az mint becsületes kalmár, világosan körvonalazza meg föltételeit, addig Franciaország diplomáciája nem ilyen egyenes és szereti a kulisszák mögötti kikötéseket. Emlékezzünk vissza a hatszázmilliós francia kölcsönre, mely most kerül kibocsátás alá, erre a csehszlovák kormánynak le kellett zálogul kötnie a dohánymonopóliumot egyéb bevételein kívül, sehova biztosíték nélkül. Lehet, hogy ez Csehszlovákiát közelebbről már nem érdekli, mivel ezt a kölcsönt is a dunai terv első láncszemének tekintik a franciák. De vájjon Ausztria és Magyarország meg Bulgária, ahol moratórium van, beleegyeznek-e olyan zálogod adásába, hogy ezek az államok a vasutaikat kössék le Franciaország részére kölcsön-biztosítékul, az már kérdéses. Hiszen ezzel Franciaország elérné azt a célját, hogy Ausztriát és Magyarországot teljesen el is választhatná Olaszországtól, amellyel ma mindkét utódállam elég jó viszonyban van, viszont Németországot is sakkban tarthatná ezzel, mivel a dunai tervnek be nem vallott francia célja az, hogy Ausztria és Németországnak politikai és gazdasági egyesülése minél további időpontra halasztassék. Ezért Franciaország még áldozatokat hozni is hajlandó. Európa hitelezője messzemenő tervei nem elég világosak, önzetlensége azonban kétséges és haszna az egészből Franciaországnak lesz, mert az aratja le Németország meggyöngítésének alakjában a dunai szövetkezés és vámegyezmények politikai eredményeil. Ámde Európa uzsorásának ez a terve nemzetközi megvitatás tárgya le$z, ezen a tárgyaláson az érdekeltek felemelhetik szavukat az igazság érdekében, amelyről sehol sincsen az megírva, hogy az Franciaország ér-Komárom, — április 1. Megkezdték és elnapolták a tavaszi ülésszak ülését. Szerdán nyitották meg a tavaszi ülésszakot mindkét Házban, de mivel megfelelő munkaprogram nem állott rendelkezésére a képviselőháznak, az ülést elnapolták. Az ülés különben is a bányászsztrájk jegyében folyt le, a képviselők behatóan foglalkoztak a sztrájk eseményeivel és annak várható következményeivel. A szónokok között Törköly József dr. képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke is felszólalt, aki a francia kereskedelmi szerződés pótegyezményeinek ratifikációs tárgyalásánál tartott nagy figyelemmel hallgatott beszédet. Törköly dr. beszédében alapos érvekkel mutatott reá a csehszlovák kereskedelempolitika helytelenségére, majd rátért a francia pénzügyminiszternek a dunai államok együttműködésére vonatkozó álláspontjának ismertetésére, amelyben Flandin a békeszerződések revíziója mellett foglalt állást. Sürgette, hogy az összes európai államok mielőbb üljenek le tárgyalásra és intézzék el a revízió kérdését. Kiterjeszkedett a szónok beszédében Tardieu francia miniszterelnök tervére is és alapos bírálatot mondott Csehszlovákiának e kérdésben elfoglalt ismeretes álláspontjára. Az a kereskedelmi politika, amelyet a kis államoknál nagyhatalmi ábránd vezet, rossz kaland és nagyon kockázatos, dekeivel egyenlő és megtehetik észrevételeiket. Európa ma legyöngült állapotában kevéssé rugalmas és ellenállóképes ezekkel a tervekkel szemben, pedig a félmegoldások a legveszedelmesebbek és azok veszélyeztetik legjobban azt a bizalmat, amely a nemzetek sorai közül az utolsó években legnagyobb mértékben összezsugorodott vagy egyszerűen eltűnt. A kis államoknak a kisantanllal való egyezményei akár a preferenciális előnyvámok alapján a legtöbb kedvezmény elvének áttörésével és sutbadobásával, amire felépítették a népszövetség Európáját és az kártyavárként omlott össze az első fuvallatra, — csak nehezen realizálhatók. Gondoljunk csak a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés másféléves nehézségeire. A kisantant politikai jellegének ártó jellege lesz az a zátony, amelyre az egész terv reáfuthat, mivel a legyőzött államoknak a kisantanttól való érthető idegenkedése nehezen hangolható össze ennek az alakulatnak preponderáns célkitűzéseivel. mert egymás mellett élő népek jólétét, boldogságát teszi kockára és közrejátszik az emberiségre nem kívánatos esetleges uj háború kitörésére. A képviselőház többsége Dostalek miniszter jelentését a bányászok sztrájkja ügyében tudomásul vette és az ülést elnapolta. A képviselőház április 7-én, csütörtökön délután tartja legközelebbi ülését. Budapesten folytatják a magyarcsehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat. A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat tudvalévőén a húsvéti ünnepek előtt fálbeszakitották. Mint Budapestről jelentik, a félbeszakított tárgyalásokat még ezen a héten Budapesten folytatják fogják. A csehszlovák delegáció tagjai Budapestre utaztak, akiknek sorában a Csehszlovák Nemzeti Bank egyik igazgatója is szerepel, mivel a tárgyalások legfontosabb része most már a deviza-kliringegyezmény megállapítása lesz. Ha ebben létrejön az egyezség, a szerződés aláírására kerül a sor. A kormány és a parlament munkaren dszerének megváltoztatása. Hosszú idő óta képtelen a kormány a törvényhozásnak rendszeres munkaprogrammot adni, ami az államkormányzat menetében a legnagyobb mértékben zavarólag hat. Igen jellemző, hogy a szociáldemokrata sajtó a tavaszi ülés kezdetével nagy kampányt indított a kormány és a nemzetgyűlési munka rendszerének megváltoztatása érdekében. A Pravo Lidu kifogást emel az ellen, hogy a parlament munka nélkül áll és szükségesnek tartaná, ha a parlament nagy vitát kezdene a kőzépeurópai gazdasági együttműködésről, az utódállamok gazdasági közeledéséről, a bányák nacionalizálásáról, a bányászsztrájkról stb. Ezenkívül azt javasolja ez az újság, hogy a minisztertanács eddigi munkarendszerét is változtassák meg. A parlament azért munkaképtelen, mert a minisztertanács csak egyhangú határozattal dönthet a javaslat fölött. A jelenlegi koalíció mellett ebben az államban semmit sem lehet megvalósítani — írja a lap, mert mindig lesz valaki, aki ellenzi a szőnyegen levő javaslatot. Ez igy tovább nem mehet. Talán mérlegelni kellene azt, hogy a minisztertanácsban is vezessék be a többségi elvet s ha a többség valamilyen ügyben határozatot hoz, úgy ez a parlament elé is kerülhet. A kormánytámogató szociáldemokrata párt sajtójának ez az állásfoglalása legjobban tanúsítja a mai koaliciós rendszer tarthatatlanságát. Javaslat a költségvetést előkészítő parlamenti bizottság alakítására. A szlovák néppárt és a német keresztényszocialista párt javaslatot nyújtott be a parlamentben az állami költségvetést előkészítő parlamenti bizottság alakítása céljából. Azzal indokolják a javaslatot, hogy az eddigi gyakorlat szerint a képviselőház a költségvetést minden módosítás nélkül kénytelen elfogadni és az egyes országrészek kulturális és gazdasági érdekeit nem tudja érvényre juttatni a költségvetésben. Ezért szükséges, hogy az egyes országrészek törvényhozói már a költségvetés előkészítésénél érvényre juttathassák saját vidékük követeléseit s e célból parlamenti bizottság választandó, amely a kormánnyal együtt készitené elő a költségvetési tervezetet. A szociáldemokraták a szénbányák államosítását kívánják. Az északcsehországi bányatelepeken kitört bányászsztrájk nagy gondot okoz nemcsak az érdekelt bányavállalatoknak, de magának a kormánynak is, amelynek egyik tagja, Dostalek közmunkaügyi miniszter vette át a békés megegyezésre irányuló tárgyalások vezetését. A sztrájkkal kapcsolatban a cseh és német szociáldemokrata pártok képviselői szerdán törvényjavaslatot nyújtottak be a bányák államosítására vonatkozólag. A javaslat szerint a kormány felhatalmazást nyerne arra, hogy a Csehszovákiában levő összes szénbányákat kisajátítsa anélkül, hogy a tulajdonosoknak a bányákban eszközölt beruházásokért bármily kártérítést nyújtana. A szociáldemokrata pártok e javaslatát nem lehet túlságosan POLITIKAI SZEMLE
