Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-03-09 / 19. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. március 9. R aus eltérné t.» i?' kozmetikus Komárno, Deák Ferenc-u. 1 Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése. Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások. Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. tetőzését, felemeli messzehalló szavát és ébresztgeti a világ népeinek lelkiismeretét. Nagy elődének XIII Leónak a „szociális“ pápának méltó utóda, aki felismeri, hogy a ma könyörtelen kenyérharcában a gyengébb fél, a munkás mellé kell állni és támogatni az igazság erejével. A ragyogó szónoki készséggel előadott beszéd mély hatást tett a jelenvoltakra, a közgyűlés azt jegyzőkönyvébe itatta, majd a közgyűlés felállással fejezte ki a pápa iránt érzett hódolatát. Utána Gidró Bonifác főgimn. igazgató és Mihola Ferenc dr. egyházközségi ügyész által meghívott Majer dr. pápai prelátust nagy éljenzés fogadta a terembe lépése alkalmával és az egyházközség nevében Alapy Gyula dr. üdvözölte a „jó és buzgó“ papot, akit néhai Csernoch lános bíboros hercegprímás ajánlott a komáromiaknak. Tiz év alatt az alkotások sorozatát végezte, virágzó egyházi életet teremtett és a hívek ezért szivük szeretetébe fogadják. A lelkes beszédet nagy tetszés fogadta, utána Hercegh István a patronátus és az egyházi énekkar üdvözletét, Kiss Endréné az összes katholikus hitbuzgalmi egyesületek szeretetteljes jókívánságait tolmácsolta hatásos szép beszédében, végül a leánykör üdvözletét tolmácsolták. Mojer Imre prelátus meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlését és Ígérte, hogy további működésében is híveinek lelki javán fog munkálkodni, beszéde után meleg ováció tárgya volt. A szép ünnepet a pápai himnusz hangjai rekesztették be. A református egyház közgyűlése. Saját tudósi tónktól. Vasárnap délelőtt tartotta a komáromi református keresztyén egyházközség ez évi rendes közgyűlését a Kollégium nagytermében Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnökletével, az egyház tagjainak nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést Galambos Zoltán lelkész sziveket megragadó imája vezette be, majd a törvényes formaságok elintézése után a lelkészelnök előterjesztette évi tartalmas jelentését az elmúlt évről. Az elnöki jelentés élénk színekkel ecsetelte az egyház kebelében folyó belmisszió különböző terein végzett munka szép eredményét, amely nemcsak a lelki és vallásos élet megerősödését fokozza, hanem jótékony befolyást gyakorol az egyház anyagi helyzetének megszilárdítására is. A belmisszió munkája az 1931. évben különösen kifejezésre jutott a házi istenitiszteletek tartásában, a bibliakörök, a vasárnapi iskola, a leánykör, az ifjúsági egyesület s a férfi összejövetelek állandó működésében. A belmissziós munka teljesítésében nagy buzgalmat fejtettek ki a diakónusok és odaadóan munkálkodott Ivanics Hona diakonissza, aki a kórházi betegek, a partos-újtelepi s az egyéb kültelki lakosok meglátogatásával és lelki gondozásával elismerésreméltó tevékenységet fejtett ki. Elismeréssel emlékezik meg a jelentés Csepy Béla diakónus lelkes működéséről is, aki a kávái szórványban élő hívek között fejt ki eredményes munkát. A presbitérium működését is meleg elismerő szavakkal ismertette a jelentés, amely köszönettel adózott Kelemen Kálmán és 7ó/h Kálmán segédlelkészek harmonikus e.yházi működéséért is. Majd kegyelettel emlékezett meg a jelentés Mészáros Károly, Pongrátz Sándor, Kossár Zsigmond, Bdtyay Mihály és Tarcsy Sámuel presbiterek elhunytéról, akik helyébe Virágh Vince. Németh Dezső dr., Czibor Géza, P. Nagy Mihály és Bíró Imre pótpresbiterek hivattak be. Megemlékezett a jelentés a Protestáns Jótékony Nőegyletnek múlt évben Komárom, — március 8. tartott jubileumi ünnepélyéről, amelyben őszinte szívvel vett részt az egyház is. Nagy hálájának adott kifejezést a lelkészelnök az érdemes egyesületnek az egyház szegényei és szegény iskolás gyermekei segélyezése körül kifejtett félévszázados szeretetmunkájáért és az egyesületnek további működésére Isten áldását kérte. Elismerés hangján szólott a Református Leányegyesület és a Református Ifjúsági Egyesület működéséről, valamint a serdülő ifjúság gondozásával foglalkozó kör tevékenységéről is. Majd áttérve az egyház anyagi helyzetének ismertetésére, örömmel tesz jelentést a múlt évi önkéntes adakozások szép eredményéről, amelyet a rossz gazdasági év sem befolyásolt, úgy, hogy inkább e téren is emelkedésről, semmint csökkenésről lehet beszámolni. Ezt az egyházépitő munka eredményének tulajdonítja a jelentés, amely munka e téren is megtermi áldásos gyümölcsét. Végül köszönetét mondott a jelentés az egyház funkcionáriusainak, presbitereinek és diakónusainak a múlt évben is nagy buzgósággal kifejtett munkálkodásukért és az egyház közönségére az Isten áldását kérve, lendületes szavakkal buzdított az egyház iránti szeretetre és hűségre. Az elnöki jelentést a közgyűlés Fülöp Zsigmond főgondnok javaslatára teljes egészében elfogadták és a közgyűlés azt jegyzőkönyvbefoglalni rendelte el. A főgondnok meleg elismerő szavakkal mondott köszönetét Galambos Zoltán lelkésznek az egyház épitő munka nagy eredményeket felmutató áldásaiért és a közgyűlés elismerését és köszönetét jegyzőkönyvébe iktatta. Majd az 1931. évi zárszámadásokra tért át a közgyűlés. Szénái Pál egyházi pénztáros terjesztette elő az egyházi közpénztár, alapítványi pénztár, egyházfentartó-alap és temetőpénztár 1931. évi zárszámadásait. A közpénztár bevétele volt 119643 K 31 f, kiadása 119638 K 40 f., az alapítványi pénztár állaga 257779 K 59 f, az egyházfentartó alap 25852 K 25 f-t és a temetőpénztár 48472 K 87 f-t tett ki. A közgyűlés a presbitérium javaslatára tudomásul vette a számadásokat és jóváhagyás céljából felterjeszti az egyházmegyei számvevőszékhez. Az 1932. évre szóló költségvetést 135341 K-ban állapította meg a közgyűlés, mely a főgondnok javaslatára Szendi Pál pénztárosnak, Igó Endre főszámvevőnek és Kollár Lajos számvivőnek az egyház pénzügyeinek lelkiismeretes kezeléséért és rendbentartásáért elismerő köszönetét szavazott. Tomboló siker kisérte a Dalegyesület művészi vállalkozását Feledhetetlen emlékű marad a filharmonikus hangverseny Saját tudósítónktól. — A Komáromi Daiegyesület felemelő eseményekben és nagy sikerekben gazdag hét évtizedes történelmét egy ragyogó lappal tette fényesebbé az a minden kis részletében magas művészi színvonalon álló filharmónikus hangverseny, amely március 5-én, szombaton este zajlott le a kultúrpalota előadó nagytermében. A Dalegyesületnek ez a vállalkozása művészi tekintetben a legszigorúbb feltételeknek és a legkényesebb műigényeknek teljes mértékben megfelelt és olyan kivételes képességet árult el, amely a koszorús Dalegyesületnek eddig is elismert országos hirnevét hatványozott mértékben megerősitette és még magasabb fokra emelte. Nagy érdeklődés előzte meg a filharmónikus hangversenyt és ez az érdeklődés legelsősorban is abban a teljesen megtelt teremben jutott kifejezésre, amely ez alkalommal egyesítette a magyar társadalom előkelőségeit és azok családtagjait, a zene és dal igaz barátaival, hogy gyönyörködjenek a minden ízében kivételes élvezetet nyújtó filharmónikus hangverseny klasszikus számaiban. A Dalegyesület jelentékeny áldozattal megrendezett eme hangversenye nemcsak művészi tekintetben nyert teljes elismerést, hanem zenekulturális szempontból is kifejezhetetlen beccsel hírt, mert a zenei világirodalom halhatatlan reprezentánsainak megszólaltatásával a közművelődésnek is hasznos szolgálatot tett. Valóságos kulturmissziót teljesített a Dalegyesület ezzel a hangversennyel, amellyel fényesen bebizonyította azt, hogy a legnehezebb feladatokat is képes a legnagyobb sikerrel megoldani. Elismerés és dicséret ezért a Dalegyesület vezetőségének, amely rendeltetése magaslatán áll s amely a súlyos magyar kuiturviszonyok között is rendületlenül és maradék nélkül teljesíti kötelességét És ha még kiemeljük azt, hogy a hetven év óta fennálló egyesület ilyen nagyszabású hangversenyt most rendezett először és e frenetikus hatást kiváltó rendezését teljes mértékben siker koronázta, csak fokozottabb elismeréssel adózhatunk mindazoknak, akik a feledhetetlen hangverseny előkészítésében résztvettek és annak sikerét közreműködésükkel előmozdították. És itt legelsősorban Schmidt Viktorra, a Dalegyesület karnagyára gondolunk, aki ez estén tehetségének olyan fényes megnyilatkozását adta, amely a teljes beérkezettség piedesztáljára emelte a nagyambiciójú, talentumos ifjú karnagyot. Beethoven egyik örökbecsű müve, Goethének „Egmont“ c. szomorujátékához irt nyitánya képezte a műsor első számát, amelyet a kitűnő erőkből összeválogatott vonós és fúvós, zongora és orgonával kombinált zenekar adott elő. Ugyancsak önálló száma volt a zenekarnak Dvorak 10. sz. szláv táncok c. bájos szerzeménye, Erkel Ferenc: Hunyadi László c. operájának nyitánya és Schubert H-moll szimfóniája. A zenekar valamennyi számát a Komárom, — március 8. legnagyobb precizitással adta elő, a zenei hatásokban bővelkedő klasszikus zenemüvek minden szépségét, a magas klasszist képviselő szerzeményekhez méltó kifejezésteli előadásban juttatta érvényre, frenetikus tapsot váltva ki a közönségnél. A Daiegyesület müködökara Wagner Tannhäuser c. operájának három remekét, az öreg zarándokok karát, a zarándokok karát és a vendégek bevonulására irt kart adta elő. Az elsőt oboaszólóval, a másik kettőt pedig a zenekar kíséretével. Wagner halhatatlan müvének e három kara egy-egy értékes gyöngyszeme volt a műsornak. A müködőkar kitűnő diszpozícióban volt, teljes felkészültség, kiváló hangvezetés és tökéletes harmónia jellemezte előadását, amely vetekedett a legjobb operai karokkal. A három klasszikus számon kívül Goldmark Tavasz varázsa c. nehéz versenykarát és Kacsóh—Horváth: Késő ősz van... c. férfikarát mutatta be még a müködőkar, mindakettőt tökéletes előadásban és igen nagy hatással. A két kiváló mü leheletszerű pianói és erőteljes fortéi teljes mértékben érvényesültek a kitűnő előadásban. A müködőkar ez utóbbit a közönség szűnni nem akaró tapsaira kénytelen volt megismételni. A hangverseny teljes sikerét tanúsította a műsor egyes számai után felhangzó, percekig tartó tapsorkán, amely úgy az előadóknak, mint a kitűnő karnagynak egyaránt szólott. A zenekarral kisért Tannhäuser-karok előadása olyan szuggesztiv hatással voltak a hallgatóságra, hogy az szinte extázisbán tapsolt és éljenzett percekig a ritka műélvezetért. A sikerből úgy a zenekar, mint a müködőkar bőségesen kivette részét, nagy buzgalommal, odaadással és kitartó lelkesedéssel dolgoztak a hangverseny érdekében. De az oroszlánrész Schmidt Viktort, a Dalegyesület ifjú karnagyát illeti meg, aki úgy a zenekar, mint az énekkar előkészítésével és betanításával valóban impozáns munkát végzett. A karok mesteri vezetésével pedig olyan fényes tehetségről és rátermettségről tett bizonyságot, hogy ezzel a nagyszerű teljesítménnyel méltó helyet hódított meg Szlovenszkó leghivatottabb karmesterei sorában. Őszinte szívvel gratulálunk Schmidt Viktornak és további fejlődése elé a legszebb reményekkel tekintünk. De üdvözöljük a Dalegyesület érdemes vezetőségét is, amely az Istenadta tehetségnek készségesen ad teret a legszebb érvényesülésre. A Dalegyesület filharmónikus hangversenye, mely az idei szezon kiemelkedő zenei eseménye volt, maradandó és értékes emléket hagyott maga után úgy a közreműködőkben, mint a közönségben. A magyar társadalomnak e hangversenyen megnyilatkozott ragaszkodó szeretete szolgáljon a Dalegyesületnek buzdításul kulturfeladatának további lelkes teljesítésére s minél több hasonló fényes művészi teljesítmény rendezésére.