Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-03-05 / 18. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes R&diA-mtisort tartalmazza. •1 ............ ......................... Otvenharmadik évfolyam. IS. szám Szombat, 1938. március 3, KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 K«. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Most gazdasági“ kisántánt Komárom, — március 4. A leszerelési egyhelyben való ta­­pogás megélénkítésérc a kulisszák mögött tárgyalások folynak Európa helyzetének összekuszált bonyodal­mai tisztázása céljából. Ez termé­szetesen nem abban az irányban indul meg, ahonnan ki kellene in­dulnia, a német-francia megegye­zésből, hanem a kertek alatt való bekerítő mozdulatokkal. Veszedel­mesek ezek a törekvések, mert azoknak középpontjában a hírhedt Tardieu áll, a versailles-i szerződés lotumfaktuina, akinek sikerült olyan jól összebogozni Európa gaz­dasági helyzetét, hogy most ember legyen a talpán, aki azt kibogozza. Tardieu ilyen embernek kép­zeli magát és azt hiszi, hogy Né­metország megkerülésével illetve bekerítésével sikerülni fog Európá­ban egy nyugalmi szigetet létesíte­ni, ez lenne a gazdasági kisantant. Van ugyan egy másik kisantant is, a politikai, vagy még szabatosab­­van kifejezve a Magyarország el­len alakult katonai kisantant, de ennek csupán béke-céljai vannak, amint azokból a kommünikékből kiderül, amelyek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás a má­sik tojáshoz. Ezekben minden esz­tendőben sztereotip módon ismét­lik meg, hogy a kisantant Közép­­európa békéjét szolgálja és a há­rom kis állam teljesen szolidáris. Újabban már az is belekerült néha a kommünikébe, hogy nem irányul Magyarország ellen. Hát így is jó annak, aki a kommünikék után és nem a tények után igazodik. Ez a meglévő katonai kisantant Franciaországnak szövetségese. Ezt szeretné Tardieu valahogyan kiegé­szíteni és belőle gazdasági kisan­­tantot szerkeszteni. Persze a két életképtelenné tett országról: Au­sztriáról és Magyarországról lenne szó, hogy azok alázkodjanak bele ebbe a gazdasági micsodába, ami teljesen természetellenes szövetke­zés lenne, hiszen a katonai kisan­­tantnak homlokegyenest ellenkező gazdasági céljai vannak, mint a két legyőzött államnak. Ausztria igazi végső célja nem lehet más, mint a német fajtestvérekkcl való egység megteremtése. A történelem útjait el lehet torlaszolni ideig-óráig, de ezeknek az utaknak az a törvény­szerűsége, hogy megnyíljanak a né­pek számára. Magyarország pedig semmit sem kereshet abban a gaz­dasági alakulatban, ahol Románia és Jugoszlávia búzája akar vele ver­senyezni. És ha Franciaország ezen az antanton keresztül akarná meg­vásárolni a magyar buzafeleslcg egy részét, akkor azt hisszük, hogy nem jó helyen kereskedik. Magyar­­országnak nem csak búzájáról van szó, mint azt egyes gyanús nemzet­közi házalók tervezgetik, hanem életképésségéről is, ezt pedig csak a búza eladása nem oldja meg. Tartunk attól, hogy ez a gazdasá­gi kisantant is oda kerül, ahová a megboldogult Páneurópa került, amelynek a helyét ma az atomizált Európa foglalta el. Nem tudjuk, hogy Tardieu megkapta-e a felvilá­gosítást, hogy ezt az atomizálódást az ő müvei csinálták: apáris-külvá­­rosi úgynevezett békeszerződések. Ezeken nem a gazdasági kisantant lenne hivatott segíteni, hanem va­lami nagyobb összefogó erő, amely­ben a népek még bízni tudnának; ez az igazságos Tardieu, mint bé­keszatócs, sok arany felett rendel­kezik, ez azonban nem elegendő arra, hogy Európában megcsinálja vele a gazdasági békét. Neki biza-Komárom, — március 4. Eredménytelen tárgyalások Trapl pénzügyminiszter tervei felett. Napról-napra folynak a tárgyalások Trapl dr. pénzügyminiszternek pénz­ügyi tervei felett, a javaslatok egyik bizottságtól a másikhoz kerülnek, azon­ban minden tanácskozás eredményte­len marad. Múlnak a hetek, nemsokára bekövetkezik a húsvéti szünet és a parlament számára egyetlen törvényja­vaslatot, a banktörvényt tudta eddig a kormány előkészíteni. A cseh iparos­párt kilépési fenyegetődzése a koalí­cióból, miután a kormányban nem ta­lálkozott valami nagy megdöbbenéssel, már teljesen lelohadt, az iparospárt továbbra is bent marad a koalícióban és a legnagyobb készséggel hajlandó a forgalmi adó kérdésében kompro­misszumot kötni a többi pártokkal, bár ez a kompromisszum nem volna alkalmas arra, hogy Trapl pénzügymi­niszter tervei teljes mértékben meg­valósuljanak. A gazdasági miniszterek tanácskozásán hosszú vita folyt a pénz­ügyminiszter tervei feleit, azonban nem lehetett befejezni a vitát, mert a pénz­ügyminiszter által előterjesztett tervhez a koalíciós pártok különböző indítvá­nyokat és javaslatokat tettek, úgyhogy ezekből olyan kérdéskomplexum hal­mozódott föl, amelynek megvitatása még napokat vesz igénybe. A minisz­teri bizottság egy albizottságot válasz­tott, amely a söradó kérdését fogja felülvizsgálni, egy másik albizottság pedig a forgalmi adó felemelésének kérdésével foglalkozik. Hogy a párt­lomra volna szüksége, azonban ki bízik a francia háborúspárt fejében ma Európában? Európának ma nincs szüksége gazdasági kisan­­tantra, amelyet ideig-óráig össze lehetne csirizein!, hogy azután is­mét atomokra bomoljék. A legyő­zött népeknek nem alamizsna mor­zsákra van szükségük és nem is injekciókra, mert attól csak a láz csillapodik, de a betegség nem gyó­gyul. Meg kell keresni a betegség kórokozóját és azt kell elpusztítani, akkor azután a láz is elmúlik, mint tüneti jelenség. Tardieu rossz he­lyen kereskedik Németország háta­­mögött, mert enélkül a gazdasági hatalom nélkül sohasem lehet gaz­dasági és politikai béke Európában. Ezt Párisban az aranyborjú hazá­jában is meg kell tanulniok a Tar­­dieuknek és mindenkinek, aki a megrontott Európa széthullott alap­jaira akarja felépíteni a maga kis­ded és értéktelen terveit és ráolva­sással meggyógyítani Európa be­tegségét. miniszterek nem tudnak eredményt el­érni, azt ezek az albizottságok tanú­sítják legjobban. 221 millió a munkanélküliek segélyezésére. Az elmúlt 1931. évben 221,083.667 koronát fordított az állam a munka­nélküliek segélyezésére, összehason­lítva ezt az összeget az 1930. évben kiosztott 47,711.721 korona segéllyel, megállapítható, hogy az 1931. évben ötször annyit fordított az állam segé­lyekre, mint az azt megelőző évben. A munkanélküliek segélye 1929-ben 1847 milliót, 1928-ban 131 milliót, 1927-ben 17'81 milliót és 1926-ban 20'03 milliót tett ki az állami segély. Az 1931-iki munkanélküli segélyhez hozzászámítandó még a népjóléti mi­nisztériumnak 61 milliója, amelyet a produktiv munkanélküliségi gondozás céljaira fordítottak. Átlagban fejenként napi 8 koronát számítva, az egész 1931. év folyamán 25.400 személyt foglalkoz­tattak ily módon. A minisztertanács hozzájárult a gazdasági miniszterek azon javaslatához, hogy március hó­ban további 22 millió koronát fordít­sanak a munkanélküliek és azok fog­lalkozás nélkül lévő családtagjainak élelmezési segélyére. A bankbizottság ülésén foglal­koztak a beterjesztett módosító indítványokkal. A koalíció nyolcas bankbizottsága ülést tartott, amelyen résztvett Trapl dr. pénzügyminiszter is, aki többek kö­zött bejelentette, hogy az új banktör­vény 111. cikkének 3. bekezdése alap­ján az állampénztár évenként 20 millió korona erejéig járul hozzá a szaná­lási alaphoz E rendelkezés azonban az állampénztárt ez évben egyáltalában nem fogja megterhelni, mert a kormány az alaphoz 1932-ben egyetlen fillérrel sem fog hozzájárulni. A nyolcas bi­zottság letárgyalta a 160 koalíciós mó­dosító indítványt, amelyek között egye­seket elfogadott, de a legtöbbet eluta­sította. Egyes módosításokra nézve még nem történt megegyezés. A tanácsko­zásokat a hét végéig folytatták. A koa­líció, mint eddig minden esetben, ez­úttal is teljesen negligálja az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatokat. Az alkotmányjogi bizott­ságot a tanácskozások elhúzódása kö­vetkeztében csak a jövő héten, való­színűleg hétfőn hivják össze. A dunai államok gazdasági együttműködése. Az új francia miniszterelnök javas­latát a dunai államok gazdasági együtt­működésére nézve még mindig a bi­zonytalanság fátyola borítja. A Temps szerint hétfőn Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, fugoszlávia és Romá­nia képviselőihez áemarsot intéztek preferenciális szerződések alapján való vám-antant megkötése érdekében. Ez a demars — állitóleg — egyidejűleg Franciaország, Anglia és Olaszország nevében történt volna, ami azonban még bővebb felvilágosításra szorul. Ami a demars tartalmát illeti, semmi esetre sem jelent szenzációt. A preferenciális vámok és a kontinens rendszerek ma már megszokott eszközei a kereske­delempolitikai életnek, de eddig tudva­lévőén még sohasem sikerült igazi preferenciális rendszert létesíteni, mert ez ellen különösen Oroszország, a ten­gerentúli államok, de Anglia is komoly kifogásokat emelnek. De kérdéses, hogy Németország nélkül lehetséges-e Kö­­zépeurópa rendezése, már azért is, mert Ausztria és Csehszlovákia keres­kedelmi mérlegében Németország fe­lette jelentős szerepet játszik. Hama­rosan ki fog tűnni, hogy az akció mennyiben vezet sikerre és hogy Fran­ciaország és Olaszország tényleg a pre­ferenciális vámok közös politikáját fog­ják-e űzni Középeurópában. Tardieu francia miniszterelnök terve egyébként világossá tesszi azt a tényt, hogy a dunai államok politikai átcsoportosítá­sának gondolatát (dunai konföderáció) elejtették. §panyol nyelvtanok és szótárak a kiejtés megjelölésével Lingua kézlszőtfirak: Spanyol. Teljes. Magyar—Spanyol és S anyol Magyar. Mindkét rész égi bekötve, 400 old. 28.000 sziHárSor Kő 52.— Schenk zsebnyelvkönyvek: ’6°. Spanyol zsebnyelvtan és társalgó Ké 18'20 Schldlol: Az >ÍOOO sző« mód­szere. Spanyol nyelvtan, magán­tanulók részére. 10 füzetben teljes nyel,tan egész vászondobozban Kő 52‘— Kaphatók: Spitzer S. könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents