Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-09 / 2. szám

4. o!dal. »KOMÁROMI "LAPOK« 1932. január 9. Angliának egyébként több milliomo­sa van, mint Amerikának. Ez általá­ban azért nem köztudomású, mert Angliában, Amerikával ellentétben, a gazdagok nem csörgetik a nagy nyil­vánosság orra előtt a pénzeszsákjukat. Amerika »protzol«. Anglia Ízlése ezt nem tűri. Clanricarde lordon például ugyancsak nem látszik meg, hogy többszörös milliomos, mert állandóan ugyanazon ruhában jár, amely a sok­esztendős viselés következtében bizony ágrólszakadt kinézést kölcsönöz neki. Ám a lord ruházkodásra egy fillért sem akar költeni. Sir Davis Jule, a brit gyapjúkirály pedig egészen bizo­nyosan az egyetlen milliomos, akinek nincs autója, mert — úgymond, — az omnibusz sokkal olcsóbb. Gandhi hazája a leggazdagabb emberek hazája. A világ leggazdagabb emberei azon­ban Indiában élnek, aminek magyará­zata, hagy a bennszülött fejedelmek a nagymogul mesébe való ideje óta arany- és drágakőkincseiket egyre gya­rapították. Indiában 562 fejedelmi mil­liomos él. Ezek azonban, amellett, hogy a leggazdagabb emberek, a leg­nagyobb pazarlók. Egyik szakadatla­nul palotákat épít, a másik egyre ki­egészíti háremét, a harmadik különfé­le gyártmányú automobilokat, a ne­gyedik grammofónlemezeket gyűjt, amelyek egész nap játszanak és így tovább. Ha ezek a fejedelmek konfe­renciára gyűlnek egybe, a világ leg­drágább gépkocsija állnak a fejedelmi parlament előtt. Színarannyal kivert, gyémántkoronákkal és elefántcsontki­rakásokkal díszített kocsik, melyek belsejében selyem- és brokátbélés kí­nálkozik. Ám akadnak olyan milliomosok is. Akiknek nem kell a gazdagság. Csak a minap történt, hogy egy Yarland nevű amerikai egy millió dollárnál na-Putty Lia kevéssel halála előtt cik­ket jelentetett meg egy amerikai új­ságban. Ebben a cikkben élete tapasztalatai­ból vall, azt hangoztatván, hogy a mű­vészi munka s az élet merőben más, nem szabad őket összekeverni Viszont a közönség szívesen turkál a színészek és színésznők életében, mert azt kép­zeli, hogy a színpadi szerelem és az igazi szerelem egy. — Ami engem illet — irta —, sohase volt igy. Más helyen tartottam a sze­relmet s más helyen a művészetet- Pályafutásomon a szívügyek kevéssé érdekeltek. Ezzel nem azt akarom mondani, mintha a szerelmet lebecsül­ném. Nagyon fontosnak tartom, a leg­fontosabb dolognak. Ez szépíti meg az életet. Nélküle nem volna érdemes élni. Meg vagyok győződve, hogy a szerelem stílusa folytonosan finomo­gyobb örökséget utasított vissza csak azért, mert nem dolgozott meg a pénz­ért és mert — nézete szerint — nincs rá szüksége. Néhány évvel ezelőtt az egyik Vanderbilt vonult vissza a penn­­sylvániai hegyekben lévő egyszerű há­zacskájába, hogy Rousseau tanácsai szerint egyszerű, fesztelen életet éljen. Ott él ma is egymagában. Maga ta­karít, mos és főz, maga dagasztja és süti a kenyerét, termeli a zöldséget és a főzelékfélét és eszeágában sincs visszatérni a nagyvilágba. Konkurren­­se Alvard dollármilliomosnak a fia, aki a század elején egyszerre búcsút mondott a fényes életmódnak, elvonult Connecticut egy kis sziklás szigetére és halászgatásból él. Évi tíz dollár bért fizet az államnak a szigetért. Európa leggazdagabb embere húsz évig viselt egy ruhát. Nyilván ezeknek az újsütetű milli­omosoknak az őse volt a már feledés­be ment Solodomikov sokszoros orosz milliomos, akit nemcsak különcnek, hanem egyúttal Európa leggazdagabb emberének tudtak. Ez az orosz való­ban 20 esztendőnél is tovább viselt egy ruhát, amely húsz évi használat után annyira agyon volt javítgatva és fol­tozva, hogy sem eredeti színét, sem eredeti szabását nem lehetett felismer­ni. — Végül még egy párizsi nábob is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla. Paul Colassori-nak hívták és köz­ismert alakja volt Párizs víg éjjeli életének. Egyszer nagy mulatságot rendezett s ezen halálos baleset érte unokaöccsét, akit nagyon szeretett, s aki Colasson nagy vagyonának volt a várományosa. Ez a váratlan csapás annyira lehangolta, hogy számos há­zának egyikébe s ott is egyetlen szo­bába zárkózott s ott élt haláláig öreg szolgájával kenyéren és tojáson. Va­gyonával a tragikus éjszaka óta egy­általában nem törődött. dik, fejlődik. Ma sokkal fűszeresebb, mint tizenöt esztendővel ezelőtt s ezt épp a mozinak tulajdonítom, mert a mozi nagy tanítómester, hat az embe­rekre. Abban a hiszemben vagyok, hogy a moziszinészek és moziszinész­­nők élni tanítják a nézőket. Ők állíta­nak nekik példát, milyenek legyenek, hogy mozogjanak és hogy — szeresse­nek. Nem elegendő, hogyha szép szobrok vagyunk. A legszebb szobor is csak — szobor. És a művészet egyik legnagyobb titka az, hogy a holt anyagot szépséggel, emberi érzésekkel ékesítse. Ezért kell együtt szeretnünk, félnünk, szenvednünk, ujjonganunk azzal a hősnővel, akit megtestesítünk. Föl kell támasztanunk őt egyénisé­günkkel, hogy életet leheljünk belé. Mindig igy cselekedtem s úgy vélem, másként lehetetlen is lett volna csele­kednem... „Komáromi Iparospárt“ Komárom, — január 8. Már ilyen is van Komáromban, mert f. hó 3-án a Dósa-féle vendéglő kis­termében megalakult, összehívója Bir­­csák Károly, elnöke Ipovitz József nagyiparos lett. Ennyi az egész, nem több és utána pontot is tehetnék, ha jó magam is nem volnék iparos s ha nem fog­lalkoznék állandóan iparos ügyekkel és végül pontot tehetnék utána, ha nem ismerném iparosaink szomorú helyzetét és nem félteném a komáromi iparostársadalmat ettől az „iparos­­párttól“. Közelednek a városi képviselőtestü­leti választások, és ehhez kell ez az „iparospárt“, kell, nem önmagáért, hanem az iparostársadalom előtt egészen távol álló és idegen, még ezután megszületendő uj kormánypárt füg­­vényeképen, hogy azt nyeregbe segítse, azután ha az iparos leszavazott: „a mór meg­tette kötelességét, a mór mehet.“ Azt állítják ennek az uj pártnak a bábái, hogy ez nem olyan iparospárt mint a többi, mert ez nem politizál, tehát ez politikamentes és a város­házán az asztalra akar ütni. Naiv ámí­tás, a városházára beülni és nem poli­tizálni ! A törvény rendelkezései sze­rint az egész képviselőtestület politi­kai pártokból van összetéve. Féltem az iparosságot s a szó legszorosabb értelmében óvom az ilyen pártokban való tömörüléstől, különösen most, a mai nehéz időkben és pedig azért féltem, mert a sötétben a falnak fog­ják ugratni őket. Féltem az iparossá­got a sikertelenségtől és féltem a cser­­benhagyástól, mert nem tételezem fel a régi meglevő pártokban hosszú idő óta elhelyezkedett iparosságtól, hogy, egy bizonytalan eredetű és reményte­len jövőjű uj pártba tömörüljön akkor, amikor már biztos alapokra helyezett régi pártjaiban megfelelően elhelyez­kedett. A városi képviselőtestületben külön­böző pártokban az iparosságnak ma is hat képvise­lője ül a mindenkori iparos érdekek képvise­letére. Vájjon mi történne akkor, ha a mostani pártok, melyeknek iparos tagjai ma a városházán képviselik az iparosságot, tekintettel a most megala­kult iparospártra, nem küldenének többé iparost a képviselőtestületbe és az iparospárt nem tudna több, mint egy — esetleg két mandátumot sze­rezni ? Ki viselné ezért a felelősséget? Nem uraim, ezt nem szabad kockára tenni, mert ha az iparos társadalom nincs megelégedve az iparos város­atyák tevékenységével, ezt nem párt­­alakitással kell elintézni, hanem tes­sék az iparosságnak eddigi pártjaikban odahatni és követelni, hogy olyan iparost küldjenek a képviselőtestületbe, aki az iparosok bizalmát is bírja, mert ezt minden párt szívesen teljesíteni fogja. Az asztalracsapást pedig csak az óvódás gyerekeknek meséljék, azok még talán elhiszik azt. Amint az iparosság ilyen „politika­­mentes“, de azért a suba alatt mégis politizáló pártba tömörül, valóságos öngyilkosságot követ el, mert az iparosnak nem szabad politi­zálni, az iparos ne politizáljon, az ipa­rosnak a város minden polgárával jó­viszonyban kell lennie, hogy minden­kinek dolgozhasson, hogy az igy is Nagyszabású verseny Komárom 1932. évi asztali-tenniszbajnokságáért — Saját Komáromban csak úgy hozzávetőle­gesen számítva, legalább 7—8 éve űzik egyesületekben vagy magánhá­zaknál a szobai sportok egyik leg­­szebbikét: az asztali-tenniszt (ping­pongot), eddig azonban senkinek sem jutott eszébe, hogy a komáromi játé­kosok erő-ranglistájának megállapítá­sára megrendezzék a városi bajnok­ságot. Pedig, amint az a vasárnapi versenyen ki fog tűnni, Komárom nem egy olyan játékossal rendelkezik, aki szlovenszkói viszonylatban is elsőrangú. Épp ezért teljes dicséret illeti a Jókai cserkészcsapat kebelén belül működő ping-pong egyesületet, amely a bajnok­ság megrendezését vállalta. A verseny fővédnöke Gidró Bonifác főg. igazgató, Putty Lia és Az elhunyt művésznő az életről, mig a rendezés körül Kocsis Károly tanár, az ifjúság szerető barátja szor­goskodik. A versenyen Komárom 1932. évi egyes és páros bajnoksága fog eldőlni és az egyes helyezettek között a ren­dező egyesület értékes ezüsttárgyakat és érmeket fog kiosztani. A verseny vasárnap délután 2 óra­kor kezdődik a gimnáziumi tornate­remben. Mivel már eddig is nagyon sokan jelentkeztek, Komárom asztali-tennisz híveinek egy eddig még nem látott és izgalmas sporteseményben lesz ré­szük. Belépődíj tetszésszerinti. - ő. mi inlaw r inftTirwi'amiirvTrf^^ a szerelem. a művészetről és a szerelemről. sovány kenyerét mindenkor megke­reshesse. Márpedig tudnivaló, hogy a politika csak gyülöltséget okoz és a jóbarátokből csakhamar ellenséget csinál. Nagyon csodálkozom Ipovitz József barátunkon, aki a komáromi iparosság előtt köztiszteletben áll, hogy ezt nem tudta idejében átlátni. [Ezt a tévedését csak azzal menthetem, hogy ezideig még soha politikával vagy közüggyel nem foglalkozott és talán ezért nem tudta ezen elhatá­rozását kellőképen mérlegelni, Én igenis akarom és követelem is, hogy a komáromi széjjelszórt iparos­ság összegyűljön és gazdasági alapon érdekeinek védelmére tömörüljön, de nem házon kívül, hanem az ipartársu­lat kebelében és nem a tizenkettedik órában, az utcán, néhányat előránci­­gálni idegen érdekek védelmére, azután elfelejteni mindent, sodorja a szél az iparost tovább, mint az elszáradt ku­korica szárat. A komáromi iparosságnak komoly­ságával és érettségével kell ezt az egész pártalakitást elbírálni és én előre is hiszem, hogy az iparosság nagyob­bik fele igazat fog nekem adni, ami­kor tiltakozom az ellen, hogy ebben az „iparospártban“ komáromi iparos résztvegyen. Broczky István j Kiadó £ m nagyobb raktári H földszint és emeleti helyiség- A " ben a belvárosban. 8 5 Cím a kiadóban. ■ Az Ön részére is fontosl A dohány és a dohányzás. Már sok mindenről ol­vashatott de a dohány­zásnak az emberi szer­vezetre való hatásáról még nem. Irta: Dr. Ho- 18 — Ke henberg J. 128 oldal. Az érelmeszesedés gyógyítása és kezelése. 9'— Kő írta: Dr. Bucsányi Gy. Orvosi tanácsok fiatal anyáknak. 18— Kő Irta. Dr. Földes L. Hogyan éljen a szívbajos ember? Érelmeszesedés. Vér­nyomás. 111. kiadás. Irta: 15 60 Ke Dr. Bodon. Hogyan éljen a gyomor és bélbajos ember? Irta: Dr. Lu- 1560 Ke kács P. Lelki gyógymód a szervi és kedélybe­tegségeknél. 220 oldal. 24— Ké Irta: Dr. Völgyesy F. Az ideges gyermek Irta: Prof Wexberg és 15'— Kő Takács Mária. Kapható és megrendelhető: Spitzer Sándor könyvkereske­désében Komárom, Nádor u.29 ürníWFFFTFr

Next

/
Thumbnails
Contents