Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-30 / 91. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOKt 1931. juiius 30. A magyar kölcsöntárgyalások kedvező fordulatot vettek. tetése és fáradsága fogad. Farnad, Nagyölved, Köbölkuton sem látunk semmi jót, sőt azt tapasztaljuk, hogy minél közelebb a Dunához, ha lehetsé­ges, még rosszabbak az eredmények. Mindenütt kétségbeejtő rosszul fizet a gabona. A Dunamenti vo­nalon búzából, árpából, rozsból holdanként a legtöbb helyen 150 kiló sem termett, a zab teljesen elveszett, a répát az utolsó szemig kiette a bogár. Takarmány, sőt alomszalma is ke­vés s már jelentkeznek a nyomor vámszedői, akik a nagy baromfelhajtást felhasználva, mintegy Párkány járás­beli vásáron történt, borjúért 2.20— 3.40 K-t, szarvasmarháért 2.40—3.30 K-t fizetnek kilónként. A Garammentén, ha ezt jobbnak lehet mondani, „jobb“ a termés, itt 200 kg-os holdankénti átlagról lehet beszélni, de mi ez a Garam menti 10—12 mm-ás termések és a 400 kg-os földbérek mellett? Nap-nap után járjuk a falukat. Késő éjszaka kerülünk nyugvóra s reggel ismét utón vagyunk, Csallóközt Kalitza Sándor közp. titkárunkkal járjuk be. Egy beláthatatlan kihatású és követ­kezményű katasztrófa képe tárul min­denütt elénk. Alsó Csallóközben a búza, árpa és rozs átlagosan a 150 kg-t sem hozza meg holdanként. Zab, répa, semmi. Ami azonban egy kis reménnyel biz­tatott, a kukorica és a dohány is sem­mivé lett a legtöbb községben. Elvágta a jég. Olyan alapos munkát végzett, hogy alig lehet megismerni, ahol pár nappal előbb gyönyörű dohányültet­vények voltak. Csallóközaranyos, Ekel, Nemesócsa, Tany, Csicsó, Kulcsod, Nagymegyer, Ekecs, Lakszakállas, Gellér, Guta az állomásaink. Ezen az utón még két községet akartunk meglátogatni, de az éjszakában utunk már csak a nehéz munka után pihenő falvakon vitt ke­resztül. Utunkon öreg, 70—80 éves emberekkel is beszélgettünk: Uram — mondották — megvénül­tem, de ilyen termést még nem értem. Sem apámtól, nagyapámtól ilyennek hírét nem hallottam. Nincs vetőmag, nincs kenyérre való a a gazdának sem, s az aratónak, aki más évben 8—12 mm. gabo­nával egész évrevalóját megkereste, most a legtöbb helyen 1 mm sem jut. Egy hónapra sincs megélhe­tése, nem hogy adósságot fizethet­ne, ami a boltosnál, no meg más­hol is akad. Egy csallóközi földbirtokosnak már édesatyja is évről évre pontos följegy­zéseket vezetett az időről, a vizek já­rásáról és a terméseredményekről, amit fia pontosan folytat. Ezek a feljegyzé­sek több mint 70 évre nyúlnak vissza, de az ideihez hasonló termésre nem találunk benne példát. Volt egy év, amikor kétszer télen és tavasszal bo­rította el árviz Csallóközt, de ennek az évnek termése is jobb volt az idei­nél. A gazda most kétszer-háromszor is vetett s még a vetőmagot sem kapta vissza. Csallóközben rengeteg föld áll üresen s elég erre az egy Ekel község példáját felhozni, ahol 6670 kát. hold­ból 1994 üresen maradt, pedig kétszer is bevetették. Ilyen páratlanul álló rossz termés mellett elképzelhető, hogy mit je­lentett Kulcsod, Csicsó, a két Gel­lér, Bogya, Tany, Nemesócsa, Ekel és Megyercs községeknek az a viharos jégeső, mely öreg fákat derékban tört ketté vagy tövestől csavart ki, 20 méteres pajtákat le­vegőbe emelt és 50-100 méterre dobott odébb s jégzuhatagával az utolsó reményeket is megsemmi­sítette. Egész Délszlovenszkón mindenki tanácstalanul áll e példátlan katasztró­fával szemben, mely évekre tönkretette nemcsak a mezőgazdasági lakosságot, hanem vele együtt e nagy terület ipa­rát és kereskedelmét is. A gazda ősz­szel tesz eleget fizetéseinek, ősszel fizeti egész évben vett szükségletét, a mezőgazdasági munkás is ősszel ren­dezi évközben a boltban csinált adós­ságait, hogy azután az újig megint hi­telt kapjon. Az idén sem az egyik, sem a másik nem tud fizetni. A gazdának annyi sem termett — eltekintve a vetőmagnak alkalmat­lan minőségtől —, amennyi vetésre és gazdaságának szükségletére elég lenne. A mezőgazdasági munkás egy hónapra elegendő kenyérma­got sem keresett meg. A bérlőnek annyi sem termett, amennyi a bért fedezné. Hivatalos helyeken mindig kétkedve fogadják az ilyen jelentéseket, nem akarják elhinni, hogy az adózók tény­leg képtelenek minden fizetésre és e hírek mögött a túlzást, holmi uj fur­­fangot keresnek, mellyel az adót akar­ják lenyomni, sőt ennek fizetésétől akarnak szabadulni. Hiába azonban minden kétkedés, a mezőgazdasági lakosságból eb­ben az évben adót kipréselni nem lehet. Küldjenek ki a pénzügyi hatóságok bizottságokat a falvakba s a köz­ségi elöljáróságok segítségével ál­lapítsák meg a tényleges helyzetet. Rendeljék el a pénzügyi hatósá­gok a cséplési könyvek bemutatá­sát, mely a gazda, géptulajdonos és aratóegyüttes ellenőrzése folytán a tényleges eredményeket mutatja és győződjenek meg a szinigazságról. Ilyen, évszázadokon keresztül is ritka katasztrófánál egyesek ereje sem ön­­magukon, sem egy kisebb körleten nem segíthet. Segítség itt csak az államnak gyors, erélyes, a katasztrófa méreteivel arányban álló nagyszabású beavatkozásában található. Ennek meg kell történni, ennek nem szabad késni, s annál inkább hathatós segítséget nyújthat az állam, mert szerencsére a mi vidékünket ért nagy szeren­csétlenségben ilyen katasztrófális termés csak a dunamenti Alföldön és határos részein van s a köztár­saság területének legnagyon részén jó közepes, sőt kimondottan jó termés van. A hathatós segítségnek feltétlenül fel kell ölelni a következő intézkedéseket: 1. Éghajlatunknak és talajviszonyaink­nak megfelelő vetőmag bocsájtandó díjtalanul rendelkezésre. A szükséglet sürgősen megállapítandó. 2. Az adóbehajtások egy évre szü­­neteltetendők. A halasztás kamatmen­tesen nyújtandó. 3. A községi, járási és országos szükségletekről ezen adók elmaradása folytán az állam gondoskodjék. Ezek­nek legalább egy részét vállalja ma­gára. 4. Az 1930. évi jövedelmi adó tör­lendő, hiszen az ilyen termés több év jövedelmét is elviszi és a termés­nek a jövő évben kivetendő adóná, való figyelembevétele nem segitségl mert azt csak jövőre kellene fizetni. Fizetni pedig ez idén nincs miből. 5. Szükségkölcsön nyújtandó, hogy bank vagy egyéb tartozások miatt senki ne tétessék tönkre. 6. Egész Délszlovenszkón nagymé­retű állami közmunkák inditandók meg (utak építése, folyamszabályozás, csa­tornázás, belvizlevezetés, öntöző be­rendezések stb.), melyek egész télen át folytatódnak, hogy a kereset nélkül maradt mezőgazdasági munkásság ke­nyérhez jusson. 7. A képviselőház és a szenátus a szükséges felhatalmazások nyújtására és az anyagiak biztosítására, az ügyek­nek a legrövidebb idő alatt való elő­készítése után, sürgősen egybehívandó. A felső Csallóköz és a Mátyusföld bejárása van még hátra. Már előre félünk, hogy ott is mit fogunk látni. Az idő rövid, sürgős hathatós intéz­kedéseket várunk. Eddig tart Koczor Gyula beszámolója a kétségbeejtő helyzetről, amely kell, hogy sürgős segítségre serkentse az irányadó köröket. tervezi! v á 11 a 1II é p i tíj HAASZ&MÁDYIÍ — július 29. Állandóan folytatják azokat a tár­gyalásokat, amelyek a hét millió font magyar kölcsönre vonatkoznak. Leg­utóbbi jelentés szerint a franciák már kijelentették, hogy 40% erejéig hajlan­dók résztvenni a kölcsönben. A Morning Post bécsi levelezője Komárom, július 29 A katasztrófális termés súlyos hatás­sal van egész gazdasági életünkre, de annak megrázkódtatásait a gazdasági élet legtöbb ágában csak egy-két hónap múlva fogjuk érezhetni. Az a társadalmi osztály, melyet a katasztrófa elsőnek és legjobban sújtott, azok a földbérlők. Felesleges jellemezni azt a helyzetet, amiben ez a társadalmi osztály jutott. Amikor a súlyos gazda­sági válság, a leromlott gabonaárak amúgy is teljesen reménytelen helyzetbe sodorták a bérlőket, akkor jött egy olyan rossz termés, amely sok esetben még a bérleti kötele­zettségnek felét sem hozta meg. Érsekújvárt, Udvardon, de Délszloven­­szkó minden részében 150—300 kg-ig becsülhető csak a gabonaátlag, ugyan­akkor, amikor az átlagbérek 200—400 kg-ig vannak. Az amúgy is súlyos helyzetbe került bérlők tehát tökéletesen képtelenek arra, hogy kötelezettségeiknek megfeleljenek. Ma még beláthatatlanok azok a követ­kezmények, amelyek a bérlőtársadalomra hárulnak. Fizetésképtelenség, csőd hosz­­szu sorozata fenyeget, ha az illetékes körök nagyon gyorsan és nagyon radi­kálisan nem intézkednek. A délszlovenszkói földbérlők — nem­zetiségre és politikai hitvallásra való A példátlanul álló rossz termés foly­tán a földmivelő lakosság összeroppa­násának elkerülésén, a termelés foly­tonosságának és a jövő évi termés biztosításán kívül, még egy nagy fel­adat vár megoldásra: a kenyértelenül maradt mezőgazdasági munkásságról való gondoskodás. Normális viszonyok között az idei­nél aránytalanul több napszámos munka vétetett igénybe. A lerongyolódott gaz­daságok azonban ebben az évben már kénytelenek voltak minden kiadást a legalacsonyabbra szorítani és mellőz­ték a napszám igénybevételét, lehető­leg maguk végezve el a munkát. Sok helyen a rokonok és ismerősök is összesegitettek. Ebben az évben a cu­korrépa termelés is korlátoztatott, sok ezer holdra menő répát pedig a bo­garak ettek ki s ezáltal egy-egy köz­ség több százezer koronáról sok eset­ben a milliót is meghaladó napszámtól esett el. Mindezeken felül az idén az arató a legtöbb helyen nem keresett többet 150 kg. gabonánál, másutt pe­dig ha kifizetné a marokszedőt, még jelenti, hogy a magyai kölcsöntárgyalások ked­vező fordulatot vettek, a Banque cf Union Parisienne által vezetett francia csoport és a Rotschild­­ház vezetése alatt álló angol csoport hajlandó átvenni a kölcsön legnagyobb részét. tekintet nélkül — jövő vasárnap, augusztus 2-án dél­előtt fél 11 órakor, az érsekujvári Arany Oroszlán szálló nagytermé­ben nyilvános népgyülést tartanak, amelyen előreláthatólag minden érde­kelt meg fog jelenni, hogy a súlyos helyzetbe jutott földbérlők szervezett­ségükkel erőt mutassanak. Az előké­szítő bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a nagygyűlésen megjelenjenek a kormány, az országos hivatal, a helyi közigazgatási hatóságok és a pénzügyi hatóságok képviselői, hogy személyesen legyen módjuk tudomást szerezni a panaszokról és módot találni az orvos­lásra. Kívánatos volna, hogy a kormány ugyanolyan gyorsasággal és elhatáro­zottsággal siessen a szakadék szélén álló gazdatársadalom segítségére, mint amilyen gyorsan hasonló helyzetben nagy bankok segítségére siettek. Ma már elkerülhetetlennek látszik a föld­bérek leszállítása, megfelelő fizetési halasztás engedélyezése, az adó­hátralékokra moratórium megadása, vetőmagnak politikai pártállásra való tekintet nélküli kiosztása és olcsó kölcsönök nyújtása. Csakis igy remélhető, hogy a saját hibáján kívül végzetes helyzetbe jutott földbérlők a gazdasági élet számára megmenthetők legyenek. rá is fizetne munkájára, holott átlagos években 8—12 q gabonát, sőt többet is megkeresett, amivel egész évi liszt­szükségletét fedezte és még egy ma­lacot is hizlalhatott. A helyzet tehát ma az, hogy nyári kereset hiján a mezőgazdasági mun­kásság még egy hónapra sincs ellátva. Ilyen körülmények között a legna­gyobb feladatok közé tartozik a szó szoros értelmében vett éhínség és kö­vetkezményeinek elhárítása. A várható nyomor oly méretű s az ellátatlanok száma oly nagy, hogy a feladatot apró segélyekkel, községi és járási intézkedésekkel vagy jótékony­­sági mozgalmakkal már anyagiak hiján sem lehet megoldani. A községek és járások azért sem képesek ilyen nagy feladat megoldására, mert az őket ért baj folytán ép nekik csökkent teher­bírásuk s nem hogy több terhet vál­lalhatnának, de az eddigi fizetéseket sem tudják teljesíteni. Régi közgazdasági tétel, hogy nagy munkanélküliség és nyomor esetén az államnak kell, még nagy kölcsönök A komáromvidéki földbérlők kétségbeejtő helyzete Jövő vasárnap nemzetiségre és pártkülönbségre való tekintet nélkül Érsekújvár ott tartják nagygyűlésüket a tönk szélére jutó t földbirtokosok Csallóköz megsegítése Csallóköz árvizmentesitésének és belvizlevezetésének nagyarányú átalakítása. — 30 millió koronánál több közmunkáról van szó. — Sürgősen meg kell kezdeni a munkát, hogy a kenyértelenek munkát kapjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents