Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-23 / 88. szám

1931. julius 23. »KOMAROMI LAPOK« 3. odal. kaknak lelkiismeretfurdalást okoztam, — hogy nem nézte meg a kutyaszin­­házat. Hát azt hiszem, a kutyaszinház vissza fog jönni, de a kutyafáját, hogy Szi­­nyei-Merséék fogják-e valaha errefelé venni utjokat, azt már kétlem én is . .. Szombathy Viktor. tervezi! vállalni é P i tII HÄÄSZ&MÄDYI1 A megfiatalodás statisztikája Mit mond Voronov az operációk eredményéről ? Egy intervju kapcsán Voronov azzal dicsekedett, hogy az utolsó tiz évben 475 esetben végzett majommirigyátül­­tetést, amelyek hatását állandóan figye­lemmel kisérte. A korai elöregedés, a testi és lelki erő korai alábbhagyása eseteiben 236 eset közül 213 esetben ért el 4—6 évig tartó eredményt. Az általános testi és lelki öregség és gyen­geség esetben 64 eset közül 10 mutat 5—6 évig tartó eredményt, 31 esetben 3—4 évig tartott az eredmény, a többi esetekben nem volt észlelhető eredmény. A statisztika magábafoglalja azokat az eredményeket is, amelyeket Voronov cukorbetegség és csiravnirigy-hiány eseteiben ért el. télynek örvend egész Szlovenszkóban. Kéménd községben előadásokat,hang­versenyeket, szinielőadásokat rendezett és igy az egész község rokonszenvét megszerezte. Udvard községben a ko­rán elhalt és igen népszerű Szabó Já­nos igazgató tanítónak, a jeles színpadi szerzőnek és egyúttal zeneszerzőnek lett az utóda. Udvardi Szabó János öröké súlyos örökség volt, nagy fela­datok elé állította az oda egyhangú választással meghívott Dinnyés Károlyt, amelyet mint egész embert tölt be. Amikor pályája e szép állomásán me­legen üdvözöljük, azt kívánjuk neki, hogy munkásságát kisérje az eredmé­nyes siker és a magyar knltura építő­­munkájából nemcsak mint tanító, de mint iró és a magyar kultúra egyik vezető embere is hosszú éveken ke­resztül vehesse ki részét magyar né­pünk mivelése és a konstruktiv haladás irányában való vezetése terén. Mag? a nyomor egész Csallóközben. — A csallóközi községek jajkiáltása. — Még mindig nem történt meg­egyezés a londoni konferencián Brüning kancellár nyilatkozata. — július 22. A londoni jelentésekből az tűnik ki, hogy Brüning kívánságának teljesítése várható: A külföldi bankok csendtartó akci­ója és másfél milliárd márkás kölcsön a német birodalmi bankoknak, amelyet negyedévenként meghosszab­bítanának. Wolff jelenti Londonból: Brüning kancellár fogadta a német sajtó kép­viselőit, akik előtt hangsúlyozta, hogy a kölcsön kérdésében jelentős haladást értek el a konferencián. A vita a kö­vetkező három főkérdés körül folyt: Az eddigi 100 millió dolláros vissz­­leszámitolási kölcsön meghosszabbí­tása, továbbá intézkedések a többi magánkölcsön további fenntartása cél­jából és végül, hogy mi módon le­hetne a Reichsbanknak újabb rövid­­lejáratú kölcsönöket rendelkezésére bocsátani. Azok a tegnapi hírek, hogy Franciaországnak nem fűződnek érde­kei a londoni konferenciához, teljesen alaptalanok. Ellenkezőleg, a franciák egészen pozitív álláspontot foglalnak el. A visszleszámitolási kölcsön kérdé­sében és a többi kölcsön fenntartása tekintetében ma megegyezésnek kell létrejönnie. Curtius dr. birodalmi külügyminisz­ter érintkezésbe lépett a Londonban időző külügyminiszterekkel. Különös súlyt helyeznek arra, hogy a Hoover-terv végrehajtására nézve Belgiummal a Berlinben megkezdett tárgyalásokat befejezzék. A rövidlejáratu kölcsönök stabilizá­lását illetően az angol delegáltak a nemzeti és egyéb bankok bizottságának mielőbbi összeülését indítványozzák, hogy a kormányok ajánlásait meg le­hessen valósítani. A német delegáció azt indítványozza, hogy mielőbb hív­janak meg Németországba kiváló pénz­ügyi szakértőket annak megállapitására, hogy a Londonban létesitett megálla­podások elegendők-e a német kölcsö­nök stabilizálására. A kölcsönök biztosításával foglalkozó bizottság például Baselben ülhetne össze. A Németország részére való visszleszá­mitolási kölcsönök kérdését eddig még nem vitatták meg alaposan. Számos indítványt terjesztettek elő, hogy mi módon lehetne ezeket a kérdéseket megszerezni. Mint londoni jól értesült körökben hírlik, a londoni konferencián jelenleg annyira kényes a helyzet, hogy a de­legáltak a pénzügyminiszterek tegnapi tanácskozásának titokbantartására köte­lezték magukat. Annyi bizonyos, hogy eddig még nem történt megegyezés valame­lyes tervre nézve. A ma délelőtti konferenciáról a kö­vetkező kommünikét adták ki: A nem­zetközi konferencia hosszabb tanács­kozást tartott, amely azzal a kérdéssel foglalkozott, miképen lehetne meg­újítani a bizalmat a német pénzügyi helyzet stabilitása iránt a pénzügymi­niszterek bizottsága által előterjesztett jelentés alapján. Egyes technikai kér­déseket a pénzügyminiszterekre bíztak, akik ma délután, vagy holnap dél­előtt fognak felőlük tanácskozni. Dinnyés Károly Dinnyés Károly, a szlovenszkói ka­tolikus tanító egyesület einöke és az Általános Magyar Tanító Egyesület al­­elnöke, Udvard község népszerű igaz­gató tanítója elérkezett negyedszázados tanítói működéséhez. Ez az ünnep, amely szép családi körben folyt le Udvardon, egyúttal a magyar kultúrá­nak is ünnepe, mert Dinnyés Károly negyedszázados működése nemcsak tanítói ünnep, hanem a kultúra önzet­len és önfeláldozó működésének ün­nepe is. Dinnyés Károly, ahol csak tanított mindenütt közkedveltségnek és általános szeretetnek örvendett, ami nem csupán rokonszenves egyénisége javára írandó, hanem inkább azzal magyarázható, hogy a falu apraja-nagyja megszerette őt, mert az iskolán kívül foglalkozott velük. Itt dalárdát alapított, ott kulturház létesítésén dolgozott, hangversenyeket rendezett, Udvardon igazán pezsgő kul­­turéletnek áll fókuszában, szóval dol­gozik a néppel és a népért. Érthető és természetes, hogy szeretik, mennek utána és követik. Megalapította a „Világosság“ cimü nívós tanügyi lapot és köré hivatott iró-gárda csoportosult. Ez a lap már eddigi pályafutása alatt is bebizonyí­totta, hogy hézagot pótol és szükség van reá. Mint a katolikus közéletnek egyik tevékeny és súlyos tagja, az évekkel ezelőtt működött katolikus nagybizott­ság is tagjai közé hívta meg. Mint rendkívül képzett és kiváló tanügyi egyéniség nagy és megérdemelt tekin­Saját tudósitónktól. Előző számunkban röviden megírtuk, hogy vasárnap este 8 óra tájban szél­vihar tombolt végig Komárom utcáin és terein. A szélviharból később jóté­kony eső lett és Komáromban semmi kárt nem okozott. Akkor már jeleztük, hogy a Komá­romba már tompítva érkezett szél Csallóközön vonult végig, de nem nyom­talanul, mint nálunk. Legtöbb helyen borzalmasan tönkretett mindent, ami­ből még remélhetett valamit a gazda. Igeu sok helyen ugyanis pusztító jég­eső szakadt le a haragos égből, amely tönkretette a kapásnövényeket teljesen. A burgonyát teljesen belepacskolta, egyenlővé tette a burgonya ültetvényt a földdel. Aki nem tudja, hogy mi volt a földben, nem tudja megállapítani, hogy milyen terményt vetettek abba. A kukorica szára szintén le van tör­delve. Legtöbb a földön hever. Ame­lyik nincs letörve, annak levelei haj­szálvékony foszlányokká vannak szét­tépve. Az már nem ad kukoricatermést. A földre vagdalt rész még le sem ka­— július 23 A katasztrófális terméseredmények előreláthatóvá tették, hogy a földmun­kások számára is kevesebb bér fog jutni a termésből. A csökkentett bérek pedig maguk után vonják a földmun­kások sztrájkját. Most kaptuk az értesítést, hogy a nagymegyeri Ujmajorban kétszáz­ötven földmunkás állott ki a mun-Pusztító vihar Ekel fölött. Amit a szárazság meghagyott, elvitte a jég. — július 22. F. hó 19-én vasárnap este valóságos Ítéletidő vonult végig Ekel község ha­tárán. Előbb hatalmas szélorkán süví­tett végig, majd ezt mogyoró nagyságú jégverés követte, amelyet azután több, mint 2 órás felhőszakadásszerü zápor­eső fejezett be. A szélvihara határban levő gabona kereszteket szétdobálta és szétszórta, a jégeső kicsépelte, az eső pedig úgy eláztatta a kévéket és any­­nyira beiszapolta, hogy nem maradt belőle a gazdának semmi sem. — De akik összehordták a gabonát aszta­­gokba, azok sem mondhatók szeren­csésebbeknek, mert az a nagy szél az asztagokat is megbontotta és szétszórta. A nagy szél a fákat gyökerestől kitépte, Komárom, —julius 22. szálható és igy a szára még takarmány­nak se használható. Borzalmasan elpusztult a többek kö­zött Csicsó község határa. Ezt a köz­séget a sors keze az idén sokszorosan meglátogatta. Az idén több milliós vízkár sújtotta. A vízkár összeírásáról sokan nem vet­tek kellő időben tudomást és csak ke­vesen jelentkeztek. A kárvallott nagy tömeg elesett a segélynyújtás reményé­től is. Csicsón a termés 1 mm. hol­­dankint. Ebből legfeljebb csak éhen lehet meghalni és nem volna meglepő, ha ebben a faluban az éhínség lépne föl. Hasonló az eset Tany községben is, ahol a villám még házat is meg­­gyujtott. A kétségbeejtő helyzet gyors segít­séget követel, ügy tudjuk, hogy a ko­máromi járási képviselet magyar nem­zeti és kér szocialista párti tagjai a képviselet sürgős összehívását fogják kérni, hogy a segélyakció megkezdhető legyen az egész járást sújtó tömegnyo­mor enyhítésére. kából s béremelést követel, amit azonban kétséges, hogy a gyár meg tud-e adni ? Ebben a pillanatban a tárgyalások folynak. A kommunista párt népgyüléseket akar tartani, hogy azonban a hatóság megengedi-e, az nem valószínű. Nagymegyerre csendőri készenlét vonult ki, hogy az esetleges zavargá­sokat megakadályozza. a háztetőket megbontotta, sok helyen az ablakokat benyomta. A jég oly erős volt, hogy a fák leveleit leverte, a sző­lőket, a dohányokat valósággal letarolta, a kukoricák levélzet nélkül maradtak. Az alacsonyabb fekvésű földek ismét viz alatt állanak, hova a gazdák már háromszor elvetették a búza, árpa, majd mohar és köles vetőmagot, de egyszer sem tudnak e földeken sem aratni, sem kaszálni. A téli és kora tavaszi esőzé­sek, majd a nagy szárazság miatt a határnak több mint a fele üresen ma­radt, mert a vetések kivesztek, most pedig az utolsó reménységet is elverte a jég. — Halálozás, Súlyos csapás láto­gatta meg Gondos Vilmos párkányi laptulajdonost és felelős szerkesztőt. Bátyja, Gondos Mór, a sátoraljaújhelyi izr. elemi iskola igazgatója Budapesten 57 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Újabb mezőgazdasági sztrájk Nagymegyeren kétszázötven földmunkás szüntette be a munkát

Next

/
Thumbnails
Contents