Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-12-24 / 153. szám
193!. december 24. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. Megérkezett a világhírű a Dózsa-féle VIGADÓ étterembe t A Naponta friss csapolás. Ugyanott Pilseni ősforrás. Menü rendszer. Külön termek bankettek és bálok részére. megújította a nyelvet és élete végén már láthatta munkája gyümölcsét. Száz éve, hogy révbe ért a hányatott életsajka és ő örök álomra csukhatta le szemét. Halálos ágyán felkiálthatott az apostollal: „Ki szakíthatott el engem az én magyar nemzetenj szeretetétől: a börtön, a szegénység, az üldöztetés, a gúny, a megvetés?“ Mindezekből bőven volt része. Az élete valóságos regény és az ember szive elfacsarodik, ha rágondol. De ne sajnáljuk a lángot, hogy ég, hogy lobog, csák lobogjon, hiszen az a zenéje, sajnáljuk ai üszköt, mely nem tud lobbanni. Ne sajnáljuk az embert sem, aki elég, hanem sajnáljuk azt, aki olyan mint a kanóc, hogy. csak füstölögni tud. Kazinczyról mondja egyik életirója, hogy a lelke tüzláng volt és mindenkit lángbaboritott, aki közelébe jutott. Halála 100. évfordulóján arra kérjük, hogy lángleikével borítson tűzbe bennünket is, hogy mi is tudjunk küzdeni a magyar művelődés eszményéért még ebben az anyagilag lerongyolt világban is, vagy talán most még inkább, hogy a magyar kultúra egykor valóban oly erős és szépséges lehessen, amilyennek Kazinczy lánglelke azt csakmegálmodta. Dr. Hqjdu Lukács. Árpádbáli M Erzsit*) Irta: Alapy Gyula dr. Hétszáz esztendeje most, hogy az Árpádok nemes törzsének legnagyobb női szentje, Thüringiai Lajos őrgróf özvegye Marburgban meghalt szegényei között. Egy csodálatos élet zárult le 1231-ben a marburgi ispotályban: a korán özvegységre jutott királyi hercegasszony koldusai között fejezi be tragikusan nemes és küzdelmes életét, hogy átlépjen a véges földi életből az örökkévalóságba. A kis hercegnőt — a középkor szokása szerint — mint gyermeket, négy éves korában eijegyzik a szintén gyermek Thüringiai Lajossal, és egyúttal el is szakítják családjától, elviszik leendő apósa családjához, a távoli Thüringiába. Édesanyja a magyar történelem egyik tragikus alakja, Gertrudis királyasszony, a szerencsétlen 11. Endre felesége, akit Bánkbán megölt, a feleségén, a királyasszony testvéröcesétől elkövetett gyalázatért. Erzsébet, az ugynevezet „sötét“ középkorban élt, melynek erkölcsei megszéliditésére az egyháznak mindent el kellett követnie. A lovagi erények gálád és alacsony emberi bűnökkel vegyülnek. A nő iránt érzett hódolat és eszményítés mellett a lovagvárak mai lecsapnak sasfészkeikből az országúton utazó kalmárra, hogy megrabolják és. ha ellenáll, megöljék. Az egyház igyekszik megszelídíteni a szilaj erkölcsöket és egymásután indítja a lovagcsapatokat a Szentföldre. Lovagok, kalandorok, falurosszai vegyülnek el ezekben a seregekben, amelyek egyikéhez csatlakozik Erzsébet fiatal férje is, Thüringiai Lajos. A hitves gyermekeivel karjain könnyektől fátyolozott szemekkel int búcsút és a lovag eltűnik szeme elől páncélos, sisakos kíséretével. Lajos a szentföldön küzd Krisztus sírjáért, hogy azt a pogány arabok kezéből kiragadják és Damaszkusz vára alatt elesik a keresztény gondolatért. A hűséges hitves hiába várja haza Wartburg várába, ahol ránézve elkezdődnek a szenvedések napjai. Micsoda vigasztalja meg a páriát vesztett hitvest és a fiatal édesanyát, mint az imádság gyógyító balzsama! Az ithádság, mely az igaz szívből fölszárnvalhat egyenesen az égbe, a Mindenható trónusának zsámolyáig. És Erzsébet asszony egyre buzgóbban esdekelve ostromolja az Egek Urát, *j Előadás a pozsonyi rádióban 1931 dec. 16. Örökségéből elűzi Raspe Henrik durva kapzsisága és megalázott királyi sarjadék éjnek éjszakáján menekül kis gyermekeivel a büszke lovagvárból le a váralján lévő szegények közé, akiknek esztendőkön át gyógyította testüket, titokban hordta a mindennapi kenyeret és az alamizsnát. Egy szegény kunyhó istállója fogadja be, amelybe mérhetetlen gazdagság költözik be a földönfutóvá, koldussá lett Erzsébettel, a szegények patronájával: a hit fényessége, az alázatosság nagysága és az emberi jóság kincseknél kincsesebb szépsége. Boldog, hogy ő is istállóban húzhatja meg magát, mint az isteni Megváltó, aki istállóban született. Üldözője elől Marburgba menekül és itt vonja meg magát gyermekeivel. Már nincs más ideálja ennek a nagy aszszonynak, mint az, hogy tökéletes ember legyen, tehát megosztja falatját a szegényekkel, a betegeket ápolja, nem irtózik a legaljasabb munkától sem, mert biztosan tudja, hogy igy halad a tökéletesség felé. Ispotályt alapit, szegényházba és agghajlékokba gyűjti össze az élet elszerencsétlenedett, hajótörötté vált emberroncsait, akik szintén Isten képére teremtettek. Ez a nagy életcél, amiben lénye átalakul a Karitász szent hivatására. Erzsébet elkezdi a nő élethivatását. Az első az anyaság, a boldog és csendes családi élet; a másik a szeretet hivatása és ki tudná azt szebben és tökéletesebben megvalósítani, mint azt Sz. Erzsébet, az Árpádház e fényes és ragyogó nőalakja hazulról hozza ezt magával; a régi tradíciók élednek benne újjá és Szent István, Szent Imre, Szent László nagy példái, akiket az Egyház a szentek sorába iktat, arra sarkalja, hogy élete nagy müvét, az emberi szeretet kiépítését hajtsa végre. Szeretet nélkül hideg e földi élet, de a szeretet széppé tesz mindent. Csodák kelnek Erzsébet jótéteményeinek nyomában. Hire messze terjed életszentségének, és fölfigyelnek reá korának uralkodói, köntösének szegélyét csókolgatják az elesettek, a betegek, akiket vigasztal, gyógyít és táplál. Ez az élet csudálatos tartalommal telitett. A középkor aszkézisében szokatlan ez az új női típus. A szentéletü nők elvonultak akkor a zárdák mélyére és árnyékos hideg falai közé, hogy imádsággal töltsék életüket és a világi gondolatok kísértésétől önsanyargatással védekezzenek. Árpádházi Boldog Margit, IV. Béla királyunk leánya éli később ezt az életet a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten. A lélek szentsége a testet megveti és csak fölösleges földi hordozójának tekinti, amelytől megszabadítja az Úr és elhívja az ő dicsőséges szolgálatába. Ez a mártírok élete és felfogása, passzív életszemlélet, amely megszakítja a bűnös emberiséggel a kapcsolatokat. • Erzsébet életszentsége egészen más. Ez az aktiv lélekből sugárzó emberi szeretet, amely mindig újabb és újabb jótettre sarkalja, a jótettet öncéllá teszi, mert az Istenért kell gyakorolni. Ez a katolikus Karitász lényege, Erzsébet pedig ennek az első apostola, aki megnyitotta a szentek végeláthatatlan sorát, ezren és ezren csatlakoznak ehhez a menethez, melynek utszélein a letörölt könnyek gyémántjai csillognak. A magyar nyelvnek van egy gyönyörű szava nyelvkincsében ennek a kifejezésére, ez a: jótétlélek. Szent Erzsébet volt az első jótétlélek az akkori vad és erőszakos, más oldalon meg az imádságos, erkölcsös világ nagy ellentétei között, aki megtalálta az igazi női hivatást, a szegények istápolását, a szenvedők vigasztalását és az elesettek fölemelését. Küzdelme az emberi méltóság fölállítására irányult, hiszen az ember mind Isten teremtménye és a Szentlélek temploma. Ha nem az, — azzá teheti a mindent kiengesztelő szeretet. Az egyház tehát a szeretet apotéózisát ünnepli Szent Erzsébetben, az Árpádház e legnagyobb női szentjében, akinek példája kilépett a maga szűk köréből és szétterjedt az akkor ismert egész világra. Ma homályos dómok tompa csendjében látjuk törékeny alakját, amint átmosolyog rajta a szines ablaküvegen áttörő napsugár és megaranyozza a feje fölött a Glóriát, amely kevés szentet illet meg annyira, mint őt. Különös tiszteletük tárgya ő a magyar asszonyoknak, akik előtt ott világit felejthetetlen, nagy példája. Szent Erzsébet az emberi szeretet megtestesitője, a női lélek legszebb erényének a tulajdonosa, akinek lényéből ez szétáradt a világon. Hétszázados emléke a szegények ujjongó ünnepe, akiket megtalált és szeretetének himes palástjával betakart. Maga csak darócból készült szőrcsuhába takarta testét, de tudta és érezte, hogy majd a másvilágon a szeretet napsugaras szálaiból szövi reá Isten újjá az örök boldogság palástját. Szent Erzsébet nagy öröksége az, amely ma is betölti a magyar asszonyok lelkét és azokat jótéteményre ösztönzi. Ma egy szörnyű világválság, a borzalmas világháború terhes öröksége idejében ezrek és ezrek maradtak kenyér nélkül. Ártatlan gyermekek és aggastyánok szenvednek, anyák halovány bús orcáin könnyek peregnek alá, mert a mindennapi kenyér, amelyért minden nap imádkoznunk kei), mind vékonyabb és vékonyabb. Ha Szent Erzsébet ma élne, biz,onnyára összeszorulna a szive ezek láttára és kicsordulna abból a megváltó, az emberiséget gyógyító szeretet gyógyírja. Íme előttünk a nagyságos példa és előttünk az élet egyre jobban elsötétülő árnyéka. A Karitász nagy szentje itt áll előttünk és munkára int bennünket: Segítsetek a lelki és testi szegényeken. Az életen átfut a lelkek SOS kiáltása, mentsetek meg bennünket. A magyar nők példaképe, Szent Erzsébet asszony itt jár előttünk életével, szentségével, jóságával és kiapadhatatlan szeretetével, ami a jóság örök forrása. Induljunk nyomában a Karitász hadseregében és sorakozzunk fel mögéje, kövessük Öt, aki egykor legjobban értette meg az emberi szeretet nagy titkait és az emberi jóság titkos értelmét, amelyben felolvad a közöny jégpáncéljától borított emberi lélek. Árpádházi Szent Erzsébet asszony példája világit nekünk és mi mindazok, akik a katholikus egyház törvényeit és parancsait követjük, isteni Megváltónk keresztjére gondolunk, aki annyira szerette a bűnös embereket, hogy meghalt érettük. Ezen a nagy és ritka ünnepen a szeretet áradása mossa ki sziveinkből a közönyt és keménységet és Szent Erzsébet nagy példája jegyében menjünk a Karitász utján az emberi szenvedések enyhítésére, emberi könnyek letörlésére, szegények vigasztalására: Isten dicsőséges szent nevében! Körte Ferenc dr. hangversenye a kultúrpalotában.. Január 9-én a Kultúrpalota nagytermében helyi szerző hangversenye kerül műsorra. Dr. Körte Ferenc, a kitűnő komáromi zeneszerző darabjai is bemutatásra kerülnek a programra során s a szerző maga fogja darabjait zongorán előadni. A hangversenyen közreműködik Blahó János dr., Bartos Ilona és Folprecht Zdenko. Operaáriák, magyar és szlovák népdalok s Körte Ferenc szerzeményei kerülnek előadásra. Szegény gyermekek karácsonya Ógyallán. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet ógyallai szervezete nagy és lelkes munkát végzett ezidén is, mint már tavaly megtette, hogy a szegénysorsú gyermekeknek örömet szerezzen. Dr. Pelier Sánűorné vezetésével hetek óta folyt a karácsonyi ajándékok gyűjtésének, elkészítésének nemes munkája. Kilencvenhat szegény magyar iskolásgyermek kapott meleg ruhát, fehérneműt, cipőt s egész női gárda fáradozott azon, hogy a kislányok s kisfiúk rájukszabott ruhákat s hozzájukmért lábbeliket kapjanak. Dacára a válságos és küzdelmes évnek, mégis sikerült a hozzávaló összegét gyűjtés és előadások rendezése utján kiteremteni és szorgos munka árán elkészíteni a meleg , téli holmikat. A SzMKE helyi csoportjának vezetősége nem kímélte a fáradságot s nem törődve azzal, hogy" gáncspskodók is akadtak, akik a keresztényi szeretet önzetlen munkáját megzavarni igyekeztek, altruisztikus munkáját dicséretreméltó buzgalommal végezte s közel száz gyermeknek szerzett örömet. A ruhák kiosztása nem történhetett meg az iskolában s ezért magánháznál. kapták meg vasárnap, délután a gyermekek a szeretet-ajándékokal. Egy szegény" gyermek édesanyja megható szavakban tolmácsolta a szülők háláját. Keresek i ügyfelem részére 2 vagy 3 szobás lakást, április 1. vagy május 1-i be. költözésre. Ajánlatokat kér: Dr. Schreiber Lajos ügyvéd Komárom, Nádor-u. 702
