Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-12-12 / 149. szám

í931. december 12. »KOMAROMI LAPOKc 5. oldal. közgyűlés vezetését. Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó fölolvasta a pá­lyázók névsorát. A segédorvosi állá­sokra nyolc pályázat érkezett be s miután ismertette Lipscher Mór dr. kórházi igazgatófőorvos véleményező javaslatát a jelölésekre nézve, előter­jesztette saját javaslatát azzal, hogy Mahler Oszkár dr. mindaddig, mig a betegsegélyzőnél történt megválasztása jogerőre emelkedik, a három megvá­lasztandó uj segédorvos mellett szintén a kórháznál marad. A közgyűlés felállással szavazott és az előadó javaslatát 25 szóval 10 el­len elfogadta, vagyis a közkórházi se­gédorvosi állásokra Halzl Oszkár dr. zselizi orvost, Waizner Endre dr. ko­máromi orvost és Grósz Károly dr. nyitrai orvost megválasztotta. A kórháznál rendszeresített uj irnoki állásra három jelölt közül Kaubek Emil komáromi lakost 26 szóval 9 ellenében megválasztotta a közgyűlés. * A Deák Ferenc ucca aszfaltozása folytán szükségessé vált kerületi bíró­sági fogház teleknek és a katonai kór­házból kisajátításra kerülő teleknek ügyében akként határozott a közgyűlés, hogy elfogadta a tanács és pénzügyi bizottság javaslatait. A fogház telkéből kisajátított területet négyszögölenként 200 koronáért en­gedte át az állam, amit a közgyűlés tudomásul vett. A katonai kórház telek átengedésére nézve pedig úgy határo­zott a közgyűlés, hogy felír a nemzet­­védelmi miniszterhez a terület vétel­árának 1932 junius 30-ig leendő kifi­zetésére nézve. Ugyanis a nemzetvédelmi minisztérium azt kivánja, hogy mielőtt a város átvenné a területet, annak vételárát fizesse ki. Mivel azonban a város nincs abban a helyzetben, hogy a 105.000 koronát most kifizesse, kény­telen fizetési halasztást kérni, amire — a városbirónak előzetesen szerzett tájékozódása szerint — biztos kilátása van a városnak. (Ezt ugyan a minisz­térium írásban még nem adta ki, de reméljük a legjobbat!) * Özv. Szabó Józsefné, Rózsa Irén és Czirja Irma nyugdíját rendezte a köz­gyűlés, amennyiben elfogadta Sándor Ernő főszámvevő javaslatait. Hosszabb vitára adott alkalmat Geöbel Károly dr. nyug. városi tanácsnoknak rendkívüli drágasági pótlék igénylésére vonatkozó ügye, amelyet már egyszer elutasított a közgyűlés. A kérelmező megfeleb­­bezte a határozatot és most az orszá­gos hivatal, mivel a drágasági pótlék adását kimondó 1921. évi törvényható­sági bizottsági közgyűlési határozat az iratokhoz csatolva nem lett, azt kivánja a várostól, hogy hozzon uj határoza­tot. A kérdéses rendkívüli drágasági pótlék 50—200 százalék erejéig utal­tatott ki az egyes tisztviselők vagyoni helyzetének figyelembevételével. Geöbel Károly dr. nyilatkozott, hogy hajlandó megelégedni az 50 százalékos drága­sági segéllyel és Ghyczy János dr. tiszti főügyész azt a javaslatot terjesz­tette a közgyűlés elé, hogy helyesnek tartaná, ha a város azt az egyezséget elfogadná, mert különben egy bizony­talan per esélyének tenné ki magát a város, amely esetleg még tetemes per­költséget zúdíthat a városra. Sándor főszámvevő jelentése szerint Geöbel dr.-nak 3 év és 9 hónapra volna igénye a drágasági segélyre, ami 17.70188 Kő-t tenne ki. A főszámvevő a tanács­nak az egyezség elfogadására vonat­kozó javaslatát ajánlotta elfogadásra. Csevár Ferenc h. starosta a javaslat elutasítását kivánja, Kollánvi Miklós helyesebbnek tartja, ha a város elfo­gadja a Geöbel dr. által fölajánlott egyezséget. Steiner Gábor szintén el­lene nyilatkozik a javaslatnak, majd Ghyczy főügyész bemutatja az eredeti közgyűlési határozatot, amely után sza­vazással dönt a közgyűlés a kérdésben. 22 szóval 7 ellenében elveti a köz­gyűlés a tanács javaslatát. Hosszabb vitát keltett a városi moz­­gószinház építésére vonatkozó pénzügyi bizottsági javaslat, amely az építési munka kiadását indítványozta. Az épít­kezésre több pályázat érkezett be, kettő az egész felépítésre vonatkozott, több iparos pedig a szakmunkákra pályá­zott. A pénzügyi bizottság arra az elvre hivatkozva, hogy az építkezésnél lehe­tőleg több kisebb vállalkozót és ipa­rost is foglalkoztasson, módosította a tanács javaslatát és azt ajánlotta, hogy a föld-, kőműves- ácsmunkát Weisz János építésznek a lebontási munkát Tóth Ferenc építési vállalkozónak, a többi szakmunkát Dosztál Jakab laka­tosmesternek, Németh Béla asztalos­­mesternek, Dosztál és Beck vízvezeték berendező cégnek, Polvár Jánosnak, Komáromi Viktornak, Kustyán Márton­nak, az Eubolit cégnek és Weisz Já­nosnak adja ki a város. Langschádl Gyula ismét előadta már a napirendi felszólalásában ismertetett moziellenes javaslatát, amelyben a moziépités kérdésének napirendről való levételét kérte. Az egész város közön­sége által jól ismert magánérdeket szol­gáló indítvány ugyan nem számítha­tott elfogadásra, de azért Csizmazia György városbiró szükségesnek tar­totta, hogy a mozi ügyét újra ismer­tesse a közgyűlés előtt és felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a városi mozgószinház a legjövedel­mezőbb beruházása lesz a városnak, amely a moziengedélyt csak abban az esetben kaphatja meg, ha ez év de­cember 31-ig a fölépítésre való komoly elhatározását igazolja. A pénzügyi bi­zottság javaslatát ajánlotta elfogadásra. A kérdésben szavazással döntöttek. Langschádl indítványát 15 szóval 3 ellenében (15-en nem szavaztak) el­vetette a közgyűlés, amely a pénzügyi bizottság javaslatát, vagyis az építés kiadását 26 szóval 1 ellenében hatá­rozattá emelte. Minthogy az idő nagyon előrehaladt, fél 9 óra után a városbiró a közgyű­lést felfüggesztette azzal, hogy a követ­kező közgyűlést írásban fogja össze­hívni. Szombati jegyzet Pozsonyból A Kern vendéglő előtt gyülekezik esténként az Üdv Hadsereg. Igen, ők a világon a legoptimistább emberek. És bátor emberek. Éhes, üresgyomru emberek beszélnek táplálékról, lelki táplálékról, üreszsebü, hideg szobákban vacogó embereknek a családi tűzhely melegségéről. Pedig megbecsülni való különcök ők, kik szeretnék, ha az em­berek, boldogok lennének és nagyon jók. Ők a mának Don Quiote lovagjai, mert nem tudják, hogy amiért felveszik a keresztes harcot: az nincs, csak volt, vagy nem volt. * Lodzból, messzi Lengyelországból jött az a beesett szemű, imbolygó me­­nésü asszony, akit orvostanhallgató barátom mutatott meg nekem minap az uccán. Eljött, mert egy sürgönyt kapott a klinikáról. A sürgöny rövid volt, de sokat mondott, borzasztót je­lentett. „Fia meghalt.“ Az ötöd sze­meszteres lengyel diák, a két és fél évig éhező húsz éves lengyel gyerek elfáradt, tüdejére ereszkedett a sok nél­külözés sara, sebe, beadta a derekát. Haza mindig azt irta: „jól vagyok anyám, karácsonyra otthon leszek“, — itt a klinikán Intett lázas fejével a fia­tal kollégáknak, akik megértették, hogy búcsúzik tőlük. Ha van felettünk igaz­ságot osztó Hatalmasság, — nem fogja békével tűrni az ilyen lengyel diákok halálát. A feketeruhás asszony ment a pozsonyi uccán és az járt agyában, hogy el sem búcsúzhatott fiától. Az asszony után szomorú lengyel diákok bandukoltak és szemeikben égett a kin, amit úgy hívnak: fájdalom, tehe­tetlenség. * A Páll Miklós ujságbódé kenyeret ad Páll Miklósnak, a magyar költőnek Tisztes kenyér, apró fillérekből tevődik össze tizkoronává és a magyar Írónak reggelit, ebédet, vacsorát ad. Ez az uj­ságbódé szimbólum, a magyar iró szim­bóluma. Beszédesebb, mint a tengernyi újság, mely rá van aggatva. * Tiirk Berta vendégeskedik Pozsony­ban. Egy darab régi Budapest, régi békeidő. Még én is emlékszem gyer­mekkorom nagy élményére, Türk Ber­tára. A Steinhardt mulatóra és a szép chansonokra, amiket Türk Berta éne­kelt. a Kondorslágerekre, a Hulló fale­vélre és a többi finom szentimetali­­tásra. Türk Berta nem öregedett meg, szemének csillogása a régi, alakja min­dig karcsú — csak a hangja változott egy kicsit a beszédben. Kicsit mély lett, mint egy bánatos hangulat, kicsit megingatta a sok ezer cigaretta, a sok éjfélutáni vigalom. Az éveket Türk Berta kijátszotta, de a hangjával ki­játszottak az évek. (—házy.) iiiiimiiii minin* mwwiiw ni in December 19-én kezdi a komáromi sziniszezont a Föídes-szintársulat. Érsekujvári színi idénye után Ko­máromban kezdi meg előadásait a Földes-szintársulat. Az előadásokat a Litovel-szálló színháztermében tartják meg, amely erre a célra külön átala­kíttatta helységeit, rendbehozta a néző­teret, még páholyokat is szerelt föl. A megnyitó előadásnak külön érde­kessége az, hogy helyi szerző darab­ját mutatják be elsőnek; dr. Szijj Fe­renc: Jókai Mór „Elátkozott család“­­jából irt kitűnő színdarabot, melyet a társulat nagy lelkesedéssel tanul máris. A színdarabhoz bevezető beszédet dr. Alapy Gyula tartománygyülési képvi­selő mond. A színházi titkár megkezdte a bérletek előjegyzésének munkáját s a bérletek szerzése szépen halad. Gútai asszonyok kül­döttsége a járási hivatalban Pénteken délelőtt női küldöttség vo­nult föl a járási hivatalba. Gútai asz­­szonyok deputációját fogadta Fodor dr. közigazgatási biztos. Az asszonyokat Mező István kommunistapárti szenátor vezette s az asszonyok azzal a kérés­sel jöttek, hogy munkát adjanak hiva­talos helyről a férjeiknek. A közigaz­gatási biztos megnyugtató kijelentést tett, mely szerint a hatóság rajta van, hogy a gútaiak is munkához jussanak. Számos gútai lakos foglalkoztatva volt a csatorna szabályozásnál, ámde az Ármentesitő Társulat gúta—környéki munkálatait sem lehet addig folytatni, amig az államtól a kiutalt pénzösszeg meg nem érkezik. Elrendelték az állami al­kalmazottak karácsonyi remunerációjának ki­fizetését. — dec. 11. A ma délután megtartott miniszter­­tanács utasításokat adott ki az állami alkalmazottak karácsonyi remuneráció­jának kifizetésére. Eszerint nős és gyermekes alkalmazottak minimálisan 300, nős és gyermektelen alkalmazot­tak minimálisan 250 és nőtlen alkal­mazottak minimálisan 200 koronát kapnak. A magyar képviselőház január közepén ül össze. Károlyi miniszterelnök a kormány három célkitűzéséről — dec 11. A magyar képviselőház nagy szó­többséggel elfogadta a kormánynak a gazdasági helyzetre vonatkozó jelen­tését, valamint a 33-as bizottság jelen­tését is. Az egységes párt mai értekez­letén Károlyi Gyula gróf miniszterelnök bejelentette, hogy valószínűleg január közepén összehívja a képviselőházat. Addig a bizottságok elkészítik azokat a törvényjavaslat-tervezeteket, amelyek letárgyalása után megkezdődhetik a költségvetési vita. A kormány programmja általában három célkitűzésben foglalható össze: 1. A gazdasági élet fejlődésének bizto­sítása. 2. A magyarországi hitelélet megjavítása. 3. A pengő vásárlóerejé­nek fenntartása és az infláció elkerü­lése. Mindezek között a legfontosabb az államháztartás egyensúlyának meg­tartása. A miniszterelnök ezután felkérte az összes képviselőket és minisztereket, hogy mindenki a legerélyesebben cá­folja meg az állam inflációs politiká­járól terjesztett híreket. Az inflációs po­litika hihetetlen tehertételeivel végve­szélybe döntené az országot. Nyolcvankétezer ember vesztette el novemberben állását a köztársaságban. — dec. 11. A növekvő munkanélküliség az el­múlt hónapban kétségbeejtő statisztikát állított fel. Hivatalos jelentések szerint novem­ber hónapban 82,673 ember veszítette el állását leépítések és elbocsátások következtében. A Slovenská Politika

Next

/
Thumbnails
Contents