Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-12-08 / 147. szám
Otvenkettedik évfolyam 147. szám, Kedd, 1931, december 8. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. $aész évre 188 Kö, félévre 58 Rö> negyedévre 25 Kő. — Külföldön 150 Ké Egyessz&m ára I korona. Alapította: JÁNOS». Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő: 8 ARANY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: AÍLAPY GYULA dr. é» FÜLŐP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-n. 8 Megjelenik hetenként háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. HITLER SZAVA Komárom, — december 7. Egész Európa a bizonytalanság lázában felreng és nem képes segíteni helyzetén. A válság egyik góca Németország testében van és onnét sugároznak szét annak mikrobái Európa többi részeibe. A másik góc Parisban van és az aranyhegyen hivalkodik több mint jó egészségével. Onnét rikoltja bele a világba, bogy a jóvátétel mindent megelőz és Franciaország semmit sem hajlandó elengedni a 210 milliárd frank jóvátételből, amelyre a békeszerződés, Young szerződés és sok más szerződés kötelezi Németországot. A német kormány hallgat a provokációra és csendes megadással várja sorsának beteljesülését. Brüning ellenfélnek túlságosan szerény és önfeláldozónak bizonyult Lavaltal szemben, ez a Laval túlságosan szemes, erősen vabank politikus, terrorizálni hajlandó ellenfeleik francia, aki érzi hatalmát és maga inögöll a szuronyerdőket. A tavaszra nagy bonyodalmak következnek el a német fizetések körül, de egész Európa elzárkózott, drólsövénnyel elhatárolt gazdasági élete körül. Németországban Hitler a jövő emberének hirdeti magát, aki most már nem is csinál abból titkot, hogy ő a jövő embere. ő az, aki Franciaország zsarolásaival szembe áll, mert Németország nem tud fizetni jóvátételt, ellenben magántartozásainak kifizetését kötelességének ismeri. Franciaország az. aki nem akar leszerelni, nem akarja a békét, hanem állandóan háborús hangulatokat szít Európában. Úgy látszik, hogy Hitler szavai Németországban nem várt hatást keltettek. Elsősorban megerősödött a Hitterizmus, mert tizenhárom esztendő unosuntig elég volt a nélkülözésből és a koplalásból és most már a Stressemann-félc langyos politika is teljesen diszkreditálva van a történtekkel és mindjobban előtérbe nyomul az a meggyőződés, hogy a franciákkal nem érdemes a jó viszonyt fenlartani, mert az a birodalmat zúzza szét. Ezzel szemben nagyon érdekes a német szociáldemokrácia magatartása a német nemzeti szocialistákkal szemben. Ezek természetesen Hitlerékkcl szemben foglalnak állást és a kommunisták felé orientálódnak, elveiket revideálni hajlandók és hidat akarnak alkotni a szovjetek és Németország között. A szociáldemokrata perfidia nem lephet meg senkit és ez a formula igen alkalmas, hogy leplezze a német magántőke, tehát nemzeti vagyon ellen intézendő támadásaikat, amelyekre el lehelnek készülve egy Hitler rezsim alatt. Hogy ez a polgárháború magva és hogy egy polgárháború esetén a franciák rendien! ar lás ürügye alatt bemasírozhatnak Németországba, az mind a szociáldemokraták malmaira hajija a vizet, mert ők ki tudnak egyezkedni velük és váltatják készségesen Németország jóvátételeit, ha a hatalmai a kezeikbe kapják. Azonban gazda nélkül csinálják a számvetést, mert a szovjetnek nincsen szüksége hídra, mert azt régesrégen kiépítette Németország felé. Az egyik hídfői most Hitler és a vele rokonszenvezők védik és talán azt is lehet mondani, hogy Európa nagyobb része szintén e mögött a hídfő mögött sorakozik fel. Ezen a ponton még Franciaország is kénytelen Hitler mellé állani, az aranyhegy megmentése érdekében. És előállhat az a képtelennek látszó helyzet is, hogy a szovjet támadások ellen Európa felsorakozik és szerves egészet is alkothat. A világ közvéleményét két szempontból érdekli ez a várható német változás: miért is inegfizethetlen a jóvátétel és összefüggésben van-e a világválság a francia aranyhalmozással és a békeszerződések kártékony hatásával a világgazdaságra, másodsorban pedig a lesze-Komárom, — december 7. 520 millléval apasztották az 1932. évi költségvetést. A szenátus költségvetési bizottsága szombaton megkezdte az 1932 évi állami költségvetés tárgyalását, amelyen Stodola Kornél, főelőadó ismertette a javaslatot. Felszólalt 7rapl pénzügyminiszter is, aki beszédében megindokolta a kiadások csökkentését és előadta, hogy a parlamenti szünet előtt megállapított kiadásokat az 1931. évi bevételek csökkenése miatt újra át kellett revideálni és újabb megtakarításokról kellett gondoskodni úgy, hogy ezen az utón 520 millió koronával sikerült apasztani az uj költségvetést az 1931. évivel szemben. A takarékosságot megköveteli az adók, a vámjövedelmek és az állami szolgáltatások csökkenése, ami összegben háromnegyed milliárdot tesz ki, amivel szemben uj bevételek remélhetők a dohányjövedéktől. A gyufa adóból is tekintélyes jövedelemtöbbletre számított az állam, de a szükséges megtakarításokat inkább adminisztrációs utón igyekeznek elérni. A gazdasági viszonyok roszszabbodása megköveteli a költségvetés alkalmazkodását a helyzet változásának arányában. Ezért a jövedelmi adó röviddel ezelőtt elfogadott pótléka, melyet nemcsak 1932-re, hanem 1931-re relés álláspontja kerül az érdeklődés homlokterébe, amely alól a franciák teljesen ki akarnak bújni és ezzel egész Európát terrorizálni és a francia úgynevezett kullurfőfényt szuronyok segítségével is megtartani. Az európai nagyhatalmak közül Németország, Olaszország és Anglia tisztában vannak a gall szupremáciának minden ártó hatásával és annak fennmaradását nem kívánják, mert tudják, hogy ez nem vezethet másfelé, mint a háborúhoz. A francia izolálódás tehát párhuzamosan halad előre a német függetleségi törekvéssel és Európa egyensúlyát ez a két egymástól távolodó álláspont fogja kiegyensúlyozni. Most már nem Hitler személyéről van szó és egy jobboldali kormánylehetőségről, sokkal többről. Hitler is ember, neki is megvannak a hibái, de kétségtelenül érdeme az, hogy a veszedelem előestéjén megvan az erkölcsi bátorsága rámutatni a nemzetét fenyegető katasztrófa okaira, mely szét szóródással fenyegeti a német nemzetei: ez a versaillesi szerződés és jóvátétel, Németországnak anyagi kifosztása minden javából. Slresemann, Curtius, Brüning után Hitler. Talán nem is a név fontos, hanem az erő, amelyet képviselnek. visszamenőleg is hatályba léptetnek, éreztetni fogja jótékony hatását, amelyhez járul az állami közigazgatásban elrendelt takarékoskodás eredménye is. Hadmenteségi /ejadó fenyeget férfiakat és nőkei egyaránt. A kormány német félhivatalosának a külföld számára megirt s külön értesülésen alapuló s a tényleges katonai szolgálat idejének leszállítására vonatkozó hírét tudvalévőén a nemzetvédelmi minisztérium nem erősítette meg, a koalíciós lapok pedig kellő értékére szállították azt le. A hirt úgy kell tekinteni, mint Benes dr. külügyminiszternek a külföld szemfényvesztésére megiratott közleményt a közeledő lefegyverzési konferencia alkalmából. Sokkal valószínűbben hangzik a Lidové Listy legutóbbi hire a hadmentességi adó bevezetéséről, amelyre nézve többek között ezeket Írja: A mai pénzügyi nehézségek mellett, amikor az állam, ahol csak lehet, újabb bevételi forrásokat keres, fölmerül az a kérdés, hogy haámentességi fejaáót léptessenek életbe, amelyet már az államfordulat utáni időkben tervbe vettek. Akkoriban azért nem valósították meg, mert egyetlen hivatal sem akarta ezt a munkát magára vállalni s az adminisztráció az ebből befolyó jövedelmet teljesen fölemésztette volna. Most újból aktuálissá vált ez adónem eszméje és arról a lehetőségről tárgyalnak, hogy ezt a jövedelmi adó pótadójaként vetnék ki. A hadmentességi adó sújtaná mindazokat a férfiakat, akik katonai szolgálatot nem teljesítenek, vagy nem teljesítettek és az adókötelezettséget ki lehetne terjeszteni az önálló keresettel bíró nőkre is. Szóval az Ínséges időkben még egy uj adó réme fenyeget. A szenátus megszavazta a karác8onyelöesti záróráról szóló javaslatot. A szenátus a múlt hét végén tartott ülésén gyorsított eljárással tárgyalta azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján december 24-én, Karácsony előestéjén az üzletek záróráját megrövidítik. A jelzett napon az egész köztársaság területén délután 5 órakor van az üzletek zárórája. Készül a kormány a leszerelési világkonferenciára. A jövő év elején nyílik meg többszöri halasztás után a leszerelési világkonferencia, amelyen a világ valamennyi állama képviselteti magát. A csehszlovák kormány képviselője is jelen lesz a konferencián, ami súlyos feladat elé állítja a militarista állam vezetőit, mert a konferencián szint kell vallani Csehszlovákiának a nagyhordderejü kérdésben. Hivatalos jelentés szerint a prágai nemzetvédelmi minisztériumban a külügyminiszter és a vezérkar képviselőinek jelenlétében tanácskozások folynak, amelyen a leszerelési világkonferenciát készítik elő. Már több tanácskozás volt a nemzetvédelmi miniszter, a külügyminiszter és a vezérkari főnök jelenlétében, amelynek a fegyverkezés korlátozásának kérdésével szemben elfoglalandó álláspontot vitatták meg. A tanácskozásokat még folytatni fogják. Csallóköz ármentesitése körül. A Felsőcsallóközi Ármentesltő Társulat közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — december 7. Csallóköz, a néhai Aranykert ármentesitését két ármentesitő társulat végzi, az Alsó- és a Felsőcsallóközi Ármentesitő Társulat. Az első székhelye itt van Komáromban, a másiknak székhelye Somorja. Eddig mi bizonyos lokálpatriotizmusból jórészt csak a Komáromban székelő Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat ügyeivel foglalkoztunk intenzivebben, holott ennek a két társulatnak a működése szorosan összefügg egymással, mert hiszen mind a két társulat Csallóköz ármentesitését intézi, Csallóköz pedig egy összefüggő egészet képez. A Felsőcsallóközi Ármentesitő Társulat a napokban tartotta meg Somorján évi rendes közgyűlését, me-POLITIKAI SZEMLE
