Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-12-08 / 147. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1931. december 8. lyen a társulat tagjai szokatlanul nagy számban jelentek meg. A közgyűlés megnyitása után Bittó Dénes alelnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a társulat elhunyt elnökéről, Bartal Aurél nyug. főispánról, akinek két évtizedes működését a választmány jelentése is rendkívül meleg szavakkal méltatta A közgyűlés elhunyt elnökének elhalálozásán érzett mély gyásza kifejezéséül jegyzőkönyvében örökítette meg érdemeit és a gyászoló családnak részvétét nyilvánította. A közgyűlés a választmány évi jelentését tudomásul vette és a lelépő vezetőségnek, valamint a védbizottsági tagoknak megbízatásuk ideje alatt kifejtett közérdekű működésükért köszönetét szavazott, egyúttal jóváhagyta az 1930-as évi zárszámadásokat. Kisebb módosításokkal, élénk vita keretében elfogadták az 1932. évi költségvetést és az ártéri járulékkulcsot a háború előtti föld- és házosztályadó után adókoronánként egy koronában állapították meg. Végül hosszabb tárgyalás után létrejött megegyezéssel egyhangúlag választották meg a következő uj vezetőséget: elnök: Bittó Dénes (Sárosfa), alelnökök: Pongrácz Pál (Nagyszarva) és Vermes Samu (Nagybudafa), választmányi tagok: Csarada Gusztáv dr. (Csölle), Farkas Alajos (Lögérpatony), Gottwald József (Diósförgepatony), Heim Gyula (Csákány), Kriíik János (Tárnok), Lelkes Lajos (Nemesabony), Linzboth Mihály (Püspöki),Metzl György (Misérd), Oberhoffer Ignác (Somorja), Schuszter Béla (Sámot), Széher Ernő (Dunaszerdahely), Suchansky Juro (Ujvásárpuszta); póttagok: Csiba Lajos (Vajasvata), Hideghéthy Boldizsár (Vők), Jalkóczy Boldizsár (Kispaka), Mikus Márton (Tores), Pracház Károly (Csótfapuszta), Gróff János (Felbár); számvizsgáló bizottság: Csiba Sándor (Tejfalu), Schuszter György (Béke), Varga Imre (Diósförgepatony); póttagok: Molnár Rezső (Gomba), Schmidt Oszkár (Béke) és Winkler Pál (Felbár). Ezenkívül megválasztották az ötven tagú védőbizottságot is. Egy kis zsebtükörrel gyógyítja betegeit a legújabb csodadoktor. A parasztcsaládból származó Busse csodatevései egy Berlin melletti községben. — december 7. A gallspachi »csoda« megismétlődőlt. Berlin közelében, Pritzwalk városkától negyedórányira fekszik Preddöhl község. Hosszú sorban igyekeznek oda lovasszekerek, elegáns magánautók, zsúfolt személyszállító autóbuszok s a cél egy villaszerű ú j épület, amelynek kapuján ott a tulajdonos neve: »Busse«, — az új csodadoktor. Ugyanazok a jelenelek játszódnak ilt le. mint akár Gallspachban, amikor Zeileis mester megkezdte működéséi a villamos üvegpálcikákkal, vagy akár Sashalmon, ahol Wunderlichné delejezetl mágneses vattákkal, vízzel és zsírral. Már hajnalban kéthárom lucal beleg jelentkezik a ház előtt s van olyan nap, amikor négyölszáz betegei fogad a csodadoklor. A betegek száma egyre szaporodik, meri a »hívők« hatalmas propagandát fejtenek ki s előadásaikban meseszerűen kivirágzik a gyógyulást kereső emberek fantáziája. Szabad ég alatt várnak, akik kiszorullak a váróteremből és időnként megjelenik egy asszony, aki sorszámokat oszt ki a betegek közölt. A páciensek mesélik a csodadoklor élettörténetéi. Busse parasztcsaládból származik. Apjától kiskorában több Verést kapóit, mint jó szót és tíz éves volt, amikor kóborcigányokkal megszökött. Éveken át vándorolt együtt a cigánykaravánnal, később önállósította magát és bekalandozta az egész világot. A világlátott Busse szerint a földkerekség legszebb országa Svédország, a legszebb város Rio de Janeiro és a legszebb asszonyokat Varsóban látni. A háborúban is résztvett Busse, akiL a fronton egy robbanó gránát eltemetett. A frankfurti kórházban segédszanitéc lett s ott jött rá arra, hogy milyen különös »mágikus és magnetikus< erők birtokában van. A sebesüllek, akiket ő kötözött, ki jelenlelték, hogy fájdalmaik megszűntek és csakhamar híre ment ennek úgy, hogy néhány hét múlva a kórház valamennyi sebesültje csak Busseval akarta magát kötöztelni. A háború után először csak szerényen, kis keretek közöli folytatta mesterségét, amelynél egyetlen segédeszköze egy kerek kis zsebtükör. A hatóságok, az orvosok, az ügyészség természetesen gyanúsnak találják Busse kezeléseik a baj csak ott van, hogy nem lehel megfogni, mert pénzt nem fogad el, gyógyszereket nem rendel. szóval semmilyen törvényes módozat eddig nincsen arra, hogy belekössenek és betiltsák működését. Legutóbb az ügyészség két csendőrt polgári ruhában elküldött hozzája, hogy kiszimatolják, milyen fajta társadalmi rétegből rekrulálódnak a betegei. A csendőrök el is hozták a kívánt jelentést, de nagy árat fizettek érte. A várakozó betegek ugyanis felismerték bennük a hatósági embereket, rájuk rontottak s a feldühödöll tömeg, az élén természetesen az asszonyokkal össze-vissza ütötte-verte a csendőröket, ruhájukat darabokban lépték le róluk és a derék csendőrök véresen összekarmolva menekültek biztonságosabb vidékre. Jelentésükből egyébként kitűnt, hogy Kusse híveinek köre egyáltalán nem szorítkozik az egyszerű néposzlálvra. Földbirtokosok, lelkészek, bírák. művészek, diplomás emberek, sőt egy volt uralkodó hercegi családtagja is tartoznak a csodadoktor páciensei közé. ha megjelent a Váci uccán, felfelé pödört feketére festett bajuszával, különös karimájú kalapjával és hosszú felöltőjében, feltűnést kelleti még a mai. szenzációkkal különösen megbélelt napokon is. Zárkózott különc a pasa s mikor délelőttönként oil lebzseltünk magunk is a kigyó-uccai Apostolok körül, vagy a Gizella téren vártunk egy hölgyei: a különcségnek és a merev exkluzivitásnak kijáró szempillantásokkal illettük a pasát, aki azért voll pasa, mert háború előtt valami török, vagy egyiptomi konzulságot vállalt. Volt hozzá tenger pénze. pénzéhez birtoka, istállója, versenyparipája és gyönyörű emeletes palotája a csendes Múzeum-uccában. A különös férfiú, aki nemei lovag is, meg pasa is volt, tehát a békebeli méllóságos cím is kijárt neki, fogalom volt Pesten s némely ember szerint olyan régi ő a belvárosi uccákban, mint akár a szervita-téri templom. Ha ebben volt egy kis túlzás is. az mindenesetre megmutatkozott benne. hogy a lovag nagyon tudta az érdeklődési és a kíváncsiságot fenntartani s olykor ügyesen hallatod is magáról. A lovag különc ember volt mindig is, bezárkózva élt palotájában s hány kiváncsi akadt, aki ennek a palotának belse jét, ti lkát felfedni szerette volna. Dehát a palotába rendes halandónak bejárása nem volt s aki mégis bejuthatod, az a sok komornyik, inas. személyi titkár között vajmi nehezen érhetett a méllóságos pasa színe elé. Most azt hallom, hogy szabad bejárás led a palotába. Boldog, boldogtalan taposhatta a szőnyegeket és a tükrös termekben gyönyörködhetett minden árverési hiéna. A lovag ugyanis gondolt egyet és elárverezlette a palotáját. Sok-sokezer pengőt kért érte, százhetvenezret, de nem akadt vásárló a mai Ínséges időkben. Hogy megvígasztalódj. olvasó, — a pasa nem szegényedett le teljesen, csak ő is összébbhuzódod s kivonult egy budai kis villába, redukálta igényeik húsz terem helyett csak tízben fog lakni s két titkár helyett egyel tart. A tejbe azért maradt mit aprítania. Ez sajnálattal toll el. Ne legyünk önzők. Örüljünk, hogy van még em-December 12*én fellépnek a Kultúrpalotában: CSELÉNYl JÓZSEF az európai hirű énekművész, a budapesti Nemzeti Színház tagja, a budapesti Stúdió kedvence, akit magában Komáromban ezerkétszáz rádió előfizető szokott hallgatni. RIEDLER IBOLYA a tüneményes hangú, bájos operaénekesnő, MAJOROS MARGIT neves zongoraművésznő. E három jeles művész föllépte a kultúrpalotában olyan nagy művészi élvezetet nyújt, aminő kevésszer adódott nekünk. J egyek már előjegyezhetők a Spitzer-féle könyvesboltban. ber, akinek húszszobás lakosztályok jutnak s volt valami vigasztaló, reményteljes abban, hogy élnek visszavonult emberek, akiknek minden körülmények között jól megy. S lám, a pasa is összehúzódott. Mert nem az rendít meg, ha Kovács Péter adóhivatali ellenőr asztalára kevesebb hús jut és Kis Péter eggyel kevesebb cipőfűzőt vásárol, hanem az a különös, hogy a pasa húszszobából lízszobába költözik és eladja fölös holmiját. Részemről nagyon sajnálom a pasát. úgyis, mini lovagot. Egy lovaggal kevesebb lesz s ez bánt. Lovagok, pasák, mandarinok, nagyhercegek és bojárok: itt valami nem stimmel. (thyvi) A Markó-uccai fogházba szállították a budapesti puccsmozgalom letartóztatott részeseit. Teljes névsor a letartóztatottakról. Szombaton tizenkilenc puccsistát szállítottak a budapesti Markó-uccai fogházba. A rendőrség lázadás büntette címen tartóztatta le a puccsmozgalomban résztvett 19 embert, akiket vasárnap délelőtt vettek töl a fogház lajstromába. A letartóztatottak hiteles névsora a következő Pogány Ferenc 27 éves szerelő, Pólyák Jenő 34 éves lakatos, Hozmecz Ferenc Károly 30 éves soffőr, Sebeők Endre 34 éves műszaki hivatalnok, Szőnyi Mihály 32 éves sütősegéd, Schelján János 55 éves szerelő, Onderka Nándor 30 éves asztalos, Erdélyi Zoltán 30 éves kereskedő, Erdélyi Imre 22 éves magánhivatalnok, Martinyi József 37 éves magánhivatalnok, A Hakoah íeadélutánja. — Tangóverseny — Vasárnap délután zajlott le a Hakoah immár tradicionálissá vált tangóversenynyel összekötött teadélutánja. A teadélutánon a komáromi zsidó fiatalság teljes számmal megjelent, de sok vendég is részt vett vidékről, különösen Ojyalláról és Érsekújvárról. A teadélutánon igazán kedves, közvetlen hangulat uralkodott, melyben legnagyobb része volt a Goldring Béla vezetése alatt működő kitűnő jazz-bandnek. Nagy érdeklődés előzte meg a tangóversenyt, amelyre nyolc pár nevezett be. A zsűri Kominekné táncmesternő és Barta Lajos dr. egyesületi elnök veze— december Raád Árpád 36 éves magánhivatalnok Gyulay Molnár Ferenc 37 éves munkavezető, Korom József 49 éves ügynök, Kürti Endre 45 éves cipész, Kovács János 35 éves városi hivatalnok, Temesváry László 36 éves hirlapiró, Hamza György 38 éves napszámos, Temesváry Lászlóné 34 éves magánhivatalnoknő, Mulics Szalko 40 éves soffőr. A „letartóztatás oka“ cimü rovatba mindegyiknél azt Írták be, hogy lázadás büntette. A budapesti királyi ügyészségen vasárnap és hétfőn tanulmányozták át azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a rendőrség vett föl a nyolc napon át szakadatlanul tartó kihallgatások során. tésével tizenöt tagból állt. A következő négy oár nyert értékes dijakat: 1. Grünwald Károly—Lővy Blanka; 2. Weisz Duci—Waldhauser Ilus; 3. Kóder Ferenc—Waldhauser llus; 4. Kertész Ferenc—Goldring Manci. A teadélután megrendezése körül a Hakoah női osztályának tagjai: Goldring Manci, Grósz Erzsi, Lőwy Blanka, Schwartz Erzsi, Szarvas Ilus és Taub Ritta tevékenykedtek. A tangóverseny dijait Barta Lajos dr. osztotta ki lelkes szavak kíséretében, amelyek a tangóverseny résztvevőin kívül a megjelent közönséghez is szóltak és Barta dr. kérte a közönséget a további szives támogatásra. A jól sikerült teadélutánt még egyszer megismétli a Hakoah. (e.)
