Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-10-01 / 117-118. szám

2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1931. iktóber 1. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szeptember 29. Félmilliárd elegendő az 1932. évi költségvetés csökkentésére s a pénzügyi egyensúly helyreállt fására. Megírtuk, hogy az 1932. évre szóló költségvetéssel már foglalkozott a mi­nisztertanács, amely az erre vonatkozó pénzügyminiszteri javaslatot magáévá tette. Parlamenti körökben állandó megbeszélés tárgyát képezi a költség­­vetés összeállításának, helyesebben a költségvetés leszállításának kérdése, amelyre nézve azok, akik ismerik az állam pénzügyi gazdálkodását, a költ­ségvetésnek félmilliárd koronával való leszállítását kielégítőnek tartják arra, hogy a pénzügyi egyensúlyt helyreállít­sák. Az egyes tárcák eredeti költség­­vetésében végbevitt törlések megfelel­nek az adóbevétel csökkenésének, amelyre a jövő évben számítanak. Amint a pénzügyminisztérium megálla­pította, az adók befizetése lényegesen javult. Az idei év első negyedében nagyon rosszak voltak az adóbevételek, a harmadik negyedévben azonban meg­lepően növekedtek. Azt a leghatáro­zottabban kijelentik az illetékes körök, hogy fizetés leszállításra nem fog rá­kerülni a sor. Németország és Ausztria sokkal könnyebben nyúlhat ehhez a népszerűtlen rendszabályhoz, mert ez államok az állami alkalmazottak fizeté­sét valorizálták. Ha időközben még to­vábbi törlések szükségeseknek mutat­koznának a költségvetésen, erre is ki vannak már egyes tételek és tartalé­kok^) szemelve. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő interpellálja a kormányt a régi nyugdíjasok ügyében. A kormány, dacára a trianoni béke­­szerződés vonatkozó rendelkezésének és az ezek alapján 1930 április 28-án fölvett és Csehszlovákia által is aláirt úgynevezett párizsi jegyzőkönyvnek, még mindig nem rendezte a volt ma­gyar nyugdíjalapok tagjainak nyug­­dij illetmény ét. Mivel a párizsi egyez­mény óta másfél év telt el, Holota Já­nos dr. magyar nemzeti párti nemzet­gyűlési képviselő kérdést intézett ez ügyben az összkormányhoz, amelyet felszólított, hogy miként szándékozik a kormány ezt a kérdést rendezni és haj­landó-e a volt magyar nyugdíjalapok tagjainak, akik csehszlovák állampolgá­rok, a véglegesen megállapítandó nyug­dijaikra azonnal sürgős előleget adni s hajlandó-e a kormány a tizenhárom év óta várakozó érdekelt közalkalmazot­tak ügyének jogszerű rendezésére és soronkivüli elintézésére. Az állami ellenőrző és takarékossági bizottságról szóló törvényjavaslat. A pénzügyminisztériumban elkészült az állami ellenőrző és takarékossági bizottság feladatairól szóló törvény­­javaslat, amelyet Trapl dr. pénzügy­­miniszter beterjesztett a miniszterközi bizottság elé. A javaslat szerint a bi­zottságnak a mindenkori miniszterelnök lesz az elnöke és a pénzügyminiszter a helyettese. Magát a bizottságot, amely 12 rendes és 12 póttagból fog állani, a kormány nevezi ki a szakkörökből, kivéve 4—4 rendes és póttagot, akik a képgiselők, és 2—2 rendes és póttagot, akik a szenátorok sorából kerülnek a bi­zottság tagjai sorába. A bizottságnak leg­főbb feladatát képezi, hogy ellenőrizze az álhmi. az országok, kerületek és községek közületeinek pénzügyi gazdál­kodását és közigazgatását. A parla­mentnek minden második évben jelen­tést tesz a bizottság működéséről. A takarékossági bizottság teendőit sza­bályzó törvény a kihirdetés napján lép életbe. Vegyes francia—német bizottságot állít fel Franciaország és Német' ország az összes gazdasági kérdések megvizsgálására. Briand és Laval berlini találkozója a német államférfiakkal. Frenetikus béketüntetéssel fogadta a német nép Brianát és Láváit, akik va­sárnap délelőtt érkeztek Berlinbe, ötven év óta most’történt először, hogy aktiv francia miniszterelnök és külügyminisz­ter látogatást tesz a német birodalom fővárosában, Berlinben, hogy a világ­­gazdasági krízis megoldásának nehéz kérdésében tanácskozásokat folytassa­nak a német birodalom vezető férfiai­­val és megegyezést létesítsenek egy­mással messzemenő gazdasági problé­mákra nézve. Ennek a találkozásnak világtörténel­mi jelentőséget ad az a körülmény, hogy két régi ellenfél, melyek a civi­lizációért és kultúráért küzdenek és versengenek évszázadok óta egymás­sal, félretéve minden kölcsönösen ke­serű emléket és individuális érdeket, Európa gazdasági megmentéséért együt­tes erővel törekednek olyan eredmé­nyeket elérni, amelyek nélkül a mai gazdasági káoszból elképzelhetetlen a kibontakozás. Páratlan lelkesedéssel tüntettek Berlinben a francia államfér­fiak mellett, akik szemmelláthatóan mélyen megvoltak hatva attól a rend­kívül meleg fogadtatástól, amelyben őket részesítették. Briand külügyminiszter, megérkezése után nemsokára Stresemann sírját ke­reste föl, amelyet megkoszorúzott, ez­alatt Laval miniszterelnök a sajtó kép­— szept. 29, viselőit fogadta, akik előtt többek kö­zött azt mondotta: — A német kormánynak egy német­francia bizottság létesítését javasoltam és ennek az volna a rendeltetése, hogy megvizsgálja a két országot érdeklő összes gazdasági kérdéseket. A világ nyugtalan, mert soha nem sejtett gazdasági válság szakadt reá és most minden szem felénk te­kint. Végre létre kell jönni a meg­értésnek a két ország között, mert ez hozhatja meg nemcsak a német és francia nép, hanem a világ bol­dogulását is. Hétfőn délelőtt a francia miniszterek látogatást tettek Hindenburg birodalmi elnöknél, majd a Wannsee közelében fekvő brüningslindeni kastélyba rán­­dultak ki, ahol azután megkezdték a tanácskozást. A francia és német állam­férfiak villásreggeli után nyomban megbeszélést tartottak. Délután a biro­dalmi kancellári hivatalban folytatták a tanácskozásokat, amelyek a gazdasági kérdések körül mozogtak. E tanácskozá­son fontos megállapodás jött létre Laval, Briand és Curtius, Brüning között. A szakadatlan tárgyalások belenyúl­tak a késő éjszakába, melynek végén hivatalos jelentést adtak ki a tárgya­lásokról. E jelentés többek között a követke­zőket tartalmazza: — A francia és német miniszterek szük­ségesnek tartották külön szervezet lé­tesítését, éppen ezért vegyes francia—német bizottságot állítanak fel, amely a két állam hiva­talos megbizottaiból és különböző gaz­dasági ágainak delegátusaiból áll. Ebben a bizottságban a munkások is képviseletet kapnak. Ezenkívül állandó közös főtitkárságot állita­­tanak fel, amely a szükségnek megfelelően vagy az egyik vagy a másik államban tartja üléseit és a legrövidebb időn belül megkezdi munkáját. Mindenekelőtt azt fogják tanulmányozni, hogyan lehetne kiépíteni a már fennálló gazdasági megállapodá­sokat és hogyan lehetne uj meg­állapodásokat kötni uj szervezeti formulák alapján. Uj fogyasztási és elhelyezési lehetősé­geket akarnak keresni, de ezenfelül még más feladataik is lesznek, me­lyeknek felsorolása ezidőszerint fö­lösleges. Eljárásuk nem irányul más államok gazdasági élete ellen és ünne­pélyes Ígéretet tesznek, hogy nem akarnak vámokat emelni. Keresni fogják más nemzetek közre­működését is, igy például a hajózási és léghajózási egyezmények kérdésében. A francia és német kormány meg van győződve arról, hogy ezzel a meg­állapodással uj mü felépítésének alapjait rakják le. Ez a hivatalos jelentés csak a gaz­dasági kérdésekre vonatkozik, a poli­tikai tanácskozásokról nem adtak ki kommünikét, ami azután különböző ta­lálgatásokra ad alkalmat Berlinben A francia lapok a berlini tanácsko­zásokat történelmi jelentőségűnek mond-A legszebb, legdivatosabb tail Uit valamint ÉIIÉIIÉt Tokarik Antal 519 női divatszalonjában KOMÁROM, Nádor-u. készülnek. Szőrmeáruk a legnagyobb választékban kaphatók. Egy tani Misei lelielit. ják és a legkedvezőbben imák a fran­cia államférfiak berlini látogatásairól. A félhivatalos Temps azt Írja többek között: Nincs messze már az az idő, amikor kiderül, hogy meg lehet oldani azokat a problé­mákat is, amelyeknek megoldását idáig lehetetlennek tartották. . A berlini tanácskozások legfőbb je­lentőségét abban látják, hogy mindkét részről felismerték a német-francia együttműködés szükségét, mert Euró­pát csak az mentheti meg, ezenkívül Németország és Franciaország közös gazdaságpolitikája az egész világot uj orientálódásra késztetheti. Laval miniszterelnök és Briand kül­ügyminiszter kedden reggel hét órakor utaztak vissza Párizsba. rr* rr A járási választmány ülésében meg­állapítást nyert, hogy az Ínség­­vetőmag átvevői azt természetben fizethetik VÍ$SZa* Komárom, — szept. 29. Szombaton tartotta a járási választ­mány rendes havi ülését, melyen No­votny Rikárd dr. járási főnök elnökölt. Az elnöki bejelentések után tért át a választmány az 1932. évi költségvetés tárgyalására, amely a községek­ben közszemlére volt téve és el­lene senki felebbezést nem adott be és igy az a járási képviselőtestület legközelebb tartandó ülésének napi­rendjére kerül. Majd a járási választmány jelentése került tárgyalás alá, amely felölelte a katasztrófális termés következtében szükségessé vált intézkedéseket A je­lentés rámutatott arra a körülményre is, hogy a járás területén 35 vagon búzavetőmag került kiosztásra és annak helyébe két év múlva természetben való visszatérítésnek lesz helye. Király József csicsói plébános (ke­resztényszocialista) szólt a jelentéshez és köszönetét mondott a járás tiszt­viselőinek a segélyakció lebonyolításá­ért a megsegített kisemberek nevében. Azonban kifogásolja, hogy a vetőmag kevés volt és sokan nem tudják még ma sem azt beszerezni. A 2—5 holdas törpebirtokosok százai maradtak vető­mag nélkül, ami a jövő év gazdasági viszonyaira kedvezőtlen hatással lesz. A gazdák húzódoztak a jegyzéstől, mert az árát magasnak tartották és nem volt megmondva, hogy azt termé­szetben is vissza lehet fizetni. A járási főnök közölte, hogy még 5 és fél vagon vetőmag érkezik, ame­lyet a kisgazdák igénybe vehetnek. Tudomásul vették, hogy a gutái községi iskolának két uj osztálya nyílt meg A választmny az elhullott állatok után segélyeket utalt ki és a kamocsa­­érsekujvári ut kérdésével is foglalkozott „A kapitalista világrend válsága" — szeptember 29. Károlyi Imre gróf „A kapitalista vi­lágrend válsága“ cimen könyvet adott ki, amely súlyos megállapításaival, nyílt véleménynyilvánításaival nagy feltűnést keltett. Könyve bevezetésében a kapitalista világrend válságának mai fokával foglalkozik és megállapítja, hogy a modern kapitalizmus történe­tében a maihoz hasonló nagy válság még sohasem jelentkezett. Könyve bevezetésében utal még arra Károlyi gróf Imre, hogy okosabb a várható eseményekkel nyíltan szembe­nézni, mint szemethunyva várni Könyve ép ebből az elgondolásból Íródott meg. A kapitalista világrend válságának ál­talános diagnózisa során, mint a vál­ság okozóját, elsősorban a világhábo­rút emliti, amelyet ezekkel a szavak­kal bélyegez meg: „Néhány éven ke­resztül folytatott az úgynevezett mű­velt emberiség egy olyan kölcsönös

Next

/
Thumbnails
Contents