Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-08 / 108. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK, 1931. szeptember 8. Az országos keresztényszocialista párt nagysikerű községi választásai Galánta vidékén. — Saját tudósitónktól. — Galánta, — szept. 7. Vasárnap folyamán az országos keresztényszocialista párt két igen nagysikerű gyűlést tartott a községi választás ügyében, amelyeknek egyébként a magyar falvak földmives lakosságát érdeklő nagy kérdések is napirendjen voltak. Tallós községben délelőtt 11 órakor kezdődött igen nagy közönség jelenlétében a népgyülés, amelynek sorai között a kommunisták is megjelentek és figyelemmel hallgatták meg az országos keresztényszocialista pártnak a földmunkások helyzetének javítására szolgáló javaslatait. A gyűlést Karácson Lajos helyi elnök nyitotta meg üdvözlő szavakkal és utána Alapy Gyula dr. tartományi képviselő ragadta meg a szót, hogy kritikát gyakoroljon a kormány segítő akcióiról, a vetőmag, az olcsó kölcsön és az adókedvezmények tárgyában. A jelenvoltak a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg a pártéltől mentes tárgyilagos kritikát, mely végeredményében megállapította, hogy mindaz az akció elenyészően kevés a milliárdos elemi kárnak csak részben való segítségére is. A garanciális kölcsönt, amely a legkomolyabb segítségnek látszik, a gazdák figyelmébe ajánlotta, erre október végéig jelentkezhetnek. Majd széles alapokon vázolta a földmunkásság kérdését, amellyel most az országos képviselet is foglalkozni fog és ismerteti az országos választmányban benyújtott határozati javaslatát. A jelenlévő munkásság ebből azt a meggyőződést meríthette, hogy érdekében minden támogatás megtörténik pártjaink részéről. A községi választás kérdésében a szónok kifejtette, hogy a magyarságnak a saját földjén el kell foglalni az őt megillető pozíciókat és küzdenie kell a községi képviselőtestületekben is fajáért, földjéért és jobb jövőjéért. Ezért oda jellemes, bátor és nemzetükhöz hű emberekre van szükség, akiket a helyi pártvezetőség feladata kiválasztani és a kiválasztottaknak ezt elfogadni, bár sokszor ezzel áldozatot hoznak. Ezt azonban szülőföldjükért teszik. A hatásos beszédet lelkes éljenzés fogadta. Balogh Péter, a földmunkás szervezet titkára a munkáskérdést világította meg és hangsúlyozta a munkásságnak munkaadójával szemben való kötelességeit is. A jó gazdának rendszerint jó munkásai vannak. A munkásságot nem kell izgatni e kenyértelen világban, elég izgatás az, ha a családfentartó nem tud kenyeret teremteni elő. Felhozott példáit érdeklődéssel hallgatta a hallgatóság és a szónokot megéljenezte. Királyrév községben a délután folyamán rendezett népgyülést hatalmas érdeklődés kisérte és azon több százan jelentek meg. Itt a szónokokat lelkesen fogadták és virággal halmozták el. Nagy Domokos a helyi szervezet elnöke üdvözlő szavakkal nyitotta meg a népgyülést és átadta a szót Alapy dr. tartományi képviselőnek, aki a gazdasági válságos helyzetet és a kormány ez irányban végzett tevékenységét ismertette és a földmives osztály sok baját hozta fel, amelyen nem segített a kormány és annak legnagyobb pártja, az agrárpárt, annak intézményei, az országos földmivelésügyi tanács. A drága vetőmag helyett megbízható származású és helyi éghajlati és talajviszonyaink részére alkalmas, vámmentes vetőmag behozása segítene első sorban a gazdán, mert ennek látja leginkább hiányát. Felhívja a gazdákat, hogy aki a kedvezményes kölcsönre igényt tart, mivel szorult helyzetbe juttatta a katasztrófális termés, ez iránt tegyen lépéseket, azok ped'g, akik adójukat képtelenek vagyoni romlásuk nélkül lefizetni, folyamodjanak adóleirásért a pénzügyi kirendeltséghez. Ebben a párt mindenkit támogat. Az adópolitika bírálata után a községi választás fontosságára mutat rá, majd a hitfelekezeti iskolaépítések országos segélyezését ismerteti. A községesitő iránnyal szemben, amelyet az állami tanfelügyelők szorgalmaznak, fontosabb ma a felekezeti iskola, mert azon kevesebb a beavatkozási felület. A beszéd nagy hatást keltett és meleg tetszésnyilvánítások kisérték. Galambos Béla hidaskürti plébános, a messze földön ismert kiváló szónok nem politikai beszédet mondott, de feszült figyelemmel hallgatott szavaiban arra a nagy erkölcsi sülyedésre mutatott, amelyen a háború után az egész világ átment. Erre idéz példákat a távoli Amerikából és a közeli Bécsből. Majd történelmi visszapillantást vet a múltra és a francia forradalom nagy eltévelyedéseit, a szabadjára bocsátott alacsony ösztönök borzalmas kilengéseit ismerteti. Az az erkölcsi fertő, amelybe egyes népek jutottak, csak a nemzetek jobb érzéseinek hatalomrajutásával tűnhetik el, de minden ilyen megújhodást csak a vallás parancsainak teljesítése hozhat létre. Ma is a tízparancsolat betartására van szükség és a nép erkölcsi öntudatának emelésére. Ennek kell vezetnie a népet, meg kell szilárdítani a tekintély elvét és ebből a célból a vezetőknek is maradéktalanul kell teljesiteniök kötelességeiket. A népgyülést arra kérte, hogy ezeket a megfontolásokat érvényesítsék a községi választásban is és akkor nem fognak csalatkozni. A kitűnő szónok beszédét általános tetszés fogadta és Nagy Domokos mondott köszönetét a gyűlés szónokainak. Hogyan áll a komáromi törvényszék, kerületi biróság ügye? Mikor viszik el Komáromból Érsekújvárra a kerületi biróságot? Aminek Komárom örül, az Érsekújváron szomorúságot okoz. Jelen pillanatban az újváriak szomorkodnak, Komárom tehát örülhet. — A takarékosság elve és a komáromi kerületi biróság elvitelének kérdése. — Komárom, — szept. 7. — Saját tudósítónktól. — Régi sérelme ős Komárom városának, hogy ugyan be nem vallott, de a tények egész sorozata által bizonyítható cél, hogy Komáromot fokozatosan visszafejlesszék. A közhivataloknak, a közintézményeknek egész sorát elvitték már Komáromból az államfordulat óta. Amilyen mértékben mostoha gyermeke a kormánynak Komárom, olyan mértékben a szivéhez nőtt Érsekújvár. Amit Komáromtól elvesznek, azt rendesen Érsekújvár kapja meg úgy, hogy elmondhatjuk, hogy amikor Érsekújvár örült valaminek, ugyanakkor Komáromnak nagyon is sok volt a szomorúsága. Így aztán a kormány intézkedése ezt a két testvér várost: Komáromot és Érsekújvárt valósággal ellenséggé tette. Egy ilyen ütköző pont a két város között a komáromi törvényszék, vagy újabban a kerületi biróság elvitele is. A komáromi kerületi bíróságra is kimondották a szentenciát, hogy elviszik Komáromból és Érsekújvárra helyezik át. Ha elgondoljuk azt, hogy hány biró és bírósági tisztviselő és ügyvéd él Komáromban azon a réven, hogy itt van a kerületi biróság, ha elképzeljük, hogy ezek között mennyi a családos ember, s ha elgondoljuk, hogy az ügyes, bajos, peresfeleknek százai és ezrei fordulnak meg Komáromban és azok itt költenek, itt vásárolnak a kereskedőknél, itt rendelnek munkát az iparosoknál, ha ezt elképzeljük, könynyen megérthetjük, hogy valóságos katasztrófa lesz, ha Komáromból elviszik a kerületi biróságot. Nagyszámú tisztviselő, ügyvéd és azok családjai fognak innét elköltözni. A peresfelek nagy része is elkerüli Komáromot és megy Érsekújvárra. Megérzi ezt majd a komáromi kereskedelem, ipar, az idegen és a pénzforgalom. Amilyen mértékben katasztrófát jelent Komáromnak a kerületi biróság elvitele, olyan áldást és jólétemelkedést jelent Érsekújvár részére, ha odaviszik a kerületi biróságot. Érsekújvár el is követ mindent, hogy ez minél előbb megtörténjék. Alig múlik el hónap, amelyben egy-egy érsekújvári küldöttség ne kilincselne az igazságügyi minisztériumban és meg ne sürgetné a biróság átvitelét. Érsekújvár város tudatában lévén a kérdés gyors megoldása nagy horderejének, sietett ingyentelket adni a kerületi biróság leendő épületének céljaira. A telket már át is Íratta a város az állam nevére. Most már csak arról van szó, hogy az érsekujvári uj igazságügyi palota fölépüljön, hogy otthont adjon a komáromi kerületi bíróságnak. A szerencsétlenségben ugyanis az a szerencséje Komáromnak, hogy Érsekújváron nincs megfelelő palota a biróság számára. Ezt a palotát még előbb meg kell építeni és ahhoz pénz kell és pedig nagyon sok pénz. Nem kevesebb, mint 15 millió korona. Ezt a nagy összeget úgy akarják összehozni, hogy az állami költségvetésbe minden évben fölvesznek egy nagyobb összeget az érsekujvári igazságügyi palota építésére, s amikor már az előirányzott 15 millió korona jórészt összegyűl, akkor elkezdik a palota építését. Az év elején úgy állt a helyzet, hogy a sok érsekujvári deputációs kilincselésre megígérte az igazságügyi kormány, hogy a jövő év költségvetésébe félmillió koronát vesznek föl erre a célra. Ha a dolog ily tempóban haladna, akkor is jó pár esztendőnek kellene eltelnie, mire a 15 millió összegyűl. Jól informált helyről azonban azt az értesítést kaptuk, hogy a jövő évre Ígért félmillió kiutalása körül valami baj történt. A szigorúan vett takarékossági rendszabályok miatt ezt a tételt is revízió alá vették és a félmilliót leredukálták százezer koronára. Ha ilyen mértékben halad az évi kiutalás, akkor a nagyon messze jövő zenéje még a komáromi kerületi bíróság elvitele és nagyon korai volt az érsekujváriak öröme, mert hiába vannak meg már az igazságügyi palotájuknak a tervei, hiába Írták át a szükséges telket az igazságügyi kormány nevére, kár volt a nagy sietség, a sok küldöttségjárás, a sok kilincselés, amire a 15 millió korona összegyűl, sok víznek kell lefolyni a Dunán és (Újvárról is szó lévén) a Nyitrán. Ez a megbízható forrásból vett híradásunk amilyen szomorúságot fog kelteni Érsekujvárott, olyan mértékben örülünk annak mi, komáromiak, mert egy katasztrófa ideje tólódik ki a beláthatatlan időpontig. Amikor a postatisztviselő téved A tévedés ... váló ok. Az asszony ártatlanságát hangoztatja. Amikor a nős ember is tilosban akar vadászni. Saját tádósitónktól. Hogy egy jó riport-cikk megjelenhessék lapunk hasábjain, azért néha sokat kell szaladgálni, néha azonban sült galamb módjára a riporter szájába csak úgy belerepül egy-egy szenzáció. Ez az alábbi szenzáció is valósággal a szánkba repült. Szombaton elindultam a Nádor-utcán, hogy egyik jó barátomat, aki jónevü ügyvéd, fölkeressem. Ingyen akartam tőle valami jogi tanácsot kérni. Bizonyos tekintetben vádolt a lelkiismeret, hogy a sok ingyenadásért még eddig nem nyújthattam semmi ellenszolgáltatást, bár a barátom ezt nem is kívánja tőlem, de azért gondolkodtam a dolgon, hogy mivel viszonozzam a szívességét. Éppen e pillanatban egy vidéki ismerősöm idegesen, izgatottan elibém áll és azt kérdi tőlem. — Csakhogy találkozunk kedves újságíró uram. Jó riporttémát hoztam magának, de előbb ajánljon nekem egy jő ügyvédet. — Nagyon szivesen. Éppen egyik Komárom, — szeptember 7. ügyvéd barátomhoz készülök. Melegen ajánlom őt. Ügyes ember. No, gondoltam magamban, itt lesz a jutalom, egy jó kliensei viszek a barátomnak. Közben, hogy kérdezzek valamit, megszólaltam: — Hogy van a kedves felesége őnagysága? Kérem majd kézcsókomat átadni. Erre az én ismerősöm még idegesebb lett és azt mondta: — Nem tehetek eleget a kérésének, mert válók a feleségemtől és éppen ezért keresek egy jó ügyvédet. Az esetből különben se csinálok titkot, sőt kérem irja meg az esetet a nevek és a hely elhallgatásával. írja meg, hogy a többi fölszarvazott férjek okuljanak belőle. Ésamig ismerősömmel az ügyvéd irodájáig értünk, elmondta az esetet, amelyet mi igy vetítünk papírra: A téma érdekes, de kényes. Amikor az érdekessége kedvéért meg is Írjuk, nemcsak a neveket hagyjuk el, hanem legyen közömbös az is, hogy hol történt az eset. Abban a kicsiny délszlo-
