Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-08 / 108. szám
1931. szeptember 8. »KOMAROMI LAPOK« 3. oá&i. Tungsram Standard Rádió, Bratislava, Moyzesová 8. Küldjön díjmentesen prospektust, árjegyzéket és részletfizetési föltételeket Pontos cím -----------------—...........—.imil ,,,, . .....................------Bizonyos időközökben egy szafir jelenik meg a komáromi Angliában, ahol a kisgyermekeket rémitgeíi. A rendőrség már többször kereste, de eddig sikerült elpárolognia. Erkölcstelenségre akarja az ökölnyi csöppségeket csábítani. venszkói városkában, ahol az eset történt, úgyis oly sokat suttognak a dologról, hogy hamarosan kiderülne, kikről van szó s igazán nem fontos. Az eset érdekes és tanulságos. Két éve élnek harmonikus házaséietet mondjuk Molnár János ur és neje, akiknek igen jómenetelü vállalatuk van abban a városkában. Az asszonyka csinos, élénk, fiatal, társasági életet él, de emellett komoly, rendes háziaszszony, jó feleség, sőt útban van ahhoz, hogy jó anyává is legyen. A családi örömök elé tekintő fiatal asszony, hogy a nagy eseményre ne otthon kerüljön a sor, szüleihez utazik, egy másik délszlover.szkói kisvárosba. Naponta ir férjének, mint egy jó asszonyhoz illik s a férj is, akit feljebb Molnár János urnák neveztünk el — elfoglaltsága dacára — naponta ir feleségének, aki a közeljövőben gyermekkel fogja őt megajándékozni. A nagy nap egyre jobban közeledik. Alig egy-két nap lehetett hátra, amikor a tragikusnak mondható fordulatra sor került. A fiatalasszony édesapja ajánlott levelet kap a férjtől. Röviden, ridegen, hidegen: „A véletlen folytán olyan körülmények jutottak tudomásomra, hogy ezek után feleségem nem méltó arra, hogy házamba visszatérjen. Kérem ezt tudomásul venni.“ Semmi több. Semmi magyarázat. Az apa dermedten olvasta ezt a döbbenetes levelet. Az első pillanatban nem tudta, hogy megmutassa-e leányának, akinek egészségét veszélyeztethette állapotában az ezzel járó izgalom. Mégis megmutatta. Az asszony halálos sápadná fehéredett, sirógörcsöt kapott s kijelentette, hogy nem érti a dolgot, semmit nem követett el. Az apa vonatra ült. A férj udvarias hűvösséggel fogadta. S kérdésére válasz helyett egy levelet nyújtott át neki. Az apa reszkető kézzel tartotta maga elé a levelet. Bizalmas megszólítás a leánya nevén. Néhány gyengéd sor, szeretetteljes figyelmeztetés hogy vigyázzon magára, s egy biztatás, hogy a levélíró ui boldogan várja a viszontlátást, s azt az időt, amikor újra és végleg boldogok lehetnek. Aláírva a család egyik barátja, egy helybeli vállalat tulajdonosa, nős, több gyermek apja. — Hogyan kerül ez a levél ide ? — hangzott az elhült apa első kérdése. A férj keserű mosollyal nyújtja át a levél boritékát. A cim a leánya neve: Molnár Jánosné. A kézbesítési helynek azonban a fiatalasszony jelenlegi tartózkodási helye, az apa otthona van megadva. Az após újra feltette a kérdést: — Hogy kerül ez a levél mégis ide? — Ezek a végzet utjai — mondotta frázisosan filozofikus nyugalommal a férj. A levél helyben lett feladva. A leveleket szortírozó postatisztviselő meglátva az én cimemet, elmulasztotta a rendeltetési helyet is megnézni, s szórakozottan az én póstafiókomba dobta a levelet. Hozzám érkezett, én gyanútlanul, a többi levelemmel együtt felbontottam, elolvastam, s azóta mindent tudok. Nem tehettem mást, mint amit tettem, A különös affér azonban még ez; el sincsen elintézve Az asszonyka kétségbeesetten tiltakozik a házasságtörés vádja ellen, s azt állítja, hogy a levélíró régen ostromolja őt eredménytelenül, s a levél is ennek az ostromnak egyik etappja. A férj azonban nem akar hinni az asszonynak és a könnyeknek. A történet végére éppen a barátom irodájába érkezünk. — Egy kliensei hoztam — mondottam a barátomnak, aki hálásan szorította meg a kezemet. Én aztán elbúcsúztam tőlük, hogy zavartalanul beszélhessék meg az ügyet. Az ingyen jogi tanácsért majd máskor megyek el, hiszen most már van jogcimem, mert hiszen egy jó pert vittem a barátomnak. — Grucsi hír. Dr. Szóbél Etel orvosnő Komárom, 1931. szeptember 1-től, Thaly Kálmán-u. 10. szám alatt rendel nő és .gyermekbetegeknek. Telefon 141. Saját tudósítónktól. — A nem komáromiak fülének kissé furcsán hangzik, ha azt mondjuk mi komáromiak, hogy kimegyek az Angliába. Mi komáromiak nagyon jól tudjuk, hogy ez nem Angolországot jelent, hanem a tisztikaszinón túl elterülő sétateret, helyesebben parkot, amelyet a jó komáromiak már jórégen Angliának neveznek, amely elnevezés az angolpark rövidítését jelenti és már halhatatlan regényíró földink, Jókai Mór „Az elátkozott család“ cimü regényében is Angliának hívja ezt a sétateret, amely mindig kedvenc helye volt a komáromi sétáló közönségnek, kicsinyeknek, nagyoknak egyaránt. Különösen szeretnek ott hancurozni, futkározni, lapdázni, karikázni a kicsinyek a nekik föntartott játszótéren. Az újabb időben az Angliában játszadozó ökölnyi csöppségek bizonyos időközökben rémült, csudálkozó szemmel furcsa dolgokat súgnak nagy titokban az anyukájuknak, hogy néha néha megjelenik a játszótér közelében egy öreg bácsi, aki sokat vakaródzik és egy bokor alá áll úgy, hogy a kisgyerekek őt azért láthatják és undorító, erkölcstelen dolgokat mutogat nékik és csalogatja magához a kis csöpségeket, akiknek romlatlan lelke még nem fogja föl a vén szatir ocsmány tettének egész súlyát. Persze a megriadt kicsinyek világért se ülnek föl a vén szatir csalogatásának, hanem megrémülve szétszaladnak, mint a riadt csirkék, amikor héja jár fölöttük. Az egyik kis csöppség a napokban olyan, nagynak is dicséretére váló bátorságot tanúsított, hogy odaszaladt az egyik őrtálló katonához és arra kérte, hogy Komárom, — szeptember 7. — Katona bácsi fogja el azt a csúnya bácsit. A katona eleget akart tenni a kérésnek, de mire a kislány elmagyarázta a dolgot, a vén szatir már eltűnt. Ugyanez a kislány azt mesélte nekünk, hogy néha két bácsi is megjelenik a gyermekek közelében és az is hasonló csúnya dolgokat müvei, de ez a bácsi nem olyan öreg és nem vakaródzik állandóan, mint a másik. A rendőrségnek is van tudomása a dologról és mindent elkövet, hogy ezt a két romlott lelkű szatirt lefülelje. Ha a katonai parancsnokság is kioktatja az őrtálló katonákat, s ha a rendőrség is tovább figyeli ezt a helyet és maga a sétáló közönség is törődik a dologgal, hamarosan elfogják csípni a tetteseket. Az is lehet, hogy értesülvén a két szatir a megfigyelésükről, talán elmegy a kedvük a további szerepléstől. Éppen azért hoztuk nyilvánosságra a dolgot, hogy a nagy közönség is segítségére legyen a rendőrségnek a szatirok lefülelésénél. Megnyílnak a könyvek. Az ég is meggörnyed, mint a hátunk, csöndesen, lehajtott fejjel járj, testvér. Nagy napok jönnek. Most tudd meg, a hitetlennek is hinni kell- Hunyd be a szemed, majd Kol-Nidré melódiája sír, a sófár hangja sikolt, jaj melyik könyvbe kerül a neved. Két könyv. Az egyik az élet könyve, a másik a halál könyve. Nem furcsa az egész? Rohanunk az évben. Kezünk kapzsi, csontos vágya kenyér, pénz után kapaszkodik, a rohanó tempóban magabizó erővel rontunk egymásnak. Jön a Selichoth, az Újév, a Kol-Nidréestje. Megcsöndesedünk és összesereglünk, mint a juhok a vihar előtt. Mindenkinek van bűne. Mindenkinek van félni valója, félteni valója, mindenki érzi parányiságát. Nagy cél. Nagy beteljesedés: Ember, dölyfős, milliókkal rendelkező, alattvalókkal, szolgákkal rendelkező ember, megérted, hogy gyenge vagy, mint a többi. Egyforma. Kivétel nincs, az élet és halál könyvét nem emberek szerkesztik. Azt a szerkesztőt úgy hivják, hogy: Isten. Nincsen milliója, nincsen háza, földje, gondja a holnapi kenyérre, — úgy mondják, övé a mindenség, az igazság és az Ítélkezés joga Azt mondják, az égben trónol és angyalok veszik őt körül és Mózes előtt megjelent már a csipkebokor tüzében. Ő az élet és halál könyvének szerkesztője. A Jehova. * Az ég is meggörnyed majd, mint a a hátunk. Verjük a mellünket. Adonáj, segíts rajtunk. Adonáj, hidd, hogy megtértünk Adonáj, hidd el nekünk, hogy az életben is megtérhetünk. Hidd el, hogy nem féíelemből térünk meg hozzád, mert nem félünk a haláltól! Hisz Adonáj, tudod jól, hogy az élet nehezebb most, mint a halál! Adonáj, tudd meg, hogy sokszor elrévedeztünk Tőled. Megmondom, nem hittünk Benned. A csipkebokor tüzében, a Sináj hegy szózatában, a Vörös tenger csodájában. Nem hittünk. De jött a Kol-Ni iré. És béke szállt szivünkbe. A korbácsolt apáink sóhaja. Végtelen megbocsájtás. AÍagasztos emberek lettünk igy együtt. A kile. Forrótüzi szemünkben jóság aranya fénylett, Adonáj, a te hatalmad, sok ezer éveken át viszed közöttünk a sófár hangját. Adonáj, a szentek szentélyét nyitod meg nekünk, hogy tisztuljunk. Sokszor nem hittünk Benned. Mintha elhagytál volna bennünket. Most már tudjuk: sohasem hagyhatsz el bennünket. * Én is bevallom, sokszor kétkedtem. De azóta láttam. Azóta láttam és vadul sírtam. Szerettem volna magarahoz ölelni a kile-t. Adonáj, szenvedünk. Érted sokszor bántanak minket. De hidd, hogy nem félünk. Tudod, erősek vagyunk. Lélekben. Emlékszel Jerichó ostromára? Ügy győzünk mi is majd Veled. * Görnyedt háttal, mellet verdesve, ó érezd Testvér parányiságodat. — Ezért: szeressük egymást egyformán,ölelkezőn, mindhalálig, mindgyőzelmig. — Az élet könyvének ez az értelme. (—zi.) Hangos Mozi KATONAÉLET A garnizon varázsa 100 ®/#-os fílmoperett. Rhoden hadnagy. Igo Sym Nagyszerű hangos katonavígjáték tele dallal, tánccal, pereg szerdáig a Modern moziban. A katonaélet (Szoknya és uniformis) felvonultatja a jellegzetes figurákat, az erélyes őrmestert, a stramm huszárkáplárt, a pucért, a zsidó katonát, de hogy senkinek se legyen panasza, Igo Sym Rhoden huszárhadnagy szerepében megdobogtatja a női sziveket. A női főszerepben Lucie Englisch ennivaló fruska, nem csoda, hogy bolondulnak utána a huszárok. A katonaélet slágerdalait még sokáig fogja mindenki dúdolgatni. Figyelmet érdemel a pótműsor, a legfrisebb Fox híradó. A FEHÉR BARÁT Richard Voss: Két élet 1 OO°l0 os hangos film. A fehér apáca hangos testvérfilmje Gustav Frölich és Charlotte Susa Teljes mise a római Sz.Péter templomban A fehér barát az idény legnagyobb slágerfilmje, mert messze túlnő a látványos képeken. Nemcsak gyönyörködtet, hanem vallásos áhítatot ébreszt. A római Szt. Péter templomban teljes mise tárul a szemünk elé. Káprázatos látvány, zúg az orgona. A néző hivő lesz és úgy érzi mintha Rómába zarándokolt volna.
