Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-22 / 101. szám

1

1

»KOMAROMI LAPOK«

1931. augusztus 22.

Bethlen István újabb nyilatkozata lemondásának okairól

Bethlen István gróf fogadta az egységes párt küldöttségét, amely előtt a következőkben nyilatkozott lemondásának okairól:

Lemondásomat belpolitikai kényszerűség. és a gazdasági kibontakozás megkönnyítésének érdeke tették szükségessé Az a férfi, aki utánam következik, általános megbecsülésnek örvend, őt senki sem gyűlöli és senki sem fogja megtámadni.

Meg kellett könnyitenem a pénzügyi válságból való kibontakozást és elő kellett segítenem a gazdasági válság megoldását azáltal is, hogy én és az egész kormány, melyet felelőssé tesznek a múltért, távozunk.

Fáradt vagyok és egészségem megrendült. Nem bírnám tovább elviselni a súlyos terhet és a borzalmas s megerőltető munkát, amely megtámadta idegeimet és okvetlenül nyugalomra van szükségem.

Az evés tudománya

Egy párisi orvos szózata a világ gyomorbajosaihoz és gurmandfalhoz

Komárom, — aug. 21.

Mivel olvasóink között is sok a gurmand és a gyomorbajos, azt hisszük, nagy élvezettel fogják olvasni az alábbi sorokat:

Egy párizsi folyóiratban dr. L. Noirot párizsi orvos szózatot intéz a világ gyomorbajosaihoz — szóval az emberiség háromnegyed részéhez.

Dr. Noirot azt állítja, hogy dr. Francis Devay azt mondja (tehát az egyik a másikra tolja), hogy a gyomorbajosok igen gyakran annak köszönhetik betegségüket, hogy rendszerint csendben és legtöbbször egyedül étkeznek.

Mert evés közben feltétlenül beszélgetni kell, főleg ha az embernek tele van a szája. Persze, csak könnyed fecsegésről van szó, mert a komoly beszélgetés tilos. Dr. Noirot szerint arról van szó, hogy rágás közben a nyálnak a levegővel kell érintkezni, mert csak így lehet az hathatós elősegítője az emésztésnek.

Dr. Noirot igen nagy tekintélyekre hivatkozik. Idézi Piront, aki szerint a nevetve lenyelt falatok a legkönnyebben emészthetők.

De hivatkozhat Saint-Louisra is, aki állítólag azt omndta: »Semmi sem olyan jó, mint evés közben a fecsegés.«

Plutarchos szerint a társalgás a legjobb szósz, amit egy fogáshoz adni lehet.

Brillat Savarin okos ember volt, amikor azt mondta: minden jó ételt evés előtt meg kell szagolni. (A roszszat meg sem kell enni.) Azt is megírja, hogyan kell ezt a szaglást végezni. Kifeszített nyakkal, magasba emelt orral kell az ételt szagolgatni. Erre azért van szükség, hogy a test előkészülhessen az evésre. Ugyanez a Brillat Savarin azt mondotta egy étkezés alkalmával: uraim, ne csináljanak olyan nagy lármát, az ember azt sem tudja, hogy mit eszik.

Megfigyelték, hogy az úgynevezett közönséges emberek arca pirospozsgás és nem ismerik a gyomormérgezést. Miért? Mert lassan esznek és étellel telt szájjal beszélgetnek.

Hipokrates, a nagy görög orvos megállapította, hogy lassú evés nélkül nincs hosszú élet. Hufeland, a neves német orvos ugyanezt mondja.

Dr. Noirot közöl egy kis tanácsot a lassú evéshez: egy kis falat kemény húst csak harminckét rágás után szabad lenyelni. Puhább húst huszonnégy rágás után. Egy kis darab kenyeret tizenötször kell megrágni, mielőtt lenyeljük. Feltétlenül nyitott szájjal kell enni. Eredmény: kevesebbet fogunk enni, de a test mégis több táplálékot fog fölvenni belőle, a gyomrunkat pedig kíméljük.

Már a rómaiak rájöttek arra, hogy minden fogás után pihentetni kell a gyomrukat. Ilyenkor a rómaiak táncoltak, zenéltek, szavaltak. A császár

körmenettel egybekötött lakomákat szokott rendezni a hét dombon keresztül. Kezdték a Tiberis egyik oldalán, a másikon befejezték.

Vigyázni kell arra is, hogy kilenc embernél több ne üljön egy asztalnál, mert az viszont túl zajos volna.

Nagyapáink általában sokkal tovább ültek az asztal mellett, mint mi. A mai ember siet, zordabb, komolyan fal és telt szájjal nem beszél. Ez pedig nagy baj.

Noirot szerint a legjobb, ha evés közben vicceket mondunk és jól nevetünk rajtuk.

A humort táplálni kell, mert a humor táplál.

Ezért tanácsos a humoristákat ebédre és vacsorára meghívni.

V. G.

II I B K u;

KAZINCZY

A széplelkü ember, az első igazi magyar európéer, a Szépségnek rajongója, a nagy enthuziaszta, a legszenvedélyesebb olvasó, a legszorgalmasabb levelező, a termékeny nyelvújító, az aktivitásnak e bővérű tulajdonosa, a tipikusan szellemi kérdésekkel foglalkozó rokokó lélek: Kazinczy Ferenc halálának százéves fordulójáról emlékezzünk.

Szellemtörténetünk hibája-e, avagy dicsősége, — (ezen elmélkedni ma szükségtelen) — hogy minden nagyunk neve mellé kijár egy epitheton ornans, amelyet könyveink lapjain végigvisz a meg-t örökitett nagy ember, az évfordulókon keresztül örökké. Kazinczynak a „nyelvújító“ díszítő szócska jutott, ámde elég-e egy szó arra, hogy az ember élete munkáját, lelkét, szivét, erejét jelöljék a skatulázó elmék?

A nyelvújító Kazinczy kora legaktívabb f elméje volt a magyar glóbuson. Mig a törzs, a nemzet zöme, a patópálkodás és az extra Hungáriám jóleső és kényelmes hintójábán ballagott, Kazinczy a szekerezésnek és a nagy vándorlásoknak terhét vállalta magára faja s nyelve szebb jövőjéért.

„Szép lélek“ volt, de nem az álmodozó fajtából. „Sikoltva örült a szépségeknek“ — de nem maradt meg csak a passzív örömnél, hanem lelkesített, buzdított, ébresztett s befogott mindenkit a nemzet s a nyelv ügyének szekere elé, hogy szebb vidék s előkelőbb jövő felé vigye utasait.

A nemes magyarságnak s a széles látókörű európaiságnak volt erős ötvözete. Úttörő volt, tudta, mit akar. Halála után száz évvel: nagy emlék, jelentős elme, iránytszabó kéz. A neve fogalom. Munkáját megkritzálni ám tegyék skatulázó életrajzírók és történészek: mi magunk Kazinczyban egy kora magyar szellemiségének csúcsán álló, őrtálló harcost látunk, aki mindenütt s mindenkép kész volt harcba szállni tollal és szóval, levéllel és könyvvel mindazért, amit eszményképének látott: a szépért, igazért, nemesért, a tiszta nyelvért s a szellemiségért mindenekelőtt.

Boldog kor, mely a wertheri könynyek között a szellemet helyezte a csúcsra.

Alig száz év telt bele s a szellem helyett a matéria tolakodott előre.

Ez az emlék azonban csak még jobban körülragyogja fénnyel Kazínczyt.

(sz.)

— Szabadságról. Vincze Aurél dr. kerületi bírósági elnök nyári szabadságáról visszaérkezett és átvette a komáromi kerületi bíróság vezetését.-■ Egyházmegyei közgyűlés. A komáromi reform, egyházmegye augusztus 25-én, kedden tartja évi rendes közgyűlését Komáromban a Kollégium nagytermében. A közgyűlést megelőzően a Jókai-uccai templomban reggel 8 órakor istenitisztelet lesz, amelyen az egyházmegye Tóth Kálmán, az egyházmegye elhunyt tiszt, esperese emlékének áldoz, az emlékbeszédet Rdcz Elemér sóki ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró mondja. Délelőtt 9 órakor kezdődik a közgyűlés, mely déli 1 óráig tart, amikor a közgyűlés tagjai közös ebédre gyűlnek egybe. Délután 3 órakor folytatják a közgyűlést. Hétfőn, augusztus 24-én, délelőtt 9 órakor lelkészértekezlet lesz, délután 3 órakor pedig az egyházmegye tanácsbirói kara tart bírósági ülést.

— Hz eoöngéiikus templom felszentelése. Magasztos ünnepe lesz most vasárnap, augusztus 23-án a komáromi evangélikus egyháznak. Ekkor szenteli fel a belsejében teljesen renovált és az Isten házához méltóan kifestett ősi templomot megujhodott alakjában Jdnossy Lajos főesperes. — Tavaly júniusban, az Ágostai Hitvallás 400 éves szent jubileumán megfogadta a komáromi evangélikus egyházközség, hogy a templom belsejét teljesen renováltatja és kifesteti. Az egyház hitbuzgó tagjai lelkipásztoraik kérő szavára ékes bizonyságát adták az evangélikus keresztyén egyházszeretetnek: a nehéz viszonyok ellenére is alig egy év leforgása alatt lehetővé tették áldozatos adományaikkal az Istennek tetsző szent munka elvégzését. — A renoválással kapcsolatos valamennyi munkát helybeli iparosok végezték, munkájukkal becsületet szereztek a komáromi magyar iparos névnek. Az állványozást és a kőműves munkát aLangsádl cég vezette, Langsádl József, épitőmester irányítása mellett; a festő-munkákat — az aranyozással és más finom munkákkal együtt — Vály Lajos és Vály Rezső festőmesterek végezték; a hősök emléktáblája Török András lakatos-mester kezéből nyert művészi kivitelű keretet; az egyéb lakatosmunkát Csirkovics Jenő lakatosmester végezte; az oltár körüli párnázott bőr térdeplőket Varga Sándor készítette. A templomfestéssel kapcsolatosan szükségessé vált a tetőzetnek is a teljes megújítása: ezt a munkát Droszt József cserepesmester végezte. Valamennyien megszerezték munkájukkal az egyház vezetőségének legteljesebb elismerését Az evangélikus templomot az öt héten keresztül szakadatlanul folyó renoválás, különösen pedig a festés — egész belsejében — messze vidék egyik legszebb templomává tette. A templomszentelés vasárnap délelőtt pontosan 10 órakor lesz. Közvetlenül a temlomszentelés után ünnepi istentisztelet keretében szentbeszéd és az Úrvacsora szentségének kiosztása.

— Celkész udlaszfós. Kurucz Gyula ref. lelkészt az ászári református egyház választó közönsége egyhangúan meghívta lelkészének. Az uj lelkészben, aki a háború alatt a helybeli ref. egyháznál is működött mint segédlelkész, az ászári gyülekezet kiváló lelkipásztort nyert.

— megfellebbezték az ipartársulati oálasziást megsemmisítő határozatot.

A Komáromi Járási Ipartársulat választó közgyűlésének elnök, helyettes elnök és választmány tagjainak megválasztására vonatkozó határozatát tudvalévőén a járási hivatal, ellentétben az azt megelőző hírekkel, megsemmisítette és csavaros logikával olyan indokolást fűzött határozatához, amely teljesen tarthatatlan és minden jogérzéket sért. A megsemmisítő határozat szerint az Ipartársulat önkormányzási autonóm joga teljesen illuzóriussá válik, annyival is

5. oldal.

inkább, mert a választáson a járási hivatal képviselője is jelen volt és egyáltalában nem emelt kifogást sem a jelölés, sem a választás lefolyása ellen. Az Ipartársulat önkormányzási jogát sértő határozatot megfellebbezték az Ipartársulat tagjai, akik a felsőbb közigazgatási hatóság igazság- és jogérzésébe vetett bizalommal tekintenek az ügy kimenetele elé.

— Házasság. Polldk Manci, Komárom és Schlesinger Jenő, Jimbolia (Románia) házasságot kötöttek.

— Orvosi hír. Dr. Kalvariszky Jenő gyermekorvos specialista szabadságáról visszaérkezett és rendeléseit Királypüspök utca 16. szám alatt ismét megkezdette.

— 35 éoes találkozó. Megható érettségi találkozó volt a napokban Esztergomban, ahol azok jöttek össze, akik ezelőtt 35 évvel, 1896-ban az esztergomi érseki tanitóképezdét elvégezték. Tizennégyen jöttek össze a régi diákok közül, igy többek között Hiszek Nándor monostori igazgató-tanitó, Fekete Győző kántortanitó Komáromszentpéterről és Tóth Kurucz János dr., izsai származású budapesti polgári iskolai igazgató.

— H oárosi könyutár rendezése. A

kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi magyar közkönyvtárban a szokásos nyári szünet alatt sem szünetel a munka Az olvasóközönség augusztus hónapban nem látogatja a könyvtárat, hogy a rendezés munkája zavartalanul folyhasson. Dr Baranyay József városi könyvtáros átnézi, átlapozza a könyvtár egész anyagát, közel hétezer kötetet, hogy nincsenek-e a könyvek megrongálva, nem esnek-e ki lapok, szóval, hogy nem válik-e szükségessé a könyvkötőnek adni kijavításra, vagy átkötésre. A nagyon elrongyolódott, elpiszkolódott példányokat kiselejtezi a könyvtáros és amennyiben lehetséges, újakkal pótolja. Ajándékozás utján több könyvből kettős példányok is vannak. A kettős példányok jegyzékét is most készítette el a könyvtáros és a szomszédos könyvtárakkal érintkezésbe lépett, hogy a kettős példányokat elcseréljék olyan könyvekkel, amelyek az itteni könyvtárnak nincsenek meg. A könyvtáros most a nyári szünetben kezdte el a jövő évben megjelenő IV. számú könyvtárjegyzék, katalógus szerkesztését, amely a könyvtár legújabb gyarapodását fogja felölelni. A városi könyvtár nyári szünete augusztus végéig tart. Az első kölcsönkönyvtári délután szeptember 2-án, szerdán lesz. Az olvasóknál még kintmaradt könyveket szeptember hó első felében okvetlen hozzák be az olvasók, különben kénytelen lesz a könyvtár a késedelmezőket megbírságolni.

— H diákuszodáról. Ne csodálkozzanak olvasóink, hogy a szezon végén is megemlékezünk a kedves hangulatú diákuszodáról, de ezt a jövő szezon érdekében tesszük. A város ne engedje meg, hogy a diákuszoda helyéről majd az ősszel, télen és tavaszszal homokot hordjanak ki és ezzel a nagyobb vízállásnál láthatatlan gödrök keletkezzenek és ezzel a fürdést kényelmetlenné és esetleg veszedelmessé tegyék. Van elég hely a Vágduna partján, ahonnét homokot lehet bányászni, miért ne lehetne a diákuszoda helyét ettől megkímélni. Pontosan meg kell jelölni a diákfürdő helyét és jelzőtáblákkal figyelmeztetni a homokhordókat, hogy arról a területről birság terhe mellett homokot hordani szigorúan tilos. Ez a legkevesebb, amit a város a fiatal generáció fürdőzése érdekében megtehet. Elég sajnos, hogy az uszoda kérdésének a megoldása, amelynek érdekében a város áldozatokat is akart hozni, a fölebbezések útvesztőjébe fulladt bele.

— Szdznegyuen pár csirkét loptak el egy gazdaságból. Nagymegyerről jelentik: A nagymegyeri határban levő Fehl Móric-féle pusztán éjnek idején betörtek a baromfiólakba ismeretlen tettesek s az éj csöndjében olyan jól dolgoztak, hogy száznegyven pár csirkét sikerült elszállitaniok. A betörés és a csirkék elszállítása olyan kitünően és zajtalanul sikerült, hogy csak reggelre kelve vették észre a sorra nyitvahagyott csirkeólakat. Az ismeretlen tettesek valószínűleg a környéki hetivásárokon értékesítették zsákmányukat. A csendőrség nyomoz a tettesek után. A kár mintegy kétezer korona.