Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-22 / 101. szám

6, oldal >KOMAROMI LAPOK« 193i augU'?.tO' 2 2. — A Naszticki ügyben arra kér­ték fel lapunkat, miszerint Grázl Zsig­­mondnak a Naszticzki esethez semmi köze, Kubiska Annával semmi néven nevezendő kapcsolata nem volt; ő a szomszéd házban tartózkodott a kér­déses délután és Kubiska Anna segély­kiáltásaira rohant Naszticzki lakásába, honnan őt Naszticzki revolverrel fenye­getve, távolitotta el. Tehát a napilapok erre vonatkozó közlései is téves infor­máción alapultak. — H Kertoáros szöoetkezet köz­hasznúsága. A tavasszal megalakult „Kertváros lakás és épitési szövetkezet korlátolt felelőséggel Komárnoban“ bej. cég igazgatósága és felügyelő bizottsága még május hóban felterjesztette kérel­mét a népjóléti minisztériumhoz a szövetkezet közhasznúságának elisme­résére, amelynek birtokában az állami kölcsön elnyerése válik biztosítottá. Mint informált helyről értesülünk, a házépítő szövetkezetnek kérelmét a minisztérium kedvezően intézte el és napok kérdése, hogy az erről szóló miniszteri leirat megérkezik a vezető­séghez. A közhasznúság elismerése lehetővé teszi, hogy a szövetkezet mi­előbb megkezdje szociális népjóléti működését. — fl Baromfitenyésztőit szöuetke­­zetének közgyűlése. A Komáromi Ba­romfitenyésztők és Termelők Szövet­kezete folyó hó 18-án tartotta a Nép­bank tanácstermében Füssy Kálmán kisgazda-szenátor elnöklete mellett igazgatósági ülését. Az igazgatóság ifj. Koczor Gyula ügyv. igazgatónak a szövetkezet működéséről és fejlődé­séről előterjesztett jelentését tudomásul vette és az 1929. és 1930. évekről szóló zárszámadásokat és mérlegszám­lákat letárgyalta és azokat elfogadva, a közgyűlés elé terjeszteni elrendelte. A közgyűlés határnapját f. évi szep­tember hó 10-ére tűzte ki az igazgató­ság, mely azután a közgyűlés tárgy­­sorozatát állította össze. — H IHuzeum jólteuője. Kedden elő­kelő vendége volt a komáromi mú­zeumnak: dr. Nékám Lajos a buda­pesti királyi tudományegyetem rektora látogatta meg sógora, dr. Nagy Vilmos ügyvéd kíséretében. Az illusztris ven­déget, akit megleptek a muzeum gaz­dag gyűjteményei, dr. Alapy Gyula muzeuinigazgató kalauzolta Dr. Nekám Lajos rektor negyven pengő adománnyal jáiult a muzeum alapjához, melyért hálás köszönetét mond a Jókai Egye­sület. — Dührohamot kapott a berlini egyiptomi köoet mert a rendőr meg­állította az autóját. A Kurfürstendam­­mon kinos jelenetek játszódtak le. Egy közlekedési rendőr megállított egy autót, mely nem az előírásoknak megfelelően hajtott. A személyazonosság felderíté­sénél kisült, hogy az autóban a berlini egyiptomi követ ült, aki annyira dühbe gurult, hogy betörte az autó ablakát. Az esetnek folytatása lesz. 25—30% leszállította ELBERT divatáruháza áruraktárának leg­nagyobb részét. Figyelje meg a kirakati árakat. — Itlussolini nyilatkozata a békét gátló körülményekről. E. W. Polzon- Newman őrnagy, a kitűnő angol pub­licista, aki már évek óta cikkezik az Európa békéjét gátló körülményekről, legutóbb Mussolini olasz miniszter­­elnökkel folytatott beszélgetést erről a kérdésről. Mussolini kijelentette, hogy a lengyel korridor és a magyar határok kérdése nagyon fontos és ezzel a kér­déssel Európának foglalkoznia kell. Olaszország nagyon jó baráti viszony­ban van Magyarországgal, nagyon szívesen látná, ha történne valami a szomszéd nép helyzetének a megjaví­tására. Ezeket a kérdéseket a népszö­vetségnek kellene a kezébe venni és komolyan foglalkoznia azokkal, hogy a kielégítő megoldást megtalálja. — H póznániiié* oilágrckordere Lon­donban fog uendégszerepelni A napok­ban Londonban fog vendégszerepelni Alvin Kelly, a világhírű amerikai póznán üló világbajnok. Életéből eddig össze­sen 200 napot (5000 órát) töltött kü­lönböző póznák tetején. Az 5000 óra közül 600 órát a legborzalmasabb vi­harok között töltött kényelmetlen hely­zetben a volt amerikai tengerész. Vi­szont nehéz munkájából aránylag szépen meggazdagott. A nézők rengeteget fi­zettek neki. Naponta átlag 500 dollárt szokott keresni a póznán üléssel. Nemrég megházasodott igen külö­nös körülmények között. Egy texasi városban a szálloda előtt állíttatott fel magának egy magas póznát és annak a tetején ült. A szálloda irodájának ablakából sokan nézték. Különösen a telefonos kisasszonyok lelkesedtek érte nagyon. Egy vendég egyszerre csak megszólalt: Ki az a marha, aki ilyen őrült­séget csinál? Az egyik fiatal telefónoskisasszony annyira felháborodott ezen, hogy pofon­ütötte a vendéget. Erre aztán elvesztette állását. Kelly a pózna tetején megtudta ezt a dolgot és azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretne kezet szorítani a fiatal leánnyal. Onagyságát erre egy hosszú rúd végéhez kötötték és felemelték Kellyhez, aki a pózna tetején egy kis korongon ült Minthogy a leány vala­mivel alacsonyabban volt mint ő, Kelly a korongon hasrafeküdt és élete koc­káztatásával lenyujtotta kezét a leány­nak. Később, amikor mutatványa véget ért, feteségül vette. Kelly a pózna tetején rendszeresen borotválkozik. A nyakában lóg egy kis vizesedény, abba mártja a szappant. Néhány kisebb kulacsban oranzsádot, kávét és vizet tart magának; ez minden tápláléka. Csak az alvással vannak nagy bajok. Nem mer elaludni hosszabb időre, mert fél, hogy álmában rossz mozdulatot tesz és leesik a póznáról. Ezért csak apró részletekben alszik. Ha egy kicsit elbóbiskol, néhány perc múlva alulról hangos kiáltozásokkal felébresztik. Néhány perc múlva me­gint alhat egy kicsit és igy tovább Egy alkalommal elmondta, hogy mi­képpen lett póznaűlő. Hétéves volt, amikor néhány kis barátjával együtt egy öregur kalapjába tintát töltötték. Az öregur gyanútlanul feltette a kala­pot és a tinta ráfolyt fejére, arcára. Dühös lett és meg akarta verni a kis Kellyt. Kelly ijedtében felmászott egy hatalmas telegráfpóznára, amig a be­­tintázott öregur el nem távozott. Ké­sőbb tengerész lett, ahol alkalma nyí­lott a trenirozásra. Most Londonban fogja bemutatni tudományát. — Cópass.u* hamisító* nagyban. Nagy társaság állott a kerületi bíróság előtt csütörtökön, lópasszus hamisítás­sal vádolva. Patyi István lelédi, Szép Mihály, Varga István, Boda József, Tóth Sándor és Máté Lajos ipolyszalkai la­kos közokirathamisitással voltak vádol­va. A lovakat Magyarországból csem­pészték s ezért volt szükség a sok ha­mis passzusra, amit Patyi István állított ki jópénzért. A társaságban volt kiál­lító, csempész és felbujtó. A község­házán hamis adatokat vallottak s igy sikerült a lovakat eladni. A csendőrök azonban rájöttek a csalásra s az egész társaságot feljelentették, amely a tár­gyalás alkalmával sietett egymás ellen vallani. A bíróság hosszas tanácskozás után a főbünöst, Patyi Istvánt egyévi, Boda Józsefet hathavi, Szép Mihályt héthónapi börtönre, Varga Istvánt pedig egyhavi fogházra Ítélte. Tőth Sándort és Máté Lajost felmentette. — megjelent a Szinházi élet Szent Istoán napi albuma. A szokottnál is gazdagabb külsővel és tartalommal je­lent meg Incze Sándor hetilapjának Szent István napi albuma. E heti szá­mában kezdi közölni Maurice Dekob­­rának világsikert aratott regényét „Is­tenek és asszonyok kedvence“ címmel. A hétezer pengőre felemelt filmötlet és filmszínész-pályázat folytatása, a Bala­ton Tündére-választás legszebb részt­vevőinek fényképe, rengeteg riport, cikk és novellán kivül színdarab, re­gény, kotta, gyerekujság, kézimunkaiv melléklet van még az uj számban. A Szinházi Élet egyes példányainak ára 7 Ke. Kapható Komáromban a Spitzer­­féle könyvesboltban. — Letartóztatott gyujtogatóh. Der­­csika, csallóközi községben a napok­ban tűz ütött ki és Vajda Benedek, Vida Lőrinc és Vida Ignác házai leég­tek. A megejtett vizsgálat megállapí­totta, hogy a tüzet Vajda Benedek fia­talkorú fia okozta. A fiú azt vallotta, hogy a tüzet apja utasítására szitotta, amig apja Dunaszerdahelyen járt. Úgy az apát, mint a fiút letartóztatták. — Jlem minden néger marod fekete. Érdekes esetről számolnak be az olasz lapok. A tudósítás egy négerről szól, akinek a bőre fehérré változott. Éppen olyan fehérré, mintha nem négernek, hanem európainak született volna. A csodálatos változás nem magától, hanem orvosi beavatkozás következtében tör­tént. A néger megismerkedett egy angol orvossal, akinek azonban nem tudja a nevét. Mindössze annyit tud mondani, hogy ő Mylordnak szólította. Ez az orvos a hetvenhárom éves négert meg­invitálta jachtjára Mikor az öreg már néhány napja a jachton tartózkodott, az orvos azt indítványozta a négernek, hogy ha beleegyezik bőrét fehérré vál­toztatja. A néger, aki hetvenhárom év alatt nyilvánvalóan megunhatta bőrének barnaságát, szívesen egyezett bele a szinváltozatba, különösképpen akkor, amikor az orvos kijelentette, hogy a kezelés fejében nemhogy orvosi hono­ráriumot kérne, hanem ő ad a páciens­nek 1600 márkát. A szegény néger, aki ezerhatszáz márkáért talán zöldre is változott volna, szívesen vetette magát alá a kezelésnek, amely, mint elmondta, csupán villanyozásból állott. Az orvos valami szerrel, — amint beszéli — „hideggé tette“ a hátát és a hideg he­lyen villanyozta. A bőr a villanyozás után nyomban fehérré változott, testének egyéb részén azonban csak két év alatt. A bőr egyéb jellegzetes faji vonásai megmaradtak. — Tüzeset. A napokban nagy tűz pusztított a lőgérpatonyi réten, a réti házak között és Farkas Alajos, Sebő Gábor háza és sok gabona pusztult el. A kár túlhaladja a százezer koronát, mely­nek csak elenyésző része térül meg biztosítás utján. — Véresre oerték. Nagy volt a dá­­ridó a napokban a dunaszerdahelyi Politzer-féle vendéglőben. Nagy zajjal mulattak ott Pócs Lajos, Gombos La­jos és Bedinszky István nevű legények. Nagyon is felöntöttek a garatra és ré­szeg fővel az arra haladó Csölle An­tallal minden ok nélkül civakodni kezd­tek, majd agyba-főbe, véresre verték, úgyhogy a szegény ember elvesztette az eszméletét. A duhajkodó legények ellen megindult az eljárás. — Illír az ablakrács se segít. Csal­­lóköznyéken vakmerő betörést követtek el eddig ismeretlen tettesek Végh Imre házában. Az ablakvasakat kifeszitették és nagymennyiségű értékes holmit vit­tek el a helyi viszonyokkal nagyon is ismerős betörők. — H fa mint uiliámháriió. A tapasz­talat szerint a villám legtöbbször élő fákba vág bele. Ez a természeti jelen­ség a fáknak villamos vezető képessé­gével van összefüggésben. A nép azon felfogásának tehát, hogy a ház mellé ültetett diófa, vagy nyárfa megvédik a házat a villámcsapástól, feltétleuül van alapja. A ház mellé ültetetett fa ugyanis, mint a villámhárító levezeti a földbe a villámot. A fának ezt a tulajdonságát ki lehet használni arra, hogy házain­kat a villámcsapás veszedelmétől meg­­védjük. Egy magyar tudós szerint a ház mellé ültetett fák védőképességét a következő módon fokozhatjuk. A fa­törzsre fémabrincsot helyezünk és az abrincsot fémsodronyokkal földbe vert vasrudakkal kötjük össze. Ugyanazt az eljárást alkalmazzuk tehát, amit a rádió antennánál „földelésnek“ nevezünk. Ahol a ház felé hatalmas faóriás bo­rul, a védekezésnek ez a módja telje­sen megbizható. A fenyőfát nem szabad természetes villámhárítóul felhasználni, mert a benne levő gyanta miatt, szét­repülő, égő forgácsai több száz méte­res körzetben tüzveszedelmet okozhat­nak. A fa alá húzódott emberekre nézve a fába ütő villám rendszerint halálos veszedelemmel jár. Megállapí­tották azonban, hogy ha az ember a fától legalább 5 méter távolságra van, a fába vágó villám nem okoz halálos szerencsétlenséget. — A gyűrű. A gyűrűnek sokfajta szerepe és jelentősége van. Egyebek között lehet ártalmatlan, tetszetős, csil­logó ékszer, édes kapocs, vagy emlék, de — a történelemből tudjuk, — lehet gyorsanölő mérget rejtegető gyilkos fegyver is. Évezredek során formája, nagysága, hordása módja, szóval divatja csakúgy változott, mint ruháé, sarué, kalapé stb. és minden egyébé, amiket, javarészben azért talált ki az ember hogy tetszetősebbé tegye magát. Aulus Gellius pontosan megmondta: mi a gyürüviselés módja. Kinek a kéz me­lyik ujján kell viselni a gyűrűt. Miles, mercator. stultus, maritus, amatőr állítja fel a sorrendet a derék római. Az uj­jak sorrendjét nézve, tehát a katona hüvelykujján, a kereskedő mutatóujján, a tökfejű középujján, a férj a negye­dik ujján, végül a szerelmes kisujján van helye a gyűrűnek. Gellius szabá­lya csodálatosképpen a mai napig ér­vényes, de azért a gyűrű, melynek bi­zonyos lelentősége van, gyakran ván­dorol egyik ujjról a másikra. így a jeggyürü gyakran sétál át a balkéz ne­gyedik ujjáról a jobbkéz negyedik uj­­jára. Szimbolikus vándorlása ez a sima, egyszerű gyűrűnek. Kevésbbé szimbo­likus, amikor hirtelenében egészen el­tűnik a karikagyűrű a kézről. így pél­dául nyári házasságokban, a szalma­özvegység idején. Bár ennek az egykor oly sokat jelentő szalmaözvegységnek is befellegzett. — Végrendeletében megdicsérte el Bált feleségét és nagy énjáradéhot hagyott rd. Érdekes meglepetést keltett az elhunyt Henry Swam eastbournei nagyiparos most felbontott végrende­lete. A milliomos nagyiparos 2250 font­­sterlinges évjáradékot hagyott elvált feleségének. Megdicsérte a végrende­letben az asszonyt és sajnálkozással említette meg, hogy nem osztozhat vele a jólétben, mert akkor még vagyon­talan ember volt, amikor együtt élt vele. Most részesíteni akarta a jólétben, nem törődve azzal, hogy az asszony ismét férjhez ment. — francia oendégek ÍTÍaHo-on. Sylvio Silka francia filmoperatőr, a párizsi filmfőiskola tanára és Rosie Ney párizsi avantgardista fényképezőmüvésznő ked­den Peéry Rezső egyetemi hallgató, a Sarló egyik vezére kíséretében felkereste az Ógyalla közelében a Nyitra és Zsitva összefolyásánál fekvő Martos községet és itt a református lelkész segítségével és a lakosság megértő segítsége mellett közel 200 felvételt készítettek a vizek közé zárt, különös magyar falu népéle­­téből. Martosról a csoport Érsekújvárnak vette útját, ahol a hírhedt cigánynegyedet fotografálta. A képanyagba került a fejlődő Érsekújvár számos modern épü­lete is. — Betarés. A misérdi tanító, Mar­­hoffer Nándor házában a konyhaajtó föl­­feszitésével betörő járt és nagymennyi­­ségü ruhaneműt vitt el. Kézimunkázó ff hölgyek! juj Ikelims, I filet ■füzetek érkeztek JSpitzer Könyvesbolt 1 Komárom, ^ádor-utca 29, — Újra oirágzanak az ahácfák. Párkány járás egyes községeiben az akácfák másodszor is virágzának. A másodszor fakadt virágok ép oly dúsak és illatosak, mint az első virágzás al­kalmával. Némely helyen az alma- és cseresznyefa is újból kivirágzott. — Az okmánybélyeget a számla első oldalára kell felragasztani. Prágából Írják: A kereskedelmi kama­rák központja azt indítványozta, hogy az okmánybélyegeket ne csak a szám­lák első, hanem más oldalaira is sza­badjon felragasztani. Erre az indít­ványra most a pénzügyminisztérium rendelettel válaszolt, amelyben nem látja megokoltnak az indítványozott változást. Az előírás, hogy minden számlaiv első oldalára kell felragasz­tani, a hely helyes kihasználásánál nem okozhat nehézséget, annál kevésbé, mert az okmánybélyek helye nincs pontosan előirva úgy, hogy azt az első oldal bármely szabad helyén fel lehet ragasztani.

Next

/
Thumbnails
Contents