Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-08-20 / 100. szám

2. oiöíl > KOMÁROMI LAPOK 1931. augusztus 20 mánymódositást várt, mindenütt erről beszéltek és még komolynak tartott politikai körökben is sok szó esett arról, hogy Sándor király megszűn­teti vagy legalább enyhíti a diktatú­rát, de akik ezt várták, nagyon csalód-Komárom, — augusztus 19. A Magyar Nemzeti Párt elnöki ta­nácsa Zsolnán ülést tartott, amelyen főként a szlovenszkói ínség kérdésével foglalkozott. Az elnöki tanács megálla­pította, hogy az Ínség Szlovenszkó és Ruszinszkó déli magyarlakta területé­nek szinmagyar lakosságát sújtja, amely lakosságnak több mint egyharmad része mezőgazdasággal foglalkozik, megállapította, hogy az eddig ismert s a hatalmi politika által inaugurált vér­szegény intézkedések főként a telepe­sek és maradékbirtokosok érdekében történnek, de a katasztrofális nyo­morba jutott magyar gazdák és föld­munkások sorsán alig segítenek vala­mit. Az elnöki tanács megállapítja, hogy amennyiben a magyarságnak is jut­hatna az eddig tervezett inségsegélyből valami, azt egyes csehszlovák pártok a legtöbb helyen korteseszközként kezelik. Az elnöki tanács kötelessége tudatá­ban ezen megállapítások súlyának terhe alatt a következő intézkedéseket határozta el. 1. A köztársasági elnökhöz törvény­hozóiból alakuló küldöttség utján memorandumot terjeszt, amelyben az államfő figyelmét fölhívja arra, hogy a magyar népnek segítséget kell nyúj­tani és megfelelő, jelentékeny és hat­hatós kormányzati intézkedésekkel nagy bajában istápolni kell; 2. kezdeményezi a nemzetgyűlés ösz­­szehivását az inségakció anyagi kérdé­seinek megtárgyalása céljából és avég­­ből valamennyi politikai párthoz fel­hívást intéz, hogy a nemzetgyűlés A magyarországi belpolitikában szer­dán délelőtt váratlanul, a szenzáció erejével ható esemény történt. Bethlen István gróf kormánya be­nyújtotta lemondását a kormányzó­nak, aki a lemondást elfogadta. A kedden este tartott rendkívüli mi­nisztertanácson a magyar kormány be­hatóan foglalkozott az általános hely­zettel és arra az elhatározásra jutott, hogy a megváltozott körülményekre való tekintettel benyújtja lemondását. E határozat következtében augusztus 19-én délelőtt 10 órakor Bethlen István gróf miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és bejelentette a kabinet lemondását. A kormányzó a lemondást tudomásul vette és egyben Bethlen javaslatára kihallgatásra kérte leleszky János volt pénzügyminisztert, majd Károlyi Gyula gróf külügyminisztert, akik még szer­dán délelőtt megjelentek a királyi vár­ban. Délután folyamán a kormányzó Pesthy Pál egységespárti elnököt és Rubinek István ügyvezető alelnököt, valamint Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi minisztert fogadta kihall­gatáson. A lemondás magyarázatául félhiva­talosan közük; — A pénzügyi válság hullámai el­simultak, a belső pénzforgalom sza­badsága helyreállott, a 33-as országos bizottság tárgyalásai is annyira elö­tak, mert a híresztelés nem vált be. Beavatott helyen azt mondják, hogy lesz rendszerváltozás, azonban nem most, a jubileummal kapcsolatban, ha­nem később, mert hosszú előkészü­letre van szükség. összehívására irányuló kérelemhez a törvényben előirt számú aláírást meg­szerezze; 3. a szlovenszkói országos képviselet már kérelmezett összehívását megsür­geti; 4. az országos képviselet elé megfe­lelő indítványokat terjeszt, melyek a vetőmag beszerzését, ingyenes és olcsó hitel mellett való szétosztását, a pénz­beli segélyt, az adómoratóriumot és az adóvégrehajtások beszüntetését és a jövőbeli jövedelemadók kivetésénél az ínséges állapot tekintetbevételét, adó­­revizióját, adóelengedéseket és az adó­előírásokat célozzák; 5. megszervezi valamennyi ínséges járásnak az országos képviselet állás­­foglalásával kongruens akaratelhatáro­zását és szükségesnek tartja, hogy az Ínséges járásokban sürgősen tíztagú inségbizotiságok alakíttassanak az in­­ségsegély szétosztása céljából; 6 a községekben a szükséglet meg­állapításánál az egyöntetű eljárás foga­­natbavételét; 7. az elnöki tanács hangsúlyozza, hogy az inségakcióból minden nemze­tiségi vagy pártpolitikát kiküszöbölen­dőnek tart és számit valamennyi szlo­venszkói politikai, gazdasági és társa­dalmi szervezet energiájára és támo­gatására. Az elnöki tanács azután tárgyalta a kisiparosoknak, a magyar intelligenciá­nak, a munkásságnak és munkanélkü­liségnek kérdését, amelyekben a mai nehéz gazdasági válság idején ugyan­csak sürgős mentőakcióra van szükség. Az elnöki tanács eme kérdésekben is elhatározóan intézkedett. — augusztus 19. rehaladtak, hogy a bizottság többsége általánosságban elfogadta a kormány javaslatait, amelyek az államháztartás egyensúlyának biztosítására irányulnak. A kormány tagjai ezek után úgy érezték, hogy helyüket más kormány­nak kell átengedniük. Ebben az elha­tározásban elsősorban az a szempont vezette a kormányt, hogy a gazdasági kibontakozásnak most már az a pe­riódusa következik, amelyben a nem­zet áldozatképességének fokozottabb mértékben kell megnyilvánulnia. Ezen áldozatkészség igénybevételére alkal­masabbnak tart a minisztertanács olyan kormányt, amely friss energiával és erőkkel jön és amely ebből a szem­pontból a társadalom széles rétegeit bírja az áldozatkészség maximumára. Az uj kormány hivatalbalépéséig a mai kormány vezeti tovább az ügyeket. Az uj kormány megalakítását ille­tőn elsősorban Teleszky János volt pénzügyminiszterrel indultak meg a tárgyalások, azonban Teleszky a meg­bízást elhárította magától. Nagy jelentőséget kell annak tulaj­donítani, hogy a kormányzó Teleszky után Károlyi Gyula gróf külügymi­nisztert fogadta kihallgatáson, aki másfél óráig időzött a kormányzónál. Egyik délutáni lap munkatársa meg­kérdezte Károlyitól, hogy vállalkozik-e az uj kormány megalakítására, amire Károlyi Gyula gróf kijelentette: — Megbízást kaptam és sajnos, úgy látszik, hogy nem lesz módomban ki­térni a megbízatás elöl. Az uj kormány megalakítására nézve eddig semmiféle pozitívumot nem le­het tudni. Bethlen István lemondására nézve a félhivatalos MTI. utján nyilatkozott és többek között a következőket mondotta: — Miután az 5 millió fontos külföldi kölcsönt sikerül megkötni és a kormány a 33-as országos bizottsággal együtt kidolgozta azt a programot, amelynek alapján Magyarország pénzügyi és gaz­dasági helyzetét rendezni lehet, semmi nehézséget sem láttam abban, hogy a program keresztülvitelét mások valósít­sák meg, annál is inkább, mert az el­múlt tiz esztendő súlyos küzdelmei, amelyeket a legjobb meggyőződésem szerint folytattam az ország érdekében, egészségemet is megtámadták. Mindenki, aki a bel- és külföldön figyelemmel kisérte Magyarország utolsó Julius hó elején, a nyári vakáció kezdetével közel negyven — legna­gyobbrészt szegénysorsu — gyermek­ből álló csoport indult Tiszolcra, a Rima völgyének egyik legszebb pont­jára, hogy a tiszta hegyi levegő és erdős vidék üdítő hatásában gyenge szervezetüket megerősítsék. A nyara­lásra rászolgáló gyermekeket a Vörös­­kereszt Iskolaegészségügyi szakosztálya válogatta ki már az iskolaév folyamán. Az egész nyaraltatási akció költségei­nek előteremtéséről három egyesület, a kontárom csehszlovák Vöröskereszt- Egyesület, a járási Fiatalsággondozó és a tuberkulózis elleni Masaryk Liga gondoskodott. A költségek közel 12.000 Kő-t tet­tek ki, melyhez kisebb-nagyobb össze­gekkel az egyes iskolák jótékony in­tézményei is hozzájárultak. A gyermekek a 6 hétre terjedő nya­ralás alatt állandóan a legjobb egész­ségnek örvendtek és kitűnő ellátásban részesültek. A gyermekek felügyeleté­vel megbízott paedagógus és gondozó nővérek híradásai minden tekintetben a legörvendetesebbek voltak. Általában Sorozatos tüzesetek Perbetén Május óta húsz tfizeset. leégett negyven ház. — augusztus 19 Ez év május 16-ika óta húsz esetben volt már tűz Perbetén. Leégett összesen negyven ház, több gazdasági épület, gazdasági gépek és eszközök, nyolc szérűn asztagok, takarmány és szalma­kazlak, polyvások. öt cséplőgép-garni­túra és egy autó. Kezdetben naponként csak egyszer volt tűz, többnyire éjjel, de újabban alighogy lokalizálták a tüzet, már a falu másik felén hangzott fel a tüzilárma, úgyhogy az egyik alkalommal csak a megeredt égi csatornák mentették meg a falut egy igen nagyarányú tűztől. Augusztus 11-én este pedig két egy­mástól független tűzesetnél majdnem egész nap dolgozott nagy erőmegfeszi­­téssel a tűzoltóság. Az első tűz Lőwy József kereskedő nádfedeles raktára tetején keletkezett. Az egyik kamrában egy hordó petróleum is volt. Kezdet­ben vízhiány miatt a kamra ajtaja nem volt megközelithető s félő volt, hogyha a kamra beég, a hordó petróleum fel­robban. Benyo Márton tüzoltóparancs­tiz évének történetét, tisztában lehet azzal, hogy ez a kormány nem állott olyan emberekből, akik akkor engedték át a hatalmat uj erőknek, amikor a súlyos helyzet azt kívánná, hogy marad­janak a helyükön. Lemondásom tehát a legerősebb bizonyítéka annak, hogy Magyarország pénzügyi és gazda­sági helyzetét olyannak látom, hogy az előkészített program alapján si­kerrel szállhat szemben minden veszéllyel, és hogy a teljes nor­mális gazdasági élet beállása mi­előbb várható. Politikai irányok nincsenek és nem is lehetnek személyhez kötve. Hogy a jelenlegi bel- és külpolitikai irányzat továbbra is változatlan és maradandó lesz, annak — azt hiszem — egyik biztosítéka az, hogy annak a politikai rendszernek, amelyre az uj kormány támaszkodni fog, továbbra is aktiv munkatársa maradok. az egész akció lefolyása méltó volt ahhoz a nagy anyagi áldozathoz, me­lyet a 3 egyesület magára vállalt. Az idei és az elmúlt nyaraltatási akció sikerén felbuzdulva a három egyesület vezetősége minden évben állandósítani kívánja ezt a dicséretes intézményt, mely városunk szociális gondoskodását nagy fővárosok szoci­ális gondozási programjához hozza közelebb. A nyaralásról visszatérő gyermekek vonatja 21-én, pénteken, este 9 óra után néhány perccel fut be a helybeli vasútállomási a, ahol az egyesületek részéről dr. Kalvariszky Jenő, a Gyer­mekgondozó Intézet vezető orvosa és Goldberger Mária szociális gondozónő veszik át a gyermekeket a nyaraló csoport vezetőjétől. Szombaton, 22-én, d. u. 4 órakor az összes gyermekek szülőik kíséretében ellenőrző vizsgála­ton jelennek meg a Vöröskeresztnek Széchenyi-u. 23. szám alatti Gondozó Intézetében, hogy a nyaralásnak szá­mokban is kifejezhető eredményei (testsúly gyarapodás stb.) lerögzithetők legyenek. nők, Adamecz Pál csendőrőrsparancs­­nok és Horváth Béla kovács testi ép­ségük veszélyeztetésével már csak az utolsó pillanatban tudták kiguritani a hordó petróleumot és ezáltal nagy ve­szélytől mentették meg a községet. immmmmmmmamummmmmmmuim Kalapácsos gyilkosság Gután — Saját tudósítónktól. — Guta, — augusztus 20. Gután, a heves indulatok fészkében újabb gyilkosság történt. A gyilkosság eszköze az ilyen eseteknél immáron kitünően bevált kalapács volt. Kürti Ferenc és Néveri Ferenc gutái legények együtt voltak szerdáról-csü­­törtökre virradó éjszaka. Szóváltás tá­madt később közöttük, verekedni kezd­tek s a verekedés hevében Néveri Ferenc kalapáccsal verte agyon Kürti Ferencet. Kürti Ferenc a kalapácsütésekre véresen terült el a földön s reggelre meghalt. A csendőrség kiszállott a helyszínre hogy a nyomozást megkezdje. Néveri Ferenc állítólag önvédelemből követte el tettét. A Magyar Nemzeti Párt memoran­duma a köztársasági elnökhöz a délszlovenszkói ínségesek érdekében-Lemondott a Bethlen kormány Károlyi Gyula gróí külügyminiszter kapott megbízást az uj kormány megalakítására Pénteken este érkezik vissza a Vöröskereszt nyaraltatási csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents