Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-18 / 99. szám
1 ítvfnk^ttedlk ^vfolyam. 90 «»sErt.'m. K* dd. 1031. ansrnsztns 18-Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 190 Kő, félévre 50 Kő, negyedévre 25 Kő. - Külföldön 150 Kő Egyesszám ára 1 borona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FtÍLŐP ZSIGMQND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: Kedden, csütörtökön és szombaton. Franciaország Komárom, augusztus 17 A Hoover-év, mint ezt a folyó esztendőt elnevezték, nemcsak azért alkot korszakot a háború utáni évek történetében, mivel Németország részére egyévi moratóriumot szerzett, hanem főképen azért, mert megindította a mozgalmat a nemzetek között a háborús adósságok mérséklésére. Amerika megbízottja tárgyalt erről az angolokkal és magában Amerikában is foglalkozik vele az elnök, akinek kiváló érzéke van a nagy problémák megoldása iránt. A franciák azonban — miként azt a német moratóriummal szemben is tették — ellenemondanak minden olyan határozatnak, amely a háborús adósságok rendezését illeti. Ellenmondottak a Hoover tervnek is és tiltakoztak a meglepetésszerii inditvány ellen, amelyhez azután örömmel járult hozzá egész Európa a franciák kivételével, akik később azután mégis észrevették magukat és utálkozással bár, de mégis elfogadták. Már ez a tény is, mint a többiek egész sorozata, azt igazolja, hogy Franciaország nem azon az utón jár, amelyen Európa nemzeteinek többsége. Franciaország az, amely ki akarja Németország húsából is vágni a jóvátételt és a háború többi adósságát. Most, hogy arról tárgyaltak, miként lehetne ezeken segíteni és Amerika is jóhajlandósággaí kezeli ezt a kérdést, azonnal felhangzik a francia vétó: nem! Ezt nem engedi tárgyalni és nem enged a jóvátételből — persze, ha Németország nem bírja fizetni, akkor nem csinálhat semmit, mert német megszállásra hasztalanul gondol, ezt nem tűrheti sem Olaszország, sem Anglia és ez Európában casus belli-t jelentene. Franciaország már eléggé népszerűtlen a kontinensen és igazán csak akkor lesz azzá, ha az egész világ megtudja azt a szemérmetlen tervet, amelyet a leszereléssel szemben a maga részére elfogadtatni vindikál, hogy megtartsa egész haderejét „biztonsága“ érdekében. Az „entente cordiale“ feloszlott, Anglia többé nem megy bele semmi háborús kalandba, Olaszország sem támogatja már az önző szomszédot, aki igy kizárólag a kisantant támogatására van utalva. A kisantant próbaköve, a háború, pedig azt mutatná meg, hogy ebben nem lehet egységes, mert minden francia támogatás jó és célszerű, de ezért a barátságért meghalni, ez nem tartozik a legnépszerűbb dolgok közé. A háború gondolata annyira kompromittálva van, hogy egy ilyen háború nem is képzelhető el és ha ezt a népörökös vétója szövetségnek bejelentik, ez semmi szin alatt nem adhatja hozzájárulását. A francia vétó azt jelenti, hogy a németeknek meg kell fizetriiök a háború egész számláját. Már pedig a mai Németország erre a saját erejéből nem képes. Ez a jóvátétel az oka, hogy a szélsőséges irányok terjednek el Németországban és ezek Franciaországgal szemben nem egészen barátságosak. Ez az oka annak is, hogy a kommunista agitáció a mai társadalmi rend megbontására törekszik, mert a német munkanélküliek száma meghaladta az ötmilliót. Egészen nevetséges az a francia megállapítás, hogy ezt maguk a németek idézték elő ipari racionalizálásaik révén, mintha egy ország tudrtosan arra törekedhetnék,hogy saját maga alatt vágja a fát. Az a jólét és pénzbőség, mely ma Franciaországban uralkodik, arra vezethető vissza, hogy Németország milliárdjai megtömték az állami pénztárakat. Holott Franciaországnak módjában állana Németországgal szemben barátságos viszonyt is kezdeményezni és ezzel a biztonság kérdését megoldani, hadseregét elbocsátani és ezzel a jóvátételeken könnyíteni. Ameddig azonban ez az ország semmi áldozatra sem kész, addig lelkiismerete nem engedi nyugodni és mindig félni fog északi szomszédjától. Természetesen az a leszerelés, amelyet Franciaország tervez, nem tudjuk, hogy a nemzeti önérzetnek a tultengése-e, vagy a többi nemzetnek egyszerű semmibevétele. Egy azonban bizonyos, hogy a leszerelési konferencia ezt a tervet vissza fogja utasitani, mert egy nemzetnek sem lehetnek előjogai a többi felett. Ha Franciaország azt hiszi, hogy ő a világ első nemzete, ezt ne azzal bizonyítsa be, hogy a legtöbb katonát akarja tartani és egész Európa felett hadseregével és pénzével kíván uralkodni, hanem mutassa meg békeszeretetével és áldozatkészségével, amelyet eddig nem igen mutatott meg még a világnak. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 17 Szeptember elejéig be kell fejezni a csehszlovák magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Augusztus 17-én, hétfőn kezdődtek meg a magyarországi kies Lillafürdőn a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások. Ezt megelőzően a külügyminiszter az elmúlt héten az érdekelt minisztériumokat közös értekezletre hívta egybe. A tanácskozás informativ jellegű volt és a végső irányelveket állapitotta meg a csehszlovák kiküldöttek számára, akik szombaton utaztak el Lillafüredre. A csehszlovák delegációt Friedmann dr. osztályfőnök vezeti és képviselve lesznek azon a kereskedelmi, földmivelésügyi és pénzügyminisztérium is. A tárgyalások tartama egyrészt attól függ, hogy a delegációk milyen gyorsan tudnak munkájukban előre haladni, de az időt korlátozzák a szeptember hó (lején Genf ben tartandó tárgyalások, amelyeken ugyancsak nagyon fontos közgazdasági értekezletek lesznek. Ezek a tárgyalások úgy Csehszlovákiát, mint Magyarországot egyformán érdeklik és azon a két állam kereskedelmi delegációinak tagjai is meg fognak jelenni. data, sürgősen végrehajtani azon állami beruházási munkálatokat és szállításokat, amelyek a rendes költségvetésbe, valamint az alapok költségvetéseibe fölvétettek. Ezen munkálatokra és szállításokra 1931. évben 4 milliárd 321 millió koronát irányoztak elő. Ebből a beruházási bizottság utján ennek az évnek elsöfelében 4 milliárd 125 millió korona értékben adtak ki közmunkákat és közszállitásokat, tehát a rendelkezésre álló összeget 200 millió korona hijján kimentették. A maradékot esetleges költségvetési túllépésekre kell tartalékolni. Ami a kiadott munkák végrehajtásának tempóját illeti, meg kell állapítani, hogy az is a mai gazdasági viszonyok szükségletének felel meg, ami a kiutalt vagy kifizetett rész letfizetésekből is kitűnik, amelyek május végéig 1410 millió koronát értek el. A beruházási bizottság ezzel a reája rótt feladatát a legnagyobb mértékben teljesítette. Újabb beruházásokat csakis újabb hitelek szerzésével lehetne kiadni, ez azonban csak egy újabb beruházási kölcsönnel valósítható meg. Tehát a parlamentnek kellene gondoskodni arról, hogy újabb beruházási kölcsönt kaphasson, mert enélkül nem lehet további állami munkákat és szállításokat kiadni. Újabb alkalom a Magyarorzság elleni kirohanásra. A Hidasnémetiben lefolyt affér, mely szerint két csehszlovák vámhivatalnokot, mivel azok gyalázták a magyar nemzetet, az ottani magyar rendőrség letartóztatta, újabb alkalmat adott egyes nacionalista sovén csehszlovák lapnak arra, hogy nekirontson Magyarországnak. A magyarországi hatóságok sürgősen kivizsgálták az ügyet és a letartóztatott Stefán és Smolik hivatalnokokat szombaton éjjel szabadlábra is helyezték Ez azonban még nem elég arra, hogy azok a bizonyos lapok tárgyilagosan Ítéljék meg a helyzetet. Az iparospárt és agrárpárt egyes orgánumai tovább támadják a magyarokat és még most is retorziókat követelnek. A hivatalos csehszlovák sajtóiroda, sőt a külügyminisztérium is adtak ki ez ügyben jelentést, amely szerint az ügyben sürgős vizsgálatot tartottak és a letartóztatott csehszlovák vámhivatalnokokat a miskolci vizsgáló biró kihallgatás után szabadlábra helyezte. Egyes csehszlovák soviniszta sajtóorgánumnak dührohama még mindig nem csillapodott le, holott a hidasnémeti esetről aktaszerü tájékozottságot egyik lap sem szerzett és különösen azért lehet szerencsétlen taktikának nevezni e lapoknak eljárását, mert ezzel a most megkezdődő magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokhoz legkevésbé sem erősitik a megértés szellemét és nem szolgálnak a kölcsönös jó szomszédi viszony istápolására. Az ógyallai járásban hatalmas népgytilések keretében foglalkozott a terméskatasztrófával az országos keresztényszocialisfa párt Perbete és Ujgyalla községekben. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — augusztus 17. Állami beruházásokra 4,1%5 000.000 koronát forditotttak az első félévben. A közmunkaügyi minisztérium a különböző csehszlovák lapokban megjelent támadásokra nyilatkozatban reagál, amelyben ismerteti az állam beruházási munkálatait és szállításait. E hivatalos közlemény szerint a megtámadott beruházási bizottságnak fela-Az országos keresztényszocialista párt érsekujvári körzete vasárnap az ógyallai járás területén két községben rendezett népgyülést, mely nagy tömegeket vonzott. Mindkét helyen a terméskatasztrófa és annak következményei, valamint a segítésnek módozatai foglalkoztatták a szónokokat. Perbetén. E virágzó és szép községben délelőtt féltizenkét órakor kezdődött a népgyülés, melyen az esőre hajló idő ellenére is legalább ötszázan vettek részt* A népgyülést a helyi szervezet ügybuzgó elnöke, Horváth Ferenc nyitotta meg talpraesett szavakkal és átadta a szót a gyűlés első szónokának Turchányi Imre dr. érsekujvári körzeti elnöknek. Turchányi beszédének első felében a gazdasági katasztrófával foglalkozott. Beszámolt a Jaross Andor tartományi képviselővel végzett küldöttségjárásáról, ahol Országh tartományi elnök nagy
