Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-18 / 99. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 1931 augusztus 18 koknak és a népgyülés példás rendben oszlott szét. Ujgyalla. Az ógyallai járás második, magyarok és szlovákoktól vegyesen lakott községében délután folyt le a népgyülés hatalmas érdeklődés mellett. Kucsera Lajos, a keresztényszocialista párt helyi szervezetének köztiszteletben álló elnöke nyitotta meg a népgyülést figyelmeztetve annak hallgatóságát a komoly helyzetre és a rend fenntartására. Alapy Gyula dr. volt a népgyülés első szónoka, aki széles keretekben vázolta fel a gazdasági helyzetet, a gazdasági krízis keletkezését és a gazdákra zudult katasztrófákat, amelyek a mai kétségbeejtő viszonyokat idézték elő. Kifejtette a párt törvényhozóinak és tartományi képviselőinek tevékenységét, akik már akkor hallatták szavukat az illetékes helyeken, amikor még az aratás szomorú eredményei nem voltak ismeretesek. Majd a teendőket ismerteti és a párt törvényhozóinak követeléseit sorolja fel, melyeket a minisztériumokban adtak elő. Figyelmezteti a népet, hogy az adóhalasztást kérő iveken jegyeztesse fel magát mindenki, aki nem tud adót fizetni. Vegyék igénybe az állami kedvezményes kölcsönt is és követeljék a külföldi vetőmag vámmentes behozatalát. Majd a belpolitikai kérdések közül rámutat a parlament meddő munkájára, mely a pártok torzsalkodásának eredménye és ismerteti az állami költségvetés kiadásait és ezek közül a kétmilliárdos katonai kiadásokat emeli ki, mint a magas adók és közterhek okát. Szól a közigazgatásról, az országos ügyek közül pedig kiemeli, hogy a déli utakat elhanyagolják az észak felé vivők javára, a beruházások is ezekre a területekre jutnak. Majd a Dárt céljait ismertetve, az autonómia fogalmával és annak egyedüli orvosszerével véli a közállapotokat és a gazdasági boldogulást elérhetőnek. A szónok beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. Utána Ölvedy János intézett buzdító szavakat a közönséghez, amely gyönyörködve hallgatta a szónok klaszszikus szlováksággal előadott gondolatait, amelyek után magyar nyelven végezte be lelkes beszédét. Kucsera elnök köszönetét mondva a szónokoknak, a népgyülést bezárta. A nagysikerű két népgyülés megrendezése Mészáros László körzeti titkár érdeme. Aláírták az ötmilliófontos magyar kölcsönt Párizsban Franciaország, Svájc, Hollandia, Olaszország és Magyarország vesznek részt a kölcsönben 2. olchl megértéssel fogadta őket és biztosította, hogy a gazdák vetőmagszükségletéről gondoskodni fog a kormány. Hladky dr. országos pénzügyi vezérigazgató szintén figyelemmel hallgatta meg előterjesztéseiket és megígérte, hogy utasítja az érsekujvári pénzügyi kirendeltséget a községenként előterjesztendő adóhalasztási kimutatások alapján legyen segítségére a kárvallott gazdáknak. Ezeknek a kimutatásoknak kitöltése most van folyamatban a körzet községeiben. A párt törvényhozói utján sürgeti a vetőmag vámmentes behozatalát a nagyobb gazdaságok és bérletek részére, amelyből természetesen a kisebb birtokosok is részesülhetnek. A nagy érdeklődéssel hallgatott beszámoló után Turchányi foglalkozott a kisebbségi magyarság gazdasági sérelmeivel. majd felemlítette kulturális sérelmeink közül a szellemi vesztegzárt, amelyben 1919. óta élünk, foglalkozott az állampolgárság kálváriájával és ezekkel szemben az országos keresztényszocialista párt tevékeny munkájára mutatott rá, amelynek végcélja az autonómia, vagyis az önkormányzat. Csak ennek kivívása szüntetheti meg nagy bajainkat, melyet ma minden magyar embernek éreznie kell. A szépen felépített hatásos beszédet lelkesen megéljenezték. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő beszédének bevezetésében szintén a reménytelen gazdasági helyzettel foglalkozik, felemlíti, hogy 600 vaggon vetőmeg beszerzését tervezi a kormány, ami a Csallóköznek sem elég. Az adókedvezmények megadására feltétlen szükség van, ezt azonban még nem tudjuk, milyen területen fognak mozogni. A segítségnek egyetlen pozitívuma az állami garanciával lefolytatandó kölcsönakció, ahol 3 százalékos kamatkedvezményben részesülhetnek kisgazdáink. Figyelmezteti a népet, hogy ezt mindenki vegye igénybe és forduljon ez ügyben a jegyzői hivatalhoz. Sajnos, hogy a kormány a milliárdokat kitevő elemi károkkal szemben 10 és 3 milliós kamattérítés segítségével járul, amikor száz és százmilliókra volna szükség. Vájjon az a magyarság, amely súlyos milliárdokat fizetett be itten adókra, vagyondézsmára és más állami célokra, nem érdemelne-e meg nagyobb támogatást. Felhozza a hadgyakorlat költségeit, melyen 250000 tartalékos vesz részt, akik csak napi zsoldban 9,500,0000 költséget igényelnek, vasúti szállításuk és élelmezésük is bizonyosan belekerül 150 millióba. A hadgyakorlat egy évi elhagyásával negyedmilliárd állhatott volna rendelkezésére a pusztuló mezőgazdaságnak. Ismerteti a belpolitikai helyzetet és hosszasan foglalkozik a munkanélküliséggel, vitatva, hogy a föld munkásainak épen olyan joguk van a munkanélküli segélyre, mint az ipari munkásoknak, mert ezek is dolgoznak, talán még nehezebb munkát is végeznek és épen úgy teljesítik katonai kötelezettségüket. A közmunkák kiirása ezek érdekében rendelendő el. Az országos beruházások közül Délszlovenszkó csaknem teljesen kimaradt. Majd a külügyi helyzetet ismerteti és Németország heroikus küzdelmét ecseteli, amelynek helyzete gazdaságilag tarthatatlan. Amerika érdeme, hogy ezt most a világ felismerte, viszont Franciaország az, amely a jóvátételek és háborús tartozásokkal szomszédját a gazdasági tönk szélére juttatja. Emellett Franciaország fegyverkezése a legnagyobb aggodalmat keltheti Európában, amely nem akar háborút. Ezzel szemben a szeretet az, amely megakadályozhatja a katasztrófákat. Ez a programja az országos keresztényszociálista pártnak, amely egyformán dolgozik a munkásért és a többi gazdasági rétegért, mert ezek összhangjától reméli a társadalmi és politikai békét. (Nagy tetszés.) % Ölvedy János ny. bankigazgató arra mutat rá lelkes beszédében, hogy a békeszerződések az okai Európa mai zilált helyzetének. Ezeket a békéket szeretet nélkül alkották a győzők és nem hallgattak a lelkiismeret szavára. A világ békéjének szereteten kell felépülnie. (Lelkes éljenzés). Horváth Ferenc a helyi szervezet elnöke köszönetét mondott a szóno— augusztus 17 A párizsi magyar követségen pénteken délután létrejött a magyar kincstári jegyek kibocsátására vonatkozó megegyezés. A kibocsátásban Franciaország, Svájc, Hollandia, Olaszország és Magyarország vesz részt. A kibocsátás összege ötmillió font sterling, amelynek legnagyobb részét Franciaország jegyezte. A kincstári jegyek egy év múlva járnak le. A kölcsön aláírásáról még pénteken értesítette Wekerle Sándor pénzügyminiszter a 33-as bizottságot, amelynek tagjai nagy örömmel vették tudomásul a fontos eseményt. Magyar pénzügyi és gazdasági körökben igen nagy örömet keltett a magyar kölcsön végleges perfektuálása. A külföldi kölcsön igen jelentékeny mértékben fogja elősegíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a bankbetétek felszabadulásával kapcsolatban foganatosítani kiván. Az ötmilliófontos kölcsön ellenértéke devizákban fog a Magyar Nemzeti Bank rendelkezésére állani. A közönségre megnyugtató hatással lesz az a körülmény, hogy a Nemzeti Bank devizakészlete a kölcsön folytán szaporodott és igy mindenki előtt világos, hogy a magyar pengőnek fedezete javult. Ezenfelül a bankbetéteknek aranypengővé való váltóztatása hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közönség betéteit meghagyja a pénzintézeteknél. Eszerint a külföldi kölcsön megszerzése egyik pillére annak a kibontakozási tervnek, amelyet most fognak a gyakorlati életbe átültetni. Az ötmillió font kölcsön megszerzését külpolitikai szempontból is nagyra lehet értékelni, különösen azért, mert Németország az ő súlyos helyzete mellett nem tudott külföldi kölcsönre szert tenni. Az a körülmény tehát, hogy Magyarországgal kivételt tettek és a kölcsönt részére megadták, kétségtelenül annak a jele, hogy a külföldön Magyarország általános gazdasági helyzete iránt bizalommal vannak. Ez a bizalom elő fogja segíteni az országot abban a törekvésében is, hogy később konszolidált hosszúlejáratú kölcsönhöz jusson. Jelentős körülményként kell megállapítani azt is, hogy ebben a kölcsönműveletben a francia tőke is vezérszerepet játszik. A francia tőke eddig csak politikai hiteleket folyósított. Magyarország már régóta törekedett arra, hogy a francia tőke támogatását megnyerje, ez azonban a háború óta eddig nem vezetett sikerre. Most, az ötmilliófontos kölcsön az első eset, hogy a háború után a francia tőke belekapcsolódik Magyarország gazdasági életébe és pedig államkölcsön révén, ami szintén kiemelendő. Az ötmilliófontos kölcsön perfektuálásának bejelentése egész Magyarországon a legnagyobb megnyugvást keltette és a gazdasági életben máris érezhetai jótékony hatását. következő könyveket küldte el Gárdo“ nyinak forrásmunkául: a Szombatid János főiskolatörténetét, azután annak egy újabb kiadását és Erdélyi János Emlékkönyvét a háromszázados ünnep leírásával. Gárdonyi újabb levélben köszönte meg a könyveket. Csak most látja, — igy ír, — hogy milyen régi hires iskolának volt ő a növendéke s bizonyára az ott beszivott szellem őrizte meg az ő magyarságát Budapest nem egészen tiszta levegőjében is. Még két levelet irt Gárdonyi Patakra, Hodossy Béla képezdei igazgatónak, aki osztálytársa volt Budapesten a polgáriiskolai tanárképzőben. Volt aztán Gárdonyinak még egy érdekes emléke Patakról, amit Tóth Kálmán miskolci újságírónak beszélt el. E szerint állítólag már Patakon megjósolta neki kitűnő tanára, hogy iró lesz. (Ez lehet is, mert Makiári Pap Miklós különös szeretettel figyelte a diákok Írásait.) Patakról Budapestre vitteraz apja a református gimnáziumba. Élénken élt benne továbbra is pataki diáksága emléke és szeretett a bodrogparti Athénről beszélni. Különösen a pataki mágusz Olympus-kertjéről Ez az ördöngős professzor 1710 körül működött Patakon és a neve simakereki Simándi István. Történt pedig 1708 nyarán, hogy tudós Ambrozius Dávid volt a bázeli egyetem fizikus professzora. Ez uj Newton hírében állt. Hű tanítványa volt Simándi, a hires bázeli doktor, akit versengve hívtak a pataki anyaiskola természettudományi tanszékére. Sárospatakon hamarosan abba a hírbe keveredett, hogy ördögökkel cimborái. Sok látogatója és hive volt. Gárdonyi úgy mesélte, hogy Simándi automatán mi/élt fénytani kísérleteket s ördöngős ablakán egy kulcslyukon át mégis felforditotta a bennlévőket. Kitömött gipszbábok pedig ugyanakkor pásztornótát furulyáztak. Pokoli látványokat produkált a tanár ur. El is nevezték Sátán ivadékának. A város legszebb lányát, a Madonna-arcú Tándy Lenkét is megbabonázta. A pestisben szenvedő Lenke a mágusz karjaiba omlott és egymást ölelve haltak meg. Állítólag a pestist is ők terjesztették el akkor Patakon. Tény az, hogy Simándi István 1709 és 1710-ben pataki tanár volt. Ö tanított először fizikát s ő hozott külföldről sok fizikai eszközt. Ő találta fel a laterna magica-t. Mágus-könyvét láncra verve tartotta. Ezért került a sátán cimborája hírébe és később is sok csodás hir, keringett róla a nép száján. Érdekes, hogy Gárdonyi, aki mint több Írásából is látni, spiritiszta volt, milyen meleg érdeklődéssel ragadja meg ennek a babonák ködébe vesző tudósnak az alakját. „Az Én Falum“ cimű gyönyörű könyvében is felmerül mondája. „A barboncás“-ról beszél egy béres és ezt mondja: „Az én hazámban Patakon most is őriznek pedig olyan könyvet. A kollégyiomba őrzik lakat alatt. . .“ Valószínű, hogy ha Gárdonyi megírta volna azt a regényét, amit Patakról tervezett, Simándi is megelevenedett volna benne, a Sátánnal cimboráló mágikus. Látjuk tehát, hogy pataki diáksága kellemes s kedélyes emlékkel színesítette meg Gárdonyi. életét. De őrá is szives érzésekkel gondol vissza minden pataki diák. Az akadémiai ifjúsági könyvtárban már 1906-ban megvolt Gárdonyi húsz kötet könyve. A főiskolai könyvtár is beszerezte munkáit megjelenése rendjében. Azóta is olvassák folytonosan. Jól esik megállapítani, hogy az Alma Mater előzékenyen az elsők közt nyújtott babért hajdani tanítványának, aki Sárospatakról indult el az Égri Csillagok írójának dicsősége felé ... H. K. G. dr. Ne igyunk forralatlan tejet A tüdővész legnagyobb terjesztője a forralatlan tej. — Egy angol orvos figyelmeztetése. A világhírű tüdőspecialista Dr. V. C. Varrien-Jones az angol tüdőgondozó telepek vezetője nagy előadást tartott Londonban a tüdővész terjesztéséről. Előadásában kijelentette, hogy a tüdővész két módon talál utat az emberek Az emlékezés szárnyain Gárdonyi, az olvashatatlan irásu pataki diák Ba] a hittanórával és a szépírással — Makláry tanár és a spanyolnád úr A levél borítékján 5 krajcáros bélyeg. A feladó neve: G. G., Eger, Takács-u. 24. A sárospataki Főiskola kézirattárában látható, 1742. szám alatt. Makláry tanár ur nem vállalja azt a vádat, hogy olyan alaposan megismertette volna tanítványával a spanyolnádat. Néhány plága, az igen, az hozzá tartozott a tanítás sikeréhez. Hogy az iró mindenből szekundát kapott volna, az túlzás. Igaz, hogy az is elég ritka dolog, hogy valakit vallástanból kelljen utóvizsgára utasítani. Makláry Pap Miklós aztán, mint könyvraktáros,
