Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-15 / 98. szám
I Lapunk mai száma a jövő heti teljes fRá.di6-műsort tartalmazza. Orvpiikettftdlik ^vtolyain «ásó m, Szombat, 1031, antrnsztns IS. POLITIKAI LÁB Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 109 ICC, félévre 59 KC, negyedévre 25 KC. — Külföldön 150 ICC vesszőm ára 1 korona. Alapította; TUB A JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. «a FÜLÖP ZSIGMOND, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A tettek mérlege. Komárom, — augusztus 14. Az aratásnak régesrégen vége és most kezdődnének az őszi munkálatok künn a falvakban, ahol hiányzik a pénz, nincsen vetőmag és árverezik a gazdákat. A kormányt kérték a képviselők, kormánytámogatók és ellenzékiek egyformán, hogy tegyen valamit a tönkrejutott gazdák érdekében. Ennek most már hat hete és ha felállítjuk a mérleget, azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy Ígéretek hangzottak ugyan el, de azokat nem váltották be a tettek valutájára. Az egyetlen pozitívum, amiről a gazdák még nem is értesültek, az, hogy olcsóbb kölcsönért lehet folyatnodniok, amelynél igénybevehetik az állam garanciáját és három százalékos kamatkedvezményt kaphatnak. Ez a lehetőség azonban nem korlátlan és igy félő, hogy hamar kimerül, még mielőtt földmiveseink erre a lépésre elhatároznák magukat. De óriási felfogásbeli eltérések vannak egyes járásokban. Vannak olyan járások is, ahol az idei aszályt nem minősítik elemi kárnak és azt hiszik, hogy elemi kárt csak a tűz, a viz és a földrengés okozhat. Ezekben a járásokban egyszerűen csak rossz termésről beszélnek és a járás lakosságát elzárják az elemi károk okozta segélyek elől. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek a közigazgatási hatóságoknak részére még tanfolyamokat kellene rendezni és kioktatni az elemi károk fogalma felől, valamint arról, hogy az elemi károk esetén a közigazgatási tisztviselőknek nem apró kis kihágási ügyekkel kellene pepecselniük, hanem a rájuk nehezedő óriási felelősség arányában a nép megsegítésének minden módját kell elsősorban kimeriteniök. Nem hallunk semmit a vetőmag akció bevezetéséről Amit hallunk, az a nyomorúság vámszedése. Egyes idevaló uradalmakat akartak rászabadítani a kárvallott gazdákra, amelyek azután kétszáz koronás árakat kérnek a vetőmagért és igy uzsoraáron akarnak maguknak kitűnő üzleteket csinálni. A nagyobb birtokosok kérelme azt sürgeti, hogy adják meg a külföldi búzavetőmagra a vámmentességet. Ez igazán az a minimum, amelyet a kormánytól elvárni lehet, de nem vagyunk bizonyosak afelől, hogy ezt a minimumot is nem fogja-e a földmivelési tanács elpolitizálni. Pedig itt volna már az ideje, hogy a vetőmag kérdése rendeztessék. Helyes, ha a segitség a kisemberekre szorítkozik,de ugyanakkor adjanak kedvezményt, ha nem is effektiv segítséget a nagyobb gazdáknak is, hogy közösen szerezhessék be vámmentes vetőmagjukat. A vetőmag kérdése azonban még nem minden. A gazdának pénzre is van szüksége, hogy befejezhesse a gazdálkodáshoz szükséges iparcikkeket és nyersanyagokat. A kölcsönt idáig a bankok és a kisebb-nagyobb szövetkezetek bonyolították le. A gazda azonban most már nem bírja el a 10 15 százalékos kamatot és a’ .nai viszonyok között arra lenne szüksége, hogy olcsó kölcsönnel fedezhesse legsürgősebb tartozásait és szerezhesse be szükségleteit. Ige í sok földmivesnek lisztet kell beszereznie, hogy családját el tudja tartani, mert a termése ezt sem tudja fedezni. Ez a kölcsön-akció lenne a tengelye a segitésnek, ha ezt becsületesen, minden pártszempont kikapcsolásával tudnák végrehajtani. Az adókról már elmondtuk véleményünket. Sajnos, úgy látszik, hogy a pénzügyi hatóságok süket fülekkel hallgatják a panaszokat és kitűzik az árveréseket. Egyénenként lehetne halasztásokat kérni, de a pénzügyi kirendeltségek lehetetlen feltételeket szabnak: az adótartozásoknak legalább felét követelik azonnal és a többit magas havi részletekben. Arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit képzelnek ezek a hatóságok afelől, hogy ezeket a havi részleteket honnan lehetne ma beszerezni a gazdának vagy bárkinek is. A tettek, sajnos, sokkal kevesebbet mutatnak, mint az ígéretek. A helyzet egyenesen katasztrofálissá változott. Ijesztő gyorsasággal fogy el a falvakban a kenyér és ha az elfogy, akkor majd a pénzügyi hatóságoknak vissza kell adniok az árverésekkel összeszedett bevételeket, mert éhenhalni talán még sem engedik azokat, akik sem munkát nem kaptak, sem pedig a kormány semmi segítségében nem részesültek A kormánynak meg kell értenie, hogy a szervezetién munkásnak is épen olyan joga van élni, mint a szervezettnek, aki sokszor évekig kapja a munkanélküli segélyt. Még a kenyér nélkül maradt munkásság érdekében sem történt semmi érdemleges intézkedés. És ez a legszomorubb, a sorsára bízni olyant, aki sorsán nem képes segíteni. Itt szociális gondoskodásról beszélnek és ennek a munkakörnek minisztériuma is van, ahol mindössze öt városnak munkanélküliéit tartják nyilván. Most szép munkaköre nyílik ennek a minisztériumnak, mert gondoskodhatik a falu munkanélküliéiről is, akik szintén emberek, bár szakszervezeten kívül élnek. A tetteket várjuk. Itt van augusztus közepe. Egy hónap múlva már vetnie kellene a gazdának, hogy a jövő esztendőben kenyerünk legyen Ez alatt az egy hónap alatt kell mindent elvégezni. Sajnos, úgy érezzük, hogy a magyar kisebbség megint egy nagy és végzetes csalódással lesz majd gazdagabb, ha a segítés ilyen vontatva indul meg jövője érdekében. ■—■■híiwbiii iiirmii mim—i'in —agaat» POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 14. Kedvező kilátás a esehszlováktncigynr kereskedelmi szerződés megkötésére. A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások augusztus 17-én, hétfőn megkezdődnek a magyarországi Lillafüreden és amint a Lidové Noviny jelenti, a kilátások ez alkalommal kielég itőek. A lap szerint Magyarországnak nyilvánvaló érdeke füzőJik ahhoz, hogy az egyezmény mielőbb megköttessék, mert a külkereskedelemi statisztika mutatja, hogy Magyarország csehszlovákiai exportja erősebben szen vedett. A csehszlovák statisztika szerint az év első felében Magyarország csak 50 millió korona értékű árut szállított Csehszlovákiának, mig az elmúlt év megfelelő időszakában 423 millió volt az export. A külügyminisztériumhoz közelálló e kormánylapnak reflexiói teljes mértékben magukon viselik a tendenciát, amely a kötendő szerződés ellen irányul. Azonban nagy bölcsen elhallgatja a lap azt, hogy a csehszlovák kormány által felmondott kereskedelmi szerződést követő időszakban több tízezer textil és üvegmunkás vált kenyértelenné. Csehszlovákiában egyedül az agrárok azok, akik a szerződés megkötését nem sürgették, ellenben az iparés kereskedelmi körök hónapok óta erélyesen hangoztatják, hogy Magyarországgal minél előbb meg kell kötni a kereskedelmi szerződést, mert a szerződés nélküli állapot eddig is rengeteg károkat okozott. A kereskedelmi szerződés megkötése legalább is olyan fontos Csehszlovákiának, mint Magyarországnak, mert a két szomszédos állam gazdasági tekintetben egymásra van utalva. A szlovák aktív politika föltételei. Rázus Márton a szlovák nemzeti párt vezére hosszú cikket irt a szlovák aktiv politikáról és annak feltételeiről. Cikkében többek között a következőket írja: Mi szlovák politikusok, a mai helyzet mellett nem alkotunk nélkülözhetetlent, hanem csak kiegészítő és kisegítő részt az állami adminisztrációkban, akik ha csatlakozunk a többséghez és annäk akaratához, jó, ha nem, akkor is jó. Ez a számokkal kalkuláló többségösszedllitáson alapuló politikának a következménye. Kiáltó példája a mai tarthatatlan viszonyoknak a szlovák néppárt helyzete, amely saját akaratán kivül ellenzékiségre van kárhoztatva. Ilyen esetben az a jó tanács, hogy csináljatok aktiv politikát: kissé furcsán hangzik A szlovák aktiv politikának feltételei vannak, még pedig elsősorban az, hogy senkit se űzzenek el attól politikai aritmetikával. A szlovák aktiv politika alapjait jelenti a régionális intézet is. Érdekes megfigyelni, hogy miként viselkednek ezeknél a mozgalmaknál azok a politikai tényezők, akik nem hangoztatják, hogy az aktiv politika hívei. A szlovák politikusokban megvan a jószándék, hogy Prágában végre megteremtsék a szlovák aktív politika reális feltételeit. Az 1932. évi költségvetés tárgyalásánál majd eldől, hogy a szlovenszkói együttműködés életképes-e ezekben a keretekben, vagy pedig Szlovenszkónak másképen kell védekeznie. Nyolcszázezer amerikai szlovák újra ákciőba lépett és érvényt akar szerezni a pittsburghi szerződés életbeléptetélének. A szlovákok és Szlovenszkó helyzete nem nyerhet az eddigi módszerek szerint elintézést. Nem szerelik le a komáromi hajógyárat Ffissy Kálmán szenátor közbenjárása a központi hatóságoknál Komárom, augusztus 14 A szociáldemokrata párt sajtójában hetekkel ezelőtt az a hir került szárnyra, hogy a komáromi hajógyárat rövidesen leszerelik s a gyári berendezést a történelmi országokba szállítják. Ezt a hirt a komáromi szociáldemokrata párt is terjesztette, sőt egy népgyülésen már állást is foglalt e kérdésben. Hogy a hir a munkanélküliséggel nehezen küzdő Komáromban nagy elkeseredést keltett, az érthető
