Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-11 / 96. szám
2. o'dal. »KOMÁROMI LÁPOK« 1931. augusztus 11. tősége előtt, hogy a részletes eredményeket megtudják. Ezeknek a részletes eredményeknek közlését már szombaton előzetesen betiltotta a rendőrség és pedig azért, mert sejtette, hogy ez alkalmat adhat összeütközésekse. A szerkesztőségi épület előtt összegyűlt kommunisták nem akartak eleget tenni a rendőrségi felszólításnak, sőt ahelyett, hogy szétoszlottak volna, ismételten rálőttek a rendőrségre. A rendőrök előbb gummibotokkal akarták szétosztatni a tömeget, később azonban, amikor a szomszédos házak ablakaiból is lövések dördültek el, a rendőrök sortüzzel válaszoltak, mire valóságos harc keletkezett a rendőrök és a kommunisták között. Este 9 órakor még javában folyt a harc. A rendőrigazgatóság által este 10 órakor kiadott jelentés szerint a kommunisták golyói két rendőrfelügyelőt megöltek és az összeütközésnél több kommunista is meghalt. A végső eredmény, amely esti 11 órakor a népszavazást követelő pártok bukását hozta meg, azt mutatja, hogy Hitlerék, Hugenbergerék és a kommunisták 3,610672 szavazattal kevesebbet kaptak, mint amennyire szükségük lett volna a győzelemhez és 2,642,672 szavazattal kevesebbet, mint legutóbb a birodalmi gyűlési választásokon. A szavazás eredménye megszilárdította a Brüning kormány helyzetét. Párisban és Londonban nagy örömmel fogadták a szélsőséges német pártok kudarcát. Az Országos Keresztény szocialista Párt nagysikerű népgyülése Boldogfán Saját tudósitónktól. Az Országos Keresztényszocialista Párt galántai kerülete nagysikerű népgyülést rendezett Boldogfa községben, mely Szene mellett fekszik. A kis községnek csaknem minden felnőtt lakosa összesereglett a népgyülésen, melyet Szabó László helyi szervezeti elnök nyitott meg. Poór Ferenc körzeti titkár bemutatta a közönségnek Alapy Gyula dr. tartományi képviselőt, aki a nagyszámú hallgatóság figyelmét teljesen lekötötte beszámolójával, melyben felvázolta a belpolitikai eseményeket, majd a közigazgatásról, az adóviszonyokról és a kulturális kérdésekről, utóbb pedig a külpolitikai helyzetről mondott mindvégig lelkes figyelemmel hallgatott beszédet. Ismertette a közigazgatás államosításának hátrányait, a közigazgatásnak lassú voltát, amelyet az általánosan érzett szeinélyzethiány idézett elő. Ez megvan úgy az országos hivatalban, mint a periférián, a járási hivataloknál. Az adóviszonyok egyre terhesebbek és elviselhetetlenebbek lesznek. 1920. óta hétszeresére emelkedett az adóalap, amelynek egyötődrészét a militarizmus emészti fel. Feszült várakozás előzi meg a jövő évi általános leszerelési konferenciát, amely talán változtat a mai elviselhetlenné vált helyzeten. Szene, — augusztus 11. A külpolitikai fejtegetésekben Németország nagy válságával foglalkozott bővebben, amelyet végső eredményében a békeszerződés idézett elő. Ma már a legtöbb nagy államban és Amerikában is áramlatok indultak meg ennek a terhes szerződésnek hatálytalanítására, mely Franciaországot egész Európa hitelezőjévé tette és Németországot a tönk szélére juttatta. A beszédet a keresztényszocialista párt rövid programjával lelkes szavakkal fejezte be és az nagy tetszést aratott. A következő két szónok, Magyar László és Poór Ferenc a gazdasági helyzettel foglalkoztak. Magyar László a gazdák hármas nagy követelését: az ingyen vetőmagot, az olcsó kölcsönt és az adómoratóriumot fejtette ki a legnagyobb figyelem mellett, mig Poór Ferenc, a galántai járás képviselőtestületi és választmányi tagja azokat az intézkedéseket adta elő, amelyeket a járás választmánya tett a gazdák érdekében. A termés eredményeinek felülvizsgálatába bevonták a pénzügyi kirendeltség főnökét is. A szónokot lelkesen megéljenezték és a legnagyobb szeretettel vettek búcsút a párt kiküldötteitől. Az adószadizmus nyolcvan árverést zúdított Nemesócsán úgy a törpe-, mint a nagybirtokosok nyakába. Holnaptól kezdve pereg a dob a hó végéig. Saját tudósitónktól. — A komáromi járás egyik virágzó községe volt mindenkor Nemesócsa, amely a katasztrófális termés következtében siralomvölgyévé változott. Pánikszerű félelem fogta el a község lakosait, amikor a község hirdető tábláin megjelentek a komáromi adóhivatal árverési hirdetményei és nyolcvan nemesócsai gazdát, köztük alig pár holdas törpebirtokost, de a falu legnagyobb gazdáit is közszemlére bocsátották és ellenük ennek a hónapnak a végéig naponta árveréseket tűztek ki. A községben ennek következtében a legnagyobb elkeseredés uralkodik nemcsak az árverezendők körében, hanem a munkásosztályban is, amely mégis csak azokra van utalva, akiknek nagyobb birtokuk van, mert azoktól vár Komárom, — augusztus 10. egy kis segítséget. Ha most elárverezik a nyomorúságos termést, akkor a faluban nem marad kenyér. Törvényhozóink a pénzügyminiszternél jártak és kérték az árverések felfüggesztését, amit a pénzügyminisztériumban meg is Ígértek, azonban erről az alantas hivatalokat elfelejtették értesíteni és igy az árverések csakúgy folynak a mai nyomorúságban is, mint azelőtt. A végrehajtott gazdák nem is kívánnak mást, mint egy évi halasztást és a jövő év szeptemberében készséggel fizetik meg a tartozás kamatait. A helyzet az, hogy ma a legrendezettebb viszonyok közt élő gazda sem kap akkora kölcsönt, amelyből adóhátralékát rendezhetné. Ha pedig pár koronán — igy szokás — elbitangolják az árverésen gazdasági állatait, akkor szeptemberben nem tud vetni és földje megmiveletlen marad. A nemesócsai földmunkásság a legelkeseredetíebb hangulatban van a termelés és a munkahiány következtében. Száz és száz családnak nincsen betevő falatja és a jobbmódu gazdákra szorul, most pedig látja, hogy azokat árverezik, akik kisegítették őket a bajokból és télen át kenyeret adtak nekik. Aki ma ezeket a dolgokat miveli, az nem fontolta meg azt, hogy az elkeseredés nőttön nő a falvakon és a lakosságnak megingatja a hitét abban, hogy a hatóságtól támogatást kap. Egyenesen szerencsétlenség ezekben a szörnyű napokban árverési sorozatok kitűzése. A Protestáns Nőegylet Kóstolója Komárom, augusztus 10 ötven évvel ezelőtt, amikor városunk református és evangélikus hölgyeiből nagy lelkesedéssel megalakult a Komáromi Protestáns jótékony Nőegylet, az első jótékonycélu Kóstolót a református egyház ősi Kollégium épületének emeleti termeiben tartották olyan hatalmas sikerrel, hogy annak hire még ma is elevenen él azoknak a már számszerint nagyon megfogyatkozott, tiszteletreméltó matrónáknak lelkében, akik ezen a mulatságon résztvettek és boldog tanúi lehettek a néhány hónapos egyesület legelső társadalmi szereplésének. És mivel az egyesület ez évben ünnepli áldásos működésének félszázados évfordulóját, jogosan tekinthetjük az idei Kóstolót is jubiláló mulatságnak, mert ez a kedves mulatság az egyesület jótékony munkálkodásában elmaradhatatlan volt és megalakulásától kezdve mindenkor számottevő szerepet játszott. Ugyanis ennek a mulatságnak jövedelme szolgáltatta évről-évre a szegény gyermekek felruházásához szükséges anyagi eszközt, tehát igen fontos hivatást töl tött be a jótékonyság szolgálatában. Ezért van olyan nagy varázsa ma is ennek a mulatságnak és ezért keresi föl szívesen Komárom és vidékének nemeslelkű közönsége. A Kóstoló hagyományos jóhirneve ma sem homá lyosodott el, s bár nehéz napokat él a társadalom, dicsérettel kell kiemelni, hogy a szegények segítésére a szűkös viszonyok között is kész áldozatot hozni. A vasárnap megtartott Kóstoló, amely igen szép sikerrel zárult, erről fényesen tanúskodik, mert dacára a borús és esővel fenyegető időnek, a Dalegyesület gyönyörű kerti helyiségét igen nagy számban kereste föl az elhagyatottak és szegények sorsát szivén viselő közönség és pedig valláskülönbség nélkül, ami igen szép bizonyitéka a helybeli felekezetek közötti testvéries szeretetnek. A mulatságon megjelentek sorában ott voltak a két protestáns egyház vezetőségének képviseletében Jánossy Lajos ev. esperes, Galambos Zoltán ref. lelkész, Fillöp Zsigmond ref. főgondnok, íánossy Lajos ev. s. lelkész, továbbá Mészáros János dr. nyug. államtitkár, Soós Imre dr., Pap Elemér táblabirák, Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester, Füssy Kálmán szenátor, Madarassy Pál dr. ny. árvaszéki elnök, Bartha János ny. pü. igazgató, Ruttkay Béla földbirtokos, Ghyczy János dr városi tiszti főügyész, Hercegh István városi h. főszámvevő, Czike Dénes, Luka Péter, Török András, Kecskés Béla, Czibor Géza, Viráoh Vince ref. presbiterek és mások. A Kóstolón gazdagon megrakott asztalok mellett a nőegylet választmányi tagjai szolgálták ki a vendégeket, akik nek módjukban volt a pompás ételek: pecsenyék, sültek, pástétomok, torták, sütemények között válogatni. Bájos leányok fürge serege hordta szét a kerti asztalok mellett helyet foglalt vendégeknek az ételadagokat, az Ízes ételek után üdítő italokat szolgáltak föl, amelyeket nagy kedvel fogyasztottak a vendégek. Vacsora után a fiatalság a táncterembe vonult, ahol azután 'hamisítatlan jókedvvel folyt a tánc a hajnali órákig. A sok szép fiatal leányt ugyancsak megtáncoltatták az ifjak, akik ezúttal elismerésreméltó buzgósággal és figyelemmel teljesítették feladatukat, A mulatság előkészítésében a tisztikar és választmány több tagja működött közre, akik készséges és lelkes támogatói voltak Pap Kovách Elemérné úrnőnek, a Protestáns Jótékony Nőegylet fáradhatatlan buzgalmu elnökének, aki a rendezés munkájából Takács Hona gondnokkal együtt példás módon vette ki az oroszlánrészt. Őszinte és igaz elismerés mindazoknak, kik a szegények és elhagyatottak megsegítésére rendezett mulatság sikerét önzetlen munkájukkal előmozdították. tervezil vállal! é p i t II HAASZ&MÁDY 11 A jóvátéteii terhek általános törlése? — augusztus 10. Párizsi jelentés szerint a szocialista körökhöz közelálló Peuple c. lap azt a szenzációs hirt közli, hogy MacDonald angol miniszterelnök, aki Stimson amerikai külügyminisztert a shíbocrossi vadászkastélyban meglátogatta, e látogatás alkalmával Stimsonnal a jóvátéteii terhek és követelések általános annulálásáról tanácskozott és a tanácskozásoknak pontosan kidolgozott terv szolgált alapul. MacDonald és Stimson a megbeszélés során egyöntetűen azt a véleményüket fejezték ki, hogy a világ népei képtelenek tovább viselni a háborús adósságok terhét és részletesen megtárgyalták ennek a tervnek előnyeit és hátrányait, amely azt kívánja, hogy mindenekelőtt szállítsák le 50 százalékra a háborús terhek törlesztését. A két áilamférfiu azonban hangsúlyozta, hogy nem kormánya nevében beszél, hanem csak személyes véleményüknek adnak kifejezést. Stimson erre fölkérte az Egyesült Államok párizsi nagykövetét, hogy jöjjön Angliába, mert meg akarja vele beszélni a háborús adósságok problémáját, különös tekintettel a franciák álláspontjára. Mint hirlik, Stimsonnak Amerikába való visszatérése előtt még fontos diplomáciai tárgyalások lesznek ebben az ügyben. Washingtonból érkező hir szerint La Guardia republikánus szenátor aláírásokat gyűjt egy tervezethez, amely a háborús adósságok részleges törlésére irányul. A szenátor javaslata értelmében a háborús adósságok törlései fejében az egyes államok ugyanolyan értékben vásároljanak Amerikában, mint amenny i
