Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-08-11 / 96. szám
Qtvenkettedik évlolyam 90. Hzám, Kedd, 1931. anírnsztns 11. 1 i i »iMii) i i -.;... : ,. . 7e«AiJoiu^a, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Egész évre 100 Kö, félévre 50 Ké, negvedévre 25 Kó. — Külföldön 158 Kö Egyesszám ára 1 korona. Gyorssegélyt! Komárom, — augusztus 10. Amig az egész Délszlovenszkó kárvallottjai várvavárják, hogy mi is fog történni érdekükben, addig az érdekelt kormánytényezők tologatják a felelősséget egymásra. A földmivelésügyi miniszter segítene, ha lenne rá fedezet, tehát ha a pénzügyminiszter tálcán vinné eléje a szükséges milliókat Hát hiszen épen ez az, amit a földmivelésügyi miniszternek ki kell verekednie a pénzügyminiszternél és megmagyarázni neki, hogy a jövőre csak úgy lehet az adókra számítani, ha most a gazdákon segitenek. Nagyon jellemző a kormány szócsöveire, hogy ilyen alkalmat is korteskedésekre használnak fel Az ellenzék törvényhozói a miniszterekhez fordultak a gazdák megsegítése érdekében. Most azon vitatkoznak, hogy a magyar törvényhozók elkéstek, mert az agrárok megelőzték őket és gyorsabbak voltak Hát ha ez igaz is volna, amennyiben egyáltalán nem felel meg a tényeknek, — akkor sem mondtak vele semmit. Hiszen nem pártérdek az, hogy a gazdákon segítsenek, hanem az állam érdeke, tartozzanak a gazdák bármilyen politikai párthoz. Hogy az agrár képviselőknek ez a manővere helyes-e vagy nem helyes, annak megítélését nyugodtan bízzuk az olvasóra Jó, szerezzenek az agrár képviselők is érdemeket azzal, hogy segíteni igyekeztek a bajba jutott gazdákon, — mi azt is jól tudjuk, hogy elsősorban a telepes gazdákon kívánnak segíteni — de hát jusson azoknak is, ha bajban vannak. A tengerben fuldoklóktól senki sem kér állampolgársági bizonyítványt, vagy nemzetiségi deklarációt, hanem megmenti őket minden jóérzésü és becsületes ember. Kár tehát ilyenkor kortesérdemeket vindikálni a maguk számára. Mert különben is megfigyeltük, hogy pontosan a magyar törvényhozók közbelépései után másnap megjelentek a szlovák törvényhozók közbenjárásairól szóló tudósítások azzal a módosítással, hogy amig a magyar törvényhozók nem tudtak beszélni Prágában a vidéken nyaraló miniszterelnökkel és földmivelésügyi miniszterrel, addig a szlovák törvényhozóknak ez is sikerült. A sok tervezgetés azonban kissé sokáig tart. Itt nem tervekre, hanem tettekre van szükség. A földmivelésügyi miniszternek határoznia kell és ha nem tud megegyezni a pénzügyminiszterrel, úgy tessék összehívni a Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. ém FÜLÖP ZSIGMOND. parlamentet és ott megvitatni a segélyezés módozatait, de azonnal. Nem lesz sok köszönet benne, ha ezeket a bajokat is az Ígéretek rózsavizével akarják meggyógyitani. Ide pénz és pedig sok pénz kell azokból a milliárdokból, amelyeket a délszlovenszkói magyarság hosszú esztendőkön keresztül az államkincstár javára befizetett. POLITIKAI sm m iE Komárom, — augusztus 10. Ciriaci pöpai nuncius visszahívását sürgeti a csehszlovák sajtó. A pápai nunciusnak Kordács hercegérsek lemondásával kapcsolatban tett legutóbbi nyilatkozata a cseh sajtót újabb támadásokra indította Ciriaci nuncius ellen. A szociáldemokrata Právo Lidu esti lapjában egész kereken kijelenti, hogy Prágában egyáltalában nincs szükség a pápai nunciusra. Azt irja a lap, hogy erre a körülményre már 1925-ben figyelmeztette a közvéleményt a Marmaggi-affér alkalmával. A lap szerint ugyanis a prágai érsek mint pápai legátus végzi hivatalos teendőit. A katolikus teológia kézi lexikona szerint — irja a lap, — legátus annyit jelent, mint követ, aki a pápát rezidenciáján kivül képviseli, Ebből a szociáldemokrata sajtó arra következtet, hogy a prágai érsek, mint a pápának követe, magasabb hivatalt foglal el a nunciusnál. A Vecsernik azt irja, hogy egészen természetesnek találjuk, hogy Ciriaci nunciust borzasztó excess? usai után Prágából minél előbb visszahívják. Azonban a csehszlovák egyházi funkcionáriusoknak is kötelességük ragaszkodni ahhoz, hogy Prágában ne legyen pápai nuncius. De a német keresztényszocialista sajtó is követeli a nuncius visszahívását. Az „Egerland“ c. lap többek közt a következőket irja: Kordács érsek eltávolítása már nem az egyház belügye, mert az egész katholikus közvélemény Jel van háborodva a nuncius könyörtelen eljárása miatt. A nuncius nagyon rossz szolgálatot tett urának ama megállapításával, hogy a „Szentszék nagyon jól tudja, hogy miképen történt a lemondás.“ A pápát eddig nem vonták be ebbe a harcba, de különben is kételkedünk abban, hogy a Szentatya a kikényszeritett visszalépés módjáról informálva lett volna. Majd a nunciusnak eljárását bírálva, a lap kijelenti, hogy a nuncius nyilatkozata eljárását egyetlen pontban sem mentesiti és hibáját az egész világ előtt még drasztikusabb szinben tünteti föl. Ezzel a nunciusnak az érsekkel szemben elkövetett igazságtalansága egy csöppet sem csökkent. A nyilatkozat hangneme és diplomatikus szövege azt is mutatja, hogy a diplomata Ciriaci semmivel sem különb, mint Ciriaci az ember és valamennyi katolikusnak jogos az a kívánsága, hogy a nuncius úr minél előbb térjen vissza délvidéki otthonába s pótolják őt egy jobb, alkalmasabb emberrel. Cseh kormánylap a magyar pénzügyi helyzetről. A Ceske SIovo, amely igen közel áll a külügyminiszterhez, nem gyanúsítható meg azzal, hogy a magyaroknak jóbarátja lenne, de úgy látszik, hogy tud tárgyilagos is lenni, ha a helyzet úgy kívánja. A nevezett lap a magyar pénzügyi helyzetről legutóbbi számában a következőket irja: A külföldi k^|csöntárgyalások változatlan energiává folynak. Legutóbbi hírek szerint Ffenciaországban, Svájcban és Angliában is sikerült megegyezésre jutni és cáak technikai jelentőségű kérdéseket k$ll elintézni Hollandiával. A magyarországi bankok ű kormánynak már rendelkezésére bocsátották a hétmilliós Jcíflcsön rájuk eső részét, aminek fejében megfelelő mennyiségű pénztári jegyet kaptak a kormánytól, úgyhogy a rövidlejáratu hitelek kiegyenlítésénél fel tudják használni. Ennek igen kedvező befolyása volt a Magyar Nemzeti Bank devizakészletének fölemelésénél. Tíz millió korona erejéig biztosítva van a vetési akció Az agrárpárt képviselői a minap értekezletet tartottak Pozsonyban, amelyen Hod2a Milán dr. nemzetgyűlési kép-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. viselő elnökölt. Ez alkalomból egyik pozsonyi csehszlovák kormánylapnak nyilatkozott Hodía a súlyos gazdasági krízisről és többek között kijelentette, hogy minden elismerést megérdemel a sajtó, mert kezdettől fogva észrevette a rossz termés következtében lappangó krízist, mégpedig szakszempontból is. Szükség volt erre, mert korrigálni kellett néhány hi/otalos szerv nézetét a termés állásáról. Amint a rossz termés első jelei mutatkoztak, megerősödtek az ellenőrző akciók, az országos hivatal kísérleti csépléseket rendelt el, amelyeken résztvettek a pénzügyigazgatósági szervek is és ma már 10 millió erejéig a vetési akció biztosítva van s ha szükség lesz rá, további pénzsegély is kilátásba helyeztetett. Ez az összeg azonban kivül esik azon a 25 millión, amely a mezőgazdák hitelének olcsóbbátételére szolgáló szlovák kvótában áll rendelkezésre. Majd a fordulat óta átélt különböző kriziseket sorolta föl, mely után igy folytatta: „Intelligenciánk bizonyos köreiben már bizonyos elkedveflenedést tehet tapasztalni á közéleti szereplések körül. Ma ez a kedvetlenség sokkal többet jelent. Jelent nagyfokú cinizmust és közönyösséget minden olyasmivel szemben, amely államunk vitalitásának külső jele.“ Végül kitartásra és a megkezdett munka folytatására buzdított és rámutatott arra, hogy az általános nyomoron kivül Szlovenszkónak szociális nyomora is van. Egyenesen érthetetlen, hogy központi hivatalokban mindig készek megröviditeni még Szlovenszkót ott, ahol csak lehet. Rajtunk ál!, hogy Szlovenszkót ne hagyjuk félrelökdösni a jövőben. A német politikai viszonyok stabilitását igazolja Hitlerék és a kommunisták csúfos bukása Megszilárdult a Brüning-kormány helyzete* Véres összeütközés a kommunisták és a rendőrök között. — augusztus 10. Vasárnap folyt le a porosz népszavazás, mely elé nemcsak Németországban, hanem egész Európában feszült érdeklődéssel tekintettek. Ez a népszavazás nemcsak a porosz tartományi gyűlés feloszlatásáról döntött, hanem eldöntötte azt a kérdést is, hogy a szélsőséges jobb- és baloldali pártok, azaz Hitlerék, Huggenbergék és a kommunisták tettek-e olyan erőtöbbletre szert, amely veszélyezteti a Brüning kormány helyzetét és ezzel kockáztatja a külföldnek a német politikai viszonyok stabilitása felől való kedvező véleményét és Németország iránti bizalmát. Ez a mérkőzés az említett szélsőséges pártok szégyenletes vereségével végződött. Az esti 11 órakor kihirdetett népszavazási eredmény szerint 26,600.000 választásra jogosított közül 9,793.328, vagyis a választóknak csupán 36.8 százaléka szavazott le igennel. Minthogy a parlament feloszlatásának elrendeléséhez 50 százalékra lett volna szükség, az akció hajótörést szenvedett. A szavazást Berlinben estig nem zavarta meg semmiféle incidens, este 8 órakor azonban a kommunisták súlyos összeütközésbe kerültek a rendőrséggel. A kommunisták a külön kiadott tilalom ellenére nagyobb csoportokban gyülekeztek a „Rote Fahne“ c. lap szerkesz-
