Komáromi Lapok, 1931. június (52. évfolyam, 69-77. szám)
1931-06-20 / 74. szám
4. oldal. iKOMAROMl LAPOK« Hhntt nemzetközileg int (ürdolely. Kellemes nyaralóhely* pompás vidékkel. Wienből 35 perc alatt elérhető. Naponta cca 100 vasút és 80 villamos közlekedik. 4 szanatórium, 1 a középosztály I részére, 1 gyermekszanatórium, H 41 nagy szálloda, penslók, számtalan vendéglő. Lakás és ellátás minden áron. Világhírű kénesfürdőkI „Iszapc8oraagoIás* Ivókúral Szőlókúra1 Remek strandfürdői Ügetörersenyek, autó*, motor- és csónak- I kirándulás. — Magas művészi nívójú városi színház nyári színkörrel. Első- I rangú zene csodaszép pat kban Több moz- | gószinház állandóan változó műsorral. | Villamos, taxiautó, bérkocsi, egyfogatu. D Felvilágosítással szolgál: KQRK0M1SS10N BADEN BEI WIEN Telefon: Baden 243. 333 _________________Q Az életmentő korona Nyílt levél Komárom öszszes tanintézetének vezetőségéhez, tanári karához és tanítótestületeihez. „Szeretném a szivemet kivenni“ és a tenyeremre tenni, hogy látva-lássék, ami benne van, hogy a látás szuggesztiv ereje átültesse a szivekbe, mindenkinek szivébe azt az érzést, ami az én szivemben van: hatalmas együttérzés a diákfürdőben szerencsétlenül járt tanulók hozzátartozóival és az aggodalom szorongó érzése azok iránt, akiknek gyermeke a jövőben esik áldozatává a tökéletlen, de a fürdőt igénybevevő gyermeknépség előtt biztos-nak érzett diákfürdőben. Mert hiszen épen abban rejlik a diákfürdőnek veszedelmes volta, hogy senki sem gondol arra, hogy ott baj érhetné és minden óvatosság nélkül, gyermeki gondtalan vidámsággal élvezi. Szóval rossz a diákfürdő, veszedelmes mai formájában, veszedelmesebb a szabad partnál, mert ott csak félve, tapogatódzva mer a gyermek előbbre, előbbre jutni. A Komáromi Lapok már megmondotta, hogy csak kosárra van szükség és megszűnt a veszedelem. Ámde a kosárhoz pénz kell. Ezt is meg lehet szerezni a „sok kicsi sokra megy“ elve alapján. És azért fordulok én az iskolák vezetőségéhez, tanári karához, tanítói testületéhez, hogy tegyék lehetővé, hogy az a sok kicsi pénzecske elkezdje gurulását és legyen egy akkora összeggé, amelyből a diákfürdő kosarához szükséges lécek beszerezhetők és a kosár elkészíthető lesz. A beiratási hirdetések szerte harsogják a városban, hogy közeledik egy fontosabb nap: a beiratás napja, amikor a gyermekek szüleik kíséretében megjelennek az iskolában és büszkeségtől dagadó kebellel iratkozik a nebuló a felsőbb osztályba, vagy a még pár nappal előbb elemista a polgáriba avagy horibiledictu: a gimnáziumba. Ilyenkor érzékenyebb a lélek, ilyenkor könyebben megnyílik a szív és ettől olajozódik a bugyelláris csukója. Érre az olajra alapítom én szerény, de lelkesen elgondolt tervezetemet, melyet a nagyrabecsült iskolai tényezők és a beírató szülők szives figyelmébe ajánlom. Kérjen a beíró és adjon a beirató csak egy — egyetlenegy koronát a diákfürdő kosarának elkészítésére és a beirások befejezése után 3000 Kő csörög majd és hirdeti vidám csörgése, hogy nincs már veszedelem a diákfürdőben, vígan és gond nélkül lubickolhatnak a forró nyári napokban gyermekeink; frissítve vérüket, tágítva tüdejüket s a jókedvű zsibongást a vidám sikoltozást sohasem zavarja meg a Halál bekövetkezte nyomában támadó ijedt csönd. Kérem az iskolákat, karolják fel tervemet és vasalják be minden beiratkozőtól azt az epy koronát, az életmentő koronát Ne sajnálják a fáradságot, ne átalják 3000-szer elmondani, hogy kérem a diákfürdő kosarára fordítandó életmentő koronát. Ne helyezkedjenek a statisztikus Vettük a kővetkező sorokat: A Komáromi Lapok Tekintetes Szerkesztőségének Komárom. Mint a Komáromi Lapok régi olvasói, tudjuk, hogy ez a lap mindig készséggel állott minden közügy szolgálatában s mivel alulírottak is egy egész város lakosságát, s főleg kereskedőit érintő ügyben irtunk, van szerencsénk kérni, hogy alábbi panaszunkat szombati számukban megjelentetni szíveskedjék, s ezért előre hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Panaszunk az üzletek zárórája kérdéséből származik. Az iparhatóság — járási hivatal — még a műit évben hozott egy rendeletet, amely a záróra kérdésében rendet teremteni látszott. Mi, akik a rendes záróra hívei voltunk és vagyunk, örömmel üdvözöltük a rendeletet. Mert láttuk, hogy midőn a Komáromi Kereskedők Testületé próbálta a záróra kérdést rendezni, éppen ennek a testületnek akárhány vezető tagja maga is kénytelen volt az önmaguk által csinált rendszabályt megsérteni, mert ennek semmiféle büntető szankciója nem volt. Ez ugyan azt mutatta, hogy egyes kereskedők őnmaguktól nem szeretnek rendet tartani, ami sajnos, de igy van. A járási hivatali rendelet kibocsátása óta már rend lett volna, ha nem akadna — sajnos nagyon sok — kereskedő kolléga, akik nem tudnak megférni a rendelet korlátái között. Hiába panaszoltuk és panaszoljuk ezt, úgy látszik tényleg az „aki bírja, marja“ elv érvényesül, az a bizonyos „tedd te is, csak meg ne csípjenek“ féle elv, amelyet azonban mi nem osztunk. Tárgyaltuk és tárgyaltattuk panaszunkat a hivatalos társulatunknál, a grémiumnál, tudtunkkal el is készült egy felhívás minden kereskedőhöz. De nem lett ebből sem valóság, mert, mint egyes főbb vezetők mondták: „nem szabad a hatóság figyelmét“ felhívni. Hát, kérjük tisztelettel, mi igenis a hatóság figyelmét akarjuk felhívni, mert először is a saját magunk grémiuma nem azért van, hogy egyes éhes kereskedő kollégák rendeletellenes és inkollégiális cselekményét takargassa. Meg kell jegyeznünk, hogy a grémium fűszer-, vegyeskereskedői szakosztálya, amely — mivel a grémium tagjainak 75 százaléka ide tartozik, — tehát maga a grémium tulajdonképpen, hozott már hónapokkal ezelőtt határozatot, amelyben azt is kimondta, hogy a záróra szándékos be nem tartását a tisztességtelen versenyről szóló törvény megszegésének, illetve tisztességtelen versenycselekménynek tekinti. Az a kereskedő ugyanis, aki a más kereskedő társainak kárára az üzleti jó erkölcs ellen vét, az tisztességtelen cselekményt követ el. Ezt a határozatot aztán nem hajtotta végre a grémium, pedig nem kellett volna mást, csak kinyomatni a kereskedőknek szóló figyelmeztetést. Hát rendes kereskedő-e az, aki arra számit, hogy a szakmabeli kollégája törvénytisztelő ember, hát ő megreszkirozza és a kereskedőket érdeklő rendeletekkel mit sem törődő vevőközönséget kiszolgálja a megengedett időn túl is? Hát az üzleti jó erkölcsnek nem az arculütése-e az, amikor az a bizonyos „nagyon tüchtig“ kereskedő kolléga maga, vagy alkalmazottaival leseti a kereskedő bransbelit, hogy már ott lehuzták-e a záró vasredőnyt, s akkor cserkész az utcán sétáló körideg álláspontjára! Ne mondják, hogy az az egy áldozat csak hitvány egyharmad ezrelék. Gondolják meg, hogy annak a szülőnek, akinek gyermeke ott veszett, vagy ott fog veszni a diákfürdőben, számokkal ki nem fejezhető, mértékkel meg nem mérhető veszteséget jelent az, ami másnak csak kis ezredék. Ezt gondolják meg az illetékes tényezők és vegyék meleg pártfogásukba az ügyet és szedjék be a beirások napján azt az egy, egyetlenegy, de életmentő koronát. Questór. zönség között? Vagy az beletartozik a sokszor fennen hagoztatott magasabb kereskedői kultúrába, hogy a kereskedésével egy házban lakó némely kolléga a „kapuról“ eresztgeti be a vevőket, nem egyszer a törvényt, rendeletet betartó kereskedőre vonatkozó,nem éppen dicsérő megjegyzések mellett? Sokszor halljuk, hogy mi kereskedők milyen nagy intelligenciával rendelkezünk. Hát úgy látszik a kereskedői intelligencia ott kezdődik, hogy hogyan lehet a más kárára tojástáncot járni a büntető paragrafusok között. Igenis mi nyíltan követeljük, hogy a zárórát pontosan tartsa be minden kereskedő. Mi nem félünk a hatóságtól, mert betartjuk a rendeletet. És mert nincsen más helyünk, kihozzuk jogos panaszunkat a nyilvánosság elé. És azért fordulunk a sajtóhoz, mert érdekeinket igy jobban látjuk megvédhetnek és sajnos, a magunk szervezetei tehetetlenek a rendbontóbbal szemben. És azért is fordulunk a közönséghez igy, mert igazolni akarjuk magunkat. A közönség azt akarja, hogy kiszolgálják és nem egyszer ferde véleményt alkot arról a kereskedőről, aki a rendet megtartja s maga is emberséges életet akar élni azokkal szemben, akiket az olthatatlan gseftszomj elvakít, s akkor se törvényt, se kollégát nem látnak. Mi igenis szigorú ellenőrzését követeljük a záróra betartásának és különös ellenőrzését azoknak az üzleteknek, amelyeknél a tulajdonos ott is lakik. Ne lehessen ez a körülmény egyben privilégium arra, hogy büntetlenül szegjék meg egyesek a törvényt és csináljanak kárt kollégáiknak. A nagy közönség érdeke nem szenved csorbát, ha mindenki rendet tart. És mivel a törvényt, rendeletet azért hozzák, mert üdvös és közhasznú s azért adnak mellé büntető szankciót, hogy betartsák, a most már majd féléve húzódó panaszunk orvoslása csak egy lehet: a rendetlenekkel szemben szigorúan eljárni. Aki betartja a törvényt, az ne féljen! És aki a kollégák közül tapasztalja, hogy valamelyik „kolléga“ számítva arra, hogy a „rendőrőrszem nem jár a tájára, próbálkozik“, nincsen értelme a szembekőtősdi játéknak, mert saját grémiumuk úgy sem tud segíteni ős kenetteljes figyelmeztetések sem érnek semmit, tessék csak a másikkal nem törődő „kollégát“ feljelenteni. Ez nem inkollegiális cselekedet azzal szemben, aki a más törvénytiszteletébe bizva csinál üzletet, a más rend és törvénytisztelete tőkéjének kamatait ő zsebeli be! * Ezúton kérjük a nagyon tisztelt vevőközönséget, hogy ne szolgáltassanak ki bennünket a hatóság megtorló intézkedéseinek, mert 30 Kő vagy 50 Kő büntetés igen hamar büntető parancs alakjában lesz nekünk kézbesítve. Aláírások. A komáromi kereskedők panasza a záróra miatt MARKSTEIN paplankéníto Érsekujvár-Komároml-utca 46. szám. Vállalja: pehely, gyapjú és vattával töltött paplanok készítését a legegyszeiübbtől a legfinomabb kivitelig a lehető legolcsóbb árban. Gyermek-paplanok. Régi paplanok átdolgozását vállalom. — Ágytoll tisztítás gőzzel. — Árajánlattal díjmentesen szolgálok. 255 19S1. Janit» 20^ Tanulmányi kirándulás. Igen jól sikerült kirándulásban volt részük a helybeli áll. polg. leányiskola két felső osztályos növendékeinek. A 111. osztály és a tanfolyam tanulói közül 35-en vettek részt a kétnapos tanulmányi kirándulásban. A két osztályfőnök s egy harmadik testületi tag vezetésével junius 15-én, hétfőn reggel fél 6-kor indult útra az állomásról a szerető szülők gondoskodása folytán jól felszerelt vidám csapat Az első napon Trencsén városát és Csák Máté hires várának romjait tekintették meg, továbbá átutaztak a közelben fekvő Trencsén-Teplic fürdőbe s élvezték annak szépségeit. Másnap reggel Pöstyénbe utaztak a kirándulók, hogy bejárják és közelebbről megismerjék a világhírű fürdőhelyet. Sétáltak a gyönyörű parkban, melynek útjait árnyat adó, gyönyörű lombfák szegélyezik, hatalmas pázsitterein pedig zöld délszaki növények pompáznak váltogatva ízlésesen elhelyezett színes virágcsoportokkal. Ennek a parknak az utjain sietnek a könnyebb betegek a fürdőházak felé, a súlyos betegeket pedig csipkefüggönyös gyaloghintók szállítják el a fürdőig, ahova az érdeklődő kiránduló csoport is eljutott. Látták a csodálatos hatású fürdő berendezését, s az igazgatóság arról is gondoskodott, hogy megbízottjának vezetése mellett és előadása alapján a fürdők használati módját és hatását is megismerhessék. Érdeklődve vonultak végig a Mankómúzeum üvegszekrényei előtt, melyekben a gyógyult betegek százai boldogan helyezték el dedikált mankóikat Majd az igazgatóság szives előzékenysége folytán a kirándulók megfürödtek a kellemes hőmérsékletű, kénes tükörfürdőben. Az igazgatóságot ezúton is köszönet illeti, hogy a növendékeknek ingyen fürdőt engedélyezett. Külön megemlítést érdemel azon valóban testvéries fogadtatás, melyben a kirándulókat részesítették a pöstyéni áll. polg. és elemi isk. vezetői: Korda Jaroslav polg. iskolai- és Nácsin János el. isk. igazgató, ki megmutatta a tanulóknak a szép, uj iskolát, külön osztályt jelölt ki, ahol a kirándulók elhelyezhették csomagjaikat, kissé megpihentek, tízóraiztak, ittak a pompás vízvezetéki vízből. Milyen kellemes, mennyivel élvezetesebb volt azután igy felüdülve, csomagmentesen a séta és fürdés. Nácsin János igazgató lekötelező szivességgel hívta meg kedves családja körébe a vezető tanerőket, kik felváltva élvezték a kollegiális, szives, meleg vendégszeretetet. A mindenképpen pompásan sikerűit tanulmányi kirándulás kedves emléke még sokáig élni fog a résztvevők lelkében. MÉL^ EN LESZÁLL TOTT árban árnslt Elbert divatártiháxft fürdő dreat, gummicipőt és sapkát és összes nyári cikkeket.
