Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-05 / 78-79. szám

«KOMÁROMI LAPOK» 9. oldat Alapv Gyula dr. Intervenciója az országos választmány előtt a szlovenszkói magyar színészet anyagi támogatása érdekében Földes Dezsőnek 40.000, Iván Sándornak 50.000 korona szubvenciót szavazott meg az orszá­­gos választmány Á itt Kereszt éri Szeptember hónapban megnyílik a csecsemő napközi otthon — Íz első nyaraltatni akció — Háromnegyed milliós költséggel „Szociális gondozó Központ*' éjiül Komáromban. — Saját tudósítónktól — — Julius 3-án. Szerdán, julius 2 án az országos választmány Drobny Janos orsz gos elnök elnöklése mellet! ü ést 'arioit, amelyen több közérdekű ügy került elintézésre és az országos választ­­mány több segé yt szavazón meg. Az ülésen A up\ Gyula dr felhívta az országos válasz mány figyelmét a brünni műegyetemi hallgatókra akik nehéz helyzetben vannak és ezért kérte a kisegítő műszaki alkal­mazottak felvételénél ezeknek alkalmaztatását a szünidőben. Az országos választmány fe ha'al mazla a technikai ügyos/tá yt, hogy a hátralevő kisegítő alkalmazottakat, számszeriní tizenkettőt lehe őleg a brünni műegyetemi hallgatók közül vegyék fel Az országos hivatal ezután külön­böző összegeket szavazol meg az árviztársulatoknak a folyóvizek sza bályozására Blartn Béta dr magyar nemzeli pari lag felhívta a választmány figyelmét a régi megyei nyugdíjasokra, akiknek érdekében már indít­ványt terjesztett elő a képviselő­testületben. Kérik ennek az Indítványnak a vá­lasztmány elé terjesztését Hasonlóan szólalt fel ebben az ügyben Alapy Gyula dr. is. A választmány ezzel az üggyel a legközelebb fog foglal­kozni. A német és magyar színtársulatok segelye iránti kérelemmel kapcso­latban az előadó Iván Sándor ré szére 50 000 t-oronái, Földes Dezső részére 40.000 koronát, a német szimgazgaó részére pedig 30000 koronát javasol félévi segély címén. Ez/el szemben Blanár dr. a szub­venció f lemélését kívánja a magyar lakossághoz viszonyítva, ugyancsak Atapy Gyula dr. is 200.000 korona szubvenciót ja­vasol a két magyar színtársulat részére. A választmány több felszólalás után az előadó javaslatát fogadta el. Útlevél és állampolgárság. Prágából jelentik: A közíoazaafősági hatóságok számtalan interve­niálás ellenére uiievelek kiállításánál mindig követelték az á lampoigár­­ságo* igazoló okmány bemutatását, meg akkor is, ha az u'levéligenylö állampolgárságára nezve nem ál od fenn semmi kétség A belügyminisz­térium most végre elrendelte, hogy az állampolgárságot igénylő okmányt csak akkor kell beköve élni, ha az illető állampolgársága kéiséges Angol egyetemre iratkozik be ősszel Ottó főherceg Brüsszeli jelentés szennl Oltó azzal a tervvel foq!alko/ik, hogy a jövő félévben angol egyetemen foly­tatja ta> ulmányait Ebben az ecetben vagy Oxford, vagy Cambridge jön Számításba. — Bizonyosan elfelejtett már a kígyó, — felelte Balduin. — Pedig inkább a halál, mint a feledés... Mert meghalni semmi, elfeledve lenni, ez minden... Balduin, mikor az utolsó mor­­zsácskát is beleszórta a Poprádba a halaknak, utat váltott a Magurák felé. A Vereskolostor fürdőjén, a Szmerdzsonkán nyaranta sok len­gyel és magyar úr és úrnő sétál az ötszázéves tölgyek alatt. A Szmerd­­zsonkán nyáron van kelete a szí­nésznek. A csavargó Pribiczky ilyenkor kiegészíti magát négyta­gú stadzsionetársulattá és világos nappal előadják a tölgyek alatt Hamletet. Hamlet szerepét maga Balduin adja frakkban; a királyné krinolinban és széles szalmakalap­ban szavalja el a rolléját. Polonius edig szarvasbőrnadrágban éskor­­ováncsizmában lépked a lombok alatt a plein air-szinpadon. És Ophélia? Ó egy vándorló piktorral megszökött bár a trupptól, de azért pompásan sikerültek az előadások. Utóvégre Hamletet Ophélia nélkül is meg lehet játszani. Nyáron tehát, mikor a pajtabíró átengedte szinpad gyanánt a paj­tát, Pribiczky sorra járta a falva­kat és a templom előtt kihirdette, hogy estére görögttíznél fel fog lépni Lindában a világhírű Alboni 'Marietta kisasszony. Ilyenkor aztán husz-harminc tyúktojás és néhány, icce rozsliszt mégis csak csurrant­­cseppent a kasszába. Hanem ősz­­szel, mikor a vadlúd délre vonul, a kávátlan itatókutak mellől elköl­tözik a barázdabillegető és a tö­— BETEG FOGAK fájdalom­­mentes meggyógyílását vagy ki­húzását és a legújabb porcellán (Jaeket) hid és korona munká­latokat, valamint mindennemű műfogakat a legmodernebb ame­rikai rendszerek alkalmazásával előnyös fizetési feltételek mellett több évi jótállással készít Balogh G. Komárno, Klapka tér 7. retten utakat elborítja az esővíz: ilyenkor bezzeg didergő markába fuj szegény Hamlet, mert még Al­boni Marietta kisasszony recsegő szonettjeivel sem lehet publikumot fogni a pajták alá. Pedig Marietta igen szép szőke teremtés volt és tüzes fekete szemek égtek már­ványfehér homloka alatt. A sze­relmes Csörgey István is e két fe­kete szem tiizében hamvadott meg egyszer Toporcon. Kiszáradott és magának való ember volt ez a Csörgey István, aki, hogy ifjúságának vétkeiért eleget tegyen: vénségét a testsa­­nyargatásnak szentelte. Szóba se állott senkivel. Csak hallgatott éj­jel és nappal. Ámbár a toporcaiak nem hittek István úr aszkétizmu­­sában. Azt mondták felőle, hogy a róka is éjjel szokta nyakába ven­ni a szőlőskerteket. Hát igazuk is volt a toporcaiaknak. Bizonyos alkalommal Pribiczky Balduin másodmagával érkezett a toporci kastélyba. A csudaszép Ma­rietta volt a társaságában. Messzejáró felhők úsztak a kö­dös magasságokon és az ugarokon, meg a barázdákon már sárgult az őszi avar. A rozsdaszínü erdők a halál legendáját suttogták. A má­sodszor nyiló pipacsok bánatosan lógatták fejüket. Mintha egy-egy fáradt mosoly, merengő gondolat lett volna a sok pipacs. A mélytüzü Marietta cipellői fé­lénken tipegtek a márványköves folyosón és mint egy felriadt szó, olyan bágyadt ritmussal szakado­zott a kisasszony lélekzete az aja-Vasárnap junius hó 29-én a Vá­rosháza nagytermében iertotta a koroárnóí Csehszlovák Vörös Ke­reszt Egyesület második évi rendes közgyűlését nagyobbszámu egyesü­leti hg jelenlétében. A közgyűlésen lasztlkus vonásokban domborodott í az a hatalmas szociális egész­ségügyi védelmi munka, melyet a fiatal egyesület fennállásának má sodik évében végzett. Az itt elhang­zottakból az a határozott trrpvessió erősödött meg a jelenlevőkben, hogy ez az egyesülés agilis és szociális gondolkodástól átltalott vezetőségé­nek és í ülör ösen dr Kaivans ky Jenő gyetmek orvosnak, az egye­sület vezetőorvosának és titkárának kezébt n olyan népjóléti intézménnyé növi ki magát, mely vezető szén ppel dominálja már ts városunkban a scciális gondozásnak eddig olyan kevéssé méllatott munkaköréi A közgyűlésről az alá!biakban számolunk be részletesebben: Az egyesület elnökének Noxdny R chárd járási főnőknek gyengélke­dése miatt Csvmo2ta György város­­bíró, az egyesület Helnöke nyitja meg a gyűlést és kegyeleies sza­vakkal pareniélja el a nemrégen elhunyt Aiilth Dezsó egyesüle i tagot, a komáromi izraelita hiiközség voll elnökét, aki közismert jóttkonysá­­gával az tgyesü'el keretén belül is maradandó emlékei állított magénak. A kö; gyűlés néma föláilás&al áldoz az elhunyt emlékének Titkári jelentés Majd az egyesület vezelöorvosa és inkára dr. A < nnrazty terjesztette elő élénk érdeklődés közben az egyesületnek 1929 évi működéséről szólő jelentéséi Az egyes ület működésének alapját nfgy szaki sztah: az anya és cse csemő gondozó intézet, az iskola egészségügyi szakoszlély az iskolai tejakció és a szamaritánus testület képezi. A2 anya rs c>fcsttr>6 [ ondo^ó intézet, melynek célja az anyákat a helyes csecsemögondozás és táplálás alap elvere megtanítani az elmúlt év Ilin ■llllllll 11 Ilii 'II káról. Csörgey István veréborru sar­kantyúkat viselt a csizmáin. Bo­zontos szemöldökei alig látszottak a farkasbőrrel szegett bársony­kucsma alól. — Mit kerestek itt? — mordult az erkölcsös István úr Thália ár­váira. — Csak egy tányér meleg levest kérünk — felelte Mariettácska. — Lesz — dörmögte Csörgey és a két csavargót bevezette az oldal­szobák egyikébe. Talán a régi lázak és a lehűlt forró izgalmak újra lobbot vetet­tek a toporci aszkétában és éles optikájában tán bájos képek raj­zolódtak a kisasszony láttára, mert fényesen megvendégelte Balduint és a kisasszonyt. Néhány napig hármasban mulat­tak a stukkós kastélyszobában. Egyik reggel aztán így szólt István a színészhez; — Födeles hintóba két vasderest fogadtam. Az ekvipázs majd elvisz tégedet fiam Lőcsére. Tíz aranyat is tettem a zsebedbe. Tehát elme­hetsz. — És Marietta? — hökkent meg Balduin. — Marietta itt marad. — Hm. A női szívben valóságos földrengés dúl, azért nem lehet so­káig lakni egy női szívben, — fa­kadt ki az újabb csalódás érzete Balduinból és minekutána meggyő­ződött róla, hogy a tíz arany csak­ugyan benne van a csokoládészinü lordkabát zsebében, el sem búcsú­zott Mariettától, hanem felült a bársonyos hintóba. folyamén 400 csecsemői tartott gon­dozás alatt 2200 rendelés kapcsán, A s/ühös viszonyok között ^15, különösen a Jörv* nytelen“ gyer­mekek szülői állandó lej cukor, rizs, dara és egy* bb élelmiszer segélyben részesültek. Az Iskola fgr.'2S'gBg\Í *20kOS7lÓ1y az iskola orvost intézményt valósítja meg városunk összes Iskoláiban. Dr. Mezev János járási főorvos, dr. Göndör AbrF városi orvos és dr. K»Jv< riszky Jenő gyerrret orvos vég zik az iski lás gyem ekek egyénrn­­kenti, rész le es orvosi vizsgálatát és egészségi állapodnak állandó e'le nőrzesét A betegnek islálf oyerme-' ht kei a Vörös Kérészi és a helybei? luberkulozis ellen védekez ő járási Masaryk Liga veszi azonnal egész­ségügyi gondozás ala Ugyancsak a tanuló i juság egész­ségi állapotának javításé' cé'ozza az ist ólai tejLkco mely Novotry Riehárd járási főnök és dr. Göndör városi orvosnak, mint ügyveze'őnek veze­tése melleit eleinte, mint önálló mozgalom, majd mint a Vörös Keresztnek egyik önálló szakosz­tálya ingyen lejiel látta el a helybeli elemi és polgári iskolák S7epénv tanulóit A tejakció 20000 Ke értékű palackozott tejet oszlott ki az isko­lákban. A nomoritónus s alo ztáty a mull év decemberi ben a járás 25 közsé­géből jelen kezelt 132 személy ré­szére rendezeti tanfolyamoi az első segítségnyújtáshoz szükS' ges tudni­valóknak elméleti és gyakorlati elsa­­jálitására. Az intézmény megszerve zésében az egyesület vezetőorvo­sénak nagy segítségére volt Komjáthy István bogyai főjegyző a járási tüzohó szövetség parancsnoka. A járás 5 helységében folytak az ok­tatások dr Mezry János és dr Kai­­\a tsíky Jenő Komárnóban, dr Hajós Fülöp Gúlán, d' buhuia Emil és dr Kálmán László Nagy Megyeren, dr. Róth Ferdinád Kolo/snéman és dr. Wulchuustr Mihály Szimőn voltak a tanfolyam előadói. A vizsgát minden hallgató sikerrel telte le úgy hogy az egész járási samaritánus szol j — A hintót is néked ajándéko­zom és a két vasderest is, — mond­ta néki Csörgey István, mikor ki­fordult a fogat a parkból. J A két paripa vágtatott az ország­úton. Mikor a cifra-csárdához ér­tek, Balduin intett a kocsisnak, hogy álljon meg a hintóval. Alig állott azonban a fogat egy pillana­tig a csárda előtt, a csapiáros ki­szaladt az országútra, bezárta a kapukat és így szólott Balduinhoz: — Sem borom, sem szalonnám, sem kenyerem nincsen és üres ágyam sincsen nagysás uram. — Hajtsál tovább! — kiáltott hát Pribiczky a kocsisra. Azonban a Bánatmalomban, úgy­szintén a Likas-iccénél, valamint a többi utszéli csárda és falusi korcsma előtt szint’ezenmód jár­tak. Veszett hire volt az István tekintetes ur ezüstkilincses batár­­jának... Pribiczky ekkor elkeseredett. A’ kocsisnak megparancsolta, hogy, hajtson vissza tüstént Toporcra. — Mondd meg a gazdádnak, hogy engem hazátlanná tett a hin­tóval, meg ezzel a két lóval. Nem! fogadnak be velük a korcsmárosok, igy hát nem kell nekem sem a ló, sem a hintó, — morogta boszusan és leszállott a bársonyülésről. Gyalog folytatta az utat a Cifráig. Bezzeg most már nyakába borult a csárdás. Balduin pedig megho­zatta a pintet és vígan énekelte. Don Caesar de Bazán bordalát, míg el nem nyomta a mádi szamo­rodni.

Next

/
Thumbnails
Contents