Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-26 / 88. szám

B. oltfal. «KOMÁROMI LAPOK» Endre dr. és Tarics István képviselő­testületi! tagokkal kiegészítette. Hölczl Gyula adófőkönyvvezetőnek és Horváth István iktatónak két-két hónapi betegszabadságot engedélyezett a közgyűlés, amely az üresedésben levő városi kézbesítői állásra Nagy József volt városi rendőrt egyhangúan megválasztotta. A gázlámpagyujtogatók fizetésjavi­­tást kértek, amit ä tanács a gázmű napról-napra jobban mutatkozó üzem­­csökkenésére való tekintettel nem ja­vasolt teljesíthetőnek. Csevár helyettes városbiró a munkások fizetési pragma­tikájának végrehajtását sürgetve, a lám­­pagyujtogatók kérelmét teljesitendőnek vélte és mivel két javaslat volt, a köz­gyűlés szavazással döntött a kérdés­ben. 16 szóval 10 ellenében a köz­gyűlés többsége a kérelmet elutasította. A Komáromi Kereskedők Testületé­nek átiratára a felállítandó kereske­delmi iskola létesítése végett kérelmet intéz a képviselőtestület az iskolaügyi és a kereskedelmi miniszterhez. A városi szegényügyi bizottságnak az 1930. évben segélyezendők névso­rának megállapítására vonatkozó javas­latát Igó Aladár dr. ismertette. A kér­désnél a képviselőtestület tagjai nagy jóakaratot tanúsítottak és felszólalásaik­kal úgyszólván valamennyi kérelmet támogatták. Fried Miksa, Fleischmann Samu, Vidák Vince, Kállay Endre, dr., Kollányi Miklós, Stern Bernát és má­sok felszólalása után a közgyűlés 188- ban állapította meg a segélyezettek számát, Sándor Ernő főszámvevő elő­terjesztése után a segélyt havi 50 K-ra emelte föl. Az 1930. évi szegénysegé­­lyezés 112800 K-ba kerül, amely ösz­­szeg a költségvetésben előirányzott 114000 K-ban nyer fedezetet. Számtalan telekvétel és átruházási ügy, valamint az állampo gársági ügye kelinté­zése után, a közgyűlés a Kossuth-téren a város alkalmazottainak eladott ház­telkek ügyét tárgyalta le. A húsz házhelyből a következők vesz­nek kisebb-nagyobb területet: Csizma­­zia György városbiró, Herczegh István számvevő, Müller Ferenc, Horváth Ist­ván, Vörös Béla, Lengyel Jenő főpénz­táros, Balázs László, Jakab István, Szénássy Sándor, Kiss István, Werner Lina és Wánkay László tanítók, Geöbel Károly dr., Kiss Margit, Hermann László és Lipthay Mária. A közgyűlés elren­delte, hogy a nevezettekkel a szerző­dés megköttessék, a fennmaradó négy házhelyre nézve pedig ugy határozott, hogy azokat árverés utján a legtöbbet ígérőnek fogja a város eladni. Amin sürgősen segíteni kell! II. Komáromban titkos kávé, csokoládé, tészta gyárakat fedeztek fel. Éjjel mű­ködnek ezek a gyárak és a titkos üze­mek szálat a vízvezeték szivattyútele­pére vezetnek. — Komárom utcáin fényes nappal is égő lámpással |ár Dlogénes és sir! hangon ezt rebegl „Embert keresek, aki a vízvezeték vizét meg tudja Inni.* — Saját tudósilónkíól. — Komárom, — jul. 25. Nagy csodára ébredlek vala Ko­márom jámbor igazhlvöl és hitellé nei egyik rózsaujju hajnalon. A lusta szobalányok, szolgáló leányok, mindenesek és házi asz­­szonyok, akik a komáromi strandon tovább kimaradván, elaludfák a ká­véfőzés, a szaccföllevés idejét és emiatt rettegtek a bekövetkezendő házi perpatvarló], csodát láttak ezen a reggelen. Még a megmosdottak is ugyancsak megdörzsöííék a sze műket, hát még a mosdallan lócos fejek! A csoda abban lelte a mibenlélél, hogy végre a lustáknak is meghall­­galták az égi hatalmak a kérésüket, meri íme, bár a kávéfőzés idejét elaludfák, állusiálkodták, nem lór­ién! semmi baj, meri a vízvezetéki csap bőségesen, szinte kimerithe­­fellen mennyiségben önlölte a fekele kávét. A luslálkodóknak nem kelleit mást fenniők, mint a csapból ömlő fékeiéhez megfelelő tejet önteni aszerint, hogy az ur vagy a nagy­sága szőkén, barnán, fél vagy túl barnán szereti e a reggelit. Szépen cukorral szervírozták, a kiflnek nevezett tészta görbületet és a zsem­lyének előléptetett fenék súlynak Is használható tészta gyurma gömbö­ket a csésze mellé helyezték, leta­karván mindezt kávés szalvétának meglett törlőronggyal és bevitték az ágyban reggeliző urnák és a nacs­­cságának. Nem tudjuk, hogy a ko­máromi vizek müveinek a szivatiyu telepei produkáltak-e jót, vagy a család nem volt jobbhoz szokva, de annyi tény, hogy egy reggeliző se jött rá a csalásra, mindegyiknek ízlelt a kávé, mint közönségesen, Nagy volt emialt az öröm Izrael­ben, illetve a konyhalündérek kö­zölt, mert a kávéra kapott pénz az ő zsebükbe vándorolt. Voltak egyes ábrándos lelkű kony­hatündérek, akik tudni vélték, hogy legközelebb már a lej Is a vízve­zetéki csapon jön. Ezzel a hirrel kedveskedtek katona ismerőseiknek, akiknek szintén föl csillant a sze műk, mert löbb pénzbeli segélyt tudnak adni a megmaradt tej árából. A csodát liléivé a lejei várók nem is csalódtak mert a vizveze'éki csap tényleg önlötle is bőven a léjét, illetve 111 egy kis hiba történi, meri a vi/vezeteki csap csak a tejnek a legfőbb alkatrészét adta: a vizel, a tejel öli a szivatiyu telepen elfelej­tették beieöniem a csöhálőza ba, ami miatt sok leszidásban is voll része a s/ivai yu lelep személyze­tének. így cs-K a i.uv^ra adói! p^nz! ieheleít megspórolni a háztartási alkalmazottaknak. De hál mit lesz Isién? Addig jár a fekete kávés findzsa, a kávé ma­sina, a szacczos bögre, a vízveze­téki csap alá, amíg el nem lörik Eddig ugy volt, hogy a feketekávé szolgáltatása a vízvezetéknek a reg­geli órákban lörlént, amíg a nagy­ságák lustálkodtak. Mire fölkeltek és kiplktorozták, kiglancolták ma­gukat, az ingyen fekete kávé hu mánus vállalat beszüntette üzemét a ház úrnői már csak a lejbe szán! friss vizet látták a csapon ömleni. Amint már előbb mondám, mit tesz Isten? A vízvezetéki műnek eszébe julolf, hogy fekele kávé üze mét kibővíti és nappal is adott fe kefe kávét, sói: csak azt adott. A nagyságák hamarosan rájöttek a turpisságra. A délben a gondoktól terhelt férjeket ezzel a kérdéssel fogadták: — Nem tűnt föl néked, hogy egy hét óla sokkal rosszabb volt a fe­kete kávé? — Egyáltalában nem, sőt miniha jobb volna annál, amikor le szók­­tad, édesem, összekotyvaszlani azt a subick levet. Erre aztán kitört az égi háború és mind a két fél kitárt pár ablakot. Tartozunk azonban az igazság­nak azzal, hogy megírjuk, hogy néhol mint anfracén, Pelikán tinta is nagyon jó szolgálatot telt ez a fekete vízvezetéki csapadék A Pubi mond­juk kiöntötte a tintát, a hiány! egy­szerűn pótolta a vízvezetéki tintával # • • De most már legyen vége a tré­fának és leszögezzük, hogy a viz vezeték vize legtöbbször ihatatlan, sőt még mozsdásra, fürdésre se alkalmas, mert ufána piszkosabb lesz rz illető A viz sürü a piszoktól és ha tiszta is, ki biztosit bennünket arról, hogy nincs a vízben betegség csira, ma­lária vagy tífusz bacillus? Addig, amtg ez a mizéria tart, fölforralt és aztán lehűtött vizet ígyék mindenki. A vizböl pedig mintát kell kül deni a bakterológial intézetnek, hogy nincs-e benne kórt okozó csira? Eddig a vizet öntözésre nem le hetett használni, most meg Ivásra nem, szóval elmondhatjuk, hogy kint vagyunk a vizböl! Hősök emlékműve Adakozások a katolikus hősi halottak emlékművére Komárom, — julius 25, A katolikus egyházközség elnök sége kérő szózattal fordult a társa­dalomhoz, hogy segilse valóra váltani régen vállalt feladatát, a hösök em­lékművének létesítését. E helyen nem szándékozunk az eddigi akciókat ismertetni, csak azt emeljük ki, hogy a katolikus egyházközség eddigi rendezései (piknikek, katolikus esték) főbb mint 15000 K-val gyarapították a hösök emlékmű alapját. Az önkén tes adományokkal egyült, melynek eddig már megközelítően 4000 K eredménye van és az egyéb bevétő lekkel meghaladja a 20000 K-t az emlékalap ádadeka. Nem hallgatjuk el megillelídésünk nyllvani-asa nélkül azt a tényt, hogy más vullásu polgarlársaink is ho.-zá járulnák kegyeleles célunk megva­lósításához, hiszen ez csak termé szeles folyománya annak, hogy ami kor hadbavonuliak hőseink, senkinek sem kérdezték vallását és egymás mellett haltak hősi halált a házi tűzhely védelmében. Ez a/onban meg míndhj kevés: az emlékmű 30000 K-ba kerül és igy ismét a társadalom jó szivéhez fordul a katolikus egyház, hogy a hiányzó összegei segítse összehozni Reméljük, hogy a kiálló szó nem fog eredménytelenül elhangzani a pusztában és a társadalom lelkiis­merete és szive megmozdul, ha a ír MTiimnii ii in i mi i n ii it—n t m n m i r i rí i »s t közel félezer hősi halolt és fogságban elszerencsétlenedett komáromi ka­tonára gondol A plébánia hivatalban befolyt ön­kéntes adományok a kővetkezők: 100—100 K. Dr, Alapy Gyula, dr. Kállay Endre. 50 50 K, Dr. Aranyossv László, dr Bardocz József, Horváth István, Magyar Nemzett Párt Milus János. 30 — 30 K. Cztke Dénes, özv. Laky Istvánné. 20—20 K. Dr. Aranyossy Endre, Bíró Erzsébet, Bartal Nővérek, Btró Sándorné, Dosztál Jakab, Finta Ignác. „Isten nevében“, dr. Kamrás József, Kollányi Miklós, Kovách Tihamér, dr. Kőváry József, dr. Leslár István, özv. Malarz Ferencné, özv. Major Istvánné, Nagy Jenő, dr. Polony Béla, Soltész Pálné, Schtoner Her­­min, Tomshilz Mihály, Tihanyi Vil­mos, Wachenhauser, dr. Witausek Károly 15 K Pölczl Irma. 10—10 K Argay Lajos, Brabecz István, Búkor Lajos, Csepy Dánlelné, Csollány testvérek, Derzs Bálintné, Fehér János, Fried Miksa, Friedné, Holczer Gyula, Horváth Istvánné, Horváth András, Igó Endre, Ipovitz és Ivánfy.íd. Koczor Gyula, Komjáthy Margit, Laky Testvérek, Lukovlcs József, Maczallk Józsefné, dr Mihola Ferenc, Molecz Tivadar, Miklós, Nádasdy Géza, Németh Ödönné, Nagy János, özv Patay Lászlónő, Pathó László, özv. Petrovicsné, Pivetz Lajos, Pollák Zsigmond, Puhr Janos, Pusztelntk Testvérek, P V. dr Ro hőnyi Oszkár. Schmidihauer Lajos, Schwartz Béla, dr. Seiye Hugó, Sleman Pál, dr. Soös Imréne, Spiizer Béla, Szalay Jano>, Szendrey Imre, dr. Szljj Ferencné, Szunyoghy Samu, Vaskó Imre Wawra Imre, Wojiovitz Richárd, Zomoory Géza. Az adományokat sokan özv. Schldr Lajosna kezeihez fizettek, hálás kö­szönet iileii ót is áldozatkész mun­kásságért. Az egyházközség hálás köszönetét mond a kegyes adomá­nyokért és kéri a közönséget a to vábbi áldozatkész adományok be­küldésére. Dr Maja Imre apálplébános, egy­házi elnök, dr. Alapy Qyula tart képviselő, vil. elnök. Olaszország körülhajózása (Kóborlások vizen és szárazon) Irtat Dr Baranyay József. XII. Malta szigetén, földi paradicsomban. Ott hagytuk el, hogy a védangyal azt tanácsolta, hogy ne a hajóra jött árusoktól vegyünk máltai csip* két, hanem majd benn a városban. En azonban onnét indultam ki, hogy ami biztos, az biztos és a japán rokontól én mé«is csak vettem. Az események engem igazoltak, bent a városban, az üzletekben sokkal drá­gább volt minden Ott bizony na­gyon keveset tudtunk venni. Mily navy volt azonban örümünk, amikor indulás előtt visszacsónakáztunk a hajónkhoz, a födélzeten az én japán rokonom mosolygott ránk. Mintha mondani akarta volna, hogy tudtam én, hogy én leszek a legolcsóbb Siettünk is fölhasználni az utolsó pillanatokat és beszereztük tőié a mé hiányzó maltai csipkéket. Malta sziget an oi birtok és már nagyon délen fekszik a Földközi tengerben, sokkal mélyebben, min: Tunisz, éppen azért nyáron ott rek­­kenő a hőség. Amikor mi ott jártunk, nagyon kellemes volt az idő. Malta sziget 2408 négyzetkilomé­ter területű és lakósainak a száma 228 ezer Két kikötője van a San Panlo és a La Valetta A világhá borúban fontos szerepet játszott Malta. Az angol földközi tengeri flottának ez volt a fő állomása és szénrakodója. Malta most szabad kikötő. Amint a partra ériünk, megrohan­tak bennünket a bérkocsisok, az autósok, kalauzok, idegenvezetők, akik egész utunk alatt itt voltak a leg tolakodóbbak. Végre egy bérko­csissal megegyeztünk, hogy körutat tesz velünk a szigeten. A kocsija két szemben levő egyforma ülés foglal magában. Az olaala egészen nyitott, csak a teteje fedett és jól lehet a kocsiból a vidéket látni. Szerpentin utón haladtunk föl a sziget magas fensikjára, ahonnét szép kilátásban gyönyörködhettünk. A szántóföldeken meglepődve láttuk, hogy a géptechnika hatalmas népe, az angol uralom alatt levő Malta szigeten, még az őskor kezdetleges eszközével, faekével szánt a maltai. A földeket barázdák helyett kőfa­lak határolják, hogy a Sirokkó el ne söpörje a szántóföld termő ré­tegét. Amint haladunk a sziget fensikján, egyszerre balzsamos illat száll fe­lénk. Azt hittük, hogy a fűszer­­szigetek közelében járunk, amelyek­nek az illatát mérföldekre elviszi a szél- Egy magas kőfallal körülvett területhez értünk Ez volt a maltai botanikus kert Jártunkban keltünk­ben sok botanikus kertet láttunk, de ennél szebbet még az ezeregyéj meséitől túlfűtött képzelet se tud rajzolni Micsoda változatosság, mi' csoda szinpompa, micsoda illat f Az utakat nem kavics borítja, hanem fényes márvány lápok Aki ezt a földi paradicsomot bejárta, elmond­hatja, hogy megismerte az öt világ­rész csodás növényzetét, mert ott képviselve volt minden. Atnig az utakon s a növények között a szi* nes gyikok százai siklottak tova, addig feltűnő volt, hogy madárdal, madárcsicsergés nem hangzott a lég-

Next

/
Thumbnails
Contents