Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-15 / 136. szám

4 oldal. «KOMAROMI LAPOK» 1930. november 15. He Í$ Bili hova menjen vásárolni női vagy leányka kabátot, férfi és női divat szövött és kötött árucikkeket. 645 November 1-től minden elfogadható áron árusítja jé! 1. Jeti áruhás a Kcmárem,Nádir u.25. (Az Otthon kávéházzal szemben) diplomához jutnak és kenyerüket megkereshetik. Hogy az objektivitás teréről le ne térjek, elismeréssel kell meg­­állapítanom azt, hogy az országos ösztöndíjak kiosztásánál a magyar diákság is érdeme szerini részese dett A iskolaügy rendezését az is­kolatanács nem oldja meg. Az or­szág nem azért áldoz súlyos mii- Hókat az iskolaügyre, hogy abba beleszólása ne legyen Iskolatanács Komárom, —nov. 14. Komárom város nyilvános magyar közkönyvtárának tanácsa Gidró Boni­fác, főgimn. igazgató, a magyar könyv­tártanács elnöke vezetésével nov. 10-én tartott ülést a kultúrpalotában elhelye­zett városi könyvtár olvasó termében. Gidró Bonifác elnök megnyitván az ülést, szívélyes szavakkal üdvözli a vá­rosi közgyűlés által megválasztott uj könyvtártanácsi tagokat. Majd dr. Baranyay József városi könyvtáros tesz jelentést a könyvtár forgalmáról. A könyvtárnak 562 olva­sója van, akik 33357 kötet könyvet ol­vastak a folyó év elmúlt tiz hónapjá­ban. Mint örvendetes jelenséget jelenti a könyvtáros, hogy a munkásság köré­ből mind többen és többen veszik igénybe a könyvtárt. Jelenti továbbá a könyvtáros, hogy a városi könyvtár a legutóbbi könyvtári címjegyzék kiadása óta 1300 kötettel gyarapodott és igy az újabb címjegyzék kiadása szüksé­gessé vált. A könyvtártanács örömmel veszi tu­domásul Baranyay József városi könyv­táros jelentéseit és őt megbízza a cím­jegyzék szerkesztésével és sajtó alá történő rendezésével. Ez lesz immár a könyvtárnak har­madik címjegyzéke és januárra meg­jelenik és árát, mint az előző kataló­gusokét, szintén 5 K-ban állapította meg a könyvtártanács. Jelenti a könyvtáros, hogy még min­dig érvényben van az a rendelkezés, miszerint az 1918. után magyar szer­zőktől megjelent magyarországi köny­vek forgalomba nem hozhatók. így az uj könyvek beszerzésénél ezeket a könyveket mellőzni kellett. Jelenti a könyvtáros, hogy a február hóban megtartott könyvrazzia alkalmá­val az 1918 után Budapesten magyar szerzőktől megjelent könyvek elvitele, továbbá megrongálás miatt kiselejtezés folytán 440 kötet könyvet kellett ki­vonnia a forgalomból. Az uj katalógus­ban a könyvtáros föl fogja sorolni a forgalomból kivont könyvek könyvtári számait, hogy azokat az olvasók ne kérjék. Eddig nagyon megnehezítette a kölcsönkönyvtári forgalmat, hogy ezek­nek a forgalomból kivont könyvek számait is fölirták az olvasók a kérő ivekre. Jelenti továbbá a városi könyvtáros, hogy a könyvtárrazzia után ellene, mint könyvtáros ellen vádat emelt az ügyész­ség, hogy a könyvtárban 1918 után Budapesten megjelent magyar szerzők csak félmegoldás, szurrogátum, a többi országos tanácsok mintájára, véleményező leslüleíek, de nem rendelkező szervek. Ezt semmi más nem pótolja, mint a nemzeíiségi autonómia, amelynek lartalmát az iskolaügy töltené ki első sorban. Mi a félmegoldásoknak nem va­gyunk hívei és a kulturális autonó mia alkotja nemzeti követeléseink­nek a békeszerződéseken alapuló minimumát munkái is voltak. A vizsgálóbíró ki is hallgatta a könyvtárost. A törvényszéki tárgyaláson azonban a bíróság a könyv­tárost a vád alól fölmentette. Jelenti a könyvtáros, hogy ajándé­kozás folytán kettős példányai is van nak a könyvtárnak. Javasolja ezért, hogy kicserélés céljából ajánlják föl más könyvtáraknak a duplumokat. A könyvtártanács megbízza könyvtárost, hogy lépjen érintkezésbe e célból más könyvtárakkal. Foglalkozott a könyvtártanács azzal a kérdéssel, hogy a villanyt bevezeti a könyvtár helyiségébe nem annyira világítási célból, mert a könyvtárnak van gázvilágitása, hanem azért, hogy villanyos porszívó géppel a könyveket tisztán lehessen tartani, mert az eddigi mód, hogy a könyveket kiporolták, részint rongálja a könyveket, részint csak arra való, hogy a por az egyik könyvből kiszálljon és belepje a másik könyvet. Örömmel jelenti a könyvtáros, hogy az olvasók rendszeretők és amig az­előtt sürgetéskor 20 — 30 sürgetési la­pot kellett kiküldeni a késedelmes ol­vasóknak, addig most csak alig né­hányat. Jelenti még a könyvtáros, hogy a városi könyvtárhoz mind több és több könyvtár fordul tanácsért, utbeigazitás­­ért és dr. Baranyay József könyvtáros által behozott kölcsönkönyvtári kezelési eljárást, amely a kezelés mód felett meggyorsítja, már nagyon sok könyv­tár bevezette, igy többek között az ér­­sekujvári és a lévai városi könyvtárak is. A tanácsokat, útbaigazításokat kérő levelekre dr. Baranyay József könyvtá­ros természetesen a legnagyobb kész­séggel felel. De nemcsak levélben for­dulnak a városi könyvtárhoz felvilágo­sításért, hanem nem egyszer személyesen látogatnak el a szomszéd könyvtárosok, hogy a kölcsönkönyvtári forgalom le­bonyolítását megfigyelhessék. A könyvtártanács mindezeket öröm­mel vette tudomásul. Végül Fiilöp Zsigmond a városi könyvtár pénztárosa tett jelentést a pénztár állapotáról, amelyet a könyv­tártanács rendben talált és a pénztáros jelentését tudomásul vette. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést bezárta. A városi adó helyes kivetése. Irta: Gallé István, ny. adótllkár. V. Mai közleményemben eredetileg a járási ipartársulatnak a városi kép­viselőtestülethez, illetve a járási hi­vatalhoz intézett beadványát akar tam magyarázatokkal ellátni. Idő­közben azonban Bratislavában (Po­zsonyban), Prágában tett adótanul­­mányi utamban oly bő és hasznos tapasztalatokra tettem szert, hogy ezeket kell első sorban ismertetnem. Pozsony város teljesen prágai min tára kezeli a városi adókat, tehát a dunaparti város adókezelési eljárá­sát fogom zsinórmértékül venni. Szlovenszkó fővárosa a községi adók és járulékok kivetése céljából külön vallomás-nyomtatványt kézbe­sített minden háztulajdonos kezei­hez A vallomási ív fejfeliratai a kö­vetkezők: ..Folyó szám; családi és vezetékneve a mostani és az előző évi bérlőnek (ezen utóbbi rovat csak változás esetén töltendő ki); fekvés (földszint, stb); helyiségek száma (szoba, előszoba, konyha és egyéb helyiségek); a lakásban lakó szemé­lyek száma: a háztartáshoz tarto­zók vagy albérlők; a lefolyt évben fizetett házbér az összes járulékok­kal együtt: negyedévenkint és ösz­­szesen. A vallomás hátlapján lévő magyarázat ehhez a 7. rovathoz a következő: „A városi adók kivetésére ala­pul szolgál az egyes bérleti tár­gyak bére és bérértéke, amely alapja az 1927. évi házbéradónak“ a törvény által megengedett levo­násokkal; az adatok helyességének igazolása a lakó aláírásával; a 10. rovatot a hivatal tölti ki, többek közt a következő két érdemes ro­vattal: adómentes összeg és a városi adó alapja; a következő rovat a vá­rosi adó egyes nemeinek kivetésére szolgál és végül a megjegyzés. Már a vallomási iv ismertetett rovataiból is látható, hogy miképpen kezelik oly városokban az adózó polgárságot, ahol a város tiszt vise iőiben van jogi érzék és ahol nem halt ki a város lakóiból a jogaik tisz­­teletbentartásán éberen őrködő köz­szellem Nem kevésbé tanulságos a tarto­mányi főváros „Fizetési meghagyás" ciaiű nyomtatványa, amelyet e város jövedéki ügyosztálya bocsát ki. Ennek első o'dalán értesítik a ház tulajdo­nosát, hogy az 193... évre mennyi városi adóval terhelték meg házát nemenkint és összesen, a hátralék és összes tartozás feltüntetésével A kivetett városi adó összege alá az ügyosztály vezetője aláírja a nevét. Az első oldal második alsó fele a befizetések elkönyvelésére szolgál — az első rovat a túlfizetésé (mérleg­gel síb.) Tehát ott elő nem fordulhat az az eset, hogy hátralék vagy túl­fizetés kitüntetése nélkül fizessen a háztulajdonos 3—4 évig s ott nem lát duzzogó arcokat, amikor a „fize tési iv“ lezárását kéri az adóhivatal­ban. A fizetési meghagyás 2. és 3. oldala az egyes adókötelesekre (tehát a háztulajdonosra és lakóra egyaránt) a lakások sorszáma szerint az adó­köteles lakbér (bérérték) után kive­tett egyes városi adóösszegek kitün tetésére szolgál egyenkint és ősz­­szesen. Az utolsó rovat „A kivetés tudomásulvétele“ : dátum és aláírás. Az utolsó 4. oldal „Kivonat a köz­ségi adókra vonatkozó szabályrendele­tekből“ Ott nem rejtik véka alá a szabályrendeleteknek a háztulajdo­nost védő rendelkezéseit sem, hiszen Bratislava város hivatalos közlönyé­ben mindenki olvashatta, de a fize­tési meghagyás hátlapján idézett 1. §. is bizonyítja ezt. Ezután követ­kezik: a községi adó tétele nemen­kint és a százalék nagysága. Továbbá az „Esedékesség, a kivetésnek az illeték kötelesekkel való közlése, felebbezés“, amint ezt eddigi közleményeimben ismertettem, íme a jó példa, amelyet követni kell Ugyan a kishitű, aggódó adó­köteles már önmagával szemben is ellenvetette, hogy Szlovenszkó fő­városa város, Komárom pedig csak község! Megnyugtatom a saját ár-A városi nyilvános magyar közkönyvtárról. A könyvtártanács ülése. — A könyvtáros jelentése a könyvtár for­galmáról, a könyvtár gyarapodásáról. — Uj könyvtári címjegyzék készül. — Szoros kapcsolat a szomszédos könyvtárakkal, — A könyvtár kettős példányai. — Saját tudósítónktól. — Járványos betegségek különösen esős, ködös őszi idő- B| ben gyorsan és könnyen terjednek I % el. Hogy ezen járványos betegségek TM veszélyes következményeit elhá­rítsuk magunktól, nagyon ajánla­tos, hogy reggel és napközben min­den evés után a szájt és torkot egy keverékkel, mely I> í IV A. frauzborszeszbál és tiszta vízből áll, többször ala­posan kiöblítsük. Ha pedig már valaki meghűlt, akkor Diana­­franzsősborszesszel való bedörzsö­­lés igen kellemes felüdítő, hűsítő és fájdalomcsillapító hatást gya­korol. Neuralgikus, reumatikus és köszvényes fájdalmaknál massi­­rozni kell az illető fájdalmaktól érintett testrészeket egynéhány má­sodpercig DIANA-franzborszesszel és a fájdalmak csakhamar igen jelentékenyen lecsillapodnak. 6 nyékétől is rettegő háztulajdonost, hogy a szabályrendelet úgy a váro­sokra, mint a községekre nézve egy, csak a felettes hatóság különböző. Az elsőnél: az országos-, az utóbbi nál a járási hivatal. A nyomtatványok további 3. 4. szá­mát ezúttal nem ismertetem, hanem felhívom a városi adókötelesek fi­gyelmét a következő újonnan felfe­dezett anomáliákra. A városi számvevőség konkrét esetben rést ütött azon a merev ál­láspontján, hogy fizetési meghagyást nem ad ki Az 1927 44, t c. az épitkezési mozgalomról szól, 51. §-a szerint, az azóta felépített épületek házbérfillér fizetése alól fel vannak mentve, vagyis még a házbérfillér felét sem kötelesek fizetni (t. i. 10 százalékot) Ezen tiltó rendelkezés a városi szabályrendeletben is benne van — igy: amennyiben a törvény mást nem állapit meg — a felét fi­zeti az 1917. január 27 ike után épült házak stb. tulajdonosa házbér­fillér fejében. Az uj ház tulajdono­sára azonban a városi számvevőség kivetette fentiek dacára a házbér­­fillért, erről intő utján értesitelte is. A háztulajdonos nem hagyta magát, kiverekedte a fizetési meghagyás (amely a teljesen uj házakra, vonat­kozik csak) kikézbesítését. És a sé­relmes kivetést megfelebbez e. A városi képviselőtestület a felebbe­­zést a törvény és saját szabály­­rendeletének figyelembevétele nél­kül elutasította — no de majd a járási hivatal máskép fog határozni s akkor már lesz evy elvi döntés. Az értékemelkedési adó kivetése sem történik a törvénynek megfe­lelően, mert a rokonok közti átru­házás után nem mindig jár. A vá­rosi számvevőség ezen körülményt figyelembe nem vette, hanem kive­tette és beszedte Egy esetben már törülve lett a tévesen kivetett érték­­emelkedési adó. Kimerithetlen ez a téma, azonban folytatása mához egy hétre m

Next

/
Thumbnails
Contents