Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-15 / 136. szám

készparancsnok avatott szerkeszté­sében havonta jelenik meg Érsek­újváron, (Mária-ucca 5). Előfizetése évenkint .20— korona, mutatvány­számot kivánatia szívesen küld a kiadóhivatal (Komárom, Spitzer-\é\& könyvesbolt.) Az emigráns orcátlansága és Szabolcska Mihály, a holt költő. Irta: QUID AM. Komárom, — nov. 14. Szegény jó Szabolcska Mihály, aki vÜágéletében soha embert meg -nem bántott és élte a magyar köl­tőnek oly sokszor tövises életét, nem olvashatta el haláláról azokat az ujságközleményeket, amelyeket -magyar nyelven ugyan, de kölön emigránsi gyűlölettel fröccsentelek az Akadémia* élőcsarnokában fekete gyásszal bevont ravatalára. Hogyan fáj ez ezeknek a szökevény és ár­tatlan emberi életek fáklyáinak ol­­togatásáért, becsületes magyar em­bereknek megkinzásáért elmenekült sötét lelkiismeretek tulajdonosainak, hogy egy nemzet megbecsüli nagy halottját, aki nemzetét felemelni igyekezett egész életében, hűséges maradt hozzá mindhaláláig, nem át­kozta, nem tagadta meg a szerető édesanyát, számkivetettségében sem, hanem ellenkezőleg, ragaszkodott hozzá élő fiúi szeretettel utolsó le­hel’étéi z. Ha Szabolcska Mihály egy sort se irt volna, ez a ragaszkodó hűség elegendő ok arra, hogy egy nemzet igaz könnyet hullasson koporsója felett De Szabolcska Mihály ezen­túl is jelentett valamit nemzete szá­mára, amit az emigráns agyvelő soha megérteni nem fog, jelentette a nemzeti költőt, aki nem az esz­kimók és a négerek nemzeti érzé­keit dalolta, hanem a fajtájáét, azét a magyarét, aki a Duna-Tisza völ­gyében küzd ezeresztendő óta azért, hogy ott a lábát megvesse és ezer­éves otthonát, amelyben csaknem idegenné tették, megtarthassa Mennyi emberi hitványság és a tisztességnek mekkora hiánya szük­séges ahhoz, hogy az ilyen emi gráns a vérbe és genybe mártogatott tollát hozzá fenje a halott költő szent emlékéhez, aki csak nemze­tének élt és csak nemzetéért dolgo­zott mindhalálig, mig a bérbeadott tollak kulijai arról kötelesek Írni, amiért megfizetik őket, de kezet nem fognak velük a kenyéradó gazdáik soha, mivel nekik egy a feladatuk, gyalázni és kisebbíteni a régi Országot, ahová beteges nosz­talgiával vágyakoznak és ösztönösen gyűlölnek. Hiszen Szabolcska Mihály nem lesz kisebb egy unciával sem ezek után a gyalázkodó nekrológok után, amelyek a becsületesen gon­dolkodó nemcsak magyar emberek­nek, de minden becsületes ember­nek arcába kergették a vért. Mi sem lettünk szegényebbek illúziók­kal, csak az undorunk lett nagyobb azok iránt, akik magyarul Írnak ma­gyarul beszélő emberek számára. Sok furcsaságot termel ki magából a kisebbségi élet, amelyet ezek a kitartott emberek eldórádónak Írnak le, holott csak az a hely, ahova minden irodalmi szemetet le lehet rakni figyelmeztető tábla nélkül, ami legjobban a szemétben turkáló kukacoknak jelenti a korlátlan sza­badságot arra, hogy irodalmi hírne­vet és emberi tisztességet is meg­rágjanak, amihez ők soha jutni nem fognak, ha ezer esztendeig is élnek szemétdombjaik mélyében. 1980. november 15. «KOMAROMI LAPOK» 7. oldal. A világhírű oroszlánvadásznak Kittenberger Kálmánnak uj könyve jelent meg. „A megváltozott Afrika“ a címe második könyvének. — Kap­csolat Komárom és a világhírű afrikai oroszlánvadász között. — Előadásai a kultúrpalotában. — E második könyve még nagyobb sikerre tarthat számot, mint az első könyve, pedig az is nagy népszerűséget szerzett. — Angol és francia kiadások. ..„j Komárom, —nov. 14. Kittenberger Kálmán, a világhírű afrikai oroszlánvadász neve itt ná­lunk Komáromban már akkor ismert, népszerű és köztiszteletnek örvendő volt, amikor még meg se jelent első könyve. Valahogyan úgy tekintet­tünk Kittenber. er Kálmánra, mintha itt ringott volna bölcsője, itt, a messze földön hires Komárom városában. És mint hirneves fö'dinkre, váro­sunk szülöttjére módfelett büszkék is voltunk és vagyunk rá, pedig a valóság nem egészen úgy van, mert a mi büszkeségünknek nem itt rin­gott a bölcsője, hanem kissé feliebb, gondolom, hogy Léván, vagy Léva közelében, de van e<*y szoros köte­lék, amely mégis ide köti őt, ha nem is itt ringott a bölcsője és ez kapocs az, hogy itt él édes testvérje: Ka tona Sándor nyug. itélőtáblabiró és ennek a szoros rokoni kapcsolatnak köszönhetjük mi komáromiak, hogy személyesen is megismerhettük Kit tenberger Kálmánt, a bátor, retten­­hetetlen oroszlánvadászt, ki nem egyszer forgott már halálos vészé delemben és nem egyszer menekült meg a halál torkából, amit oroszlán torkának nevezhetne ő el egész bát­ran Ennek a rokoni kapcsolatnak köszönhetjük, hogy kezet szoríthat­tunk azzal a férfiúval, aki viiághir­­nevet szerzett rettenhetetlen bátor­ságával és ennek köszönhettük azt a ritka szerencsét, hogy a kultúr­palotában előadásokat tartott afrikai vadászkalandjairó). Vonzó, lebiün cselő, közvetlen előadásait eredeti fényképfelvételei tarkitották a ve­títővásznon E felvételeket aztán viszontláttuk a Vadász és gyüjtőutam Kelet-Afrikában cimü könyvében Mindezek aztán azt eredményez­ték, hogy amikor első könyve meg­jelent, legbuzgóbb olvasói Komárom ból kerültek ki. A könyvet venni nem igen szerető Komáromban örven­detesen nagy számmal kelt el pom­pás könyve, amely népszerűségét még jobban növelte. Kittenbergernek ez a könyve pá­ratlan sikert aratott. Hire eljutott külföldre is és egy londoni könvv­­kiadó cég, Edward Arnold & Co. angol nyelven is kiadta és a legelő­kelőbb angol lapok és folyóiratok, mint a Times, a The Field, a Men­­chester Guardian a legkitűnőbb mű­vek közé sorolták Az anQolországi siker arra indította a legnagyobb fran­cia kiadó cégek egyikét, a Librairie Plont, hogy francia nyelven is kiadja. Ez a kiadás most van sajtó alatt. Amikor Katona Sándorral, a bátor oroszlánvadász fivérével együtt fü­­rödtem a komáromi Sportegylet csó­nakházánál, nem egyszer hangoztat­tam, hogy ennél az első könyvnél nem szabad megállni. Aki annyiszor megjárta Afrikát, mint Kittenberger Kálmán, az nem egy kötetre, de egy könyvtárra való tapasztalatot szer­zett. Az első könyv még' ezeknek az izgató vadászkalandoknak egy részét se merítette ki, de hol vannak az egyéb élmények, egyéb tapasz­talatok, a benszülöttek családi és közélete, vallása, erkölcse, bátor­sága stb. ? Ott, a csónakház tutaján napfür­­dőzve, nem egyszer kértem az én kedves Sándor barátomat, hogy írjon fivérének és nógassa a kővetkező kötet megírására. Sándor barátom ezt meg is irta. Nem tudom, van-e valami kis részem a most megjelent kötet megjelenésének inspirálásában, de bizonyára mindenki örömmel ér­tesül arról, hogy a bátor oroszlán­vadásznak, Kittenberger Kálmánnak második könyve: A megváltozott Afrika cimen elkészült és az olvasó közön­ség rendelkezésére áll- E könyv annak az utazásnak az eredménye, amelyet Kittenberg Kálmán az 1928— 29. évben Ugandában és a belga Kongóban tett. A háromnegyed évig tartó afrikai kirándulásnak célja nem­csak vadászat volt, hanem természet és néprajzi kutatás és gyűjtés is a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum számára. Ez útról mozgóképeket is vettek föl, amely képek egy része látható a könyvben. Vakmerő vadászkalan dók, amelyek méltán érdeklik még a nem vadász embert is, a vadász embert pedig bámulatba ejtik, Afrika exotikus csodái, szines tájai, a ben­­szüiöttek élete, erkölcse, kultúrája, vallása, családja, bátorsága, szívós­sága, a száznál több pompás fény­­képíölvétel mind mind vonzóvá te­szik a könyvet, amely fiata* és öreg, férfi és nő, vadász és nem vadász előtt a legvonzóbb olvasmány lesz mindig A könyv kiállítása éppen olyan ízléses és szép, mint Kittenberger­nek az olcsó könyve. A megválto­zott Afrika cimü könyv 32 pengőért kapható a szerzőnél, Kittenberger Kálmánnál, a Nimród Vadászujság szerkesztőségében Budapest, IV. Egyelem utca 4. Könnyű megjósolni, hogy ez uj kötet olvasóinak tábora még nagyobb lesz, mint az elsőé Arról is értesülünk, hogy a Ion doni és a párisi kiadó cégeken kívül más világcégek is tárgyalnak Kitten­berger könyveinek a kiadásáról. Szeretnők ha a világhirü orosz­lán vadász bokros teendői mellett is tudna időt szakítani egy komá­romi látogatásra és előadásra. Kittenberger Kálmán mindkét ltönyve megrendelhető akár rész­­let/izetésre is a SJP1TZEK féle könyvesboltban Komárom, Nádor utca. A Hadirokkantak békeünnepe november 22-én a Kultúrpalotában November 22-én, szombaton este 8 órakor a Kultúrpalota nagyterme meg­ható kultureseménynek lesz a színhelye. A hadirokkantak egyesülete nagysza­bású békeünnepet rendez és a világ­háború 12 éves távlatából dicséretes minden akció, mely a békegondolat propagálását szolgálja. A béke jelentő­ségét a hadirokkantak ás hadiözvegyek ismerik fel háborús sorsütöttségükben a leghatározottabban és fölötte hasznos a szándékuk, hogy kiállnak a porondra a népek és osztályok közötti megértést hirdetni. Az ünnepi beszédeket dr. Kraus Ferenc pozsonyi h. polgármester és dr. Kováts Lajos pozsonyi városi tanácsos, a szociális ügyosztály vezetője, orvos és ismert philantróp fogják tartani. Vlasta Posetova, a Szlovák Nemzeti Színház operájának kiváló tagja három énekszámot fog előadni, zongorán ki­séri Zdének Fotprecht, a Szlovák Nem­zeti Színház nagynevű karnagya. Az Egyetértés Munkásdalárda „Béke him­nusza“ és még egy énekszáma is dí­szére válik a gazdag műsornak, melybe Weisz Emma zenetanárnő zongoraszó­lója és Nagy Jenő főgimn. VII. oszt. tanuló Babitsot és egy helybeli költőt interpretáló versei hatásosan illeszked­nek bele. A békeünnep kulturális és propaga­­tiv kihangsulyozottságával felöleli vá­rosunk minden társadalmi osztályát és mint egy ember kell összefognunk, hogy a Rokkantegyesület jólértelmezett elhivatását a békeünnep sikeres meg­rendezésével is teljesítse. tói* i/ * utánozzák. több oldatról a Dr. Oetker • B a c k i n - sütőpor ős Dr. Oetker*féle vanillincukor csomagolását. Ez egyrészt elismerés Dr. Oetker gyárt* mányaira nézve, mert csak értékeset utánoz* nak. másrészt azonban veszedelmes a házias* szonyra nézve, mert könnyen tévedés áldozatául ésbetik. Ezért ajánlatos és fontos, hogy á Dr. Oet* ker-félé. sütőpor és vanillincukor vásárlásánál ponfösan a «világos féj* védjegyre ügyeljünk, ha mérgelődést és bosszúságot akarunk elkerülni» HÍREK — H Jdkai egyesület köréből. A Jókai Egyesület igazgató tanácsa Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester, ügyvezető elnök elnöklése alatt tar­tott élénken látogatott ülésében az őszi programot állapította meg, ame­lyet Páll Miklós és Tamás Lajos pozsonyi írók szerzői délutánja vezet be Ezt a délutánt november 23 án, vasárnap rendezi az egyesület. De cember első vasárnapján a város többi kulturá'is egyesületével: a Kaszinó Egyesülettel az Iparoskörrel, a Dalegye^ülettel és a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylettel karöltve rendezi meg Kisfa udy Károly emlék­ünnepét, melyen a magyar nemzeti irodalom négy úttörőjének emlékét Császár Elemér dr. budapesti egye­temi tanár, a neves irodalomtörténeti előadása méltatja. A többi számok­ban ének és zenedarabok Kisfaludy korának irodaimi és művészeti em­lékeit elevenítik fel A Jókai Egye­sület decembertől kezdve minden vasárnap megrendezi ismeretközlő délutánját, melyet a k°máromi kö­zönség esztendők óta szívesen látogat. — Gyász. Lapunk csütörtöki számá­ban jelentettük már röviden azt a mé­lyen lesújtó gyászhirt, amely szerinj Fehér József építőmester november 13-án reggel elköltözött az élők sorá­ból. A még nemrégiben is tevékeny munkásságot kifejtő, javakorában levő férfiút epebaj gyötörte, amely annyira elhatalmasodott rajta, hogy szombaton a helybeli hórházban műtétet kellett rajta végrehajtani. Az operációt Lipscher Mór dr. kórházi igazgató végezte és a műtét sikerült is, de a legyengült szer­vezet, dacára családja odaadó ápolá­sának, nem birt azzal az ellentálló erővel, amely a műtétet követő tüdő­­gyulladást legyőzte volna. Fehér József a komáromi építőiparos társadalomnak egyik tiszteletreméltó, tekintélyes tagja volt, aki éveken keresztül boldogem­­lékü Nagy Mihály, a hirneves építész oldalán, mint annak helyettese műkö­dött, akinek puritán elveit magáévá téve, mint önálló építő-vállalkozó is munkájában mindenkor érvényesítette azokat. Mint szolid és lelkiismeretes vállalkozó, tisztes nevet vívott ki ma­gának nemcsak az őt megbízó építtető közönségnél, hanem iparostársai köré­ben is, akik között nagy szeretetnek és népszerűségnek örvendett. A komá­romi ácsiparosok szaktársulata Telkes elnökét gyászolja benne, aki ezen tisz­tében a legnagyobb önzetlenséggel szolgálta iparostársai ügyét. Érdemes presbitere volt a református egyháznak, amelynek igazi keresztyéni hűséggel állott mindenkor rendelkezésére. A Ko­máromi önsegélyző Hitelszövetkezet (Népbank) lelkes igazgatósági tagját, a városi építészeti bizottság egyik tevé­keny tagját veszítette el a megboldo­gultban. A Polgári Takarékossági Asz­taltársaság agilis elnökét gyászolja az elhunytban. Időelőtti, 56 éves korában történt elhunyta városszerte osztatlan nagy részvétet keltett úgy az iparos társaadlomban, mint az épitőmunkások

Next

/
Thumbnails
Contents