Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-15 / 136. szám
a. o’dal, «KOMÁROMI LAPOK» 1930. november 15. adóról, az önkormányzati testületek pénzügyigazdálkodásáról és a különös kereseti adóról szólnak, amelyeknek tárgyalását a költségvetési bizottság megkezdte. A tárgyalást megelőzte a koalíciós pártok megegyezése, amely szerint megállapodás történt az egyes adókra nézve. így a söradóra nézve megállapodtak abban, hogy a visszamenőleges különös kereseti adót a sör után nem 1930. julius 1-től fogják behajtani, hanem csak október 1-től és pedig ezt az adót pausalirozzák az előállított sör mennyisége szerint. Az átalányöszszeg csapolt sörnél literenként 42 fii, raktársörnél 48 fii. és speciális sörnél 60 fii. Ezt az adót október ltől a törvény életbeléptetéséig kell fizetni a gyárakban közvetlenül eladott, vagy más módon elfogyasztott sör után. Ezek az adók egyenlő részletben is fizethetők a törvény életbeléptetése napjától kezdve. A pénzügyminisztérium ezt az adót egészben vagy részben el is engedheti olyan sörgyáraknál, amelyek kimutaják, hogy ennek megfizetése üzemük fennállását veszélyeztetné. A különös kereseti söradó levonható az általános és különös kereseti adók kivetésénél. A törvény december 1-én lép éleibe* Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény novellájában szintén történt módosítás, ami a járási és községi pótadók engedélyezése és ugyanezen testületek költségvetésének jóváhagyására vonatkozik. A módosítás főképen arra vonatkozik, hogy a felsőbb ha'óságok az előirt határidőt betartsák és ha valamely hivatalnok hibájából a járási, vagy országos választmány a községek vagy valamely járás erre vonatkozó kérvényét hat héttel a határidő előtt le nem tárgyalja, úgy az olybá tekintendő, mintha a választmány a pótadót engedélyezné és a költségvetést jóváhagyná. Az a hivatalnok pedig, aki nem tartja be a határidőt, fegyelmi eljárás utján üldözendő. *4 különös kereseti adónál a kormány eredeti álláspontjával szemben nem adóztatják meg visszamenőleg mindazokat a veszteségi tartozásokat, amelyeket 1930. év előtt létesítettek. Törvényjavaslat as árak feletti felügyeletre vonatkozólag. A közélelmezési minisztérium költségvetésének tárgyalásán Bechyne közélelmezési miniszter beszédet mondott, amelyben többek között a következőket jelentette ki: A kötött gazdálkodás megszüntetésével a minisztérium elvesztette hatáskörének nagy részét. A minisztérium tevékenysége az 1920. évi kormányrendeletre támaszkodik, mely a háború utáni időben a napi szükségleti cikkekre vonatkozott. Ma már ez a rendelet is céltalan, mert a napi szükségleti cikkek már kellő menynyiségben kaphatók. Ezt a rendeletet nem lehet a kötött gazdaságok (kartellek, konszernek) el en felhasználui. Ezért a minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki az árak feletti felügyeletre és ez lehetővé teszi az egész közgazdaság sürgős érdekeinek megfelelően az árak kialakulásának ellenőrzését. A törvény elfogadását feltétle-A szlovenszkói laríománygyülés hát napon ál foglalkozóit az 1931. évi költségvetéssel és azt csülörlökön a késő esti órákban fejezte be. Tartományi képviselőink valamennyien felszólallak a vitában, így Ja^oss Andor nagyhatású beszédben szólt az utak építésének elhanyagolásáról, külön halározati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy az országos képviselőtestület tiltakozzék a vasúti személytarifa tervezett felemelése ellen, amely húszszázalékos emelés a a csehszlovákiai államvasutakat Európa legdrágább vasutjává teszí. Atapy Gyula dr. az utak fejezetnél szólalt fel, aki először Zslrkó dr. főgimn. igazgató, néppárti képviselőnek válaszolt beszédében, aki azt áltilotta, hogy a régi rezsim felelős a mai rossz ulakért, mert akkor a főispánok és alispánok csak kortescélokra építették ki ezeket. Zsirkó képviselőfestüleli tag úr megfeledkezik, vagy pedig nem Ismeri az 1890. évi első törvénycikket, amely szerint az útadó az állami adó tíz százalékában volt maximálva. Amit ebből építeni lehetett, az megtörtént. Sokkal súlyosabb felelősség terheli a mai rezsimet, különösen a volt nagymegyei közigazgatást, amely Délszlovenszkót teljesen elhanyagolta és olt esztendőkön át sem uj útépítést, de még javítást sem eszközölt Ezeket tényekkel lehet igazolni. A délszlovenszkói uiak ma csak mostoha gyermekei Szlovenszkónak. jegyezte föl lapja »Charivari« című tréfás rovatába ezt a bájos kis soroksári esetet. Az osztrák napok alatt a soroksári svábok küldöttséggel panaszkodtak Windischgrätz hercegnél, hogy az osztrák katonák igen zsarolják őket otthon. A herceg megkérdezte őket: — Seid ihr gutgesinnt? — Ja, — felelték a svábok — wir sind gutgesinnt, aber unser Herr Pfarer und Notar, die sind schwarzgelb! Mielőtt a végső élet-halálharc, 1849 elején elkezdődött volna, Jókai lapja is a békekísérletet mozdította elő. Egyik cikke miatt — ami ma olvasva a legnemesebb hazafias aggodalom megnyilatkozása — őt mint a »békepárt szóvivőjét« hevesen megtámadta a többi hírlap. Sőt az országgyűlésen is megtámadták, noha Nvárvval ebben is egyel érted. Kossuthnak sem tetszett e cikk s a nála megjelent Jókaii igen hűvösen fogadta. Szóval Jókai, hibáján kívül »pecsovics« hírnévbe keveredett, noha a Habsburguralkodóház trónvesztése (április 14.) napján az ő lapja is fenntartás nélkül csatlakozott a közös nagy nemzeti hangulathoz. Talán ennek és ezutáni Habsburg-ellenes gúnyolódásának könül szükségesnek tartja- A szervezett fogyasztók gazdasági érdekeinek megvédésére a minisztérium kidolgozott egy olyan törvényjavaslatot, amely az eladási szövetkezetek gazdasági testületét létesíti Prága székhellyel. Az uf 'pilési beruházásokra felveit 62.3 millió korona összegből a magyar vidékekre mindössze 3 8 millió korona és a kerüleli technikai osztályok felügyelele alá tariozó utak építésére és javilására szolgáló ötvenmillió koronás Összegből a magyar vidékekre csak 7 7 millió korona esik, ami nem felel meg a fttaqyar lakosság jogos várakozásának. Csallóköz u jairól nem történik nagyobb gondoskodás, kivéve a pozsonykomáromi müutaf. Egyes volt törvényhalósági utak az esőzés után valósággal járhatatlanok. Elég, hogyha Csilizköz hét községének utügyét hozza ismételten elő, amely községek teljesen el vannak zárva a külvilágtól. Csilizköz hét községének ügyét még 1929 elején telte szóvá és c»ak i930 november 29-én lesz ez ügyben az első helyszíni tárgyalás. Égelö szükség letl a dunameiléki müut kiépítése Komárom, Izsa, Dunaradvány, Dunamocs, Karva, Ebed, Párkány községek érintésével, amelyek a városoktól el vannak zárva De legjellegzetesebb sérelme egy nagy magyar vidék közönségének Martos község zsitvai hidügye, amit 1920 ban az árviz elsodort és liz év óta késik ennek felépítése. Ennek következében három község és pedig Marios, Imely és Naszvad szenved hiányt és sok kilométeres kerülővel ludja földjeit megközelíteni. A vicinális ulak csak az isteni gondviselés alatt állanak. Itt történt meg, az Ógyalla-imelyi ufón. szönhette, hogy Világos Titán Hegyessy, Péter, Haynau ügyésze a kivégzésre ajánlt 32 magyar író névsorába Jókai nevét is fölvette. Ami később nagyon sokat használt írói jóhírének. Ez volt az oka Jókai későbbi menekülésének is. melynek történetét 5 maga írta meg. Erre vonatkozólag különben Takáts Sándor tanulmányában igen érdekes új adatok is vannak. Ilyen pl. Borbély Almos följelentése, aki a Pestre később bujdosásából viszszatért, de még nem igazolt Jókait maga és »több nemes társa« nevében, mint aki »Istent nem esmér« s régi bűneit újabb írásaival tetézi, a vérengző hatalom szigorúságába ajánlja. Ez a följelentés el is jutott a katonai parancsnoksághoz s mellékleteivel együtt a hadbírósághoz is. Jókait ki is hallgatták, de akkor már szelidebb világ járta és Jókainak nem lett semmi baja. Borbély és társai tehát elérték azt, amiért Jókai epedetl: a hatóság őt végre igazolta s most már egyelőre békében folytathatta irodalmi munkáját, melyet nemzete ma is csodál és szeret. * Jókainak hires napilapja, A Hon már a provizórium alatt, 1862-ben indult meg. A lap tulajdonosa és szerf** ELBERT I olcsósági divatáruháza fi > a ‘U « sg "3 *3? « ►> «3 42 * « s (Nádor-utca 19. - Koronabankbai szemben ) Felhivja a t. vásárlóközönség figyelmét női , férfi és gyermek kötött kabát, pullower, mellény kosztüm óriási raktárára. Úgyszintén női és férfi fehérnemű, gyöngykötésű és Jä*er alsóruhákat, úri- és női divatcikkek, gyermekkocsik bokavédők "• stb. nagy választékban.. í. Kisérje figyelemmel a kirakati olcsó reklámárakat ! ff B 0 «2. 2L i «»] » I ©* Délszlovenszkó járhatlan utait, később a magyar könyv méltatlanul keserves sorsát és kulturális bajainkat tárta az ország elé ALAPY GYULA tartományi képviselő beszédeiben. Saját íudósitónktól. — Pozsony, 1930 nov. 3. Hölgyek figyelem! Ingyen szerelem fel téli alsóruhával, ha bebizonyítja, hogy kabátok kötött és trico áruk, férfi és női harisnyák, fehérnemüek, Pyamák és egyéb divatcikkek nem TERN ENDRE úri és női divatáruüzletében (Klapka szobor mögött) szerezketők be legolcsóbban. Jókai mint politikus A képviselőház két Jókai-kötete. A magyar képviselőház Jókai politikai beszédeit két szép kötetben a közelmúltban közrebocsátotta. A kiadáshoz kitűnő történetírónk, a komáromi származásit Takáts Sándor írt terjedelmes bevezetőt, ami önmagában véve is becses művecske. Jókai életének politikai oldalát írta meg benne. Születése centennáriuma idejében, 1925 február 5-én az ideiglenes »második nemzetgyűlésben« vetette fel a törvényhozás ünneplésének gondolatát Lukács György s február 19-én már a magyar nemzetgyűlés is ott hódolt Jókai emlékének szobra előtt. Az ünnepi beszédet Scitovszky Béla akkori elnök tartotta. Ekkor határozta el a nemzetgyűlés e gyűjtemény kiadásán kívül az elnök indítványára azt is, hogy az egyik legrégibb és legbecsesebb nyelvemléket, az addig Londonban őrzött és akkor Magyarországra hazavitt úgynevezett Ehrenfeld-kódexet Jókai-kódex néven helyezzék el régi nyelvkincseink közé a Múzeumban. * Jókai politikai szerepe 1848-ban kezdődött, de nem képviselőséggel, mivel akkor még csak 23 éves volt. Petőfi az ő halhatatlan költeményeivel, ő pedig világraszóló prózai müveivel ébresztette fel nemzetében a nagyrahivatottság áléit történeti tudatát. Jókaiban — így írja Takáts Sándor — a magyar nemzeti géniusz élt, a magyar nép géniusza szólalt meg. Ez volt nagy népszerűségének titka. A forradalom alatt Jókai Petőfivel együtt jó darabig az Életképek ct szerkesztette és annak politikai cikkeit jobbára ő is írta. Akkori politikai cikkeit egyáltalán nagy merészség és rendkívüli szellemesség jellemzi. Kossuth Lajost Jellasich betörésekor ismerte meg, amikor ő is vele járt az Alföldön honvédeket gyűjteni. Az ő iránta való tiszteletet még 1867 után is megőrizte, amikor pedig a politikában száműzött forradalmi kormányzóval szembekerült. A válságos és véres hónapokban már Kossuth akkori Pesti Hirlap-ját szerkesztette, mégpedig a tiszta jellemű és józan fejű Nyáry Pál irányításával, akit ő vezérének ismert el. Windischgrátz elől természetesen ő is Debrecenbe menekült, de 1849 április 24-én, az osztrákok kivonulása után már megint Pesten szerkeszt. Ekkor
