Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-13 / 135. szám
1930. november 13. «KOMAROMI LAPOK» 3. oldal a tulajdonképem kivitelt csak most akarja előteremteni, a gépek segitségével és azzal az uj rendszerével, hogy a termelést maga az állam vette kezébe. A dömping csak terve ezutánra, de hogy ebből már valamit is megvalósított, azt egyelőre hivatalosan tagadja. Tény, hogy Oroszországnak váratlan bekapcsolódása az európai gazdasági életbe, érezhető válságot okozott a mezőgazdaságban s ennek következtében az ipar, kereskedelem, munkaadók, munkások valamennyien érzik a gazdasági válság nyomasztó helyzetét. Hogy Oroszország ezt a gazdasági válságot mesterségesen idézi elő Európában, nem kétséges azok előtt, akiknek van érzéke a történelmi eseményekhez. A páneurópai törekvés — vagyis hogy az európai nemzetek az utolsó órában összefogjanak a gazdasági válság leküzdésére, — nem hiába tört fel éppen az utóbbi időben olyan sürgős ötlettel s a gazdasági válság hely zetére bizonyára enyhítően hatna De ma a céljaikban, tradícióikban, RÁDIÓN crlc*ó&& 1 ctomacj má\ cicik kultúrájukban különböző nemzetek csak közösen érzik a válságot, — s a közös összefogás gondolata mert céljaik, tradícióik és kultúrájuk miatt féltékenyek egymásra, idegen elöltük. S hogy mi Oroszországnak a célja azzal, hogy Európa gazdasági válságát még jobban előidézze és kritikussá tegye, mindenki előtt világos, aki ma nyitott szemmel jár az életben. Bizonyos, hogy szörnyű nagy gazdasági háború előestéjén állunk és sajnos, i >forditva is áll a iéfe\ hagy minden háborúnak gazdasági oka van. Minden háborúnak van halottja: ma nem tudjuk még, mi minden vérzik el a megbomlott ütemü életből. Környei Elek A vidám cserkészelöadást közkívánatra vasárnap, 16-án d. ti. ő órai kezdettel a Legény egyesület, Eötvös utcai színháztermében megismételjük. Leszállítóit hely árak: I. hely 7.— Kcs, II. hely 5,— Kcs, III. hely 2.— Kcs, állóhely V50 Kcs, karzat V— Kcs — Jegyek elővételben a Spitzer-boltban, vagy a cserkészvezetöségnél. Siessen, mert megint nem kap helyet! A cserkészparancsnokság. Csütörtökön tárgyal ja a város közgyűlése az 1931 . évi költségvetést. Komárom, — nov. 12. A város képviselőtestülete csütörtökön délután tartandó közgyűlésén fogja az 1931. évre szóló költségvetést letárgyalni. A több mint 17 milliós szükségletet feltünlető költségvetést a tanács és a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek, azonban egyes tételeiben még megváltoztathatja a képviselőtestület a költségvetési javaslatot, amelynek több tétele kifogás alá esik. Az 1931. évi költségvetés két részből áll és pedig rendes és rendkívüli költségvetésből. A rendes költségvetés szükséglete a számvevőség javaslata szerint a következő tételekből áll: Az előző évről áthozat 3,212.68376 K Betétek, értékpapírok 314980 K Községi épületek és kertek 59.432 50 K Telkek 225.220 86 K Erdő 8800'— K Faiskola 57.881'— K Magállatok és mezőőrök 63686'— K ( Vállalatok és intézetek 4,332.844 50 K Alapok, alapítványok 802 740'— K Jogok 300— K Illetékek és járulékok 27.996'— K Központi igazgatás 1,787.04983 K Egészségügy 195.926'— K Iskolaügy és közm. 526.49116 K Közbiztonság 87.052'— K Ütrendészet 497.458'— K Népjólét 270.606 63 K Egyházak 128.192'13 K Kamatok és rendes töri. 1,095.372 50 K Előre nem látottak 57.200'— K Összesen 13,440.082 92 K A rendes költségvetés fedezete: Előző évről 3,097.453 11 K Betétek, értékpapírok 931050 K Községi épületek és kertek 134.733 30 K Telkek 322.948'— K Erdők 17100 — K Faiskola 42650'— K Magállatok és mezőőrök 12280'— K Vállalatok és intézetek 4,846.10670 K Alapok és alapítványok 802.740'— K Jogok 10665'— K Állami járulékok 340.336'— K Illetékek és járulékok 1,500.006'40 K Központi igazgatás 67.158'— K Egészségügy 48.308— K Iskolaügy, közművelődés 48.12574 K Közbiztonság 500— K Ütrendészet 270.300'— K Népjólét 9.300— K Kamatok és rendes töri. 141.08118 K Előre nem látottak _____50.000 K Összesen 11,771.101-83 K A rendkívüli költségvetés, amely az uj beruházások és beszerzések tételeit tartalmazza, végösszegben 3,687,000.— K szükséglettel szerepel, ennek fedezetére 3,723,000.— K van beállítva. Öszszegezve a két költségvetés zárótételeit, az 1931. évre előirányzandó szükségleti kiadások 17,127,082 K 92 f.-t, a fedezeti bevételek 15,494,101 K 83 f.-t tesznek ki, hiányként tehát 1,632,981 K 09 f. mutatkozik. A hiányra nézve javasolja a tanács, hogy a kivetendő 185 o/o-os városi pótadó utján beszerzendő 948,067 K 84 f., az előző évekről hátralékban maradt cs az állami adóhivataltól várható pótadóbevétel 686,300 K 95 f. Feleslegül mutatkozik 1,387 K 40 fillér. Aludjunk nyitott ablaknál. — november 12. Az orvosi tudomány megállapodott abban, hogy ideges és gyönge szervezetű embereknek lehetőleg szellős és száraz hálószobában kell aludniok és ezt az általános szabályt a laikus is kellőképen érti és méltányolja. Elvégre az üdítő és egészséges álom az egészséges emberre is kedvezően hat, a gyönge szervezetnek pedig feltétlen szükséglete. Más kérdés, hogy egészséges-e nyáron, vagy kánikulában a hálószobánk ablakát nyitva hagyni. A nyitott ablak teóriájáról már megoszlanak az orvosi szaktekintélyek véleményei. Kétségtelen, hogy a nyári hőségben mindnyájunknak jól esik, ha az éjjeli friss levegő beáramlik meleg és fülledt szobánkba. Higiénikus szempontból azonban veszedelmesebb dolog ez, mint a nyári hőségben nyoszolyáján álmatlanul vergődő halandó hiszi. Orvosok szerint valószínű, hogy az egészséges ember nem hűl meg, ha csak léghuzam nincs a szobában, csak azt jegyzik meg, hogy a beáramló friss levegő ne hatoljon egyenesen az alvó ember testére. Friss levegőnek kell a szobába özönlenie, ha tehát ablakunk szűk udvarra, vagy sikátorra nyílik, fölösleges azt nyitva tartani. Télen csak bizonyos feltételek mellett tarthatjuk nyitva ablakunkat. Feltétlenül szükséges, hogy az alvó ember meleg takarókba legyen burkolva. Szisztematikusan kell hozzá szokni a nyitott ablaknál való alváshoz. Nyáron kell megkezdenünk a kísérletezést s ha hozzá szoktunk, sohse tudunk többé csukott ablak mellett aludni, oly üdítő az álom. Más ember szervezete más rendszabályokat kíván. Fiatalember feltétlenül télen is nyitott ablaknál aludjék. A hideg levegő beáramlását a redőny lebocsátásával és a függönynyel lehet korlátozni. A túlzás ez esetben is ártalmas. A francia kaszárnyákban új szerkezetű ablakok vannak, melyeken éjjel, ha csukva vannak is, friss levegő áramlik a szobába. Ez a higiénia szempontjából föltétlenül üdvös találmány. Más orvosok szerint, bár föltétlenül egészségesebb oly szobában az alvás, amelynek ablakai nyitva vannak, de, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy ép hálószobánk ablakát hagyjuk nyitva. Az éjszakai levegő, ha közvetlenül éri testünket, esetleg káros hatású lehet, ha ellenben a szomszéd szoba ablakát tárjuk ki, az ajtón is elegendő friss levegő áramlik be hálótermünkbe. Beteg embernek fokozott mértékben vau szüksége friss levegőre. Viszont mások szerint célszerűbb, ha az ablakot csak félig hagyjuk nyitva. Végeredményben tehát: A friss levegőt mi sem pótolja. Mindenképen helyesen cselekszünk, ha kinyitjuk ablakunkat, de amignem szoktuk a nyitott ablaknál való alvást, óvatosaknak kell lennünk. Takaródzunk lehetőleg meleg takaróba s ágyunkat ne helyezzük közvetlen az ablak mellé. Máskülönben náthát vagy reumát kaphatunk. — R békeünnepély, melyet a komáromi rokkantegyesület november 22-én szombaton rendez meg a kultúrpalotában, városunk határain túlmenő propagandának és kultureseménynek ígérkezik. A nívós műsort legközelebbi számunkban fogjuk ismertetni. HÍREK — Bazilidesz Barna nagy művészi sikere. A budapesti Munkácsy-Céh a napokban megnyílt nagyszabású kiállítása képezi legújabban Budapesten a képzőművészet jelentős eseményét. Az Ernszt Muzeum összes termei megteltek a legjelesebb magyar festő- és szobrászművészek értékes alkotásaival, amelyekről a lapok a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg. A kiállító művészek közt szerepel ifj. Bazilidesz Barna, az elismert tehetségű festőművész is, akinek képét osztatlanul nagy dicsérettel fogadta a mükritika. A műbirálók egyik legkiválóbb képviselője Ybl Miklós a következőket Írja kritikájában Bazilidesz Barnáról: „A legnagyobb meglepetés a tárlaton Bazilidesz Barnának „Halász* cimű nagy kompozíciója. A kinai-japán művészeten keresztül, úgy látszik, most önmagára talált a művész. Keresztényi bensőség keletázsiai természettisztelettel, virágos hangulattal egyesül nagy vásznában, melynek talán Puvis de Chavannes hasonló tárgyú képe az előzménye. Sok szeretet, sok dekorativ vonalszépség, sok lelki báj van ebben a finom tónusú festményben. Bazilidesz képe a Munkácsy-Céh kiállításának legmegkapóbb újdonsága!“ Megjegyezzük, hogy a kiállítás feltétlen magas művészi nívóját igazolja az a körülmény, hogy azon a magyar képzőművészet ma élő legelismertebb reprezentánsai, köztük Iványi-Grünwald Béla, Szőnyi István, Fényes Adolf, Rudnay Miklós, Csók István, Glatz Oszkár, Kernstock Károly, Csánky Dezső, Márk Lajos, Aba Novák Vilmos, Komjáti Gyula, Margó Ede és mások vesznek részt.- EGY KÉSÖN ÉRKEZETT JÓVÁHAGYÁS. Mint ismeretes, az 1928 év nyarán történt nagy tűzvész következtében több család elvesztette hajlékát s ezeket eleinte a volt városi mozgó épületében helyezték el, majd onnan kilakoltatták őket, mert a város a közgyűlés határozata folytán szükséglakásokat építtetett a Temető soron részükre. Ezek a szükséglakások el is készültek, mert a közgyűlés kiadta a munkát pályázat útján a Nagy és Brodszky cégnek. Amikor a közgyűlés azonban elhatározta ezeknek a szükséglakásoknak az építését, akkor a közgyűlési határozatot megfelebbezte Kendi Zoltán dr. és Messinger Béla, azzal a megokolással, hogy a város ne ilyen provizórikus szükséglakásokat építsen, hanem rendes, végleges elintézést jelentő munkásházat. A járási hivatal annak idején a felebbezést elutasította, amely így további felebbezés által az országos hivatalhoz került, amelynek döntése most érkezeit meg és eszerint az országos hivatal jóváhagyja a felebbezést. Természetesen, miután a város azóta már felépítette ezeket a szükséglakásokat, sőt költségeit már ki is fizette azóta, ennek a késői elintézésnek legfeljebb csak elvi jelentősége lehet már a jövőre nézve. — R Délszlouenszkói Villamosműoek r. t. közli, hogy különféle javítások és uj berendezések bekapcsolása céljából az áramszolgáltatást vasárnap, 1930. évi november hó 16-dn 10 (tíz) órától 12 (tizenkettő) óráig szünetelteii fehér József. Lapunk zártakor igaz s őszinte részvéttel értesülünk, hogy Fehér József építőmester, hosszas betereskedés után ma, csütörtökön reggel 5 órakor, életének 57-ik évé* ben szeretteinek végtelen fájdalmára és tisztelőinek nagy szomorúságára meghalt. A megboldogult az iparostársadaiomnak egyik ismert, tiszteletreméltó tagja volt, akinek halála városszerte mélységes részvétet kelt. — R csehszlovák uj nagy leadó állomás építkezése. Az uj csehszlovák leadóállomás (60—120 kW) épülete Liblitzben, Böhmisch Bród mellett a napokban teljesen elkészült. A gépek már a párizsi szállítóknál is készen állanak és a prágai postaigazgatóság egyik kiküldöttje át is vette azokat. Mihelyst a gépek Csehszlovákiában 1____i- -----« ........................
