Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-11-13 / 135. szám

4. oldal. «KOMÁROMI LAPOK» 1930. november 13. — nyomdásztemetés. Szerdán dél­után négy órakor temették el a 24 éves korában elhunyt Németh József betű­szedőt a nyomdász-szakszervezet nagy részvétele mellett. A komáromi nyom­dász szakszervezet valamennyi tagja résztvett a temetésen és hatalmas ko­szorút helyezett el korán elhunyt tár­suk sírjára. A temetésen megjelent az Egyetértés Munkásdalárda is, amely Krausz Mór karnaggyal az élén meg­ható gyászéneket adott elő. A temető­ben a beszentelés után a koporsót nyomdászok vitték és eresztették le a sírba, amely előtt Schlesinger Kornél nyomdavezető mondott megható búcsú­beszédet a szakszervezet, a Spitzer-cég és a nyomdaszemélyzet nevében. — AZ IPAROSKOR vasárnapi első tea-délutánjára az előkészületek már folynak a rendezőség részéről, hogy a részt vevők minél kellemesebben szó­rakozhassanak. A tea-délutánra belépő­díj nincs. Az elnökség ezúton is érte­síti a tagokat, hogy az énekkar szerve­zésére az összejövetel többek kérésére nem szombaton, hanem 11-én, hétfőn, este 8 órakor lesz a körhelyiségének nagytermében, melyre a dalkedvelő­ket elvárja és meghívja. — HANGVERSENY KOMÁROM­BAN. A cs. szí. tisztek komáromi szö­vetkezete szombaton, november hó 22-én a tiszti pavilon nagytermében hangversenyt rendez, melyen a 12. »gen. M. R. Stefanik« ezred zenekara hangversenyez. A teremben terített asztalok mellett foglal helyet a közön­ség. Külön meghívók nem lesznek ki­bocsátva. Kezdete 20 (8) órakor. Be­­lépti-dij Ke 3. — Sajátmaga mondta el a gyász­beszédét. A napokban meghalt Páris­­ban egy kevéssé ismert, de igen tehetséges költő: Roinard. A költőt a krematóriumban elhamvasztották és a szertartás előtt nem hangzott el gyászbeszéd, hanem — a végren­delet értelmében — gramafonon leját­szattak egy lemezt, amelyen a költő elszavalja egyik versét. így tehát Roinard sajátmaga mondta el a gyász­­beszédét) — R „tábortűz“ cimű ifjúsági lop nooemberi száma most hagyta el a sajtót a megszokott díszes külsővel és tartalmas olvasnivalóval A vezér cikket Szent Imre hercegről „Az ugar­törő magyar ifjú" címmel Bartalos Engelbelt irta „Álomszérum“ címen Zombory Antal folytatja érdekes regényét, utána tanulságos cikk következik az életmentő fiukról majd Kossányi Józseftől közöl szép verset a lap, Marek Antaltól novellát, Horváth Cézár dr. tanár „Ne bántsd a hasznos madarakat“ címen ir Kenessey Kálmán a levegőtenger veszedelmét ismerteti, a Mistral cen­­tennáriumról Borka tanár ir, a cser­készet őskoráról dr. Faragó Ede, majd Szeredi Lajos novellája követ kezik és végül Taubinger István a száz éves vasútról irt. Ezenkívül gazdag a fakadó rügyek rovata is és a szlovenszkói, meg külföldi hírekről beszámoló rovat. A lap ára egyes szám 2 korona, egész évre 20 ko­rona. Előfizetést elfogad a Spitzer cég is (Komárom), ahol a lapot elő­állítják. — Párkányban olcsóbb leit a hús. Egyik párkányi újságban olvassuk, hogy Párkányban maximálták a hús árát, amely olcsóbb lett az eddiginél. Párkány tehát példát mutatott arra, hogy az olcsóbbodási hállámnak ide is, Komáromba is el kellene érkeznie, ahol tudvalévőén a szlovenszkói vá rosok közül legnagyobb a munkanél­küliség aránya. Reméljük, hogy a komáromi mészárosok és hentesek is hamarosan leszál itják majd az áraikat — Budapesti nemzetközi baromfi kiáilitás. A baromfi tenyésztők Or­szágos Egyesülete az évenként szo­kásos nemzeíközi baromfi kiállítást folyó évi december hó 5—8-ig ren­dezi az Országos Tenyészállaívásár telepen A kiállításra bejelented anyag: lyuk, liba. kacsa, pulyka, gyöngyfyuk, házinyul slb. Az állalok száma sok ezerre rúg. Legjobb tenyész anyag beszerzési alkalom A kiállifásra ulazók részére a Ma­gyar Állami Vasutak féláru jegyet adnak — a csehszlovák vasuiak uta­zási kedvezményt a folyó évben nem adnak. A féláru jegyek váltására a kiállítási igazolványok szolgálnak. A kiállítási igazolványok ára 130 pengő, 7 80 Ke, mely összeg posta­­bélyegekben is beküldhető. Kiállí­tási igazolványok a Magyar Nemzeti Párt párkányi körzetének titkári hi­vatalánál Párkány, Rákóczi u, 101. kapható. Kiállítási igazolvány elkül­déséhez válaszbélyeg melléklendő. — Hz aranycsempész trükkje. Az ausztráliai rendőrség valakit azzal gyanúsított, hogy nagy aranymeny­­nyiségeket lopott. Sokáig megfigyel­ték, de nem bizonyíthattak rá sem­mit. Ä rendőrség szinte fellélegzett, amikor megtudta, hogy az ember feleségestül Angliába utazik, hogy ott egy uj gépet értékesítsen. Á gépre szabadalmat vett és róla mű­helyében modellt készített. A rend őrség hajóraszálltakor, noha föladott már minden reményt, még egyszer megmotozta minden podgyászát, de most sem talált semmi aranyat. Vé­gül aztán a gépmodellre is ráirányult a figyelmük. Szétszedték és akkor megállapították, hogy azok az alkat­részek, amiket sárgarézből valónak álíitott a gyanús ember, szinarany­­ból vannak. — m iyen osztályokból kerülnek ki a rádióhallgatók? Ismereles, hogy a csehszlovák rádiónak nincsen még pontos statisztikai kimutatása arról, hogy hallgatóinak mi a foglalkozá­suk A náchodi községről az oltani rádióklub egy statisztikát állitolt ősszé, amely igen érdekesen hang­zik. A kimutatás szerint a náchodi rádióhallgatók a következőképen vannak képviselve: 95 hivatalnok, 54 munkás, 48 önálló kereskedő és iparos, 44 kézműves, 41 íanifó, fa­nár, 28 önálló vállalkozó és gyáros, 24 földműves, 7 orvos, 6 ianuló. A rádióhallgató száma az őszi sze­zonban 10 százalék emelkedést mulat. — Ikrek, akiket két különböző anya könyvbe uezetíeh be. Dieppe mellett egy Rinbertné nevű asszony lebetege­dett és egészséges fiúgyermeket szült. A bába azonban úgy vette észre, hogy egy másik gyerek is útban van és ezért, mivelhogy már az első szülés is meglehetős nehéz volt, az ifjú anyát betegszállító kocsin elszállittatta Diep­­pebe. Amikor azonban az autó Neuf­­chatelhez ért, a rossz kövezet már érez­tette a hatását és Rinbertné asszony egy kis szállodában gyönyörű leány­­gyermeket hozott világra. Az ikertest­véreket igy két különböző anyakönyvi hivatalban kellett bejelenteni. — Cöroény a kontreminőrök ellen. A belga kormány szí . oru intézke­désekre készül a tőzsdemanőverek ellen, amelyek a brüsszeli tőzsdén a legutóbbi időben gyakoriak lettek A minisztertanács megbízta a pénz­ügyi és igazságügyi minisztert, ho^y büntető rendelkezéseket ajánljanak azok ellen, akik a tőzsdén az árfo­lyamokat mesterségesen leszorítják és ezzel a nemzet vagyonának súlyos károkat okoznak. — flki húsz esztendő óta nem aludt. Németországban orvostudományi fe­­noménként csodálják Kern Pál ke­reskedőt, amiért már tizenöt esz­tendő óta nem alszik- Anglia most szembe állítja Kernnel a Heatonban élő E. T. Maher füszerkereskedőt, aki mint hiteles tanuk igazolják, már húsz esztendeje nem tud aludni A háborúban a fronton volt és ezre­dében páratlan népszerűségnek ör­vendett, mert minden éjjeli őrséget önként magára vállalt. — fl Dunaradodnyi földműves Ifjúság november 23 án Vörös Gyula összes termeiben szigorúan zártkörű fáncmulalságoí rendez. Beléplidij személyenként 6, páronként 9, csa­­ládjegy 12 korona. A zenét Kovács Károly jóhirnevü zenekara szolgai­­faija. Kezdete este 6 órakor. — fjllmférfiak, politikusok, művé­szek nyilatkoznak a Színházi étet uj számában a flliss Magyarország vá­lasztás jelentőségéről. Incze Sándor hetilapja a héten öt premierről hoz beszámolói: a Nemzeti Szinház, Vígszínház, Magyar Szinház, Belvá­rosi Szinház és Terézköruti Színpad újdonságának legérdekesebb jele­neteit közli pompás képekben a Színházi Elet uj száma. Nagy Endre amerikai konferansz estjének egész nézőtere benne van a Színházi Életben. Nagy sikere van a Színházi Élet uj kézimunka mellékletének. A Színházi Élet egyes példányainak ára 7 Ke, negyedévi előfizetési dij 80 Ke. Kiadóhivatal: Budapest, VI Aradi utca 8 sz. Kapható Komá­romban a Spifzer-féle könyvesbolt­ban. — fl legfurcsább mauzóleum. A vi­láglapok kiküldött tudósitói még mindig ontják szines beszámolóikat az abessziniai koronázási ünnepsé­gekről. Több ujságiró elkisérte a gloucesteri herceget, amikor meg­koszorúzta II. Menelik császár ma uzoleumát. Igen érdekes ennek a mauzóleumnak a belső berendezése. Olyan az egész, mint valami kültelki nyárspolgári lakás egy európai vá­rosban. A falakat régi szines fény­képek diszítik, nagyrészüket külföldi illusztrált lapokból vágták ki és aztán bekeretezték. Művirágcsokrok, olcsó porcellán-nippek emelik a császári mauzóleum esztétikai hatását ame­lyet megkoronáz egy nagy talapzaton álló ócska barna ingaóra a 90-es évekből. Ez őrködik az afrikai csá­szár örök álma fölött­— feltétlen halálos-e félgramm morfium? Kopenhágában egy ember, akinek az orvosa félgramm morfiumot rendelt, meghalt, mert a felesége tévedésből az egész adagot bevé­tette vele. Az orvos, akit gondat­lansásból okozott emberölés vádja terhel, a bíróság előtt ajánlkozott rá, hogy a maga testén tett kísér­lettel kész bebizonyítani, hogy a páciens életét még meg lehetett volna menteni. Evégből maga vesz be félgramm morfiumot azzal a fel­tétellel, hogy egy órával rá orvosi kezelés alá veszik. Most az a kér­dés, akad-e orvos, aki ennél a kísér­letnél közbenjár, minthogy ő maga is gondatlanságból okozott ember­ölés vádja alá kerülne, ha a kísér­let nem sikerül. — flbu Ganifa, a marokkói falu­bolondja, mondd-űi. Abu Ganifa kis­lánya, Dzseble, beesett a kútba. Abu Ganifa odaszaladt a kúthoz, átha­jolt a káván és lekiáltott a leányá­hoz: „Szaladok ahogy csak tudok segítségért. De ne hogy addig el­mozdulj onnan.“ — A piacon vándor prédikáns beszél. Hosszú ősz sza­kálla rezeg. Abu Ganifa hallgatja buzgón és zokog. A prédikáció után megkérdi tőle a vándorpap: „Azért sírsz, óh fáklyája a prófétának, mert meghatott a prédikációm?“ Abu Ganifa könnyek közt felelte: „Nem, nagy bölcs, nem azért sírok. Azért sírok, mert a szekáltad a kecskémre emlékeztet, amelyet tegnap elvesz­tettem.“ — MEGHALT AZ ARADI JÉG­APOSTOL. Aradról jelentik: Csutina Ferenc aradi cipészmester arról volt nevezetes, hogy télen-nyáron minden­nap megfürdött a Marosban. Ez a szokás még abból az időből származik, amikor egyszer Papp I. János aradi görögkeleti püspök keresett valakit a hívők között, aki Vizkereszt napján kihozná a Maros jeges vizéből a viz­­szentelési szertartáson bedobott fa­keresztet. Csutina Ferenc vállalkozott erre és úgy látszik annyira megkedvelte a jéghideg fürdőzést, hogy attól kezdve minden reggel léket vágott a Maros jeges vizébe és úgy fürdött meg kis úszónadrágban a nagyszámú nézők megrökönyödésére. Nyáron azután, amikor nem volt alkalma jegesvízben fürdeni, bicsérdistának csapott fel és ezzel a szokásával beszéltetett újból magáról. De más szokást is felvett. Egészen a krisztusi elveknek akart élni. Csutina cipészmester volt és az aradi szegényeknek ingyen talpalta a cipőit. Közben kifejlődött rajta az elmebaj, mely annyira elhatalmaso­dott, hogy be kellett szállítani az aradi elmegyógyintézetbe. Csutina itt is el­veinek élt egészen most bekövetkezett haláláig. — Ba zac arobs ménje. Sainte-Beuve beszéli valahol: Latouche, aki intim barátja volt az ifjú Balzacnak, gyakran adott ennek jó tanácsokat. Az iró, aki akkor még nem volt hires ember, egy­szer eljött hozzá és hálából ezekért, a jó tanácsokért, felajánlotta neki arabs lovát. Latouche szabadkozott, azt mond­ván, nincs ilyen drága ló számára való istállója, de Balzac nem tágított és az­zal fenyegetödzött, hogy feléje se néz többé barátjának, ha nem fogadja el az ajándékot. Latouche erre engedett és csak úgy áradozott a köszönettől. Balzac büszkén lépdelt el és ezzel az ügy el is volt intézve. Latouche nem látta a lovat és nem is hallott róla soha sem. Balzacnak ugyanis csak a képze­letében volt lova, amelyet csak fantá­ziája segítségével ajándékozhatott el. — A LEGRÉGIBB BÍRÓSÁGI AK­TÁK. Lutz F. Henry tanár, a kali­forniai egyetem assziriológusa Mezo­potámiában folytatott ásatásai köz­ben vagy kilencszáz lelet közt egy agyaglábiára is akadt, amelyre sze­rinte a világ legrégibb bírósági ak­tája van rá vésve. Az akta egy súlyos leslisérlést tárgyaló perről szól, amely Kr. e. 2200-ban történi. A vádlott in­dulatában kezet emelt gazdájának a fiára. A hübérbiróság bűnösnek mon­dotta ki és nagy pénzbüntetés fize­tésére kötelezte. — Ki kapja a háborúban oesztes államok reparáciás fizetéseit? A köz­vélemény általában azt hiszi, hogy a jóvátételi összegeket Franciaország és Anglia vágja zsebre Ezzel szem­ben igen érdekes az a statisztikai kimutatás, amely most jelent meg s a következő hiteles adatokat közli: Németország 1729 millió márkát, Anglia 15 milliót, Görögország pe­dig 4 mii iót fizet évente. Viszont az Egyesült-Államok 1027 millió már­kát, Franciaország 427, Olaszország H 4, Belgium 93, Jugoszlávia 70, Japán 13, Portugália pedig 6 millió márkát kapnak évenként. A Young­­tervezet szerint Amerikának mind össze 66 millió márka járna évente, ezzel szemben 1027 milliót, tehát az összesen fizetett 1750 milliónak ke­reken 60 százalékát kapja Francia­­ország ugyanis a neki évente járó 901 millióból 474 et a háborús adós­ságai miatt át kell engednie Ameri­kának. A legfeltűnőbb azonban Anglia esete. Anglia ugyanis, mint fentebb kitűnik, a „fizető“ államok között szerepel, mert a ráeső része­sedésből nemcsak hogy nem tudja rendezni a háború folyamán Ameri­kától felvett kölcsönöket és kamato­kat, hanem még a saj_t budgetje terhére fizet ki 17 millió márkát, tehát efektive ráfizet- A leglénye­gesebb tanulság ebből az, hogy a reparációs probléma, a világ gazda­sági bajainak legfőbb okozója Ame rika kezében van. Rajta múlik s nem Anglián vagy Franciaországon, amint azt sokan hiszik, hogy a világgazda­sági bajokat orvosolni lehessen. — Masaryk elnök 2 milliós adó. mánya. Prágai jelentés szerint a minisztertanács elhatározta, hogy Masaryk elnök 2 milliós adomá­nyát a munkanélküliek gyermekei­nek lejjel való ellátására fogja for­dítani 20.000 gyermek fog 3 hónapon át ingyen tejet kapni. — Ismét szabad sört és bort inni Amerikában. A newyorki lapok Írják, hogy a bizottság véleménye szerint, melyet Hoover elnök küldölt ki, az alkoholliialmat enyhíteni fogják. A bizottság főleg abban az irányban folylatott adatgyűjtést, hogy a bün­tetendő cselekmények száma az alkoholtilalom óta emelkedett e és arra a nézetre jutóit, hogy a meg­engedett alkoholtartalomnak fél szá­zalékról 4-re való felemelése kívá­natos Ez azt jelenti, hogy sörnek és könnyű bornak az árusítását isméi meg fogják engedni. — TOM MIXET MEG KELL OPE­RÁLNI. Tom mix, a híres cowboy filmsztár a hollywoodi kórházban fekszik, ahol legközelebb súlyos mű­tétet fognak rajta végrehajtani. Mix évekkel ezelőtt lovával felbukott, és a jobbvállát eltörte. Azóta sem tudta kiheverni a balesetet. Töröli vállát most meg fogják operálni. A iiorkesztésért a főszerkesztő a telelői. Lapkiadó: Spitzer Bála. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.

Next

/
Thumbnails
Contents